A vallás meghatározásának nehézségei
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p1)
A társadalomtudományban és vallásfilozófiában még napjainkban is élénk diskurzus tárgya a vallás egységesen elfogadott meghatározása. Ahogy Borbély Gábor A lehetetlen másolatai című könyvében idézi a vallástudomány egyik „alapító atyjának” tartott Max Müller egy 1878-as kijelentését: „[…] csaknem annyi definíciója létezik a vallásnak, mint ahány vallás van a világon, és csaknem olyan mértékű ellenségesség jellemzi a különböző vallásdefiníciók képviselőit, mint amilyen a különböző vallások híveit” (Borbély, 2018, 15).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p2)
Úgy tűnik, Müller szavai még a 21. században is bírnak valamennyi relevanciával, ugyanis 2018-ban, száznegyven évvel Müller után Charles Taliaferro, neves kortárs vallásfilozófus, vallásfilozófiai szótárában még mindig a meghatározás körüli jelentős ellentmondásokról ír (Taliaferro–Marty, 2018, 240).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p3)
Számos széles körben idézett és alkalmazott meghatározás létezik, de úgy tűnik, hogy olyan, amely végleg nyugvópontra helyezte volna ezt a kérdést, még nem került megfogalmazásra. Mindezzel együtt, hogy biztosítsa a kereteket a vallások tudományos vizsgálatához, a vallásszociológia, -antropológia, -filozófia már kialakulásuk kezdetétől törekedett a definíció kérdésének megoldására, a maga sajátos nézőpontjaiból.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p4)
Az, hogy a vallás egyben individuális és társadalmi jelenség, tulajdonképpen vallástudományi evidenciaként is kezelhető. Mint ahogyan az is, hogy a definíciók két meghatározó csoportja az úgynevezett szubsztantív, illetve a funkcionális definíciók. Azonban például Anne Koch szerint a vallás mint jelenség megközelítése ilyen módon túlságosan leegyszerűsítő. Koch a „vallás” meghatározásának kérdését legjobban feltáró könyvek egyikében, a What is Religion? című könyvben, amelyet a szerkesztők nevei után gyakran „a Hughes–McCutcheon”-ként is emlegetnek, így fogalmaz: „Még mindig túl gyakran tanítják a vallástudományok hallgatóit a vallás túl könnyű tárgyiasítására, amelyet a vallás funkcionális és szubsztanciális definícióinak megkülönböztetése tükröz (mint például a természetfeletti lényekbe vetett hit, a szent és a rettenet, a társadalmi kohézió egy formája stb.)” (Hughes–McCutcheon, 2021, 267).1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p5)
Koch ebben a kijelentésében egy másik tudósra, Jonathan Z. Smithre is hivatkozik, majd úgy folytatja, hogy egy ekkora tárgykör vagy diszciplína megragadása egyetlen definícióval óhatatlanul a tárgy „megnyirbálásához” vezet; ehelyett inkább több definícióra vagy „több összetevős osztályozásra” (polythetic classification) lenne szükség (Hughes–McCutcheon, 2021, 268). Kétségtelen, hogy amennyiben a vallásra például a jelenleg érvényes magyar Egyháztörvény vallási tevékenységet meghatározó paragrafusában (7/A. §) foglaltak alapján tekintünk, akkor nehéz kétségbe vonni Koch kijelentését. A vallási közösség olyan, világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére vonatkoznak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja (a továbbiakban: vallási tevékenység).2
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p6)
A törvény ugyanis hatalmas dimenziókkal dolgozik. Világnézethez kapcsolódó tevékenységről beszél, a valóság egészére vonatkozó tanokról és olyan magatartási követelményekről, amelyek az emberi személyiség egészét átfogják. Egy vallástudós vagy vallásfilozófus számára ez azonnal multidiszciplináris megközelítést mutat, amelyben a teológia, szociológia, filozófia, pszichológia, antropológia és mások mind szerephez jutnak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p7)
A multidiszciplinaritás problémáját már Walter Capps is helytállóan megfogalmazta a Religious Studies: The making of a discipline című nagy ívű összefoglaló művében (Capps, 1995, 330). Hiszen – leegyszerűsítve – a szociológia művelője például a társadalmi csoportok és folyamatok nézőpontjából, a kulturális antropológus az emberi oldalról, az etnográfus a szokásokból, a pszichológus az emberi viselkedés és érzelmek tekintetében, a jogtudós pedig normatív szempontból közelíti meg ezt a kérdéskört, ami eltérő meghatározásokhoz vezethet és vezetett is. A probléma másik része, hogy még a diszciplínákon belül sem sikerült közmegegyezésen alapuló meghatározásokkal előállni, ahogyan azt ennek jelentős szakirodalmi feldolgozottsága is mutatja, például a korábban már hivatkozott Hughes–McCutcheon mű.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p8 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p8)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p8)
Tehát – Tolkien nyomán – a mindent uraló „egy definíció mind felett”3 koncepciója valóban kivihetetlennek tűnik. Ha azonban a vallást mint társadalmi jelenséget ilyen nehézségekbe ütközik körülhatárolni, akkor lehetséges, hogy nem ezt kell először megvizsgálni, hanem egyfajta kanti fordulattal az individuum gondolkodási mechanizmusait kell vizsgálatunk tárgyává tenni, és azt keresni, hogy felfedezhető-e transzcendentális jellemző a vallásos gondolkodásban vagy hitben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p9 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p9)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p9)
Meglátásom szerint ez Walter Capps a meghatározás irányába történő kutatáshoz fűzött alábbi „intelméből” is kiolvasható: „Ha meg akarjuk határozni a vallást, akkor a kutatónak a felszíni vagy periferiális jellemzőkön keresztül kell dolgoznia, hogy behatoljon a központi vagy alapelemekhez. Egy definíciótól ez elvárt. A feladat elvégzéséhez egyfajta reduktív analitikus technikát kell alkalmaznunk, a hagyományos kifejezéssel élve: azt kell megvizsgálnunk, ami nélkül a tárgy nem lenne az, ami. […] A kérdező nem feltételezheti magáról, hogy a vallást minden elképzelhető értelemben definiálni tudja, mert egy ilyen szándék ellentétes a definíció természetével. Csak miután megragadta a tárgyat egy meghatározott értelmezési keretben, léphet tovább a kérdező a definíció megfogalmazásához” (Capps, 1995, 1).4
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p10 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p10)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__78/#m1277e_76_p10)
Tézisem szerint cappsi értelemben vett „központi vagy alapelemként” tekinthetünk az individuum gondolkodási folyamatára, megvizsgálva, hogy behatárolható-e egyfajta sine qua non, vagyis a szükséges és elégséges feltétel. Amikor viszont az egyéni gondolkodás mechanizmusait igyekszünk megragadni, kézenfekvőnek tűnik, hogy használatba vegyük a filozófia eszköztárát.
1 „Still, too often, students of religious studies are taught the too easy objectification of religion mirrored by the distinction of functional and substantial definitions of religion (like belief in supernatural beings, the holy and tremendum, a form of social cohesion, etc.).” (Saját fordítás.)
2 A 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 7/A § (2) bekezdés 2023. 03. 10-én hatályos állapota.
3 Utalás J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényére, amelyben „egy gyűrű mind felett” uralta a hatalom gyűrűit.
4 „If religion is going to be defined, the inquirer must work through surface or peripheral characteristics to penetrate to core or root elements. Such is required of a definition. To engage in this task, one must adopt a kind of reductive analytical technique, probing one’s way, as the tradition puts it, to that without which the subject would not be what it is. […] The inquirer cannot presume to be able to define religion in every conceivable sense, for such an intention runs contrary to the nature of a definition. It is only after the subject has been captured within a specific frame of reference that the inquirer can proceed to formulate a definition.” (Saját fordítás.)