Miért a filozófia?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felmerülhet a kérdés: miért gondolom, hogy a filozófia valóban képes segíteni a társadalomtudományokat ebben a feladatban? Hiszen a társadalomtudományok is foglalkoztak az egyéni vallásosság kérdésével. Az egyik legismertebb megközelítés Glock és Stark multidimenziós modellje. Ebben az egyéni vallásosság öt dimenzióját különböztetik meg, amelyek a társadalomtudományok eszköztárával mérhetőek. Ezek „a hit (ideológiai dimenzió), vallásgyakorlat (rituális dimenzió), vallási érzés, élmény (élmény és tapasztalat dimenziója), vallási ismeretek (intellektuális dimenzió) és a mindennapi élet vallásossága (következmény dimenzió)” (Földvári–Rosta, 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Glock és Stark modellje kétségkívül sokkal pontosabb vizsgálati lehetőséget biztosít, ráadásul részben a korábban említett, Koch által felvetett túl szűk nézőpont problematikáját is megoldja, mégis rendkívül nehéz helyzetben van a tudomány. Egyrészről azért, mert a társadalomtudományok empirikus módszertani eszközeivel óriási kihívás olyan eredményre jutni, amely általánosan absztrahálható, hiszen a kvantitatív és kvalitatív módszerekkel nem lehet eljutni minden egyes emberi lényhez, és egy olyan minta kiválasztása, amely általánosan reprezentatív lenne mindenkire, a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Hozzátéve, hogy amennyiben mégis sikerülne mindenkit elérni, vajon a kapott eredményből absztrahálható lenne-e egy univerzális válasz. Gondot jelentene a kérdések megfogalmazása is, hiszen például a vallás okcidentális és orientális perspektívája jelentősen különbözik. Az eltérő kitekintési pontok (vantage points) szignifikánsan más eredményre vezethetnének (Capps, 1995, 341–342). Ezt egyébként konkrétan a Glock–Stark-modell kapcsán is felvetették már (Clayton–Gladden, 1974, 142).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha – elismerve az empíria elévülhetetlen tudományos értékét és érdemeit – félretesszük a társadalomtudományi megközelítéseket, felmerülhet még a pszichológiai vagy jogtudományi meghatározás. A pszichológia a társadalomtudományokhoz hasonlóan az empíria problémájával néz szembe, hiszen a számos eltérő hagyomány ismeretében nehezen tud olyan kísérletet tenni, amely aztán mindenkire érvényesen kijelenthető például a vallási élmények dimenziója tekintetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi vonatkozás egyik kutatója, Gerhard Roberts szerint a vallásszabadság mint alapvető jog szempontjából a vallásnak nincs általános meghatározása (Ferrari et al., 2021, 160). A neves Harvard Human Rights Journal egyik cikkében T. Jeremy Gunn alaposan körüljárja a jogi meghatározás nehézségeit, és nem is próbál előállni saját definícióval (vö. Gunn, 2003). A jogi oktatás egyébként is hagyományosan a filozófiára támaszkodik, és a jog normatív szabályozását legtöbbször összeköti az alatta meghúzódó morális elvvel, vagy fordítva (vö. Pound, 1945 vagy Scheller, 1953).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miután áttekintettük a különféle diszciplínák előtt álló nehézségeket, ideje amellett is érvelni, hogy a filozófia hogyan járulhat hozzá a probléma feloldásához. Az Oxford Dictionary of Philosophy szerint „a filozófiában a fogalmak, amelyekkel megközelítjük a világot, önmaguk válnak a vizsgálat tárgyává” (Blackburn, 2016, 360).1 A filozófiában tehát magukat a fogalmakat vesszük górcső alá, és nem azok jelenségeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tőzsér János szerint a filozófus „a megfogalmazott igazságigénnyel bíró propozíciókat az igazolási sztenderdek valamelyikével (vagy akár többel) alá is támasztja” (Tőzsér, 2018, 36). Ezt az elgondolást így viszi tovább: „[…] nem elég, ha egy filozófus pusztán kinyilatkoztatja az általa igaznak tekintett propozíciókat, érvelnie is kell mellettük. Hogy érvelése során milyen evidenciákra támaszkodik (fenomenológiai tényekre, prefilozófiai-preteoretikus vélekedésekre, a tudomány bizonyos eredményeire, természetes nyelvi intuíciókra stb.), és milyen módszereket alkalmaz (nyelvi-fogalmi elemzést, a legjobb magyarázatra való törekvést, transzcendentális érveket, a reflexív egyensúly módszerét stb.), tulajdonképpen mindegy. A lényeg az, hogy a filozófus valamilyen módon igazolja az általa igaznak tekintett propozíciókat.” (Tőzsér, 2018, 36–37)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így a filozófusnak van talán a leginkább használható eszköztára a definícióhoz, mert az érvelési rendszerében széles mozgástérrel rendelkezik az evidenciák és módszertanok megválasztásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik érv, hogy a vallás és a filozófia – mint egyfajta világnézeti olló, amelynek szárai (a mítosz/doxa szár és a logosz/episztemé szár) csak néhány évszázada kezdtek jelentősen kinyílni – még mindig erőteljesen kapcsolódik egymáshoz. Mezei Balázs, az ismert magyar vallásfilozófus erőteljes állítása szerint: „Az a vallás, mely nem tartalmaz egyszerre filozófiát is, aligha valódi vallás” (Mezei, 2003, 38). Tehát, ha a filozófia a valláson „belül” is található, akkor talán könnyebben értheti meg annak struktúráját is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló véleményt fogalmaz meg Thomas A. Lewis Why Philosophy Matters for the Study of Religion and Vice Versa című könyvében: „A vallástudományok szerves részét képező, megújított vallásfilozófiát szorgalmazni azonban nem azt jelenti, hogy dominanciára szólítunk fel. Ez azt jelenti, hogy a vallásfilozófiát a vallástudományok egyik részterületének tekintjük a többi között, nem pedig a terület különleges központjának. Nem törekszem arra, hogy visszatérjünk egy korábbi állapothoz, amelyben a vallásfilozófusok uralták az elméleti és módszertani szemináriumokat. Az én elképzelésem módszertanilag pluralista. Ez a módszertani pluralizmus teremti meg – különösen amikor ezek a megközelítések együttműködnek egymással – a terület erejének, mélységének és energiájának nagy részét” (Lewis, 2017, 144).2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tehát a filozófia feladata, hogy együttműködjön a többi diszciplínával, és eszköztárával segítsen a például a konceptualizálás terén.
1 „In philosophy, the concepts with which we approach the world themselves become the topic of enquiry.” (Saját fordítás.)
2 „To call for a revitalized philosophy of religion that is integral to religious studies, however, is not to call for domination. It is to view philosophy of religion as one subfield among others of religious studies, not as the unique center of the field. I do not seek a return to an earlier stage in which philosophers of religion dominated our theories and methods seminars. My vision is methodologically pluralistic. This methodological pluralism, particularly when these approaches engage with each other, produces much of the field’s strength, depth, and energy.” (Saját fordítás.)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave