A „van” és a „kell”
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p1)
Wittgenstein karfelemeléses példája és a mi közlekedési rendőrünk példája középpontba állította az ágens fogalmát. Ennek kihívása esetünkben nem más, mint hogy el kell fogadnunk: van olyan okság, ami nem vezethető le a múlt hatásaiból. A le nem vezethetőség azt jelenti, hogy spontán bukkan fel, azaz a korábbiak alapján nem indokolható esemény jön létre: ami előállt, létrejött, adatott, tehát mindabból, ami „van”, nem vezethető le az, ami „kell”.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p2)
A filozófiai irodalom Hume guillotine-jának nevezi azt az álláspontot, amely szerint a „kell”-ből nem következtethetünk a „van”-ra. A hasonló esetek észlelésének kísérőjelensége az emberben lévő megszokás, csakhogy az idebent van, nem pedig odakint. Jürgen Oelkers, miközben Schleiermacher Kant gyakorlati filozófiájának kritikáját elemzi, rámutat, hogy a „van” és a „kell” guillotine-szerű elválasztása nemcsak a Hume-féle ismeretelméleti-ontológiai szempontból, hanem etikai szempontból is nagy jelentőségű, csakhogy ellentétes iránnyal. Vagyis a „van”-ból sem vezet közvetlen út a „kell” világához (vö. András, 2020a, 71–72; Oelkers, 1998, 60–61). Amint fogalmaz: Schleiermacher a kanti etika tévedésének tekinti a „van” és a „legyen” szétválasztását, mert ez azt eredményezi, hogy a morál előírásai radikálisan különböznek a létezéstől. Amíg Schleiermacher bírálja a kanti szétválasztást, addig Oelkers ezt Kant fontos eredményeként üdvözli. A lépéssel Kant ugyanis elutasítja az abszolútum teológiai eszményét, mintegy szekularizálja az etika vallási sémáját, és – ami Oelkers számára különösen nagy jelentőségű – a morális szabályok követése immár nem értelmezhető egy feltétlen kezdetből levezetett gyakorlatként.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p3)
Két véglet rajzolódik ki, és közöttük az ágens szerepe kínálja a középutat. Az egyik oldalon Hume szkepszise, ami felszámolja magát az okságot, a másikon az abszolútum mindent átható eszménye, amely levezetési gyakorlatot működtető, determinisztikus struktúrát jelent. A kettő között helyezkedik el a kanti modellre visszavezethető okozatlan ok, amely hatásaival, következményeivel a tapasztalati világban van jelen, mozgatórugója után kutatva viszont ki kell lépni annak nomologikusan zárt rendszeréből.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p4)
A kortárs filozófia ilyen okozatnak tekinti a mentális eseményt, szemben a fizikaival. A mentális esemény éppúgy a tapasztalati világ része, mint a fizikai, egyedül az okuk tekintetében különböznek. Donald Davidson ezt „anomális monizmusnak” nevezi (Davidson, 1986; Davidson, 1993): monizmus, mert a mentális események ontológiája fizikai ontológia; és anomális, mert az okot tekintve nem illeszkedik a tapasztalható események láncolatába. Az anomália kilépés a tapasztalhatóság törvényeinek kereteiből, eltérés annak rendjétől, ebben az értelemben törvényenkívüliség; az anomális monizmus törvénytelen monizmus.1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p5)
Fentebb úgy fogalmaztam, hogy a „van”-ból sem vezet közvetlen út a „kell” világához, vagyis a múlt és a jelen hatásainak fennálló összessége nem szűkíti szükségszerűvé az ágens mozgásterét. A Kanthoz kötődő felvilágosodás korától ezt nevezhetjük az ágens szabadságának (Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilagosodás?) Kant kategorikus imperatívusza: „cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen” nem egy valóságos, hanem egy lehetséges világ melletti állásfoglalásra buzdít. A parancs a még el nem dőlt jövő irányába mutat, hiszen a parancsnak akkor és csak akkor van értelme, ha az ágens számára mozgástér nyílik: a szükségszerűséget éppúgy értelmetlen parancsolni, mint a lehetetlenséget tiltani.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p6)
Sajátos és a „van” jellemzése szempontjából döntő jelentőségű lesz az a tény, hogy a lehetőségek mérlegelése mindig végtelen sok lehetőséggel való szembenézést jelent. Korábbi karfelemeléses példánkban úgy fogalmaztam, hogy egyetlen másodpercben, egy töredékidőben a pillanatok végtelen sora ragadható meg. Melyik lesz a tett pillanata? Miért éppen abban a pillanatban emeli fel a karját a rendőr, amikor felemeli? Vajon a körülmények szorítása préseli ki a mozdulatát? Az ágens tételezésével a legutóbbi kérdésre szükségképpen nemleges a válasz, az előző kettőre pedig az ágens működésének értelmezésén keresztül nyerhetünk magyarázatot. Az, ami az ágens számára adottként „van”, amire a reflexiója irányulhat, az maga a végtelenül osztható téridő, a pontokat és a pillanatokat rejtő szakadásmentes, folytonos világ. A tett mint az ágens oksága nem más, mint ennek a végtelen folytonosságnak a megszakítása, a lehetőség jelen-valóvá tétele. Ami „van”, az végtelen és folytonos, ami az ágens számára „kell”, az jól definiált, behatárolt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__8/#m1277e_6_p7)
A mentális esemény okát kutatva fentebb úgy fogalmaztam, hogy az kilépés a tapasztalhatóság törvényeinek kereteiből. Az ágens reflexiójának iránya ennek értelemszerűen a fordítottja: belépés a tapasztalhatóság világába, ami a szabályok mintázatát követve ismétlődéseket feltételez. Ezt fejezi ki a wittgensteini „nem lehet a szabályt ’privatim’ követni” követelmény. Melyik lesz a tett pillanata? – fogalmaztuk meg az imént a kérdést, és a válasz érdekében azt javasoltam, hogy erre az ágens működésének értelmezésén keresztül nyerhetünk magyarázatot. A pillanat megválasztása szükségképpen összekapcsolódik a szabály megválasztásával: ahogyan a végtelenül osztható, folytonos világ nem determinálja a tett pillanatát, úgy a lehetséges szabályok sem szabják meg, hogy melyiket kövesse. A „mikor” és a „miért” az ágens jellemzője, nem a szabályoké; ez a két kérdés az aktualizálás forrását célozza, ami maga az ágens.
1 Az anomális monizmus kérdéskörével egy korábbi tanulmányomban foglalkoztam: „Test, lélek és bizonyos anomáliák” (lásd: András, 2020b, 121–130).