A környezet védelmének erkölcsi parancsa
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p1)
Ahogyan Gelencsér András Ábrándok bűvöletében – A fenntartható fejlődés korlátai című könyvében alaposan kifejtésre került, a Föld bolygón található természetes nyersanyagok és fosszilis energiahordozók „konzerveit” a fenntarthatóságot meghaladó ütemben bontjuk ki és fogyasztjuk el (Gelencsér, 2022, 8. fejezet). A tudós-író szerint ez a folyamat a 18. század végének Angliájából indulva gyorsult fel jelentősen, az emberek szerzésvágyának és szükségleteiken felüli fogyasztásának – részben mesterségesen – felkorbácsolt növekedése nyomán, amely aztán a 20. században kapott igazán szárnyra (Gelencsér, 2022, 7.2. fejezet). Nyilván vitatkozhatunk a különféle történelmi vagy szociológiai folyamatok mibenlétéről, de a szerző által homo shopiensként aposztrofált 20–21. századi emberekből formálódó fogyasztói társadalom meglétét evidenciának lehet tekinteni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p2)
A magam részéről a helyzet egyik morálfilozófiai aspektusát kívánom megragadni. Gelencsér András „szerzésvágyat” említ mint mozgatórugót a fogyasztási láz mögött (Gelencsér, 2022, 7.2. fejezet). A vágy mind a keleti, mind a nyugati filozófiában a kezdetektől tárgyalt fogalom. A buddhizmusban például a vágy vagy sóvárgás (páli szóhasználattal tanha, szanszkrit szóhasználattal trisna) a szenvedés (dukkha) legfőbb oka. Platón a Phaidón dialógusban a testet, annak vágyait és szükségleteit okolja azért, hogy nem vagyunk képesek az igazi valóságra koncentrálni. Arisztotelésznél kettéválik az értelmes lélekrész és a vágyakozó lélekrész, ahol a vágyakozó lélekrész ideális esetben engedelmeskedik az értelemnek. Immanuel Kantnál a fizikai világ által befolyásolt vágyak indította cselekvések minden esetben alacsonyabb rendűek a tiszta morális akarat által vezérelt cselekvéseknél, még akkor is, ha egyébként megfelelnek a morális törvénynek.1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p3)
Bár – ahogyan Gelencsér András körülírta – úgy tűnik, a vágy maga alá gyűrte az értelmet, nekünk, filozófusoknak mégis azt kell keresnünk, hogy tételezhető-e olyan morális norma, amely támogathatja a természettudósok törekvéseit a természet fenntartására.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p4)
Kérdésként merülhet fel ebben az esetben, hogy a filozófia morális rendszereiben létezik-e olyan közvetlen morális parancs, amely kifejezetten a természet szükségszerű védelmére vonatkozik, nem csupán levezethető valamely általánosabb alapelvből.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p5)
Tézisem szerint Immanuel Kant az erkölcsről szóló központi művében, A gyakorlati ész kritikájában közvetlenül érinti a természettel szembeni kötelességünk kérdését, még ha nem is feltétlenül konkrétan ezzel a szándékkal fogalmazta meg erre utaló megállapításait.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p6)
Kant méltán híres morális elve, az úgynevezett kategorikus imperatívusz több különböző megfogalmazásban is fellelhető az erkölcsökről szóló műveiben, de tételszerűen A gyakorlati ész kritikájának 7. paragrafusában fogalmazza meg, a tiszta gyakorlati ész alaptörvényeként, a következőképpen: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen” (Kant, 2020, 40).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p7)
Ezt a tételt Kant kategorikus imperatívuszként, azaz határozott és kizárólagos parancsként azonosítja, amely minden szabad akarattal rendelkező gondolkodó lény számára – legyen az ember vagy más – belső parancsként határozza meg az egyedi cselekvések elvének általános vezérelvét. (Az egyes cselekvések egyedi elvét nevezi itt Kant maximának.) Egyedi cselekvéseink elgondolását tehát oly módon kell megtennünk, hogy azok extrapolációja nyomán akár általános törvényadás alapjául is szolgálhassanak. Könnyű belátni, hogy ezt az alapelvet minden nehézség nélkül vonatkoztathatjuk a környezet védelmére – jóllehet ugyanezt megtehetnénk akár az arisztotelészi erényetika, az utilitarizmus vagy más etikai elv alapján is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p8 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p8)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p8)
Azonban úgy vélem, hogy Kant a kategorikus imperatívuszt alátámasztó érvrendszerében továbbmegy ennél, és közvetlenül is utal a természet védelmére. A gyakorlati ész kritikájának A tiszta gyakorlati ész alaptételeinek dedukciójáról című fejezetében a kategorikus imperatívusz alkalmazásának lehetőségeit és irányait fejti ki, és eközben hoz egy konkrét példát saját életünk fenntartásának megítélése kapcsán: „Hasonlóképp, az életem feletti szabad rendelkezést illető maximám rögtön meghatározást nyer, amint megkérdezem magamtól, milyennek kellene lennie ahhoz, hogy törvénye szerint fennmaradjon egy természet: az ilyen természetben nyilván senki sem vethetne véget önkényesen az életének, mert egy effajta konstitúció nem jelente tartós természeti rendet; és így tovább az összes egyéb esetben” (Kant, 2020, 55).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p9 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p9)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p9)
Ebben a mondatban több fontos fogalmi elem található. A magyar fordításban szereplő természet szó a német eredetiben Natur,2 és a természet általános fogalmát közvetíti.3 Egyedi cselekvésem elvének (maximámnak) tehát olyannak kell lennie, amelynek törvénye szerint a természetnek fenn kell maradnia, hiszen az elpusztítása nem eredményezne tartós természeti rendet. Mondhatnánk, hogy Kant itt csak az egyén saját életéről való önrendelkezésre vonatkoztatja a tartós természeti rend, illetve a fennmaradás imperatívuszát, amennyiben nem lenne ott az utolsó félmondat: „és így tovább az összes egyéb esetben.” Az „összes egyéb eset” nyilván rendkívül tág értelmezési keretet ad, és ez a fajta „elnagyolt” megfogalmazás nem is jellemző Kantra. Azonban az ember mint cél kanti eszméjéhez illeszkedve kivetíthető, hogy az „egyéb esetbe” beleérthetjük az ember fennmaradásához szükséges környezetet is. A Natur, azaz a természet fennmaradására történő korábbi utalás pedig közvetlen felszólításként értelmezhető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p10 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p10)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p10)
Ezt követően Kant kifejti, hogy az egyént túlságosan befolyásolják privát hajlamai (azaz vágyai) ahhoz, hogy ezt az elvet az egész természetben megvalósítsa, ám végül mégis úgy fogalmaz: „Eszünkkel mindazonáltal tudatában vagyunk egy olyan törvénynek, amelynek valamennyi maximánk alá van vetve, mintha akaratunk által egyszersmind egy természeti rendnek is elő kellene állnia” (Kant, 2020, 55). A természeti rendnek pedig, ahogyan az előző idézetből kiemeltem, a legelső feltétele a természet fennmaradása. Kant ezután sem engedi el ezt a fonalat, hiszen a kategorikus imperatívusz egy későbbi, az ítélőerő szabályára vonatkozó variációjában így fogalmaz: „A tiszta gyakorlati ész törvényei alatt álló ítélőerő szabálya így hangzik: kérdezd meg magad, hogy a szándékodban álló cselekedetet, ha annak azon természet törvénye szerint kellene megtörténnie, amelynek te magad is része vagy, tudnád-e tényleg olyannak tekinteni, mint ami akaratod által lehetséges” (Kant, 2020, 83).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p11 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p11)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p11)
Ebből a megfogalmazásból kitűnik, hogy Kant a szabad akarattal rendelkező gondolkodó lény morális ítéleteit annak a természetnek a keretein belül is tételezi, amelynek része az egyén. Tehát, ha az a természet, amelynek része az egyén, nem marad fenn, akkor az egyén sem maradhat fenn. Később Kant maga is megkülönbözteti a tisztán a morális törvényből fakadó cselekedeteket és a vágyak alapján afficiált, de a morális törvénnyel összhangban lévő cselekedeteket, nyilván magasabbra helyezve a közvetlenül a morális törvény által mozgatott tetteket. Ami pedig a puszta vágyak általi vezéreltséget illeti, így fogalmaz: „Az akarat erkölcsi törvény által való meghatározásának lényege az, hogy az akarat mint szabad akarat határozódjon meg, kizárólag a morális törvény révén, úgy tehát, hogy a törvény az érzéki ösztönzőket ne csak közrehatni ne engedje, de valamennyit el is utasítsa, és letörje mindazokat a hajlamokat, amelyek ellene szegülnek” (Kant, 2020, 87).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p12 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p12)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p12)
Kant a vágyaink feletti uralmat tehát a tiszta szabad akaratra bízza, ahogyan a korábbiakból kiderül, a tartós természeti rend irányába hatva azzal, hogy a természetnek fenn kell maradnia, annál is inkább, mert mi magunk is részei vagyunk. A fentiek folyománya tehát az, hogy Immanuel Kant esetében a természet fenntartásának parancsa nem pusztán levezethető a morális alapelvből, hanem közvetlenül meghatározott imperatívusz. A természet fenntartásának igénye ilyen módon általánosan elfogadott morális igényként tételezhető, még azok esetében is, akik kierkegaard-i értelemben és ebben a tekintetben az esztétikai (hedonista) életstádiumban vannak – csak ők nem ismerik el, hogy a természet olyan állapotban van, amely megköveteli az etikai stádiumba történő átlépést. Jelen írásnak – természettudományos szakértelem hiányában – nem lehet feladata állást foglalni a stádiumok közötti átlépés szükségességéről (még ha a szerző rendelkezik is határozott meggyőződéssel), hiszen ha nem fogadjuk el például Gelencsér András téziseit, nyugodtan lehetünk akár hedonisták is, azokat elfogadva viszont „már el is késtünk” az etikai stádiumban morálisan kötelező teendőkkel.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p13 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p13)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__81/#m1277e_79_p13)
Jelen dolgozatban a feladat az, hogy filozófiai értelemben meghatározzuk: lehetséges-e a vallási stádiumba történő átlépés, amikor a természet/környezet/klíma védelme tekintetében valaki már az etikai stádiumban van.
1 Vö. 3. fejezet: A tiszta gyakorlati ész mozgatórugóiról (Kant, 2020).
2 „Eben so wird die Maxime, die ich in Ansehung der freien Disposition über mein Leben nehme, sofort bestimmt, wenn ich mich frage, wie sie sein müßte, damit sich eine Natur nach einem Gesetze derselben erhalte. Offenbar würde niemand in einer solchen Natur sein Leben willkürlich endigen können, denn eine solche Verfassung würde keine bleibende Naturordnung sein, und so in allen übrigen Fällen.“ (Kant, é. n.) Kiemelés tőlem – M. A.
3 Vö. Concept of Nature Within the Transcendental Idealism fejezet (Bröring, é. n., 18–20).