A hit ugrása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p1)
Borbély Gábor A lehetetlen másolatai című könyvében kijelenti, hogy a „vallás” létezik ugyan, „olyasmi viszont, amit »vallási hit«-nek neveznek, egyáltalán nem létezik, ha hit alatt azt értjük, amit hétköznapi hiteink alatt érteni szoktunk” (Borbély, 2018, 9–10). Borbély Gábor könyvében nem tud azonosulni azzal az elgondolással, hogy éppen az az értelmetlenség, amelyet a vallásos hitből hiányol, lehet maga a vallásos hit meghatározó eleme. Idézi Kierkegaard-t, aki Félelem és reszketés című művében a hitet nevezi meg az etikai életstádiumból a vallási stádiumba való ugrás esszenciájaként, illetve arra következtet, hogy a hitnek lehet kiemelt szerepe a vallásosság kialakulásában, de nem látja meg az ebben rejlő lehetőséget, pedig saját maga is megjegyzi, hogy a vallási hit olyan következmény, amely „nem alapulhat semmiféle bizonyítékon vagy racionális belátáson” (Borbély, 2018, 181).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p2)
Kierkegaard a morálistól való elszakadást is a hittel társítja. Félelem és reszketés című könyvében ezt a bibliai ősatya, Ábrahám és Izsák példáján, pontosabban az isteni próbatétel során Ábrahám mellé/helyébe helyezkedve elemzi, hogy ő miként gondolkodott volna hasonló helyzetben, és Ábrahám hogyan lehetett volna képes végrehajtani az Úr parancsát (vö. Kierkegaard, 1986, 54–55). Kierkegaard megállapítja, hogy az apa fia iránti szeretetének morális imperatívuszát csak az abszurd erejénél fogva, méghozzá Ábrahám önmaga legmagasabb rendű egoista megfontolása – „(a félelmetest önmaga kedvéért teszi)” – és az Isten iránti legfőbb odaadás írhatja felül, amely viszont abszurd (Kierkegaard, 1986, 122–23), ahogyan arra Borbély Gábor is rámutat. Meglátásom szerint Kierkegaard egyik kulcsmondata, amelyet Borbély Gábor is idéz, a következő: „A hitet megelőzi a végtelenség mozdulata, s csak aztán, méghozzá váratlanul jelenik meg maga a hit az abszurd erejénél fogva” (Kierkegaard, 1986, 120).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p3)
Boros Gábor Kierkegaard ugyanezen műve kapcsán úgy ír: „A hit abszurd és paradox mozgást jelent, legnagyobb rejtélye abból fakad, hogy a világtól, vagyis az általánostól, a morálistól, a megérthetőtől való teljes elszakadást jelenti” (Boros, 2016).1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p4)
A vallásos hit behatárolása, illetve elkülönítése hétköznapi vagy ontológiai meggyőződéseinktől a mai napig vizsgálat és viták tárgyát képezi a filozófiában. Amennyiben azonban elfogadjuk Kierkegaard stádiumait – amely elmélet egyébként különösen alkalmas a környezet vagy a klíma védelméhez való viszonyulásunk megjelenítésére, tekintettel egzisztencialista megközelítésére –, akkor vizsgáljuk meg, hogy lehetséges-e hasonlóan végrehajtanunk a hit ugrását. Ebben a tekintetben azt kell keresnünk, hogy a klíma vagy a környezet védelmének, a természet fennmaradásának morális imperatívuszát milyen „magasabb rendű” parancs tudja áttörni, méghozzá abszurd módon.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p5)
Ábrahám esetében az atyai szeretet volt a morális elvárás, az isteni parancs pedig a magasabb rendű mozgatórugó. Ily módon tehát szembenállás volt egy eleve legmagasabb rendűnek tartott morális ideál (az atya szeretete a fia felé) és az Úr parancsa között, ahol Ábrahám – racionálisan megmagyarázhatatlan (abszurd) módon – áttört a morál határán, és ezt Kierkegaard szerint kizárólag a hit tette lehetővé számára.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__82/#m1277e_80_p6)
A klímaaktivisták esetében azonban a klíma-, illetve a környezetvédelem tekinthető egy legmagasabb rendű morális ideálnak, ezzel szemben viszont nem áll olyan parancs, amely arra indítaná őket, hogy „felülírják” például a klímavédelem imperatívuszát, hiszen ezen a téren ezt tartják a legmagasabb rendű célnak. Ennek hiányában a hit ugrása kierkegaard-i értelemben nem értelmezhető vagy következtethető.