Klímaváltozás a felsőoktatási nemzetközi szakirodalomban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p1)
Napjainkra már a társadalomtudományokban is szinte áttekinthetetlenné tágult a klímaváltozással kapcsolatos szakirodalmak köre. Ezen belül az elsődlegesen a felsőoktatás és a klímaváltozás összefüggéseiről szóló írások egyelőre azonban még csak felfutóban vannak. A nemzetközi szakirodalmak e téren fellelhető főbb üzeneteit három kategóriába sorolhatjuk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p2)
Vélhetően a legnagyobb halmazt azok az írások képezik, amelyek a hallgatói és/vagy az oktatói populáción végeznek a klímaváltozással kapcsolatos, nagymintás társadalomtudományi felméréseket (pl. Leal Filho et al., 2023; Beck et al., 2013; Haq–Ahmed, 2020; Suárez-Perales et al., 2021). Ezek a felmérések több egyetemre terjednek ki, amelyek többségében – ha nem is kizárólagosan – a nyugati világban találhatóak. A klímaváltozással kapcsolatos általános attitűdök mellett vizsgálják a klímaváltozással kapcsolatos tanítást és tanulást is. Ennek kapcsán például megállapításra került, hogy a képzési területtől függetlenül az egyetemi hallgatók számára fontos a klímaváltozás ügye (Leal Filho et al., 2023). A felsőoktatási intézmények oktatóinak körében is megfigyelhető az általános elkötelezettség a téma iránt, ugyanakkor a nem természettudományi képzési területeken oktatók kevésbé érzik, hogy oktatási tevékenységükön keresztül jelentősen hozzá tudnának járulni a klímaváltozáshoz kapcsolódó törekvésekhez (Beck et al., 2013). Egy bangladesi hallgatók körében végzett kutatás is kimutatta, hogy a hallgatók tudatosan viszonyulnak a klímaváltozási jelenségekhez, ismerik a tudományos hátterüket, és ez különösen igaz a környezetvédelemmel foglalkozó, valamint a klímaváltozás hatásainak erősen kitett térségekben élő hallgatókra (Haq–Ahmed, 2020). Egy környezetmenedzsmenti képzőhelyekre irányuló vizsgálat azt mutatta ki, hogy a hallgatók környezet és klímaügyek iránti elkötelezettségére hatással van felsőoktatási képzésük, ám ez csak a közvetetten jelenik meg, a szokásos felismerési utakon keresztül (megszerzett környezeti tudásuk aggályokat támaszt, ami elvezet a környezetügyért való tenni akaráshoz az úgynevezett knowledge–concern–willingness modellben) (Suárez-Perales et al., 2021).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p3)
A kutatások egy másik csoportja a felsőoktatási intézmények klímaváltozással kapcsolatban végzett saját tevékenységeit tárja fel (pl. Leal Filho et al., 2021; Kelly et al., 2022; Molthan-Hill et al., 2019). Egy nagy nemzetközi vizsgálat, amely klímaváltozási felsőoktatási képzések egyetemi gyakorlatával foglalkozik, a kínált képzésekben megjelenő klímaváltozási tartalmak fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezáltal a téma megjelenhet a jövő vezetőinek gondolkodásában (Molthan-Hill et al., 2019). Egyúttal hangsúlyozva, hogy a másik, a specialista irány – amely a klímaváltozásra célirányosan felkészítő szakok indításáról szól – csak egy lehetséges megoldás a felsőoktatási képzőhelyek klímaváltozási küldetésében. Egy tanulmány pedig az egyetemek klímaváltozással kapcsolatos oktatási küldetésének egyik fő feladatát az üzleti és a közszféra szereplői számára nyújtott kutatási és továbbképzési szolgáltatásokban jelölte meg (Kelly et al., 2022).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p4)
Az elmúlt években a klímaváltozás nem csupán a környezetvédelem, hanem a gazdaság, a politika és az oktatás középpontjába is került. Számos országban már elindultak különböző szintű képzések, amelyek célja a klímaváltozással kapcsolatos tudás átadása, illetve az efféle kihívásokra reagálni képes szakemberek képzése. A kérdés tehát az, hogy Magyarország hogyan tudja majd hasznosítani ezeket a nemzetközi tapasztalatokat, illetve miként fogja alakítani saját felsőoktatási kínálatát, amely a klímaváltozás kihívásaival foglalkozik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p5)
A felsőoktatási intézményeknek alapvető szerepük van abban, hogy felkészítsék a hallgatókat a jövőbeli klímaváltozással összefüggő kihívásokra. Az elmúlt néhány évben számos tanulmány foglalkozott azzal, hogy ezek a kérdések miként integrálhatók hatékonyan a felsőoktatás tananyagába. Ezeknek a tanulmányoknak jelentős része rámutat, hogy bár az intézmények nagy érdeklődést tanúsítanak a klímaváltozás iránt, a gyakorlati megvalósítás még nem érte el a kívánt szintet. Például számos képzés tartalmaz környezetvédelmi elemeket, de kevés olyan akad, amely teljes mértékben a klímaváltozás kezelésére összpontosít (Leal Filho et al., 2023). Az oktatók és a hallgatók is egyre inkább felismerik a klímaváltozás fontosságát, de az iskolai keretrendszerek nem mindig teszik lehetővé, hogy ezzel a problémával megfelelő mélységben foglalkozzanak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p6)
Érdekes módon viszonylag könnyebben találunk olyan tanulmányokat, amelyek az egyetemek mint intézmények és infrastruktúrák klímasemlegességének megvalósításával foglalkoznak (és ennek során nem az oktatási funkció analízisét helyezik a középpontba) (pl. Leal Filho et al., 2021; Kelly et al., 2022).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p7)
A klímaváltozás kezelését elsődleges küldetésüknek tekintő felsőoktatási képzési programokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményei kevésbé fedezhetők fel a nemzetközi szakirodalmakban. Ez arra a jelenségre is ráirányítja a figyelmet, hogy bár a klímaváltozás az elmúlt tizenöt évben igen fontos közéleti, politikai és tudományos üggyé vált, a munkaerőpiacot, az egyes gyakorlati tevékenységeket és munkaköröket ez sokáig nem érintette. Ebből a szempontból érthető is, hogy a klímaváltozással kapcsolatos képzések csak a közelmúltban kezdtek megjelenni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p8 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p8)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__88/#m1277e_86_p8)
Az elmúlt öt-nyolc évben azonban egyre inkább érvényes és elvárt tevékenységgé vált a klímaváltozással való foglalkozás a különböző szakmai gyakorlati tevékenységekben. Ezt láthatjuk számos műszaki, mérnöki tevékenységben; továbbá az energetikai, a környezeti, a városfejlesztési, a területi tervezési, a turisztikai és a fejlesztéspolitikai tanácsadásban. Az utóbbi tevékenységek esetében egyrészt új eszközök jelentek meg, másrészt korábbi eljárások egészültek ki klímamegfontolásokkal. Említhetők például a stratégiai környezeti vizsgálatok klímaváltozási megfontolásai, a fenntartható városi közösségi közlekedési tervezések (SUMP) (Rupprecht et al., 2019), a városok fenntartható energia- és klímatervezése (SECAP) (Andreanidou et al., 2018), a városi és megyei klímastratégia-alkotás vagy az uniós támogatások klímareziliencia-vizsgálata 2021-től. A vállalatirányításban és a pénzügyi tevékenységekben is tapasztalható ez az expanzió, például a CSR (Corporate Social Responsibility; vállalati társadalmi felelősségvállalási tevékenységek) kiterjesztésében vagy az ESG (Environmental, social, and governance; környezeti és társadalmi vállalati kormányzás) megjelenésében (European Commission, 2019). Kérdés, hogy mindezeket a folyamatokat hogyan reagálta le a felsőoktatási képzési kínálat.