Klímaváltozás a felsőoktatási nemzetközi szakirodalomban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkra már a társadalomtudományokban is szinte áttekinthetetlenné tágult a klímaváltozással kapcsolatos szakirodalmak köre. Ezen belül az elsődlegesen a felsőoktatás és a klímaváltozás összefüggéseiről szóló írások egyelőre azonban még csak felfutóban vannak. A nemzetközi szakirodalmak e téren fellelhető főbb üzeneteit három kategóriába sorolhatjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vélhetően a legnagyobb halmazt azok az írások képezik, amelyek a hallgatói és/vagy az oktatói populáción végeznek a klímaváltozással kapcsolatos, nagymintás társadalomtudományi felméréseket (pl. Leal Filho et al., 2023; Beck et al., 2013; Haq–Ahmed, 2020; Suárez-Perales et al., 2021). Ezek a felmérések több egyetemre terjednek ki, amelyek többségében – ha nem is kizárólagosan – a nyugati világban találhatóak. A klímaváltozással kapcsolatos általános attitűdök mellett vizsgálják a klímaváltozással kapcsolatos tanítást és tanulást is. Ennek kapcsán például megállapításra került, hogy a képzési területtől függetlenül az egyetemi hallgatók számára fontos a klímaváltozás ügye (Leal Filho et al., 2023). A felsőoktatási intézmények oktatóinak körében is megfigyelhető az általános elkötelezettség a téma iránt, ugyanakkor a nem természettudományi képzési területeken oktatók kevésbé érzik, hogy oktatási tevékenységükön keresztül jelentősen hozzá tudnának járulni a klímaváltozáshoz kapcsolódó törekvésekhez (Beck et al., 2013). Egy bangladesi hallgatók körében végzett kutatás is kimutatta, hogy a hallgatók tudatosan viszonyulnak a klímaváltozási jelenségekhez, ismerik a tudományos hátterüket, és ez különösen igaz a környezetvédelemmel foglalkozó, valamint a klímaváltozás hatásainak erősen kitett térségekben élő hallgatókra (Haq–Ahmed, 2020). Egy környezetmenedzsmenti képzőhelyekre irányuló vizsgálat azt mutatta ki, hogy a hallgatók környezet és klímaügyek iránti elkötelezettségére hatással van felsőoktatási képzésük, ám ez csak a közvetetten jelenik meg, a szokásos felismerési utakon keresztül (megszerzett környezeti tudásuk aggályokat támaszt, ami elvezet a környezetügyért való tenni akaráshoz az úgynevezett knowledge–concern–willingness modellben) (Suárez-Perales et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatások egy másik csoportja a felsőoktatási intézmények klímaváltozással kapcsolatban végzett saját tevékenységeit tárja fel (pl. Leal Filho et al., 2021; Kelly et al., 2022; Molthan-Hill et al., 2019). Egy nagy nemzetközi vizsgálat, amely klímaváltozási felsőoktatási képzések egyetemi gyakorlatával foglalkozik, a kínált képzésekben megjelenő klímaváltozási tartalmak fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezáltal a téma megjelenhet a jövő vezetőinek gondolkodásában (Molthan-Hill et al., 2019). Egyúttal hangsúlyozva, hogy a másik, a specialista irány – amely a klímaváltozásra célirányosan felkészítő szakok indításáról szól – csak egy lehetséges megoldás a felsőoktatási képzőhelyek klímaváltozási küldetésében. Egy tanulmány pedig az egyetemek klímaváltozással kapcsolatos oktatási küldetésének egyik fő feladatát az üzleti és a közszféra szereplői számára nyújtott kutatási és továbbképzési szolgáltatásokban jelölte meg (Kelly et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt években a klímaváltozás nem csupán a környezetvédelem, hanem a gazdaság, a politika és az oktatás középpontjába is került. Számos országban már elindultak különböző szintű képzések, amelyek célja a klímaváltozással kapcsolatos tudás átadása, illetve az efféle kihívásokra reagálni képes szakemberek képzése. A kérdés tehát az, hogy Magyarország hogyan tudja majd hasznosítani ezeket a nemzetközi tapasztalatokat, illetve miként fogja alakítani saját felsőoktatási kínálatát, amely a klímaváltozás kihívásaival foglalkozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsőoktatási intézményeknek alapvető szerepük van abban, hogy felkészítsék a hallgatókat a jövőbeli klímaváltozással összefüggő kihívásokra. Az elmúlt néhány évben számos tanulmány foglalkozott azzal, hogy ezek a kérdések miként integrálhatók hatékonyan a felsőoktatás tananyagába. Ezeknek a tanulmányoknak jelentős része rámutat, hogy bár az intézmények nagy érdeklődést tanúsítanak a klímaváltozás iránt, a gyakorlati megvalósítás még nem érte el a kívánt szintet. Például számos képzés tartalmaz környezetvédelmi elemeket, de kevés olyan akad, amely teljes mértékben a klímaváltozás kezelésére összpontosít (Leal Filho et al., 2023). Az oktatók és a hallgatók is egyre inkább felismerik a klímaváltozás fontosságát, de az iskolai keretrendszerek nem mindig teszik lehetővé, hogy ezzel a problémával megfelelő mélységben foglalkozzanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes módon viszonylag könnyebben találunk olyan tanulmányokat, amelyek az egyetemek mint intézmények és infrastruktúrák klímasemlegességének megvalósításával foglalkoznak (és ennek során nem az oktatási funkció analízisét helyezik a középpontba) (pl. Leal Filho et al., 2021; Kelly et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozás kezelését elsődleges küldetésüknek tekintő felsőoktatási képzési programokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményei kevésbé fedezhetők fel a nemzetközi szakirodalmakban. Ez arra a jelenségre is ráirányítja a figyelmet, hogy bár a klímaváltozás az elmúlt tizenöt évben igen fontos közéleti, politikai és tudományos üggyé vált, a munkaerőpiacot, az egyes gyakorlati tevékenységeket és munkaköröket ez sokáig nem érintette. Ebből a szempontból érthető is, hogy a klímaváltozással kapcsolatos képzések csak a közelmúltban kezdtek megjelenni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt öt-nyolc évben azonban egyre inkább érvényes és elvárt tevékenységgé vált a klímaváltozással való foglalkozás a különböző szakmai gyakorlati tevékenységekben. Ezt láthatjuk számos műszaki, mérnöki tevékenységben; továbbá az energetikai, a környezeti, a városfejlesztési, a területi tervezési, a turisztikai és a fejlesztéspolitikai tanácsadásban. Az utóbbi tevékenységek esetében egyrészt új eszközök jelentek meg, másrészt korábbi eljárások egészültek ki klímamegfontolásokkal. Említhetők például a stratégiai környezeti vizsgálatok klímaváltozási megfontolásai, a fenntartható városi közösségi közlekedési tervezések (SUMP) (Rupprecht et al., 2019), a városok fenntartható energia- és klímatervezése (SECAP) (Andreanidou et al., 2018), a városi és megyei klímastratégia-alkotás vagy az uniós támogatások klímareziliencia-vizsgálata 2021-től. A vállalatirányításban és a pénzügyi tevékenységekben is tapasztalható ez az expanzió, például a CSR (Corporate Social Responsibility; vállalati társadalmi felelősségvállalási tevékenységek) kiterjesztésében vagy az ESG (Environmental, social, and governance; környezeti és társadalmi vállalati kormányzás) megjelenésében (European Commission, 2019). Kérdés, hogy mindezeket a folyamatokat hogyan reagálta le a felsőoktatási képzési kínálat.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave