4.1.2.2. Egymást relativizáló magatartásminták a történet társas világában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb mondottak szemléltetéseképpen az alábbiakban annak a szereplőnek a megkonstruálásáról esik szó, aki a történet társas világában a gyerek Bébé megkísértőjeként értelmezhető. Az Iskolában ugyanis nemcsak Medve, hanem Bébé megkísértésének is tanúi lehetünk. A megkísértő ez esetben azonban nem a már emlegetett Tóth Tibor, hanem az a Gereben Énok, aki a maga felszabadult függetlenségével mégiscsak Merényiék szűkebb hatalmi köréhez tartozik. Gereben elsősorban a gyerek Bébé számára mutat fel követhetőnek tűnő magatartásmintát, így nem nevezhető véletlennek, hogy a történet társas világában ehhez a karakterhez elsősorban a gyerek Bébé nézőpontjából férünk hozzá, azaz Gereben története jellemzően a gyerek Bébé szituáltságához képest bontakozik ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vég. Az Iskolában Gereben Énok története szempontjából meghatározó szerepe van annak, hogy Merényiékkel együtt őt is kicsapják a katonaiskolából:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(9)
Mind a hatan szűk, kinőtt civil ruhában voltak. Halász Péter vigyorgott, húzogatta rám a szemöldökét. Intettem, szervusz, Petár. Gerebennek is intettem, halványan elmosolyodott, vállat vont. Szabó Gerzsont is sajnáltam. Merényi és Burger háttal állt. Homola némán, leesett állal nézte az elvonuló századunkat. Ugyanúgy, ahogy mindig. A civil ruha miatt azonban ezek a nevek már nem illettek rájuk, s inkább úgy néztük őket, hogy „aki valaha Homola volt”, „aki Burger volt”, talán az egy Gereben Énok kivételével. Ő némiképp most is Gereben Énok maradt. (Iskola, 215)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (9)-ben idézett jelenetből egyértelművé válik, hogy a kicsapottak közül Gereben kitüntett helyet foglal el, hiszen kicsapása után – ha részlegesen is – egyedüliként ő őrzi meg, viszi tovább korábbi identitását (Ő némiképp most is Gereben Énok maradt). Az idézetből továbbá az is egyértelművé válik, hogy ez a kontinuitás a gyerek Bébé kiindulópontjából konstruálódik meg, hiszen a retrospektív, múlt időt alkalmazó visszatekintés keretében a most a szereplő Bébé tájékozódási centrumát juttatja érvényre (ahogy például a háttal állt a térbeli tájékozódás centrumaként jelöli ki az ő pozícióját).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindamellett nem tanulságok nélküli számot vetni azzal, hogy az Iskola korábbi változataként értelmezhető Továbbélőkben Gereben nincs a kicsapottak között.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10)
Homola fújtatott a dühtől, s megragadta a fiú orrát. Egyebet már nem tudott csinálni, mert Istenes, Szebek és Gereben nyomban lefogták. […] A pofozkodások és verekedések korszakát határozottan lezárták. Homolától ugyan nem sajnált volna Damjáni se egy-két szájonvágást, mégis jobban szerette ezt az új divatot. Gerebenék másokat sem hagytak verekedni. […] De Tóth Tibort is csak ezért védték meg, más okuk nem volt. Senki nem azonosította magát Tóth Tiborral, senki nem tört lándzsát mellette; sem Gereben, sem Szebek, sem a többiek, amint ez apránként nyilvánvaló lett. (Továbbélők, 72–73)1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Továbbélőkből idézett (10)-ből az is kiderül, hogy Homola sincsen a kicsapottak között, ám Gereben itt nemcsak a régi, hanem az új hatalmasok egyikeként jelenik meg a Bébé–Medve–Szeredy hármassal párhuzamba állítható Damjáni–Szebek–Istenes kör mellett, sőt egyenesen az új hatalom meghatározó tagjaként konstruálódik meg (Gerebenék másokat sem hagytak verekedni), akinek a viselkedése Tóth Tibor viselkedésével szemben is egyértelműen követhető alternatívát kínál. Az auktoriális történetmondót szerepeltető narratív fikció sémáját működtető Továbbélők tehát nemcsak az alkalmazott narrációs megoldások tekintetében mutat egyszerűbb képet, mint a jóval komplexebb diszkurzív szerveződést felmutató Iskola, hanem – a narrációs eljárásoktól korántsem függetlenül – a bemutatott magatartásminták és azok viszonyát tekintve is egyszerűbb módon konstruálja meg a történet társas világát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kezdet. Ha nemcsak minőségi, hanem mennyiségi szempontokat is bevonunk annak vizsgálatába, hogy mi jellemzi Gereben Énoknak az Iskola társas világában elfoglalt helyét a Továbbélőkben elfoglalt helyéhez képest, az alábbiak állapíthatók meg. A Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) adatai alapján a 33 421 szövegszót tartalmazó Továbbélőkben2 28-szor jelenik meg a Gereben név, a 104 080 szövegszót tartalmazó Iskolában3 pedig 78-szor. Az egyéb, ugyancsak a szereplőre utaló névmási vagy inflexiós konstrukciókkal nem számoló, ennélfogva meglehetősen elnagyolt, csak tendenciákat jelző adatok az mutatják, hogy arányaiban nem csökken jelentősen Gereben megjelenésének mennyisége a jóval több karaktert felvonultató, több mint háromszor akkora terjedelmű Iskolában. Hasonló arányokat mutat egyébiránt például Merényi (108:292), Halász Petár (36:82) vagy éppen Öttevényi (35:94) megjelenésének mennyisége is. Más szereplők esetén viszont jóval nagyobb átrendeződések figyelhetők meg. Szebek Miklós neve például 119-szer jelenik meg a Továbbélőkben, a vele nagyjából megfeleltethető Medve neve viszont 951-szer szerepel az Iskolában. (Damjáni és Bébé viszonylatában ez az összevetés nem végezhető el ilyen egyszerűen, hiszen utóbbi alapbeállítású jelölőiként az egyes szám első személyű formák funkcionálnak.) Ugyanakkor hasonló emelkedő tendencia figyelhető meg például az Istenes–Szeredy (39:332), a Colalto–Colalto (14:125), sőt – igaz kevéssé látványosan – a Végh–Varjú (40:161) relációban is. Mindazonáltal ellentétes irányú elmozdulásokra is találunk példákat, mint például Czakó (128:177) vagy éppen Tóth Tibor (94:120) esetében. Az Iskolában Gereben a maga 74 nevesítésével, alig előzi meg Drághot (68) és Mufit (73), a kicsapottak közül pedig ő van a legkevesebbszer név szerint említve (Merényi 292, Homola 98, Szabó Gerzson 87, Halász Petár 82, Burger 77). Mindez azonban a játékba hozott mennyiségi adatok korlátozott magyarázó értékére is felhívja a figyelmet. A gyerek Bébé kitüntetett figyelme ugyanis Gerebent nemcsak a kicsapatásakor, hanem már a kezdetektől fogva kíséri:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)
Nem ismertem a többieket, akik Merényivel futballoztak, csak a vörös Burgert és a leesett állú Homolát. De láttam, hogy vidám, zajos, eleven fiúk mind, s különösen azt találtam rokonszenvesnek, akit, ha jól hallottam, Gerebennek szólítottak. (Iskola, 60)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (11)-ben a különösen azt találtam rokonszenvesnek konstrukció teszi egyértelművé a gyerek Bébé kiindulópontjának az érvényesülését Gereben társas világbeli pozicionálása tekintetében. A Továbbélőkben az első említéskor Gereben különössége inkább, a rokonszenvessége már kevéssé profilálódik:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(12)
Ott állt Merényi, Homola tele szájjal, tele marokkal, ott álltak a többiek. Gereben Énoknak Damjáni levelét sikerült megkaparintania. Ez volt az az élénk szemű fiú, aki az első napon Halász Péterrel futballt fűzött, és elkergette Damjánit. Gereben nem volt ismétlő, de a három ismétlő mellett több volt a Halász Péter-féle közönséges csatlósnál; szinte a negyedikük volt. (Továbbélők, 43)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lényeges azonban az, hogy a Továbbélők történetének kezdetén Gereben jellemzően a hatalmasok körének tagjaként kerül a figyelem fókuszába, és nincs ez másképpen az Iskola esetében sem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatalmas. Ha Gereben történetét – kiaknázva a digitális olvasás lehetőségét – az egyes említések nyomvonalát követve konstruáljuk meg az Iskolában, olyan ívet vázolhatunk fel, amelynek első szakaszában Gereben Merényiék szűkebb körének némi függetlenséggel rendelkező hatalmasaként jelenik meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(13)
Gereben Énok nem volt ismétlő, sőt két sávot és két gombot viselt a gallérján, mégis a hatalmasok közé tartozott. (Iskola, 71)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a (13)-ból is kitetszik, Gereben helyzetének különlegességét az adja, hogy nemcsak a növendékek közötti informális hatalmi hierarchiának áll a magas fokán, hanem a katonaiskola formális hierarchiájában is előkelő helyet foglal el. Ám ez önmagában még nem tenné őt különlegessé Bébé számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(14)
Mikor a tiszthelyettes kiment a tanteremből, Gereben Énok váratlanul nekitámadt Medvének. Váratlanul, mert Gereben tulajdonképpen soha nem személyeskedett senkivel. Megállt Medve előtt, és haragosan ráncolgatta rá a szemét. – Te... te... Nem tudta kimondani, ami a nyelve hegyén volt. […] Érthetetlennek látszott Gereben Énok felháborodása. Végre megtalálta a szitkot, amit keresett: – Te cserkész! A legmélyebb megvetést fejezte ki ez a szó. […] Gereben viszont Matej közbelépésén ráeszmélt, hogy mindez méltóságán aluli, s nyomban sarkon fordult és a helyére ment. (Iskola, 143)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (14) idézetből kibontakozó jelenetben, amelyben a váratlanul, illetve az érthetetlennek látszott konstrukciók reflektálnak a gyerek Bébé konstruáló tevékenységére, Gereben nem egyszerűen a növendékek közötti informális hatalom képviselőjeként mutatja fel magát, hanem a Medve által követett, a katonaiskola keretei között inadekvátnak tetsző magatartási minta határozott kritikusaként. Mindez azért is fontos, mert a jelzett kritikus viszonyulás a későbbiekben Bébének is alapállásává válik (vö. pl. Nagyon nehéz civileknek megmagyarázni; Iskola, 12), sőt ez magától Medvétől sem lesz majd idegen. Mindazonáltal találkozhatunk olyan jelenetekkel is, amelyekben Gereben egyértelműen a hatalom képviselőjeként konstruálódik meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(15)
Amikor vacsora után felvonultunk a hálóterembe, Homola belekötött Mufiba, aztán hirtelen körülvették, Merényi, Burger, Gereben Énok. Karon fogva, lassan kisétáltatták az árnyékszékre, becsapódott a rugós ajtó. Mufi fojtott ordítása hallatszott egy pillanatra, majd csönd; tudtuk, hogy teletömték a száját zsebkendőkkel, és kilógatták az ablakon, két csuklójánál fogva. […] Gereben kísérte vissza Mufit az ágyához, derűs nyugalommal. Beszélt is hozzá valamit, de Mufi nem hallotta. Gereben őszintén nevetgélt, Burger is. (Iskola, 182)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (15)-ben idézett részből az derül ki, hogy Gereben akkor is betartja a játékszabályokat, ha azok láthatóvá teszik a hatalom fenntartása által megkövetelt nyers brutalitást. Sőt – ahogy az őszintén nevetgélt kifejezés mutatja – nemcsak betartja, hanem idomul, hasonul is a hatalom természetéhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megkísértő. Gereben történetének következő szakasza azután veszi kezdetét, miután váratlanul elalszik Bébé és Medve kockás füzetének ügye, amely annak veszélyét is magában foglalta, hogy a két fiú (vagy egyikük) Öttevényi sorsára juthat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(16)
De március közepén, ahogy megindult a komoly olvadás […], Merényiék néhány napig csak kapura lőttek, magukban, aztán egyszer Gereben Énok engem is hívott. Beszálltam. (Iskola, 192)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a (16) mutatja, Gereben hozza Bébé tudomására, hogy valóban elaludt az ügy, és Merényiék mégsem kívánnak leszámolni velük. Ám Bébé rövidesen annál is nagyobb kegyben részesül, hogy beszállhat focizni:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(17)
Aztán egy este, takarodó után, Merényivel, Gerebennel és Szabó Gerzsonnal felmentem az órához. (Iskola, 193)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sőt nemcsak az órához viszik fel Merényiék Bébét, hanem a beveszik azokba a hálótermi fosztogatásokba is, amelyek az ott elrejtett élelmiszerekre irányultak. Mindez azt jelenti, hogy Bébé előtt megnyílni látszik az az út, amelyet Gereben korábban már kitaposott magának, és amelyet Bébé számára is vonzóvá tett (vö. Rájött az ember, hogy igazuk van; azaz, hogy igazunk van; hogy érdekes, izgalmas mulatság; hogy igazságot szolgáltatunk; Iskola, 198).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(18)
Gerebentől nem féltem. Nemrég tanultam meg ezt, és jó érzés volt. Igaz ugyan, gondoltam, hogy Gereben például egyáltalán nem fél a Varjútól. Legalábbis nem úgy, mint én, és semmi esetre sem lehetett észrevenni rajta. Nyílt szemmel bámult a Varjúra, figyelte, mulattatta őt, amit csinált, szinte gyanútlanul nevetett a dolgain. Gerebenből tulajdonképpen hiányzott a durvaság; csak sokszor elragadta őt a jókedve. Mindig azt leste, hogy lehet-e valamin nevetni. (Iskola, 195)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (18) annak az epizódnak az elején szerepel, amelyben Bébé és Gereben Orbán Elemér almáival kezd dobálózni, hamar kiegészülve Homolával, Burgerrel és Merényivel. A hatalom legszűkebb körével együtt folytatott önfeledt játék közvetlen előzménye egyfelől újabb adalékkal szolgál Gereben kitüntetett helyzetének megértéséhez is (vö. Gerebentől nem féltem), másfelől kirajzolódik belőle, hogy a gyerek Bébé milyennek is látja Gerebent, hogy miért látja vonzónak a viselkedését, és mivel is mentegeti őt, és persze saját magát (a gyerek Bébé nézőpontjának érvényesüléséhez lásd a gondoltam, illetve tulajdonképpen kontextualizáló kifejezéseket).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(19)
Merényiék ritkán kaptak csomagot; persze nekik nem kellett dugdosni, és nem is adtak belőle másnak. Ezért ámultam el, amikor egyszer Gereben Énok lelkesen felhívott Merényiékkel együtt engem is a hálóterembe, és kitálalta elénk az aznap érkezett csomagját. Ragyogott a képe. „Gyertek! Te is gyere” – intett felém. Egy narancsot nem ettem meg, hanem lehoztam a tanterembe. Adtam belőle három gerezdet Szeredynek, hármat pedig odavittem Medvének. „Gerebentől kaptam” – mondtam. Elég barátságosan fogadta el. (Iskola, 199)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (19) idézetben Gereben újabb, Bébé felé irányuló gesztusáról olvashatunk (vö. Te is gyere), amely újfent Merényiek körébe helyezi el Bébét. Ám az idézet azt is nyilvánvaló teszi, Bébé számára ennél jóval fontosabb és szorosabb köteléket jelent Szeredy és Medve barátsága (vö. Elég barátságosan fogadta el).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szövetséges. Még ha túlzónak és félrevezetőnek is érezhetjük azt mondani, hogy Bébé ellenállt a kísértésnek, azt a következtetést mégis levonhatjuk, hogy megkísértése nem volt sikeres, hiszen nem tagozódott be Merényi csatlósai közé. Sőt ezzel párhuzamosan – ha nem is feltűnően és radikálisan – Gereben státuszában is lényegi változás következik be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(20)
Zsávolynadrágban volt, ing nélkül. Bicskát rántott ki a zsebéből, kinyitotta, megmarkolta. „Térdelj le!” – parancsolta Medvének. Gereben, Szeredy, Szabó Gerzson és én is kétoldalt közelebb húzódtunk. […] Én mozdultam meg vagy Gereben, vagy Szeredy, nem tudom. Abban a másodpercben fogtuk körül két oldalról Merényit, amikor Medve letérdelt. [...] Merényi összevérezte az inge ujját, ahogy rángatta magára. Csöpögött a vér a kezéből; a hálóterem padlóján Gereben a papucsával törülgette, maszatolta szét mindenütt a nyomában, ahogy mentek a mosdó felé. […] Gereben még elmenőben egy pillantást vetett hátra, felém. (Iskola, 207)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (20) idézet, amely abból az epizódból emel ki részeket, amikor Medve először Homolával, majd Merényivel szemben kezdeményez párbajt, Gerebent hasonló szerepben és pozícióban mutatja, mint amit a Mufi és Varjú közötti, korábban, a (15)-ben idézett párbajban elfoglalt. Ám már egészen más társas relációkban. Gereben most nem Merényivel és Burgerrel zár össze, hanem Szeredyvel és Szabó Gerzsonnal, és nem a legyőzött Mufit, hanem a lényegileg vereséget szenvedő Merényit kíséri. Fontos különbség továbbá, hogy Gereben Merényihez nem beszél, mint annak idején Mufihoz, hanem Bébével keresi a kontaktust (vö. egy pillantást vetett hátra, felém). Az epizód ugyancsak párhuzamba állítható a Továbbélőkből a (10)-ben idézett epizóddal, ám ez esetben is lényeges a különbség: Gereben itt Merényiék regnálása idején áll Szeredy, illetve Medve mellé. Ezek a társas világban, azon belül is az informális hatalmi viszonyokban bekövetkezett változások a gyerek Bébét, akinek a perspektíváját a tudtam és a talán kontextualizáló kifejezések mutatják, vágyteli gondolatok megfogalmazására ragadtatják:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(21)
És mégis, tudtam, hogy már nem számíthatnak Gerebenre, se Szabó Gerzsonra, ha arra kerül a sor. Talán már nem is mernek semmit kezdeni Medve ellen, mert mi még Burger nélkül is nagy túlerőben lennénk. Kilátástalan dolgot Merényi nem fog megkockáztatni többé. Éppen ezért kellene nekünk kezdeni. (Iskola, 210)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számunkra azonban az is kiderül ebből, hogy Bébé Gerebent immár nem egy Merényi-féle hatalmasként, hanem a saját szövetségeseként értelmezi, a fentiek fényében nem is egészen alaptalanul.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(22)
[Varjú] nézett egy darabig szótlanul, járt a szeme rajtam, aztán sarkon fordult, és otthagyott. Féltem egy kicsit. De hát Gereben sem ment, és a tréninggel megint sikerült kihagynunk a gyakorlatot, hamar elfelejtettem hát a félelmemet. (Iskola, 212)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az atlétika pedig – ahogy a (22) is jelzi – azt teszi lehetővé, hogy Bébé önmagát és Gerebent ugyanannak a csoportnak az egyenrangú tagjaként jelenítse meg, amely még Varjúval szemben is védettséget tud jelenteni a számára (vö. mindezt a (18)-ban idézett részlettel).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szellem. A már-már idillikusan alakuló viszonynak azonban hirtelen vége szakad. Monsignor Hanák és Tóth Tibor beszélgetéseinek következményeképpen hat növendéket, köztük Gereben Énokot kicsapják a katonaiskolából:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(23)
Homola és Gereben Énok volt a rossz szellemük, s velük együtt Burgert, Merényit, Halász Pétert és Szabó Gerzsont is kicsapták. (Iskola, 215)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előzmények fényében az nem tekinthető túlzottan meglepőnek, hogy Gereben bekerült a kicsapottak közé, Varjú kimaradása sokkal inkább tűnhet meglepetésnek – a Továbbélőkben a neki megfeleltethető Végh ott van a kicsapottak között, Gereben mellett Homola, valamint Szabó Gerzson viszont kimarad ebből a körből. Az azonban már egyértelműen a meglepetés erejével hat, hogy a Monsignor Hanákhoz és Tóth Tiborhoz köthető konstrukció szerint az informális hatalmi klikk vezetőjeként nem Merényi jelenik meg, hanem Homola mellett Gereben lesz a rossz szellemük. Mindennek megértéséhez érdemes egy rövid pillantást vetni a kicsapatás közvetlen előzményeire:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)
Még vasárnap este történt, hogy Merényiék kicipelték Tóth Tibort az árnyékszékre. […] Homola kikergetett mindenkit a helyiségből. De én Gereben Énokkal mégis visszamentem. Megálltunk az ajtóban. Nem bántották Tóth Tibort, csak a Varjú kérdezgette. Merényi egy pillantást vetett felénk, aztán nézte tovább, majdnem szelíden, Tóth Tibor hülye pironkodását. Közelebb léptünk. Gereben mondott valamit kurtán, nevetve. Én nem szóltam. […] A kis szűz vonakodva indult kifelé az árnyékszékről, de nem lehetetlen, hogy a Varjú egyik megjegyzéséből vette az ötletét. „Eredj a Monsignorhoz panaszra!” - ajánlotta neki a Varjú gúnyosan, persze számos egyéb javaslat, csúfolódás és fenyegetés közt, mellékesen. (Iskola, 216–217)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azon túl azonban, hogy Gereben mondott valamit kurtán, nevetve, ami érzékenyen érinthette a kis szűzet, lényegibb szembenállást is tételezhetünk a két karakter által képviselt magatartásminta, túlélési stratégia között. A két megkísértő szembenállása pedig még inkább egyértelművé teszi azt a feszültségviszonyt, amely a történet társas világában Medve és Bébé attitűdje között feszül. Ezt a feszültséget egyébiránt a regény nem is oldja fel megnyugtatóan – a szerző és az olvasók minden erőfeszítése ellenére sem. Ha pedig az epizód kapcsán Bébére vagyunk tekintettel, annyit megjegyezhetünk, hogy mindenesetre jól tette, hogy akkor csöndben maradt (vö. Én nem szóltam).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(25)
Csak Gereben hiányzott egy kicsit a négyszer százas stafétából. (Iskola, 219)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gereben nevének utolsó említése, amelyet a (25) idéz, némi visszafogott nosztalgiával zárja le az Iskola összetetten megkonstruált társas létezői közül az egyiknek a katonaiskolabeli történetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Később. Végül, mintegy epilógusként, érdemes felhívni a figyelmet egy olyan – Gereben első említései közül való – szöveghelyre, amely lényegi szempontból kontextualizálja Gereben történetét, illetve azt, hogy miért is lehetett Gereben Énok olyan kitüntetett személy Bébé számára:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)
Ez az igazság. Úgy értem, hogy ez történt, s nem az, amit ő M.-ről leírt. Harmincnégy éven át jó barátom volt, de ezekről a dolgokról soha nem beszéltünk. Engem is megvertek, Szeredyt is, mindenkit. Egytől egyig valamennyien beletörtünk az engedelmességbe. De se Medvével, se Szeredyvel, se Gereben Énokkal, se a többiekkel soha erről nem beszéltünk később. Nem azért, mert szégyelltük magunkat, vagy szégyelltük a világ szerkezetét, hanem azért, mert már nem volt érdekes, és nem tartottuk fontosnak. Mindez végül is semmivé vált, és éppen azért vált semmivé, hogy ne kelljen soha többé beszélni se róla. Csak azokról a sokkal érdekesebb és fontosabb dolgokról, amelyek lassan-lassan szétfoszlatták, szétrontották, semmivé mállasztották mindezt. (Iskola, 62)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (26)-ból kiderül ugyanis, hogy Bébé és Gereben közös története nem feltétlenül ért véget a katonai alreáliskolában. A soha erről nem beszéltünk később konstrukcióban a többes szám első személy Bébé és Gereben mellett olyan szereplőkre vonatkozik (Medvére és Szeredire), akikkel Bébé folyamatosan, a felnőtt életére is kiterjedően szoros, baráti kapcsolatot ápolt. Így a rejtélyes Gereben esetében is megkockáztatható olyan értelmezés, amely őt Bébé jó barátainak egyikeként tartja számon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Iskola a határon társas világának konstruálására fókuszáló vizsgálatból annak lényegi belátása következik, hogy a fiktív elsődleges történetmondó, Bébé Medve-olvasata és önolvasata egymás által relativizált megfigyelői pozíciókat, illetőleg e kiindulópontokból hozzáférhetővé tett magatartásminta-konstrukciókat eredményez. A fiktív történetmondó által játékba hozott perspektívák működtetése nemcsak a Medve-féle mintát relativizálja, hanem ahhoz való viszonyában a saját maga által követettet is. És ekképpen relativizálódnak a történet társas világának egyéb szereplőihez kapcsolódó magatartásminták is. Ebbe a sorba illeszkedik Gereben Énok története is, aki Bébé megkísértőjeként, és ennélfogva a Medvét megkísértő Tóth Tibor ellenpontjaként járul hozzá a regényben megkonstruálódó társas attitűdök és stratégiák közötti feszültségviszonyok növeléséhez, valamint a regény referenciális összetettségének fokozásához.
1 A Továbbélőkből származó idézetek forrása: https://mek.oszk.hu/02200/02285/02285.html
2 mek.oszk.hu/01000/01004/index.phtml
3 mek.oszk.hu/02200/02285/ index.phtml
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave