6.1. A kontextusfüggő kiindulópontok modellje
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_886/#m1301ananm_886 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_886/#m1301ananm_886)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_886/#m1301ananm_886)
A kutatás lényegi belátása az volt, hogy a tapasztalatok interszubjektív megkonstruálása többféle olyan kiindulópont alkalmazásával jön létre, amelyek együttes jelenléte, érvényesülése rajzolja ki a megnyilatkozás nézőpontszerkezetét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_887/#m1301ananm_887 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_887/#m1301ananm_887)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_887/#m1301ananm_887)
Az ennek keretében kidolgozott modell a megnyilatkozói perspektíva működését három kontextusfüggő kiindulópont, a tér- és időbeli pozíció, a szociokulturális szituáltság és a tudati beállítódás együttes érvényesüléseként értelmezi. A referenciális jelenet interszubjektív megkonstruálása során ugyanis (i) a kontextus fizikai világában, amelynek a viszonyrendszerében a résztvevők egymást fizikai entitásokként értelmezik, a megnyilatkozó tér- és időbeli pozíciója, (ii) a kontextus társas világában, amelynek a viszonyrendszerében a résztvevők egymást társas létezőkként értelmezik, a megnyilatkozó szociokulturális szituáltsága, (iii) a kontextus mentális világában pedig, amelynek a viszonyrendszerében a résztvevők egymást mentális ágensekként értelmezik, a megnyilatkozó tudati beállítódása funkcionál kontextusfüggő kiindulópontként.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_888/#m1301ananm_888 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_888/#m1301ananm_888)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_888/#m1301ananm_888)
A modell Sanders és Spooren (1997) klasszikus kognitív nyelvészeti nézőpont-koncepcióját értelmezi újra, határozott pragmatikai szempontokat érvényesítve. A tér- és időbeli pozíció, illetve a szociokulturális szituáltság fogalmi megkülönböztetésével azt teszi hangsúlyossá, hogy a deiktikus természetű figyelemirányítás olyan – önmagukban is összetett – kiindulópontokat juttat érvényre, amelyek a résztvevők fizikai és társas világából kínálnak fel kontextusfüggő viszonyítási pontokat a diskurzusok résztvevői által együttesen megfigyelt referenciális jelenetek tér- és időbeli, valamint szociokulturális viszonyainak a feldolgozásához, megértéséhez. Ezzel összefüggésben arra is rámutat, hogy a szociokulturális szituáltságnak mint kontextusfüggő kiindulópontnak a működését vizsgálva a stílus is a konstruálás integráns részeként kezelhető. A tudati beállítódásnak mint kontextusfüggő kiindulópontnak a vizsgálata pedig a megismerés szubjektumokhoz kötöttségét hozza szoros összefüggésbe a diskurzusok résztvevőinek metapragmatikai tudatosságával, vagyis a nyelvi tevékenységhez, vagyis a nyelvi szimbólumok alkalmazásához való reflexív viszonyulásukkal.