Tátrai Szilárd: A nézőpont a nyelvi megismerésben
›
2. A nyelvi tevékenység perspektiváltsága: a konstruálás pragmatikája
›
2.2. A figyelemirányítás interszubjektivitása

2.2. A figyelemirányítás interszubjektivitása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adaptív nyelvi tevékenység jellemzése során arra jutottunk, hogy a nyelvi szimbólumok alkalmazásának lényegi feltétele a közös figyelmi jelenetekben való részvétel társas kognitív képessége. A közös figyelemre a csecsemők már kilenc hónapos koruk körül képessé válnak: a másik figyelmének követése és irányítása ekkor még ún. „protoszimbolikus” deiktikus gesztusok (tekintet, mutatás) alkalmazásával történik (Tomasello 2002, 2003, 2011; Sinha 2005). E rámutatásos gesztusokkal ugyanúgy valaki irányítja valamire valakinek a figyelmét, mint a tapasztalatokat rugalmas módon fogalmilag megkonstruáló, a rámutatásos gesztusoknál lényegesen nagyobb fokú kidolgozottsággal és szisztematikus elrendeződéssel jellemezhető nyelvi szimbólumokkal. A nyelvi szerkezetek és műveletek így nem egyszerűen csak olyan általános kognitív képességek megvalósulásaiként írhatók le, mint amilyenek a sematizáció vagy a kategorizáció, hanem olyan általános társas kognitív képességek megvalósulásai is (Croft 2009: 413–414), mint amilyen a közös figyelem és a hozzá kötődő biokulturális adaptáció.

2.2.1. A diskurzusok mint közös figyelmi jelenetek

2.2.2. A megnyilatkozások mint figyelemirányítási események

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave