1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A körforgásos gazdaság ernyőfogalom-jellegű megközelítése szerint egy minden korábbinál tudatosabb, az erőforrás-hatékonyság kérdéskörét fókuszba helyező tevékenységrendszerről van szó. A fenntarthatósági kérdések gyakorlati megvalósítását célzó elképzelés egyre nagyobb teret nyer, azonban nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy néhány generációval ezelőtt a vidéki térségek jellemzője volt az önellátásra való törekvés, a természet anyag- és energia-körforgását mintázó gazdálkodási mód. Számos esetben erre nem is adódott más lehetőség, azonban mára ez jelentősen megváltozott: a termelési és fogyasztási szokások nagymértékben átalakultak, amely folyamatok a turizmuságazatot is kiemelten érintik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mértéktartás nem feltétlenül jellemzője a szektor érintettjeinek, legyen szó a kínálati, de ugyanúgy a keresleti oldal szereplőiről. Nem véletlen, hogy a fenntartható vagy – más megfogalmazásban – zöld turizmus témaköre egyre nagyobb teret nyer (World Tourism Organization 2017). Ennek motivációi széles körűek: egyrészt a fogyasztók nagy hányada is nyitottnak tűnik a változtatásra, másrészt a kínálati oldal szereplői egyfajta kiadáscsökkentési eszközként tekintenek napjaink öko-innovációs lehetőségeire (Németh 2022). Tekintettel a turisztikai ágazat összetettségére, mára fontos feladatként rajzolódik ki, hogy az egyre nagyobb teret nyerő körforgásos gazdasági elvek és a témakört érintő általános értelmezések mellett, azokkal párhuzamosan fókuszba kerüljenek azok a kulcsterületek, amelyekkel a gyakorlatban is látványos és egymást erősítő (szinergikus) hatások érhetőek el (Rodríguez et al. 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A településeken összpontosulnak a vállalkozások, a fogyasztás, és ugyanígy itt koncentrálódik – többek között – az energia- és az élelmiszer-felhasználás, valamint a hulladék keletkezése is. Nincs ez másként a turisztikai települések, desztinációs központok esetében sem. Sőt a szezonalitásból, egyes attrakciók (térbeli és időbeli) koncentráltságából adódóan számos tényező nagyobb hangsúlyhoz is jut, mint a klasszikus településüzemeltetésben. Mindezek egyértelműen hozzájárulnak a turisztikai települések körforgásos modell elvű működtetésével kapcsolatos vizsgálatok szükségszerűségéhez, a fő irányok, trendek minél alaposabb megismeréséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előzőeket figyelembe véve jelen tanulmány a körforgásos gazdaság települési szintű értelmezését, a turisztikai települések sajátosságait helyezi fókuszba. A témakör megértéséhez egyértelműen szükséges egy elméleti keretrendszer, amely csokorba gyűjti és egy-egy jó gyakorlat által kézzelfoghatóvá teszi a kapcsolódó fő kérdésköröket. Jelen tanulmányunkban ezt az elméleti keretrendszert járjuk körbe, majd a világ egyik leglátogatottabb városa és egy ott rendezett világesemény – a párizsi olimpia – körforgásos stratégiáinak bemutatásával zárjuk. Esettanulmányunk szemlélteti, hogy egy erőforrásokat látszólag igencsak pazarló esemény törekvései jó példaként szolgálhatnak a körforgásos elveket, folyamatokat szem előtt tartó turisztikai települések számára.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave