A körforgásos gazdasági szemlélet megjelenése egyre erőteljesebben formálja a turizmus és a turisztikai települések életét a környezet és a gazdaság egymásrautaltsága révén, amelynek fontos célja a gazdaságból eredő káros környezeti folyamatok minimalizálása. A turizmusnak fontos a szerepe a körforgásos gazdaságban, ugyanis szolgáltatásai és folyamatai révén hatással van a lokális és globális környezetre, amely a turisták döntéseiből, választási preferenciáiból, valamint a szolgáltatók kínálatából fakad (Madarász et al. 2022). Sørensen és Bærenholdt munkájára alapozva (Sørensen–Bærenholdt 2020) megerősíthető, hogy a fenntartható fejlődést jelentős mértékben megalapozza a turizmus és a körforgásos gazdaság összekapcsolódásának megteremtése; ennek során elkerülhetetlen az üzlet- és gyakorlatorientált megközelítés egyidejű alkalmazása, amely ma még inkább csak egy vágyott jövőképnek tekinthető.

 

 

Adaptálva Einarsson és Sorin munkáját (Einarsson–Sorin 2020), fontosnak tartjuk a körforgásos gazdaság – turisztikai ökoszisztéma ábrájának kiegészítését (1. ábra), amely a kooperáció, az értékteremtés és az üzleti modell innovációt három eltérő hierarchikus szinten helyezi el, ugyanis az ökoszisztémában a szereplők kooperációja laza kapcsolatot eredményez, amelyben jelen van az erőforrások megosztása, a kölcsönös előnyszerzés és a saját stratégiai célok támogatása (Das–Teng 2000). Az értékteremtés folyamata már összetettebb munka, ugyanis a maradandó értékek azonosítása és létrehozása a fő feladat, amelyet az ökoszisztéma szereplői szeretnének elérni. Végeredményben az üzleti modell innováció a folyamat harmadik szintje, amely szisztematikus együttműködésen, formális és informális szabályozási rendszeren alapul, támogatva egy hosszú távú, fenntartható rendszer kialakítását, és biztosítva a közösen létrehozott értékeket (Teece 2010). Ezen túlmenően, az ábra kiegészítéseként Barnes-Mauthe és szerzőtársainak munkáját is figyelembe véve (Barnes-Mauthe et al. 2015) fontosnak tekintjük a természeti és a társadalmi tőke szétválasztását, ugyanis a kétféle tőke különböző módon támogatja a környezeti, a gazdasági és a társadalmi jólétet, és különféle fenntarthatósági kérdéseket vet fel a természeti erőforrások kezelésétől kezdve egészen a társadalmi kohézióig.