Az egyes elavult városi és regionális tervezési módszerek újragondolása, a városon belüli és a városok közötti folyamatok, kapcsolatok feltárásának szükségessége napjaink sürgető feladata. Elengedhetetlen az innovatív, fenntartható modellek felkutatása és alkalmazása (Lopez–Castro 2021). A körforgásos gazdaság ernyőfogalom-jellegű megközelítésének egyes részterületei jelen vannak a várostervezési, településfejlesztési elképzelésekben, de az átfogó, nagyobb volumenű, egymást erősítő fejlesztések még váratnak magukra. Az élelmiszer- és energiaellátásban, a hulladékáramok fókuszba helyezésében, a megújuló energiaforrások hasznosításában, a vízgazdálkodás fejlesztésében, az ipari szimbiózisok kialakításában, a beavatkozási szintek terén egyes térségek, országok között a gazdasági fejlettség és egyéb tényezők függvényében is jelentős különbségek vannak (Németh et al. 2023). Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Közgyűlése (United Nations Environment Assembly 2024) felhívja a figyelmet a városok jelentőségére a körforgásos gazdaságban: a legtöbb városban a mai napig lineáris rendszer figyelhető meg, ahol a városokba óriási volumenben bekerülő erőforrások rövid idő alatt hulladékként jelennek meg a településen, számos problémát okozva ezzel.

 

A kérdéskör gyakran keveredik más megközelítésekkel, például az okos városok fogalomkörével, amelynek keretében digitális megoldások felhasználásával igyekeznek hatékonyabbá tenni a városi működést. Ez az irányzat értelemszerűen nem zárja ki a körforgásos elvek alkalmazását, sőt véleményünk szerint a két fejlesztési irány – a digitális és a körforgásos gazdaság – egymást kell, hogy erősítse a jövőben. Németh és szerzőtársai tanulmányukban rávilágítanak a körforgásos modell elvű városi működés fókuszterületeire, a szerteágazó tevékenységekből eredő települési anyag- és energiaáramok vizsgálatának fontosságára (Németh et al. 2023). A közel hatvan európai város által aláírt „Körkörös városok nyilatkozata” című kezdeményezés szintén hangsúlyozza: a körkörös tervezés és döntéshozatal megköveteli a városokba belépő, elfogyasztott vagy felhalmozott, valamint az adott települést elhagyó anyag- és energiaáramlások megértését, más szóval a városi anyagcsere-folyamatokat (Circular Cities Declaration 2020). A turisztikai településeken mindennek még nagyobb a jelentősége. A korábbiakban említettek szerint az ágazat összetettségéből, a szezonalitásból, a koncentráltságból adódóan számos fenti tényező nagyobb hangsúlyhoz jut, mint a klasszikus településüzemeltetésben.