2.3. Szervezeti szintű megoldások – avagy amit egy szolgáltató tehet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy desztinációban számos profitorientált, önálló vállalkozás tevékenykedik, amelyek számára – gondolhatjuk – a több látogató több bevételt jelent. A szolgáltatók azonban maguk is érintettek a nemkívánt mértékű turizmusban, ami a túlzott vendégszám miatt elsősorban a nem megfelelő szolgáltatási színvonalban és a vevői elégedetlenségben mutatkozhat meg. Megoldási lehetőségeik pedig jóval korlátozottabbak, mint a célterület menedzsmentjének. Az alfejezetben bemutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek szervezeti szinten is alkalmazhatók lehetnek a nemkívánt mértékű turizmus mérséklése érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvóták alkalmazása a szolgáltatók körében is használható stratégia, amellyel el tudják kerülni, hogy egyszerre túl sok látogató, vendég érkezzen, akik a hosszas várakozás miatt elégedetlenek lennének. Ilyen kvótát alkalmazhatnak többek között az attrakciók üzemeltetői, a szálláshelyek, a vendéglátóhelyek és a kifejezetten turisztikai céllal működő közlekedési vállalkozások. A Plitivicei Nemzeti Parkban szezonális kvótákat alkalmaznak: a főszezonban időzített belépőjegyeket vezettek be, vagyis előzetes bejelentkezés alapján lehet belépni a nemzeti parkba. A belépőjegyeket adott belépési órákhoz kötik, így a turisták beáramlását jobban el tudják osztani a nap folyamán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az árképzés mint a nemkívánt mértékű turizmus csökkentésére irányuló eszköz szintén alkalmazható a szolgáltatók körében. A szálláshelyek, vendéglátóhelyek magas szolgáltatási színvonal mellett magasabb árakat alkalmazva csökkenthetik a keresletet, konkretizálhatják a megcélzott szegmenseket. Hasonlóan az attrakciók üzemeltetői is alkalmazhatnak magasabb árakat, fenntarthatósági adókat beépítve a belépődíjakba. A főszezonon kívüli alacsonyabb árakkal mind a szálláshelyek, vendéglátóhelyek, mind a közlekedési szolgáltatók rendszeresen élnek, ezzel elnyújtva a szezonbeli túlzott turizmust.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „zoning”, a helyszínek közötti vendégelosztási stratégia leginkább azoknál az attrakcióknál lehet működőképes, amelyek hálózatként, több helyszínen tevékenykednek, így jól szervezett kommunikációval és vendégirányítással át tudják irányítani a látogatókat egyik helyről a másikra. Kalandparkokban lehet például jellemző, hogy a legnépszerűbb, zsúfolt játékokról a kevésbé ismertek felé terelik a látogatókat. Egy másik példa: a Tisza-tavi Ökocentrumban egyes helyek bárki számára elérhetők, mások viszont csak szűk csoportnak, vezetővel és felkészítés után, míg a fokozottan védett területek csak bejelentkezést követően és vezetővel látogathatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klasszikus, a kommunikációban megmutatkozó demarketing kevésbé jellemző a szolgáltatókra, hiszen ha ők nem kommunikálnak, versenytársaik megelőzhetik őket a piaci versenyben. A demarketing egy különleges eszköze a replikálás, amely elsősorban attrakciók üzemeltetői számára kínál megoldást. Több világörökségi helyszínen kezdték el alkalmazni ezt a stratégiát, amikor annyi látogatót vonzott az adott attrakció, amennyit a szolgáltató már nem tudott kiszolgálni, vagy maga a látnivaló került veszélybe a látogatók miatt. A lascaux-i barlang esetében például létrehoztak egy replikát tartalmazó látogatóközpontot, ezzel óvva az eredeti barlangrajzokat, miközben mégis ki tudják elégíteni a látogatók érdeklődését. A virtuális és a kiterjesztett valóság megoldások szintén támogathatják ebben a szolgáltatókat. Kyoto közlekedési vállalkozásai például valós idejű adatok és alkalmazások segítségével tájékoztatják a turistákat a zsúfolt területekről, és alternatív útvonalakat és időpontokat javasolnak a népszerű látnivalók felkereséséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva, az alábbi stratégiák alkalmazhatók legnagyobb sikerrel önállóan a nemkívánt mértékű turizmus mérséklésére a szolgáltatók körében:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • csoportméretek kezelése, időzített belépés támogatása, tartózkodási idő korlátozása → tervezhetőség, zsúfoltság és hosszú várakozási idő elkerülése;
  • szezonon, csúcsidőszakon kívüli fogyasztás, látogatás szorgalmazása differenciált árképzés révén → a látogatások időbeli kiegyensúlyozása a vendégek anyagi motiválásán keresztül;
  • helyek és helyszínek közötti vendégelosztás tájékoztatás és árképzés révén → zsúfoltság és hosszú várakozási idő elkerülése, vendégélmény fokozása, költések növelése;
  • új útvonalak, látnivalók kialakítása, kevésbé népszerű látnivalók promóciója → zsúfoltság és hosszú várakozási idő elkerülése, természeti és humán erőforrások túlterhelésének csökkentése, elkerülése, tartózkodási idő és költések növelése;
  • real-time információk kommunikálásával alternatív útvonalak, attrakciók és időpontok javasolása → magas szintű vendégtájékoztatás, elégedettség növelése a fontosság érzetének keltése révén, zsúfoltság és hosszú várakozási idő elkerülése;
  • várakozási idő kijelzése, sorban állási rendszer alkalmazása → magas szintű vendégtájékoztatás, elégedettség növelése a fontosság érzetének keltése révén, zsúfoltság és hosszú várakozási idő elkerülése, tervezhetőség;
  • helyfoglalási és jegyértékesítési rendszerek bevezetése → zsúfoltság és hosszú várakozási idő elkerülése, kapacitás tervezhetősége;
  • virtuális és kiterjesztett valóság élmények alkalmazása → újszerű, modern élménykínálat, eredeti attrakció megóvása, alternatív bemutatása.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave