3.1. A körforgásos gazdaság eszközei a múzeumok működésében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A körforgásos gazdaság olyan gazdasági rendszert ír le, amely olyan üzleti modelleken alapul, amelyek az életciklus végének koncepcióját a termelés/forgalmazás és fogyasztás során az anyagok csökkentésével, alternatív újrafelhasználásával, újrahasznosításával és visszanyerésével helyettesítik. Mindez mikro-, mezo- és makroszinten is működik a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében, ami pedig magában foglalja a környezeti minőség, a gazdasági jólét és a társadalmi igazságosság megteremtését a jelenlegi és jövőbeli generációk számára.” (Kirchherr et al. 2017: 224)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nocca és Fusco Girard szerint a körforgásos gazdaság nemcsak a hulladék körforgásáról szól, hanem a különböző ipari tevékenységek, városok és ipari rendszerek közötti gazdasági szinergiákat és szimbiózisokat is magában foglalja (Nocca–Fusco Girard 2018). Ez a gazdasági modell az anyagok és az energia, a víz, a természeti, kulturális és társadalmi erőforrások regeneratív gazdasága. A körforgásos gazdaságot általánosságban tekintve döntő szempont, miként lehet elérni a turizmus kapcsán, hogy javuljon a helyi közösség életminősége, javuljanak a turisták tartózkodási feltételei a desztinációban, és megfelelő regionális fejlesztéssel biztosítva legyen a desztináció fenntarthatósága (Rudan et al. 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A körforgásos gazdaság koncepciója eredetileg a 3R elvre épült (reduce/csökkentés, reuse/újrafelhasználás, recycle/újrahasznosítás), majd az elmélet fejlődése során újabb R-ekkel bővült az eszköztár (redesign/újratervezés, remanufacture/újrafeldolgozás, recover/visszanyerés) (Jawahir–Bradley 2016; Rudan et al. 2021). Ha a körforgásos gazdaságot a kulturális örökség szemszögéből vizsgáljuk, a restoration/helyreállítás és a rehabilitation/rehabilitáció elvei is alkalmazhatók (Nocca–Fusco Girard 2018; Rudan et al. 2021), ami különösen fontos a kulturális-történelmi örökség megőrzése és bemutatása szempontjából, illetve a gyűjteménymenedzsment vonatkozásában. Továbbá Foster szerint a kultúrtörténeti értékkel bíró épületek felújításakor további elvek is hozzáadhatók (Foster 2020): refurbish/felújítás (modernizálás az újrahasználat érdekében), repurpose/átalakítás (régi termékek alkotóelemeinek új célokra történő felhasználása) és refuse/elutasítás (nincs szükség nyersanyagokra). A szerzők a körforgásos gazdasággal kapcsolatban az R0–R9 sémát használják (lásd XI. fejezet 1. ábra), és rámutatnak, hogy a körforgásos gazdaság célja a makroszintű átalakulás. Ezt a célt csak akkor lehet elérni, ha a mikroszintű átalakulás is megtörtént (Rudan et al. 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatóság mellett a körforgásos gazdaság koncepció átvételének és alkalmazásának előnyeit is viszonylag gyorsan felismerték a múzeumok. Számos olyan nemzetközi példa ismert, ahol a körforgásos gazdaság egy-egy eleme képezte a kiállítás alapját – de olyan múzeumot is találunk, amely teljes egészében erre a témára épül (pl. Yokohama Circular Design Museum1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiemelésre érdemes a brit Victoria & Albert Múzeum, amely számos módon és projekttel alkalmazza és népszerűsíti a körforgásos gazdaság koncepciót – bizonyítva ezzel, hogy minden csak az odafigyelésen és a kreativitáson múlik. Látványos program volt például az a workshop, amelynek keretében a jelentkezők a múzeumban leselejtezett, már nem használt tárgyakból készíthettek különféle háztartási berendezéseket: például műkincsszállító ládából kabátfogast.2 Hangsúlyozták, hogy a készítés során megtanítják, hogyan kell úgy mérni, dolgozni, hogy minimális legyen a szemét mennyisége. Egy másik alkalommal a textilhez kapcsolható körforgásos lehetőségek bemutatása volt a cél egy speciális múzeumi túra és stúdiófoglalkozás keretein belül.3 A múzeum nem zárkózik el attól sem, hogy külső partnert vonjon be: a múzeumban felejtett esernyőket nem dobták ki, hanem kerestek egy vállalkozót, akivel dizájnlámpákat alakítottak ki belőlük.4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi szakirodalmat és példákat olvasva merült fel az a kérdés, hogy a magyarországi múzeumok esetében milyen formában jelennek meg a körforgásos gazdaság elemei. Ennek feltárásásra terveztünk meg egy „mélyfúrás”-jellegű vizsgálatot Veszprém vármegyében; a vizsgálat eredményei a következőkben kerülnek bemutatásra.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave