Az Európa Zöld Fővárosa (EZF) díj gondolata 2006-ban fogalmazódott meg először; indítványozója Jüri Ratas volt, egykori észt miniszterelnök és tallinni polgármester. A kezdeményezéshez akkor tizenöt európai város csatlakozott,1 amelyekhez az Észt Városok Szövetsége is társult (Gudmundsson 2015; Sareen–Grandin 2019). A díj alapelveit és céljait az úgynevezett Tallinn Memorandum nyilatkozatban foglalták össze, amelyben hangsúlyozták az „Európa Zöld Fővárosa” cím létrehozásának szükségességét. Az eredeti szándék szerint ezt a címet minden évben egy olyan városnak ítélnék oda, amely „környezetvédelmi példaképként szolgál más települések számára” (Tallinn Memorandum 2006: 1). A fenti meghatározás alatt következetes környezetvédelmi politikát, fenntartható mobilitási megoldásokat (beleértve a tömegközlekedési rendszer fejlesztését), a parkok és zöldterületek bővítését, modern hulladékgazdálkodási elvek és technológiák megvalósítását, valamint a lakókörnyezet minőségének javítása érdekében végzett innovatív és vállalkozó szellemű megoldások bevezetését értették. A díjat végül 2008-ban az Európai Bizottság vezette be hivatalosan, az első nyertes város, Stockholm pedig 2010-ben viselte az EZF-címet. Így létrejött az első, zöld és fenntartható városok kialakítását ösztönző és támogató, az Európai Unió által is elfogadott elismerés (Lönegren 2009; Gulsrud et al. 2017).