Lőrincz Katalin: ÚTI CÉL ÉS ÉLETTÉR • A fenntartható városi turizmus kézikönyve
›
1. fejezet: Városi terek, városi turizmus
›
1.7. Összefoglalás

1.7. Összefoglalás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első fejezetben a városi terek, a városi turizmus legfontosabb fogalmait, ezek összefüggéseit jártuk körbe. A fejezet – egyfajta közös kiindulási pontként – a totális turizmus korszakában foglalkozott a szektor paradigmaváltásával (újturizmus) és a fenntartható turizmus értelmezési kereteivel. Vitathatatlan az urbanizáció és a globalizáció térnyerése, amely a városokat is újfajta szerepkörbe helyezi: egyszerre jelentenek életteret a helyi lakosságnak, a helyi közösségeknek, valamint fogadóterületet, úti célt az odalátogatóknak. A városi turizmus értelmezése, működése és fejlesztése ezért összetett menedzsmenttevékenység, amely számtalan kihívást hordoz, az eltérő szemléletmódok és érdekek folyamatos összehangolását jelenti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 21. században a turizmus a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, amely globális jelenséggé válva jelentős hatást gyakorol a természeti és épített környezetre. Ez a volumenbeli növekedés – majd a polikrízis időszakában drasztikus ágazati visszaesés – egyfajta nézőpontváltást hozott a szektorban, ahol a (környezet)tudatos szemlélet és a fenntarthatóság elveinek gyakorlati megvalósítása elengedhetetlenné vált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A turizmus sikerének és eredményességének megítélése változik: a hagyományos gazdasági mérőszámok mellett az életminőséggel és az elégedettséggel összefüggő indikátorok jelentek meg.
  • A tömegturizmus helyett az egyedi, interakciót igénylő és emlékezetes élmények keresése került előtérbe.
  • A digitalizáció, az okos/digitális eszközök használata, a mesterséges intelligencia (MI) és a virtuális/kiterjesztett valóság (VR/AR) terjedése alapvetően átalakította a turisztikai szolgáltatásokat és a fogyasztói magatartást.
  • Az újturizmus nézőpontja (és egy igazságosabb, az egyenlőtlenségeket csökkentő filozófia szerint) a turizmusfejlesztés során az ember került a középpontba, a mennyiségi mutatók helyett az életminőségre és a közjóra helyezve a hangsúlyt. Ez a megközelítés felülírta a kizárólagos gazdasági növekedésre fókuszáló szemléletet, előnyben részesítve az etikus és felelősségteljes turisztikai gyakorlatokat, a helyi közösségek aktív szerepvállalását, valamint a természeti és kulturális örökség megőrzését.
  • A látogatógazdaság koncepciójában a sikeresség mérőszáma a látogatás helyén élők életminőségére, a turizmusban érintett munkavállalókra és a helyszín identitásépítő tulajdonságaira irányul. Ez a modell az optimalizált látogatóforgalom menedzselését hangsúlyozza.
  • A fenntartható turizmus keretrendszere figyelembe veszi a környezeti (erőforrások, hulladékcsökkentés, energiahatékonyság), a társadalmi (helyi kultúra tisztelete, közösségi bevonás, társadalmi igazságosság) és a gazdasági (helyi gazdaság támogatása, vállalkozásfejlesztés) hatásokat, minimalizálva a negatív és maximalizálva a pozitív következményeket.
  • A totális turizmus korszakában a városok teljes területe, különböző helyszínei válhatnak fogadóterületté. Bár a városok sok esetben jelentős(ebb) turisztikai kapacitással, egész éves látogatottsággal és a turizmus kiemelt stratégiai prioritásként való kezelésével jellemezhetők, a megnövekedett látogatószám kihívásokat is szül, különösen a népszerű célpontok esetében, ahol nyomás nehezedik a korlátozott erőforrásokra és a helyi lakosságra.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave