2.3. Az SDG-k mérése globális, nemzeti és lokális szinten

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miként lehet figyelemmel kísérni, mérni az egyes fenntartható fejlődési célokat. Az ENSZ által felügyelt éves jelentések (Sustainable Development Goals Report) 2016 óta elérhetők. A könyv írásakor (2025. tavasz) a legfrissebb globális jelentések (United Nations 2023a, 2024) részletesen vizsgálják a polikrízis hatását a fenntartható fejlődési célok elérésére. A statisztikai adatok, indikátorok feldolgozásában és bemutatásában az átláthatóság, a közös felelősségvállalás és az eltérő fejlettségi szint figyelembevétele nyilvánul meg.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatósági jelentések a globális adatok mellett az egyes országok szintjére lebontva is elérhetők; illetve a fenntartható fejlődési célok és a gazdasági-földrajzi adottságok alapján összehasonlíthatók.2 Léteznek országcsoportokra (huszonkét arab állam bemutatása; Zakzak et al. 2023) és kontinensekre irányuló jelentések (Afrika: The Sustainable Development Goals Center for Africa and Sustainable Development Solutions Network 2020; Európa: Lafortune–Fuller 2025; Latin-Amerika és a Karib-térség: CODS 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok világszerte fontos szerepet játszanak a térségek és régiók fenntartható fejlődésében, és hozzájárulnak a globális Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez. Kifejezetten az SDG11-re (fenntartható városok és közösségek) vonatkozóan a legutóbbi globális jelentés (United Nations 2023a) a következő megállapításokat teszi:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A globális népesség több mint fele (55 százalék) városi területeken él, és ez az arány az előrejelzések szerint 2050-re 70 százalékra emelkedik. A városi lakosság növekedésének nagy része a kisvárosokban és a középvárosokban zajlik, ami súlyosbítja az egyenlőtlenségeket és a városi szegénységet.
  • Emellett az éghajlatváltozás hatásai és a különböző konfliktusok is aránytalanul nagy mértékben érintik a városokat.
  • Számos fejlődő országban a nyomornegyedek népessége növekszik, ami veszélyezteti a 2030-ig mindenki számára megfelelő lakhatás elérését.
  • 2022-ben a világ városi lakosságának csak a fele rendelkezett kényelmes hozzáféréssel a tömegközlekedési eszközökhöz.
  • A városokra továbbra is jellemző a túlzott mértékű növekedés, terjeszkedés, az úgynevezett városi szétterülés (urban sprawl) jelensége.
  • A városokban kiemelt probléma a légszennyezés, valamint a korlátozott arányú és számú közterület (United Nations 2023b).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatósági törekvések sikerének záloga az érdekelt felek (stakeholderek) összefogása, a közöttük lévő együttműködések ösztönzése, valamint a szükséges erőforrások megfelelő és igazságos elosztása. A fenntartható fejlődési célok megvalósítása nem lehetséges a helyi szintű és a civil társadalom általi teljes körű felelősségvállalás nélkül. A városok több olyan közösségi szolgáltatást nyújtanak vagy koordinálnak, amelyek révén hatásuk van a fenntarthatósági törekvések helyi szintű megvalósítására. Ezek a szolgáltatások kiterjednek az oktatás (óvoda, általános iskola); a várostervezés és -gazdálkodás; a helyi közműhálózatok (víz, csatornázás, hulladék, higiénia stb.); az elsődleges és megelőző egészségügyi ellátás; a szabadidő (sport és kultúra); a közrend és közbiztonság (önkormányzati rendőrség, tűzoltóság); a helyi gazdaságfejlesztés (turizmus, kereskedelmi ügyek); a környezetvédelem (zöldövezetek); a szociális lakásügyek és a közigazgatási és engedélyezési szolgáltatások csoportjára (OECD 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon a szélesebb nyilvánosság számára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) dolgozza fel és mutatja be az indikátorokat közérthető módon. A KSH 2007 óta kétévente adja közre a fenntartható fejlődés indikátorait. Az első három kötet az Eurostat indikátorrendszerét vette át; akkoriban annak hazai adaptációja és a hazai sajátosságokkal való kiegészítése volt a cél. A 2013-ban és 2015-ben kiadott kötetben az indikátorok három fő dimenzió mentén (környezet, társadalom, gazdaság), tematikus bontásban jelentek meg; ez a változtatás az első lépésnek tekinthető az erőforrás-szemlélet erősítése felé. Az indikátorok a 2017-es kiadvány óta a négy erőforrás (ember, társadalom, környezet, gazdaság) szerint rendeződnek, amelyek között egyaránt helyet kaptak értékelt, valamint nem értékelt, úgynevezett háttérmutatók (kontextusindikátorok) is. A legfrissebb jelentés 2022-ig mutatja be az adatokat a 17 SDG (5. ábra) alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. KSH-jelentés: a fenntartható fejlődési célok és indikátoraik
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia
A 2007-ben létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) kidolgozta az új magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát (https://www.nfft.hu/nffs), amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el. A keretstratégia (2012–2024) célja, hogy az egész nemzetet összefogó, hosszú távú irányt adjon az egyéni és közösségi cselekvések számára. Összehasonlítva az Európai Unió stratégiájával vagy az SDG-kel, a magyar keretstratégia jóval szűkebben kezeli a fenntarthatóság fogalmát. Értelmezésében a fenntartható fejlődési politika elsősorban egy hosszú távú erőforrás-gazdálkodási tevékenység. A keretstratégia négy erőforrást különböztet meg: emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokat. Jelenleg a második keretstratégia, az NFFS2 (2025–2036) kidolgozása folyik.
Az NFFS-stratégia megvalósulásának követését, a folyamatok monitorozását támogatja a kétévente megjelenő előrehaladási jelentés és a benne közölt indikátorok rendszere. A hazai keretstratégia elfogadása (NFFT első jelentése: 2015. december 3.) időben megelőzte az SDG-k elfogadását, ezért értelmezési rendszere, megfogalmazott céljai nem lehettek tekintettel az utóbbiakra. Ennek ellenére a két program számos helyen illeszkedik egymáshoz, a kapcsolat megteremtése a következő évek feladata. Azonban, ahogyan azt az NFFT megállapítja, „az SDG-k adaptálása nem automatikus folyamat, hanem szükség van a nemzeti végrehajtás értelmező, a nemzeti fenntarthatósági értelmezési keretekkel összhangot kereső módjának megtalálására”. A keretstratégia második (2015–2016-ra vonatkozó) előrehaladási jelentésében már megtalálható az ENSZ által kitűzött tizenhét globális cél értékelése Magyarország viszonylatában (KSH 2023).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntartható városi turizmus témaköréhez szorosan köthető a kérdés, hogy miként lehet mérni az egyes városok SDG-kre lebontott státuszát és előrehaladását, hogyan lehet őket összehasonlítani. Jelenleg városi (települési) szinten csak kevés országban mérik és elemzik a fenntartható fejlődési célokat. A városokra vonatkozó, SDG-k alapján történt adatelemzésre, valamint ezek közérthető bemutatására a következő nemzetközi példák állnak rendelkezésre:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • 2024, Kanada (angol nyelven): tizennégy kanadai város esettanulmánya (Calgary, Oakville, Halifax, Saanich, Guelph, Toronto, Montreal, Edmonton, Kelowna, Thunder Bay, Kitchener, Burlington, Gibsons, Winnipeg) (UN-Habitat 2024)
  • 2023, Olaszország (olasz nyelven): százkét olaszországi településről és tartományi fővárosból gyűjtött adatok (Cavalli et al. 2022)
  • 2022, Brazília (portugál nyelven): O Índice de Desenvolvimento Sustentável das Cidades – Brasil (ICS & SDSN 2021)
  • 2021, Spanyolország (spanyol nyelven): fenntartható fejlődési célok száz spanyol városban (REDS 2020)
  • 2019, Amerikai Egyesült Államok (angol nyelven) (Lynch et al. 2019)
  • 2019, az Európai Unió fővárosai (angol nyelven) (Lafortune et al. 2019)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miért fontos az SDG-k helyi szintű mérése?
Sokan hangsúlyozzák, hogy a globális és az egyes országok indikátorait összesítve tartalmazó jelentéseket érdemes lenne kiegészíteni a helyi és regionális szintről származó adatokkal. Benedek (2023) tanulmányában hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális szereplők bevonása, mozgósítása nélkül – csupán globalista vagy akár nemzeti megközelítésben – lehetetlen az SDG-k megvalósítása. Továbbá lényeges, hogy az adatgyűjtést és -feldolgozást – vagyis az SDG-k megvalósításában elért előrehaladás mérését, újabb mérföldkövek felállítását – a lehető legalacsonyabb térségszinten kezeljük.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave