Az európai piac fő küldőországaira vonatkozó 2024-es felmérés (ETC 20241) alapján elmondható, hogy a tengerentúli utazókat – küldőországok: Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Japán, Kína és Dél-Korea – várhatóan a következő időszakban is vonzzák majd a biztonságot, ikonikus látványosságokat és jól működő létesítményeket kínáló európai úti célok (17. ábra). A keresleti felmérés alapján további csoportminták, jellegzetességek rajzolódnak ki.

 

 

Az európai úti célok látogatásának motivációja a jövőben is szorosan kötődik majd a városi terekhez. A legfontosabb tengerentúli küldőpiacok látogatóit a kultúra és az örökség felfedezése (44 százalék), a kulináris élmények, a gasztronómia (39 százalék) és a városi élet megismerése érdekli (33 százalék), emellett jelentős mértékben nyitottak a kreatív tevékenységek, élmények, valamint a luxusvásárlás iránt. Az egyes tengerentúli országok látogatóinak preferenciája a 18. ábrán látható.

 

 

Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban meghatározó a belföldi turizmus volumene; 2023-ban a turistaköltések alapján 66,3 százalék volt.2 A fenntarthatóságot szem előtt tartó európai országok turizmusirányítása és a vállalkozói szféra egyaránt felismerte, hogy a belföldi turizmus jelentős mértékben hozzájárulhat a szezonalitás kiküszöböléséhez (Michalkó 2016). A belföldi turizmus rugalmas, igen széles skálájú piacot jelent; megfelelő ár- és termékpolitika kialakítása mellett sikeresen szervezhető; hozzájárul a létesítmények kihasználtságához és gazdaságos működtetéséhez; valamint részben kompenzálja a lezárások, korlátozások (pl. pandémia időszaka) nemzetközi utasainak bevételkiesését. Az EU-ban a belföldi utazási kedv és költés 2023-ra visszatért a 2019-es szinthez. A 2024-es adatok alapján Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia lakosai utaztak kiemelkedő arányban és számban belföldön (Statista 2024).

 

 

A vendégéjszakák alapján legnépszerűbb húsz európai város más sorrendet mutat, ha a vendégek küldőterületét/származását (belföld vagy külföld) vizsgáljuk (20. ábra). Nem meglepő módon a belföldi turisták legnépszerűbb úti céljai a legnagyobb népességű uniós országokban találhatók: a húsz legnépszerűbb belföldi úti cél között hat német (Berlin, Hamburg, München, Frankfurt am Main, Köln, Düsserdorf), valamint három francia (Párizs, Lyon, Bordeaux), olasz (Róma, Milánó, Rimini) és spanyol város (Madrid, Barcelona, Benidorm) szerepel.

 

 

Az európai városok turizmusát,6 a legfrissebb, 2024-es forgalmi adatokat mutatja be az egyik legnagyobb európai városmarketing-szövetség, a City Destinations Alliance (CityDNA) huszadik kiadása7 (20th edition of the City Travel Report by CityDNA), amelyet a MODUL University, Bécs szakértői készítettek. A jelentés több mint nyolcvan európai város adatait elemezte Londontól Lisszabonon és Varsón át Isztambulig. A dokumentum alapján elmondható, hogy 2023–2024-ben az összes vendégéjszaka száma 4 százalékkal emelkedett, a nemzetközi piacok 7 százalékos növekedést mutattak, a belföldi piacok pedig stabilizálódtak. Az ötéves összehasonlítás (2019–2024) még erőteljesebb fellendülést mutatott: ennek elemzése 113 százalékos helyreállási arányt jelzett. Jelenleg a tíz legnépszerűbb európai városi úti cél közül nyolc meghaladta a 2019-es értékeket, Isztambulban pedig több mint 30 százalékos növekedést tapasztaltak a vendégéjszakaszámban. A népszerű török nagyváros mellett a vendégéjszakaszám alapján London, Berlin, Amszterdam és Barcelona került be a leglátogatottabb öt város közé; őket Madrid, Bécs, München, Hamburg és Lisszabon követi. Amennyiben a nemzetközi vendégéjszakákat nézzük, ott Budapest és Prága is bekerült a Top10 város közé, ugyanakkor nincs a listán Hamburg és München. A távoli piacok, különösen Kína és Japán az utóbbi évben jelentős fellendülést mutattak, de továbbra is elmaradnak a 2019-es szinttől (5. táblázat).

 

 

A városi turizmus keresletére vonatkozó szakértői vélemények szerint (CityDNA 2024) a „bosszúutazások” korszaka (a lezárásokat követő elhalasztott kereslet miatt) lejárt, az utazók egyre inkább a jó ár–érték arányú desztinációk felé fordulnak. A tömegturizmus sokakat irritál – a drágulás mellett ez zavarja leginkább az utazókat –, ennek ellenére nem várható, hogy a turisták jelentős számban elfordulnának ezektől az úti céloktól. Ugyanakkor egyre többen változtatnak a szokásaikon, és a top desztinációk helyett másodlagos, harmadlagos úti célokat választanak, előtérbe kerül az autentikus élmények keresése.