A brit főváros kiemelt városi úti cél: London eddig három alkalommal fogadhatta az újkori nyári olimpiák résztvevőit (1908, 1948, 2012). Évről évre 100 milliót meghaladó vendégéjszakát (TourMis – European Travel Commission1) eredményező vonzereje igazolja, hogy az Egyesült Királyság fővárosa rendkívül népszerű desztináció, egy „jó hely” (Michalkó 2023). A turizmus megítélése a városfejlesztési dokumentumokban és a döntéshozatal során is pozitív; kiemelik az ágazat szerepét London nemzetközi ismertségében, valamint a nyitott és sokszínű város imázsának megteremtésében.

A 2025-ben megjelent „Tervezés a fenntarthatóságért”2 (Planning for Sustainability) című dokumentum London gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható stratégiája. Az inkluzív városfejlesztési dokumentum hangsúlyozza az összhangot a London Plan 2021-ben meghatározott „jó növekedés”3 (Good Growth) elveivel: az ellenálló, zöld és egészséges város célkitűzést (karbonsemlegesség, éghajlati ellenálló képesség erősítése, levegőminőség javítása, hőkomfort, fenntartható növekedés, közterek minősége és hozzáférése, biológiai sokféleség védelme). A városvezetés a turizmusszektor működését és fejlesztését kifejezetten London központi területén (Central Activity Zone, CAZ) támogatja: „A kulturális, művészeti, szórakoztató, illetve az éjszakai gazdaság és a turisztikai funkciók egyedülálló koncentrációját és sokszínűségét támogatni és erősíteni kell” (Greater London Authority 2021: 71). A városi és benne az üzleti turizmushoz kötődően ez a belvárosi terület kiemelten népszerű kínálatot jelent, amibe beleértendők a West End, South Bank/Bankside/London Bridge, Barbican, King’s Cross, a South Kensington múzeumai és kulturális intézményei, illetve az éjszakai élet koncentrált helyszínei, úgymint a Soho, a Covent Garden és Shoreditch.

A konkrét intézkedések között megtalálható a meglévő épületek korszerűsítése, az adaptív (újra)hasznosítás elősegítése (épületek), a fenntartható anyaghasználat és a kulturális örökség védelme. Emellett a stratégia támogatja a fenntartható közlekedési módok használatát, és ösztönzi az innovációt az épülettervezésben.

2022-ben a Szingapúri Turisztikai Hivatal újraalkotta turisztikai fenntarthatósági stratégiáját, benne az ágazati szereplőkre, a turisztikai vállalkozásokra vonatkozó intézkedésekkel. Szingapúr 2023-ban a Globális Fenntartható Turizmus Tanácsának desztinációs kritériumai szerint „fenntartható úti cél” tanúsítványt kapott. Ez az elismerés jól tükrözi a fenntarthatóság érdekében tett városi erőfeszítéseket és az elkötelezettséget. A turizmusért felelős hivatal jelentős erőforrásokat fordít az adatalapú tervezésre (Singapore Tourism Analytics Network, STAN), a különböző turisztikai tevékenységek monitoringjára, rendszeresen mérik a látogatók profilját, motivációját, a felkeresett belépőjegyes attrakciókat, közterületeket, illetve a tengerjáró hajók keresleti mutatóit.5

A szálláshelyeket koordináló Szingapúri Szállodaszövetség létrehozta a Szállodák Fenntarthatósági Bizottságát, amely a fenntartható gyakorlatok szállodai szinten történő megvalósítását hivatott segíteni. Például a JW Marriott South Beach és a Parkroyal Collection Pickering már a tervezési és építési fázisban fenntarthatósági intézkedéseket hajtott végre; más szállodák pedig – a Grand Hyatt Singapore és a Fairmont Singapore – a hulladékmennyiség és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, hatékony vízhasználat biztosításával igyekeztek minimalizálni környezeti lábnyomukat (Gulf Business 2022).

A turizmuságazatra vonatkozó kezdeményezések összhangban vannak Szingapúr 2030-ig szóló zöld tervével, amelynek célja, hogy előmozdítsa a város fenntartható fejlődési menetrendjét (Mariano 2023). Ehhez kapcsolódik Szingapúr világszerte ismert innovációja, a biofília design6 széles körű alkalmazása (24. ábra) a különböző épületekben, köztereken, a turisztikai attrakciók kapcsán (Beatley–Newman 2013, Guzzo et al. 2022, Newman 2014).