Lőrincz Katalin: ÚTI CÉL ÉS ÉLETTÉR • A fenntartható városi turizmus kézikönyve
›
5. fejezet: #Listen2Cities – Fenntartható, reziliens és inkluzív városok a nagyvilágban
›
5.2. Európai úti célok fenntarthatósági kezdeményezései

5.2. Európai úti célok fenntarthatósági kezdeményezései

Ljubljana, Szlovénia, Európa Zöld Fővárosa (2016)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ljubljana a világ egyik legkörnyezetbarátabb országának számító Szlovénia fővárosa. Az elmúlt évtizedben Szlovénia támogatta a fenntartható turizmus formáit, és 2009-ben elindította a szlovén turizmus zöld keretrendszerét (The Green Scheme of Slovenian Tourism, GSST).1 Amint azt a honlapjukon hangsúlyozzák: a GSST-hez való csatlakozás során a szlovén desztinációk és turisztikai szolgáltatók a turizmus zöld politikájának elfogadásáról nyilatkoznak. A szlovén turizmusstratégia tíz fenntarthatósági alapelvre épül; az ágazat elkötelezett a fenntarthatósági elvek szerinti működés és a folyamatos fejlődés érdekében tett erőfeszítések mellett (Slovenian Tourist Board 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ljubljana prioritásként kezeli a fenntarthatóságot, és vállalja a teljes hulladékmentesség (zero waste) célját. A várost a Lonely Planet a világ nyolc legfenntarthatóbb úti célja közé sorolta (Slovenia Times 2021). Emellett okos zöld desztinációként is elismert; számos területen vezetett be okos város megoldásokat, többek között a környezeti hatások felügyelete, megfigyelése, a víz- és energiahálózatok monitoringja, a közlekedésirányítás, a fenntartható turizmus ösztönzése, a belvárosi közforgalmú elektromos vonat működtetése, a körforgásos gazdaságra vonatkozó kezdeményezések bevezetése, a kerékpárok és az elektromos járművek megosztása, valamint a közterületek közös használata terén (Glasco 2022).
 
Cluj-Napoca (Kolozsvár), Románia, egy feltörekvő okos város úti cél

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg Romániában sok város küzd a „modern desztinációvá” válás és az ehhez szükséges turisztikai infrastruktúra, szuprastruktúra fejlesztéséért, a multikulturális gyökerű Kolozsvár/Klausenburg/Cluj-Napoca sikeres okos város, népszerű a városlátogatók körében, vonzó városi célpont. Az Erdélyben található Kolozsvár Románia második legnagyobb városa. Nemzetközi szinten elsősorban a Drakula-legendához fűződő kapcsolatáról ismert, ugyanakkor változatos turisztikai kínálattal rendelkezik a történelmi épületektől a természeti látnivalókig. A város fontos oktatási központ: hat egyetemén több mint 90 000 diák tanul. A magát informatikai centrumként definiáló és a digitális projekteket ösztönző Kolozsvárt (Popescu et al. 2022) többségében üzleti turisták keresik fel, de emellett a város számos fontos kulturális eseménynek is otthont ad, többek között egy nemzetközi filmfesztiválnak, zenei fesztiváloknak és a 350 000 résztvevőt vonzó Untold Fesztiválnak.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagyszámú látogató miatt Kolozsváron is számos negatív társadalmi és környezeti hatás tapasztalható, mint például a túlzsúfoltság, a lakhatási és telekárak jelentős emelkedése, valamint a zaj- és környezetszennyezés (Buza–Posteuca 2020). A városvezetés igyekezett kezelni ezeket a kihívásokat, és számos fenntarthatósági kezdeményezés megvalósításába kezdett. Kolozsvár volt az első város Romániában, amely 2018-ban elektromos buszokat vezetett be, 2020-ban pedig bemutatta Románia első okosutcáját (Molnar Piuariu utca3). Az innováció révén ez az utca megújult zöldfelületeket, modern gyalogosfolyosót, elektromos autók és kerékpárok számára kialakított parkolóhelyeket, töltőállomásokat elektromos kerékpároknak/robogóknak, a helyiek és a turisták számára ingyenes wifit, intelligens, energiahatékony közvilágítást, továbbfejlesztett esővízgyűjtő rendszert és szenzorral ellátott, érzékelős öntözőrendszert kínál (Dimitrova 2020). A további, a várost és környékét meghatározó fenntarthatósági kezdeményezések közé sorolhatók a Szamos folyó környéki természetvédelmi terület bővítése, sétautak és kerékpárutak létrehozása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakértők egyetértenek abban, hogy az európai városokat elsősorban azért keresik fel a turisták, mert más településekhez vagy térségekhez képest a szabadidős termékek és szolgáltatások olyan szerteágazó kínálatát nyújtják, amivel a legkülönfélébb piaci igényeket is ki tudják elégíteni. A városok tehát olyan térségek, ahol a turisták – annak ellenére, hogy eredetileg egyetlen céllal érkeznek – a szabadidős szolgáltatások nagymértékű koncentrációja következtében nem tervezett tevékenységeket is folytathatnak.
 
Az európai városi desztinációk értékelése a gazdasági teljesítmény és a turizmussűrűség alapján

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Osztrák Szállodaszövetség és a Roland Berger tanácsadó cég kizárólag két mutatóra vonatkozó elemzést végzett: 2018-ban a RevPAR-mutató (egy kiadható szobára jutó árbevétel) és a turizmussűrűség (egy lakosra jutó turistaérkezések száma) alapján vizsgáltak meg ötvenkét európai várost (8. táblázat). Az elemzés alapján az értékelt városokat hat csoportba sorolták be: „csúcsélmény”, „nyomás alatt”, „fenntartható minőség”, „kihasználatlan potenciál”, „ragyogó csillagok” és „tömegcsapda” (Roland Berger GmbH 2018).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. táblázat. Városi desztinációk pozíciója a RevPAR-mutató és a turizmussűrűség alapján Európában, 2018
Kategória
RevPAR / turizmussűrűség arány
Európai városok
„Csúcsteljesítmény”
magas RevPAR, magas turizmussűrűség
Luzern, Párizs, Stockholm, Zürich
„Fenntartható minőség”
viszonylag alacsony turizmussűrűség, magas RevPAR
Bern, Hamburg, Madrid, Donostia-San Sebastian
„Ragyogó csillagok”
a turizmus szintje fenntartható
Bécs, Berlin, Düsseldorf, Heidelberg, Lausanne, London, Luxembourg, München, Róma
„Kihasználatlan potenciál”
mindkét paraméter az európai átlag alatt
Antwerpen, Bilbao, Brüsszel, Budapest, Drezda, Gdansk, Gent, Helsinki, Isztambul, Köln, Lipcse, Lyon, Málaga, Münster, Poznań, Sevilla, Tallinn, Torino, Toulouse, Utrecht, Valencia, Verona, Zaragoza
„Nyomás alatt”
magas és emelkedő turizmussűrűség, alacsonyabb RevPAR
Amszterdam, Barcelona, Dublin, Frankfurt, Koppenhága, Lisszabon, Reykjavík, Velence
„Tömegcsapda”
magas turizmussűrűség, alacsony RevPAR
Bordeaux, Brugge, Prága, Salzburg
Forrás: Roland Berger GmbH 2018, Rátz 2023
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összeállítás alapján a közép-európai városi turizmus célpontjainak pozíciója eltérő (Roland Berger GmbH 2018). A turizmus negatív hatásainak kezelése kapcsán érdemes hangsúlyozni a megfelelően menedzselt város- és turizmusirányítás felelősségét. Amennyiben kizárólag a gazdasági érdekek érvényesülnek (fapados légitársaságok marketingüzenetei, olcsó szálláshelyek és szórakozási lehetőségek hangsúlyozása), és hiányzik a desztinációszintű érdemi turizmusstratégia (megfelelő pozicionálás és szabályozás hiánya), az végső soron negatív hatást gyakorol a területen élők életminőségére (megnövekedett zajterhelés, szemetelés, csökken a helyiek biztonságérzete).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A túlzott mértékű turizmushoz vezető növekedés csapdáját legsikeresebben elkerülő városok között szerepel Bécs („ragyogó csillagok” kategória), ahol nagy hangsúlyt fektetnek a luxusszolgáltatások (szálláshelyek, éttermek, luxusmárkák üzletei, világszínvonalú kulturális rendezvények) kínálatának bővítésére és a magas költésű vendégkört megcélzó, hatékony promócióra (Rátz 2023). A MICE szegmens meghatározó szerepét mutatja, hogy Bécs évről évre a legelőkelőbb helyek egyikén végez a világ nemzetközi tanácskozásait összegző listákon,4 azaz a vállalatok, szervezetek, szövetségek vagy tudományos kutatóműhelyek előszeretettel választják az osztrák fővárost rendezvényeik színhelyéül. Bécs tehát nemcsak a világ legélhetőbb városa,5 hanem népszerű konferenciahelyszínként szolgáló „jó hely” is (Michalkó 2023).
  • Budapest turizmusa esetében („kihasználatlan potenciál”) az elemzés még nem beszél túlzott mértékű turizmusról, ugyanakkor a magyar fővárosban viszonylag nagy területen oszlanak el a turisták (összehasonlítva például Salzburg vagy Prága városközpontjával), így a turizmussűrűség mutatója összességében nem éri el a lényegesen koncentráltabb mértéket. Más kutatások kiemelték a nyári főszezon telítettségét (egy km2-re jutó ágyak száma plusz a főszezonban regisztrált turisták száma a helyi lakosságszámhoz viszonyítva) (Lock 2017), és felhívták a figyelmet arra, hogy a pesti belváros központi negyedeiben élők egyre inkább érzékelik a turizmusszektor terjeszkedésének (Airbnb szálláshelyek és éjszakai szórakozóhelyek óriási száma) és a megnövekedett turistaforgalomnak a negatív hatásait (VII. kerület és környéke, a „bulinegyed” vendégeinek viselkedése).
  • Prága városi turizmusa („tömegcsapda”) a térben koncentrált történelmi belváros kulturális öröksége miatt sokat köszönhet az úgynevezett „Máté-effektusnak”.6 A látogatók nem véletlenszerűen választják ki a városi célállomásokat, attrakciókat; van bennük egyfajta várakozás, képzelet és elvárás. Valójában a „turistatekintet” mindig társadalmilag konstruált. Az amerikai turisták például nem látogatnák meg ekkora számban a prágai Károly hidat, ha a különböző multimédiás csatornák – magazinok, filmek, Instagram vagy más közösségi média – nem manipulálnák őket. A városlátogatók ugyanazt a képet akarják lefotózni, amit már milliószor lefotóztak, és mivel Prága eleve egyedi – elvégre nem Prágák sora létezik, hanem csak egy Prága –, mindannyian úgy döntenek, hogy megkeresik saját magukat, a stílusukat. Ennek eredménye egy öngerjesztő, felhalmozó folyamat, amely a jól ismert „Máté-effektus” turisztikai változatát idézi elő: a zsúfolt úti célok még zsúfoltabbá válnak (Hospers 2019).
1 https://www.slovenia.info/en/business/green-scheme-of-slovenian-tourism
2 https://untold.com
3 https://www.balcanicaucaso.org/eng/Areas/Romania/Romania-s-first-smart-street-216113
4 www.iccaworld.org
5 https://mobilityexchange.mercer.com/Insights/quality-of-living-rankings
6 A „Máté-effektus” oka sokszor a közösségi média (Facebook, TikTok, Instagram, influenszerbejegyzések) és a hivatalos turizmusmarketing által közvetített, gerjesztett, időben és térben koncentrált kereslet, amely sok esetben a TOP 3–5 attrakcióra összpontosító üzenetek miatt alakul ki és generál túlturizmust.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave