A kis- és középvárosok különböző stratégiáit, fenntarthatósági szempontokat alkalmazó jó gyakorlatait mutatja be a következő összeállítás. A kanadai Chemainus egy „falfestményvárost” hozott létre, a dán Frederikshavn a természeti erőforrásokra támaszkodó élménygazdaságban gondolkodott, a portugál Óbidos az irodalmi kisváros tematikát – és az UNESCO kreatív városok hálózatát – választotta, míg hazai példaként Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa cím révén vált élhető úti céllá és élettérré.

 

A 4000 főt számláló kanadai Chemainus (egy kisváros Brit Columbiában) gazdasági újjáéledése a művészetek segítségével valósult meg. A helyi fűrészmalom bezárása, a faipar hanyatlása miatti gazdasági nehézségekkel szembesülve a város egyedi stratégiát alkalmazott: egyfajta köztéri/szabadtéri művészeti galériává alakult. Karl Schutz helyi üzletember romániai utazásai által inspirálva azt javasolta, hogy készítsenek a városban a település történelmét és örökségét ábrázoló, nagy méretű falfestményeket. Bár a városlakók kezdetben szkeptikusan fogadták az ötletet, a falfestményprojekt végül lendületet vett, és a „falfestményváros” turisztikai célponttá vált, ami végső soron gazdasági tevékenységet generált.

 

 

Miután bezárták a hajógyárakat, Frederikshavn, a dán kisváros (lakossága 23 500 fő) az 1990-es évek végén komoly gazdasági kihívásokkal szembesült. A városnak az iparfüggőségről új gazdasági modellre kellett átállnia. Úgy döntöttek, hogy helyi erőforrásokat használnak fel, és gazdasági struktúrájukat az élménygazdaság felé való elmozdulással változtatják meg. Az új városi szlogen „A hajógyártól a vendéglátó városig” lett.

 

 

Óbidos, a 12 000 fős portugál városka Lisszabontól egyórányi autóútra található. A település úgynevezett „irodalmi várossá” alakult át annak érdekében, hogy fellendítse helyi gazdaságát és kultúráját. 2001-ben Telmo Faria, az akkor újonnan megválasztott polgármester kezdeményezte a „Kreatív Óbidos” elnevezésű fejlesztési stratégiát, amelynek kultúrán alapuló célja Óbidos korábbi, vidéki gazdaságának átalakítása volt. A város együttműködött José Pinhóval, a híres lisszaboni Ler Devagar könyvesbolt tulajdonosával, aki támogatta, hogy az irodalom segítségével fejlesszék a kreatív iparágakat, új kreatív (köz)tereket biztosítsanak, és odavonzzák a kreatív tehetségeket. A stratégia keretében – a történelmi és építészeti sajátosságokat hangsúlyozva – több mint tizenegy új könyvesbolt, valamint művészeti galériák sora nyílt a városban, illetve különböző platformok alakultak (Óbidos TV, városi honlap), támogatva a marketingkommunikációt. Mindezek eredményeként az utazók, a nemzetközi turisták is felfedezték a városkát, új vendégkört alkotva (Centeno 2016).

 

 

Selada et al. (2012) a következő sikertényezőket azonosították Óbidosban:

 

Veszprém 2023-ban viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A tematikus évben több mint háromezer program, rendezvény, fesztivál várta a látogatókat és városlakókat egyaránt (például koncertek és előadóestek rendhagyó tereken, ökológiai programok, bazaltiskolák, a Magyar Kórusok Találkozója, Veszprém Blues Fesztivál, Veszprém Jazz Fesztivál, GyárKert koncertek, Felező ünnep, Hosszúasztal piknik). Több veszprémi és régiós épület, intézmény, a mobilitást és a megközelíthetőséget segítő helyszín létesült – vasútállomás, parkolók, kerékpárutak –, bővült a szálláshelykínálat, valamint a turisztikai infrastruktúra is újjászületett erre az évre.4 A kulturális attrakciók, galériák, közösségi terek új funkciót kaptak, és események sokaságának adtak teret: többek között a GyárKert Kultúrpark, az ActiCity Tánc- és Mozgásközpont, a Pannon KözTér és a FOTON Audiovizuális Centrum. Veszprém vízióját – miszerint a Balaton–Bakony térség innovációs és kulturális központja legyen, valamint kreatív gazdasági klasztert építsen ki – alapvetően megerősítette az EKF program.5 A fenntarthatósági törekvések széles körben épültek be a programba (Balatorium program, bazaltiskolák, a kultúrához való széles körű hozzáférés, önkéntesség, fesztiválok fenntarthatósági kritériumai) (28. ábra).

 

 

Veszprém városfejlesztési dokumentuma6 (2022–2030), amelynek legfontosabb célja az „élhető város” (minőségi élettér) koncepció, a 2023-as tematikus évet teszi egyfajta keretbe és értelmezi „ösztöndíjként”, tanulási folyamatként. Ehhez a hosszú távú célkitűzéshez három stratégiai irányt rendel: fiatalodó aktív város, környezettudatos város és megújuló város.