6.3. Felelősségteljes utazó a városi térben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rátz (2023) „Felelősségteljes turizmus. Lehetőségek és kihívások a poszt-Covid korszakban” című könyvében részletesen, desztinációs szintű esettanulmányokon keresztül tárgyalja a túlzott mértékű turizmus városlátogatókkal és városlakókkal kapcsolatos kontextusát. A túlzott mértékű turizmus városi jelensége negatívan hat a helyi lakosság egy részére; a turisztikai kereslet növekedése jelentős ellenállást vált ki a lakosság bizonyos csoportjai körében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rátz (2023) kitér a városi turizmus speciális keresleti jellemzőire is (mobilitási intenzitás, utazások hossza, motivációja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A tanulmány egyfelől alaposan elemzi, hogy a városok mely tulajdonságai valószínűsítik leginkább a turizmus társadalmi teherbíró képességének meghaladását – például a nagyvárosok viszonylag kis területen látnivalók és szolgáltatások széles körét kínálják a látogatók számára; és/vagy kizárólag az ikonikus attrakciók látogatása.
  • Másfelől megerősíti azt a gondolatot, hogy a városlátogatók jelentős része – különösen az a réteg, amelyik először jár az adott desztinációban – nem akar lemondani arról, hogy felkeresse a világhírű („must-see”, TOP) látnivalókat (például a barcelonai Sagrada Familia, a velencei Sóhajok hídja és Szent Márk tér, a párizsi Eiffel-torony vagy a New York-i Empire State Building).
  • A tanulmány foglalkozik továbbá a városi úti célokban tapasztalható vendégkör-változásokkal. A Covid–19 pandémia alatt és azt követően a belföldi vendégkör nemcsak arányaiban lett jelentősebb az egyes városi desztinációkban, hanem több célterületen megjelent a belföldi utazók olyan csoportja is, amely fizetőképesebb keresletet jelent, valamint azok a belföldi utazók, akik a nyarat addig külföldön töltötték.
  • Érdekes jelenség, és érinti a városokat az úgynevezett „közelségi turizmus” (proximity tourism), amikor az agglomerációban vagy a közelben (jellemzően belföldön) lakó helyiek látogatnak meg belvárosi attrakciókat, vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat. Ezt nevezhetjük egyfajta városi kulturális turizmusnak is, amelynek során a helyiek múzeumokat, történelmi helyszíneket, művészeti galériákat látogatnak, a régió kultúráját ünneplő helyi fesztiválokon és rendezvényeken vesznek részt. A közelségi turizmus alapvetően a földrajzi térhez kötődő turisztikai termék, ugyanakkor számos egyéb, leginkább valamilyen tevékenység (kultúra) köré szerveződött terméket foglalhat magában. Illeszkedhet egyúttal a felelősségteljes turizmus fogalomkörébe is, mivel minimalizálja a közlekedési távolságot, miközben a kínált attrakciók és tevékenységek lehetővé teszik a termékek alapjául szolgáló értékek mélyebb megismerését.
  • A tradicionális vezetett túrákkal összehasonlítva a városi séták műfaja nagyobb rugalmasságot biztosít az idegenvezetőknek a tematika és a tartalom kialakítása terén, így a felelősségteljes turizmus dimenziói – a közösségek, kultúrák megértése és megbecsülése, a környezet védelme, a helyi gazdaság támogatása – általában hamarabb helyet kapnak ezekben a programokban (Rátz 2023: 140).
  • A tematikus, nemzetközi, fine dining, magas kategóriájú városi éttermek a gasztronómiai turizmus (egy adott régió helyi ételeinek és italainak megkóstolása) alapjául szolgálnak, de idesorolható a gasztronómiai fesztiválokon vagy tematikus gasztrotúrákon való részvétel, valamint a termelői picok, biopiacok látogatása is (Rátz 2023).
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapest példája
A budapesti világörökség (a Duna-part látképe és a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete) a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része, Magyarország egyfajta szimbolikus helye, népszerű turisztikai attrakció. Budapest városi turizmusában a klasszikus kulturális vonzerők mellett meghatározó szerepet játszik az elhelyezkedés és a megközelíthetőség (a közlekedési folyosók megléte, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és annak járatai, a Duna mint hajózási útvonal, a közúti és a közösségi közlekedés), a dinamikusan fejlődő szálláshely-, étterem- és programkínálat, a kedvező ár–érték arány, de mindez sok esetben csak „a hely szelleme” és turisztikai infrastruktúrája, amelyet a szolgáltatók töltenek meg élménycsomagokkal.
A mai városlátogatók elvárásait és viselkedését vizsgálva – különös tekintettel a 2025-ös trendekre – elmondható, hogy a Budapestre utazók elsősorban élményekre vágynak. Az utazó influenszerek véleménye szerint a közösségi média korában a vizuális élmény az elsődleges, a turisták „Instagram-kompatibilis” helyszíneket keresnek. Az utazók megnyerése során egyre fontosabbá válik a hitelesség és a személyre szabottság; a turisztikai szolgáltatóknak folyamatosan frissített, többnyelvű online tartalmakat kell generálniuk. Másként fogalmazva fejleszteni kell a digitális jelenlétet: a statikus, sokszor csak magyarul elérhető weboldalak helyett videó, kép és élményígéret kell, minimum angol nyelven is.
A közösségi média átvette a barátok és a családtagok szerepét az ajánlásban és mint információforrás. A nagy techvállalatok adatai megerősítik, hogy a keresési szokásokban is egyre inkább dominál az élményközpontú utazás; így a felhasználók – a mesterséges intelligencia használatán formálódva, gyakorolva – a kulcsszavak helyett komplett kéréseket írnak be a keresőfelületekbe (például „éjszakai programok Budapesten nyár közepén”).
Budapest szempontjából a főbb küldőpiacok, Észak-Amerika és Nyugat-Európa országaiban megfigyelhető, hogy a pandémia óta az emberek többsége a tárgyi javak helyett élmények szerzésére igyekszik fordítani szabad költésű jövedelmét. Az utazók 65 százaléka az élmények alapján választ úti célt, mivel szeretne kapcsolódni a helyi lakosokhoz: például vonzó lehet egy autentikus, közös főzőkurzus egy budapesti lakásban, ahol a résztvevők magyar specialitásokat készítenek, majd együtt elfogyasztják azokat.
Budapest felfedezése során kiemelt jelentősége van a több nyelven elérhető (ismert) programoknak, ajánlóknak (fesztiválok, koncertek, sportesemények, gasztronómiai szolgáltatások), amelyek helyszínei sok esetben kívül esnek a tradicionális belváros, a történelmi városmag határain.1 Nagyon népszerűek például a kulturális tematikájú városi séták;2 a rejtett tetőteraszok (a Corvin Pláza tetőkertje vagy az Aria Hotel zenei témájú, a Szent István-bazilikára néző kertje); a rooftop bártúrák;3 a különleges kávéházak és specialty kávézók; a szabadulószobák (MystiqueRoom, Pirate Cave, Neverland); az immerzív művészet helyszínei (IKONO, Klimt-kiállítás a BOK Sportcsarnokban); a dunai kajak- vagy kenutúrák (a Margit-sziget körül, a Római-partra vagy a Lupa-szigetre) és az esti városnézések (elektromos roller, retro kerékpár vagy hajókirándulás keretében).
Mindezek alapján érthető, hogy Budapest mint városi turizmus helyszín kapcsán is kiemelt jelentőséggel bír az „úti cél és élettér” szemlélet, azaz a hatékony desztinációmenedzsment és a komplex, az urbánus tér használatára fókuszáló településfejlesztés. A jövő turisztikai kommunikációja nem lehet egysíkú, és a felhasználók – a városlátogatók és a városlakók – által készített tartalmak, az influenszertúrák, a rövid videók és a valós élmények lesznek a leghitelesebb csatornák. Ehhez megfelelő hátteret biztosító infrastruktúrára, turisztikai szuprastruktúrára és tudatos kommunikációra van szükség.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave