1.1. A turizmusszektor paradigmaváltása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus a 21. század egyik legdinamikusabban növekvő iparága, amely a globális gazdaság és társadalom nagy részét érinti. Azzal, hogy a turizmus tömegjelenséggé vált, (természeti és épített) környezetünkre is erős hatást gyakorló faktor lett. A környezettudatos szemlélet erősödése, erősítése a turizmusban nem opció; többek között a globális éghajlatváltozás (Lőrincz–Raffay 2014, Lőrincz et al. 2014) és az ahhoz hozzájáruló túlzott mértékű turizmus tényének ismeretében sokkal inkább elengedhetetlen szükségszerűség (Gonda–Raffay 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A totális turizmus kialakulásával párhuzamosan a szektort kutatók részéről (Jászberényi et al. 2021, Gonda 2022, Michalkó et al. 2023) is megnőtt az igény e komplex rendszer különböző tényezőivel kapcsolatos információszerzésre. A turizmus volumene alapján kijelenthető, hogy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a Föld teljes felszínét turisztikai desztinációként értelmezhetjük1 (World Economic Forum 2024);
  • a népesség legnagyobb része utazóként vagy a fogadó területek lakosságaként érintett a turisztikai áramlásokban2 (UN Tourism 2025);
  • az államok, önkormányzatok, integrációk és az egyének is törekszenek erőforrásaik minél jelentősebb hányadát a turizmusban hasznosítani (Michalkó 2005, Aubert 2010).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus fogalma
A totális turizmus időbeli és térbeli koncentrációjára, valamint teherbíró képességére vonatkozó fogalmi keretek, megnevezések folyamatosan változnak. A hazai turizmusoktatás és -kutatás terminológiájában az angol overtourism megfelelőjeként egyre gyakrabban használják a „túlturizmus” kifejezést. A kézikönyv szerzője egy másik gyakorlatot követ, és a „nemkívánatos mértékű turizmus” vagy „túlzott mértékű turizmus” kifejezést (Csapó–Lőrincz 2020, Pinke-Sziva et al. 2020) alkalmazza.
Az akadémiai szféra képviselői a túlzott mértékű turizmus jelenségét úgy értelmezik, mint „a látogatók számának túlzott növekedése, amely a lakosok túlzsúfoltságához és ebből következő szenvedéséhez vezet, az átmeneti és gyakran szezonális turisztikai csúcsok miatt, amelyek az életmód, a kényelem és a jólét tartós változásához vezetnek” (Milano et al. 2019: 1).
A túlzott mértékű turizmus fogalmát a könyv ebben az értelemben használja. A nemkívánatos mértékű turizmus városi térben való megjelenésével és összetett jelenségével (oka, kezelése) részletesen foglalkozik „A városi turizmus fenntarthatósági kihívásai” című 3. fejezet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) által gyűjtött, konkrét statisztikai mérőszámokban kifejezhető a turizmus jelentősége. Ezek a mérőszámok elsősorban a turizmus gazdasági volumenét és folyamatait mutatják (vendégek és vendégéjszakák száma, költés, munkahelyteremtés, GDP-hez való hozzájárulás, egyéb gazdasági dimenziók), „a gazdasági növekedés helyreállításáról” szólnak.3 Ugyanakkor napjainkban – a bio-, a nano- és információs technológiai forradalom korszakában – a látogatókat egyre inkább az egyedi, interakciót igénylő és emlékezetes élmények keresése jellemzi, amelyek kevésbé mérhetőek kizárólagosan a turizmus konvencionális mérőszámaival, a gazdasági indikátorokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmusban tetten érhető digitális átalakulási folyamat (például a digitális kommunikációs eszközök fejlődési üteme, valamint a digitalizáció és az automatizálás összekapcsolódása) révén a turisztikai szolgáltatások színvonala egyre javul, az ágazat könnyebben és gyorsabban reagál a megváltozott fogyasztói igényekre. A városi turizmusra közvetlen hatással van az online értékesítés, az információmegosztás, emellett pedig a digitalizáció kifejezetten a munkaerőigényt és költséget csökkentő jelentősége is tagadhatatlan. Keresleti oldalról vizsgálva elmondható, hogy a potenciális városlátogatók felkészültebben érkeznek a kiválasztott desztinációba; az utazás alatt folyamatosan használják az okos/digitális eszközöket, amelyek hatására könnyen és gyorsan változtatnak előzetes terveiken, valamint megosztják utazási tapasztalataikat, élményeiket (Miskolczi–Boros 2022). Kökény és Miskolczi (2022) a turizmus 4.0 korszakáról beszél, amelynek kapcsán kiemelhető a fogyasztók információs-technológiai készségének gyors ütemű fejlődése, valamint a felismerési technológia, a robotok, a chatbotok, a mesterséges intelligencia (MI), a Big Data, továbbá a virtuális valóság (VR) és ezzel együtt a kiterjesztett valóság (AR) térnyerése a turizmusban (Miskolczi 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt az üzlet- és technológiafókuszú nézőpontot egyre inkább árnyalja, finomítja és sok esetben megkérdőjelezi az életminőségre, magára az emberre (Michalkó–Lőrincz 2007), a körforgásos szemléletre (Sulyok et al. 2022), a fenntartható és felelős turizmusra (Ernszt et al. 2021) való törekvés. Amennyiben ezt összehasonlítható és objektív adatokra, indikátorokra fordítjuk le, az a látogatói elégedettséget, az életminőség szubjektív oldalának vizsgálatát (jólléti mutatók) vagy a fenntarthatósági intézkedések (például energia-, hulladék-, levegő-, víz-, zöldterület-gazdálkodás; közlekedés; esélyegyenlőség, partnerség, tisztességes munka) konkrét bevezetését, eredményességének mérését jelenti (Formádi et al. 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A látogatógazdaság (visitor economy) keretrendszerében a sikeresség, az eredményesség és a turizmus hatásának mérőszáma a látogatás helyén élőkre és életminőségükre, a turizmusban érintett munkavállalókra, illetve a látogatás helyszínének identitásépítő és helykötődést erősítő tulajdonságaira irányul (Debreczeni–Kiss 2025). A városi turizmushoz köthetően mérhető és elemezhető például

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a helyi lakosság turizmus iránti elkötelezettsége, a turizmus volumenével és fejlesztési irányával való elégedettsége;
  • a látogatók és a vendégek által megfogalmazott vélemények akár az egész desztinációra vagy egy-egy konkrét szolgáltatásra – szálláshely, étterem, attrakció, közlekedési eszköz – vonatkozóan;
  • egy-egy városi desztináció ismertsége és imázsa;
  • valamint a városlátogatók turisztikai élménye, annak közösségi médiában való kommunikációja, visszacsatolása, mint egy rendkívül összetett szolgáltatási ökoszisztéma eredménye.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmusszektor paradigmaváltása – vagy másként fogalmazva az újturizmus a gyakorlatban – a fogadóterületre vonatkoztatva a következő alapelvekkel írható le (1. ábra). Az újturizmus gyakorlati megvalósulásának sarokpontjai a fenntarthatóság, a közösségi részvétel, valamint a helyi kultúrák és a természeti környezet iránti tisztelet hangsúlyozására épülnek. Ez a megközelítés a hagyományos turizmus kizárólag a gazdasági növekedésre és a turisták mennyiségére (tömegturizmus) összpontosító szemléletével szemben fogalmazódik meg. Az újturizmus az etikus és felelősségteljes turisztikai gyakorlatokat preferálja, elősegíti a helyi közösségek aktív szerepvállalását, és támogatja a természeti és kulturális örökség megőrzését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. ábrán szereplő elemek – mint a fenntarthatósági fordulat, a látogatói ökonómia, az emberközpontúság, a látogatóforgalom térbeli és időbeli optimalizálása, a közjó előtérbe helyezése, az életminőség javítása, valamint a digitalizáció és a hálózatosodás – mind lehetővé teszik a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti értékek integrálását a turisztikai fejlesztésekbe.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az újturizmus legfontosabb alapelvei a gyakorlatban
Forrás: Dunakavicsok turisztikai podcast (Kovács Balázs és Nagy-Szász István) alapján4 saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Újturizmus, új turizmus vagy a turista nélküli turizmus?
Az újturizmus kifejezést több jelenség perspektivikus céljaként definiálhatjuk (GD Consulting 2023), amelyek között kiemelt szereppel bír az egészségtudatosság, az autentikusság és a lokalitás felértékelődése. Az újturizmus nézőpontjából vizsgálva az ember – és nem a turista, másként fogalmazva a „homo turisticus” – kerül a középpontba, valamint a turizmusszektor mennyiségi mutatói (vendégek, vendégéjszakák, költés) helyett a minőségen (életminőség, közjó, optimalizált látogatóforgalom) lesz a hangsúly (Ivanics–Kovács 2023).
A már említett alapelvek mellett kiemelt szerepet kap a globális trendnek számító fenntarthatóság, a védjegyrendszerek népszerűbbé válása, a neuromarketing általános használata és a folyamatot hajtó digitalizáció is (Michalkó 2023). Bódis (2023) szerint a jövőképes és léptékváltó újturizmus nem a folyamatos és intenzív növekedéssel valósítható meg, sőt nem is kizárólag a fogyasztói igényeknek való legtökéletesebb megfeleléssel, hanem a desztinációk teherbíró képességének figyelembevételével.
Az „újturizmus világa” a reflexiós marketingről is szól: olyan üzeneteket és célokat fogalmaz meg, amelyekre a helyben élők és az odalátogatók is egyaránt reflektálni tudnak. Jó példa erre az Európa Kulturális Fővárosa (2010) címet elnyert osztrák Linz, ahol a járványkrízis után az embert, a város lakóit állítják turisztikai marketingjük középpontjába. A desztinációmenedzsment már inkább élménytér-menedzsmentként jelenik meg ebben az új turisztikai koncepcióban, amelyben elsődleges fontosságú szerepet játszik a város lakóinak jóléte (Fehér–Kovács 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus alapvetően a helyváltoztatásról, a mobilitásról szól, amelynek térbeli vetületei az ágazat minden szereplője (stakeholderek, azaz közvetve vagy közvetlenül érdekeltek; érintettek) számára komoly adaptációs kihívásokat jelentenek (Raffay–Lőrincz 2017). Újabb és újabb fogadóterületek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely vagy aki képes megfelelni a mind magasabb minőségi elvárásoknak (Törőcsik–Csapó 2018). Az úti célokra vonatkozó fenntartható stratégiák megalapozása szempontjából fontos szerepet játszik a látogatóökonómia vizsgálata, a fogyasztói szokások és motivációk, valamint a turizmushoz való hozzáállás felmérése (Etminani-Ghasrodashti et al. 2018).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave