Lőrincz Katalin: ÚTI CÉL ÉS ÉLETTÉR • A fenntartható városi turizmus kézikönyve
›
1. fejezet: Városi terek, városi turizmus
›
1.3. A város mint úti cél: fókuszban a városi turizmus

1.3. A város mint úti cél: fókuszban a városi turizmus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmustörténeti korszakokhoz (kontinentális, globális, totális turizmus) kötődő transzformáció során az egyes desztinációtípusokhoz tartozó fogalmak – mint a városi turizmus – tartalma is összetettebb, árnyaltabb lett. A fenntarthatósági törekvések napjainkban a városok kínálati és keresleti oldalát egyaránt érintik: az urbánus fogadóterületek (karbonsemleges technológiák, digitalizáció, adatvezérelt megoldások), a döntéshozók (életminőség javítása) és a városlátogatók (felelős fogyasztói magatartás, reziliens alkalmazkodás, közösségi élmény) érzékenyek a globális kihívások (éghajlatváltozás; környezeti erőforrások pusztulása; biodiverzitás csökkenése; egyenlőtlenségek növekedése; polikrízis) következményeire, hatásaira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok kivételes helyzete, vonzereje és a turizmusban betöltött kiemelkedő szerepe számos tényezővel magyarázható (Michalkó 1999). A népesség mellett a városokban koncentrálódnak a szórakozási, szabadidős (kultúra, sport) (Zmyślony–Wędrowicz 2019) és bevásárlási lehetőségek (Tömöri–Staniscia 2023). A városok a gazdasági szereplők, a tercier szektor és a K+F tevékenységeket végző cégek, intézmények vonzó célpontjai. A városok közlekedési csomópontokban helyezkednek el, így megközelíthetőségük megfelelő (repülőtér, kikötő, intermodális csomópont), illetve a helyi közlekedési alternatívák (kerékpár, e-mobilitás, megosztásos közlekedés, közösségi közlekedés) is rendelkezésre állnak. Végül a városok az innováció terén is élen járnak: a technológia és a humán tőke összekapcsolódásával (egyetemek, startup cégek, kutatóközpontok és laborok) saját arculatot alakítanak ki (okos-, zöld-, fenntartható város; kreatív ipar). A városi turizmusban sikeres települések kiemelt kérdésként kezelik a hosszú távú, közösségi részvételen alapuló tervezést, valamint a turisztikai szolgáltatókkal, a turizmusban érintett más csoportokkal együtt végzett desztinációmenedzsment-tevékenységet (Euromonitor International 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok népességüket, társadalmi-gazdasági fejlettségüket, kiterjedésüket és szerkezetüket tekintve is eltérőek. Ugyanakkor már önmagában a népesség nagysága, a területi lépték, a magasabb életszínvonal (jövedelem, diszkrecionális költés), valamint a szolgáltatások nagyságrendje magában hordozza, hogy a városi térben a turizmusbiztonsági kockázatok és bűnesetek száma is magas. A város mint turisztikai tér értelmezése kapcsán az elhelyezkedés mellett a piaci jellemzők játszanak kiemelt szerepet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisztikai vonzerővel és szolgáltatásokkal, valamint az ezeket igénybe vevő vendégkörrel rendelkező települések esetén beszélhetünk városi turizmusról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A városi turizmus lényegét az UNWTO (2002) a nagy népsűrűségű helyszínek meglátogatásában ragadja meg, ahol a turisták jellemzően rövid időt (egy-három éjszakát) töltenek.
  • Pinke-Sziva (2019: 8) megfogalmazásában „a városi turizmus, magában foglalva a városi kiruccanásokat (city breaks), napjaink legdinamikusabban fejlődő turisztikai terméke, amelyet globális trendek hajtanak (például a fokozódó urbanizáció, a globalizáció, a diszkont légitársaságok térnyerése)”.
  • Morrison és Coca-Stefaniak (2021: 4) szerint a városi turizmus leegyszerűsítve a következőképpen írható le: „a városban vagy városi területen zajló turizmus”. A szerzők megjegyzik, hogy a valóság ennél összetettebb, mivel ennek a turisztikai rendszernek négy egymással összefüggő része van: a városi desztináció, a marketingfolyamatok, a kereslet és az utazás/mobilitás (Morrison et al. 2020).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mitől vonzó egy városi desztináció?
Morrison és Coca-Stefaniak (2021) számos olyan tulajdonságot és jellemzőt azonosítanak, amelyekkel a turisztikai városok általában rendelkeznek, és amelyek vonzóvá teszik őket a látogatók számára.
  • Jelentős turisztikai kapacitással rendelkeznek (turisztikai szuprastruktúra megléte – például szállodai szobák, közlekedési infrastruktúra és konferenciatermek).
  • Egész évben nagyszámú látogatót vonzanak (a szabadidős, az üzleti piac, valamint a rokonok, barátok és ismerősök meglátogatása révén).
  • A foglalkoztatásban meghatározó szintet jelent a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó munkahelyek száma.
  • A turizmuságazat prioritásként jelenik meg a fejlesztési elképzelésekben vagy a hivatalos dokumentumok között (például turisztikai stratégia vagy politikai nyilatkozat).
  • A városban működik egy olyan hivatalos szervezet, amely felelős a városi desztinációmenedzsment-tevékenységért.
  • A desztinációmenedzsment-szervezet összehangolt erőfeszítéseket tesz a város marketingje, márkaépítése és promóciója, valamint a látogatók vonzása érdekében.
  • „Bucketability” jelenség – azaz a városok népszerűsége a média, a befolyásos szereplők körében erős.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi turizmus klasszikus megjelenése a világvárosokhoz köthető. Ugyanakkor a világváros nem a nagyváros szinonimája: egyes települések kifejezetten turisztikai ismertségük és imázsuk miatt tartoznak ebbe a kategóriába. Nemzetközi szinten vizsgálva a több millió lakosnak otthont adó városok egy része nem minősül világvárosnak abban az értelemben, hogy nem dominánsak globális (politikai, gazdasági vagy kulturális) szempontból. Ezzel szemben találunk olyan – népességüket tekintve sokkal kisebb – városokat (Amszterdam, Bath, Dubrovnik, Firenze, Las Vegas, Velence), amelyek a nemzetközi turizmusban betöltött szerepük miatt világvárosnak tekinthetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maitland–Newman (2009) több városi turizmus helyszínt mutat be (Berlin, Isztambul, Kairó, Mumbai, London, New York, Párizs, Szingapúr, Sydney, Toronto), amelyek nemzetközi kontextusban a világváros példáiként értelmezhetők. Globális értelemben a városi turizmus tipikus úti céljaként említhetünk olyan jól ismert városokat, mint Bangkok, Dubai, Las Vegas, de olyan feltörekvő városi desztinációkat is, mint a magyarországi Budapest, Drezda Németországban, Kuala Lumpur Malajziában vagy a perui főváros, Lima (Morrison–Coca-Stefaniak 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus globalizációjának legkézenfekvőbb városi jelensége a turista és nem turista területek posztmodern átsorolása (Murayama 2007). A fogalom arra utal, hogy a városi turizmus hagyományos földrajzi határai és a turisztikai célpontok kategóriái a posztmodern társadalomban elmosódnak és átalakulnak. Maga a jelenség több tényező együttes hatásának köszönhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A turizmus diffúziója: a turizmus többé nem korlátozódik a hagyományos üdülőhelyekre vagy látványosságokra. A helyi kultúrák, a mindennapi élet, a városi terek és a perifériák is turisztikai célpontokká válhatnak.
  • A turisztikai termékek differenciálódása: a turizmus egyre inkább az egyéni igényekre szabott, „niche” termékek felé tolódik el. Ezáltal olyan területek is bekerülhetnek a turisztikai vérkeringésbe, amelyek korábban nem számítottak népszerűnek.
  • A mobilitás növekedése: a technológia és a közlekedés fejlődése lehetővé teszi, hogy az emberek könnyebben és gyorsabban jussanak el távoli helyekre. Ennek eredményeképpen olyan területek is elérhetővé válnak, amelyek korábban nehezen voltak megközelíthetők.
  • A virtualitás hatása: a digitális technológiák (pl. virtuális valóság) lehetővé teszik a helyek „bejárását” anélkül, hogy fizikailag jelen lennénk. A helyek fogalma átalakul, és a turisztikai élmény részben virtualizálódik.
  • A helyi identitás újraértelmezése: a helyi közösségek aktívan részt vehetnek a turizmus alakításában, és saját identitásukat, kultúrájukat kínálhatják a turistáknak. Ezáltal a helyek nemcsak passzív befogadói a turizmusnak, hanem aktív alakítói is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus hatása napjainkban egyre szélesebb körben érvényesül, és a helyek, a tér, az identitás és a turisztikai élmény fogalma is átalakul a posztmodern társadalomban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Michalkó (2008: 32) a városi turizmus földrajzi kiterjedésének mértékét hangsúlyozza: „… egyre kevesebb az ún. egyedi turisztikai zóna, alig található olyan turisztikailag nem hasznosított terület, amely érintetlenül maradt volna a vendégfogadás nemzetközi intézményeinek kiépülése előtt”.
  • Egedy (2021: 23) a városokban összpontosuló kultúra és kreatív ipar jelentőségét emeli ki: „a kultúra alapvetően a városok attribútuma, éppen ezért döntően a városokban találjuk meg a kultúra helyeit és helyszíneit”.
  • Minden városnak megvan a saját kultúrája, amely önmagából, történeti fejlődéséből fakad (Montalto et al. 2019).
  • A kulturális örökség helyszínei leggyakrabban a történelmi belvárosokhoz kapcsolhatók (Egedy 2021), amelyek rehabilitációja jelentősen hozzájárulhat a helyi gazdaság fejlődéséhez (Zhang et al. 2015), illetve a helyi társadalom életminőségének javításához (UNWTO 2012).
  • A 21. századi városokra jellemző a multikulturális sokszínűség, így a kultúrantropológiai tényezők, valamint az egyes szubkultúrákban élő népcsoportok és etnikumok attribútumai, szokásai, kommunikatív stratégiái is eltérőek (Ürmösné 2017).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi turizmus fogalma
A városi turizmus (urban tourism) olyan turisztikai termék, amelyben a városi helyszínek jelentős számú látogatót vonzanak rövid (általában egy-három éjszakás) tartózkodással. A városi turizmus dinamikusan fejlődik a globalizáció és az urbanizáció hatására: a totális turizmus korszakában a városok teljes területe, különböző helyszínei válhatnak fogadóterületté.
A városi turizmus egy összetett, nyílt rendszer, amely egyrészt magában foglalja a városi desztinációt (mint úti cél), a turizmushoz köthető marketingtevékenységeket, a látogatók keresletét és az utazási szokásokat; másrészt pedig felfogható egyfajta élettérként is, ahol a helyi lakosság fogyasztása, napi rekreációja és turizmusban betöltött szerepe meghatározó (mint munkavállaló; rokon/barát/ismerős vagy a látogatógazdaság résztvevője).
A városi fogadóterületek főbb jellemzői közé tartozik a jelentős turisztikai infra- és szuprastruktúra, az egész éves látogatottság (kisebb szezonalitás), a turizmushoz kötődő munkahelyek és szolgáltatások magas száma, a turizmus prioritásként való kezelése a városi stratégiákban, valamint a város népszerűsége a média és a befolyásos szereplők körében.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave