1.4. Urbanizáció és a városi agglomerizációk a világban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Lőrincz Katalin (2025): Úti cél és élettér. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641702 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_7_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Lőrincz Katalin. 2025. Úti cél és élettér. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641702 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_7_p1)
APA
Lőrincz K. (2025). Úti cél és élettér. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641702. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_7_p1)
A városi turizmus gyors növekedéséhez a Föld minden kontinensén tapasztalható, egyre növekvő urbanizációs szint járult hozzá leginkább. Ahogyan a 3. táblázatban látható, a tíz legnagyobb városi agglomeráció átlagos mérete csaknem megduplázódott 1950 és 1975 között (6,8 millió főről átlagosan 11,9 millióra), majd ismét megduplázódott 2018-ra, és elérte a 23,3 milliós átlagot. A városi agglomerizációk elhelyezkedése is fontos változáson ment keresztül: az 1950-es években a tíz legnagyobb városi agglomeráció közé négy európai város tartozott – míg három Ázsiából és három Amerikából került ki –, ugyanakkor 2018-ban a világ legnépesebb városai közül hét település Ázsiában, kettő Amerikában és egy Afrikában található. Ez a tendencia várhatóan folytatódik a 21. században, és továbbra is az ázsiai városok fogják dominálni a top 10-es rangsort (United Nations 2019).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Lőrincz Katalin (2025): Úti cél és élettér. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641702 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_table_3 (2025. 12. 05.)
Chicago
Lőrincz Katalin. 2025. Úti cél és élettér. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641702 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_table_3)
APA
Lőrincz K. (2025). Úti cél és élettér. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641702. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_table_3)
3. táblázat. A tíz legnépesebb város a világon, 1950–2030
1950 | 1975 | |||||
Város (agglomerációval) |
Népesség | Város (agglomerációval) |
Népesség | |||
1 | New York | 12 338 000 | 1 | Tokió |
26 615 000 | |
2 | Tokió | 11 275 000 | 2 | New York | 15 880 000 | |
3 | London | 8 361 000 | 3 | Sanghaj |
11 443 000 | |
4 | Párizs | 5 424 000 | 4 | Mexikóváros |
10 690 000 | |
5 | Moszkva | 5 356 000 | 5 | Oszaka |
9 844 000 | |
6 | Sanghaj | 5 333 000 | 6 | São Paulo | 9 614 000 | |
7 | Ruhr-vidék (Németország) |
5 295 000 |
7 | Buenos Aires | 9 143 000 | |
8 | Buenos Aires | 5 041 000 | 8 | Los Angeles | 8 926 000 | |
9 | Chicago | 4 999 000 | 9 | Párizs |
8 630 000 | |
10 | Kalkutta (Kolkata) | 4 446 000 | 10 | Peking |
8 545 000 | |
A tíz legnagyobb város átlagos mérete | 6 786 800 | A tíz legnagyobb város átlagos mérete | 11 933 000 | |||
2018 | 2030-ra előre jelzett | |||||
Város (agglomerációval) |
Népesség | Város (agglomerációval) |
Népesség | |||
1 | Tokió | 37 468 000 | 1 | Delhi |
38 939 000 | |
2 | Delhi | 28 514 000 | 2 | Tokió |
36 574 000 | |
3 | Sanghaj | 25 582 000 | 3 | Sanghaj |
32 869 000 | |
4 | São Paulo | 21 650 000 | 4 | Dakka |
28 076 000 | |
5 | Mexikóváros | 21 581 000 | 5 | Kairó |
25 517 000 | |
6 | Kairó | 20 076 000 | 6 | Mumbai |
24 572 000 | |
7 | Mumbai | 19 980 000 | 7 | Peking |
24 282 000 | |
8 | Peking | 19 618 000 | 8 | Mexikóváros |
24 111 000 | |
9 | Dakka | 19 578 000 | 9 | São Paulo | 23 824 000 | |
10 | Oszaka | 19 281 000 | 10 | Kinshasa |
21 914 000 | |
A tíz legnagyobb város átlagos mérete | 23 332 800 | A tíz legnagyobb város átlagos mérete | 28 067 800 | |||
Forrás: Vojnovic 2014 és United Nations 2019
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Lőrincz Katalin (2025): Úti cél és élettér. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641702 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_7_p4 (2025. 12. 05.)
Chicago
Lőrincz Katalin. 2025. Úti cél és élettér. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641702 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_7_p4)
APA
Lőrincz K. (2025). Úti cél és élettér. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641702. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1330uee__9/#m1330uee_7_p4)
A városok társadalmi-gazdasági szerepe a múltban
Amennyiben a városok népességének és politikai, gazdasági szerepének nagyságát vizsgáljuk, számos változás megfigyelhető. Amint azt Vojnovic (2014: 30) megjegyzi, „történelmileg a városok mérete szorosan illeszkedett a nemzetek gazdagságához, a legnagyobb városok a leggazdagabb országokban helyezkedtek el. Példaként említhető Róma a Római Birodalom idején, illetve Peking (Kína) és Kairó (Egyiptom) lakossága a középkorban.” A városok a történelem során mindig is fontos célpontok voltak. Maga a városi turizmus a turizmus egyik legkorábbi formájának tekinthető, amely európai viszonylatban a 14. századi Canterburybe irányuló zarándoklatokig (Egyesült Királyság) vagy a 17. és 18. században a Grand Tourokig vezethető vissza. (Karski 1990)
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
