Csáth jelenléte nem meglepő annak fényében, hogy Kosztolányi unokatestvére – Ady Endrével, Jászi Oszkárral és másokkal közösen – tagja volt a szabadkőműves Martinovics páholynak, számos írását (főképp zenekritikáit) jelentette meg a Világ című, ugyancsak szabadkőműves napilapban, valamint egy ideig rokonszenvezett a polgári radikális irányvonallal is.1 Bár a Galilei Kör Pikler Gyula jogászprofesszor körül jött létre, és idővel arról híresült el, hogy szélsőbaloldali fiatalok alkották, kezdetben hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó és a tudományokban hívő tagsággal bírt. A haladó értelmiségi (és nem utolsósorban szabadkőműves) csoportokból többen is támogatták mind erkölcsileg, mind anyagilag. Első elnökük Polányi Károly volt, aki azt a Szabadgondolat című kiadványt szerkesztette, ahol többek között a Csáthtal szorosabb kapcsolatban álló Ady Endre cikkezett sokat, s ahol (az orvos-író szempontjából is releváns) a pszichoanalízissel kapcsolatba hozható szövegek is megjelentek. De magának Csáthnak is napvilágot látott írása a Szabadgondolatban, 1914 nyarán, A tudományos megismerés útja: Kopernikus – Darwin – Freud címmel.2 Emellett munkatársa volt a Huszadik Századnak, és – Szajbély Mihály állítása szerint – épp a társadalomtudományi folyóiratot szerkesztő Jászi Oszkár volt az, aki közbenjárt annak érdekében, hogy a pályakezdő Csáth Moravcsik Ernő Emil mellett kapjon gyakornoki állást „az egyetem Elme- és Idegkórtani Klinikáján”.3 Azt is tudjuk, hogy a Polgári Radikális Párt későbbi elnöke „meghívta [Csáthot] a Huszadik Század belső körének 1910 áprilisában induló, hetenkénti összejöveteleire a Modern kávéház különtermébe”.4

Sok forrás – nem utolsósorban Kende Zsigmond visszaemlékezése – még közelebbi kapcsolatról számol be Csáth Géza és a Galilei Kör között: az orvos-írót egyenesen az alapító törzsgárda tagjai közé sorolják, aminek (a fenti adatok alapján is) igen nagy a valószínűsége.5 Szajbély szintén utal Kende állítására, s még ennél is tovább megy a következtetési láncolatban, amikor az alábbiakat írja: „[Csáth] talán éppen az Upor kávéházban [ahol a Galilei Kör kéthetente tartott összejöveteleket] ismerkedhetett meg Polányi Károllyal, a kör 1908 novemberében megválasztott első elnökével, aki 1909 februárjában előadásra kérte fel tervezett előadás-sorozatukban. Ugyanebben az időben hasonló felkérést kapott a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolájától is.”6

A Polányi által szerkesztett Szabadgondolatban közölt Csáth-szöveg (A tudományos megismerés útja: Kopernikus – Darwin – Freud) és A zene megértése című kézirat között tematikai egyezéseket fedezhetünk fel (utalások Kopernikuszra és Darwinra, természettudományos magyarázat keresése a zenei zseni alkotómódszerének feltárásához, az élet-optimum fogalmának pszichoanalitikai jellegű feltárása), így akár arra is gondolhatunk, hogy a két munka keletkezésének dátuma közel esik egymáshoz. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk – amint arra Szajbély Mihály felhívja a figyelmet –, hogy Csáth gondolkodásában a Darwin tanai iránti érdeklődés, valamint a zenével kapcsolatos elmélkedés már évekkel korábban is összefüggésbe került egymással: „Nem tudni, olvasott-e már akkor [1903] Darwint, de későbbi, darwinista világszemléletének a nyomai elsőként itt, a koncert [ti. a Szabadkai Főgimnázium 1903. március 1-jén tartott jótékonysági hangversenye] előkészületeiről számot adó naplóbejegyzésében bukkantak fel.”7

Ha feltételezzük, hogy A zene megértését a Polányi által „megrendelt” előadás apropóján írta Csáth, akkor nem az 1914-es esztendőt (mint a Szabadgondolatban közölt esszé dátumát), hanem akár az 1909-es évszámot is gyaníthatnánk a keletkezés időpontjaként. Miután a publikálatlan cikkben Csáth tévesen nevezi meg a galileisták kiadványsorozatát („a Galilei könyvtár egy későbbi füzetében”), a keletkezési időpontot vagy a Galilei Füzetek megjelenésének időszakára, tehát az 1912 és 1914 nyara közötti intervallumra kell tennünk, vagy pedig valóban számolhatunk az 1909-es évszámmal is, mert a Galilei Kör Könyvtára viszont már abban az évben megindult. „A sorozat első darabja Harkányi Ede Tudomány és katholicizmus című, a Galilei Körben 1909. február 28-án megtartott előadásán alapuló 30 oldalas munkája volt”,8 de a többi, később megjelent kiadvány sem köthető Csáth Gézához.

Minden valószínűség szerint az első világháború kitörése és Csáth életkörülményeinek a megváltozása (1914. május 31-én feleségével Előpatakra költözik, augusztus 3-án pedig népfölkelő katonaorvosként bevonul) akadályozta meg a szöveg nyomtatásban való publikálását. Két eset lehetséges: 1) a szöveg keletkezési dátuma inkább 1914-re tehető, és akkor nincs köze Polányi felkéréséhez; 2) vagy pedig eredetileg valóban előadásnak készült, és már 1909 folyamán megírta Csáth, de – az előzetes tervekkel ellentétben – nem került be a Galilei Kör kiadványainak sorába.

Csunderlik Péter azt is kiemeli, hogy nemcsak a kiadványok (mint jeleztük, a Galilei Füzetek mellett a Galilei Kör Könyvtárával is számolhatunk Csáth esetében, sőt, a célközönség alapján inkább utóbbira voksolhatunk, bár nem kizárt az előbbi sem)9 megjelentetését hiúsította meg a háború, hanem – amint arra fentebb már röviden utaltunk – mind a tagság összetétele, mind a kör profilja erősen átalakult: „A Galilei Kör »átalakulásának« nagyon egyszerű oka volt: a háború kitörését követően az 1914 előtti »régi galileisták« nagy részét bevonultatták, a Galilei Kör több korábbi elnöke és »nagy korszakának« vezető személyisége, mint Polányi Károly, Rubin László, Turnowsky Sándor, Kende Zsigmond, Gyulai István vagy Dukesz Artúr is a frontra került – Gyulai elesett, Dukeszt kivégezték a krasznojarszki hadifogolytáborban. A törést mutatja, hogy abbamaradt a galileista folyóirat, a majd csak 1918 őszén újraindított Szabadgondolat, a Galilei Kör könyvtára és a középiskolásokat célzó ismeretterjesztő Galilei Füzetek kiadása. Eközben a szabadgondolkodóknak olyan »szellemi iránytűi« is eltérültek, mint Ernst Haeckel és Wilhelm Ostwald, akik a továbbra is háborúellenes szabadgondolkodó többséggel szemben a német háborús politika mellé álltak, szakadással fenyegetve az egész szabadgondolkodó mozgalmat […].”10 Csáth pedig ezekben az években már nemcsak földrajzilag szigetelődött el, hanem elhatalmasodott rajta morfinfüggősége is.