Farkas Jácint: Vizsgálódások az utazástudomány komplex természetéről
›
A „mesterséges intelligenciákról” a komplexitáselmélet tükrében

A „mesterséges intelligenciákról” a komplexitáselmélet tükrében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kort, amelyben élünk, gyakorta nevezzük posztmodernnek, poszthumánnak, illetőleg ezekkel összefüggésben a mesterséges intelligencia „érájának” is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meglátásunk szerint röviden érdemes tisztázni az utazástudományi párhuzamok felvázolása előtt, mit is értünk a mesterséges intelligenciákon, és ebből kifolyólag tekinthetünk-e ezekre a sajátos algoritmikus alapokon nyugvó eszközökre úgy, mint lehetséges, az akadálymentességet elősegítő, komplex „megoldások” hordozóira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történetileg nézve megállapíthatjuk, hogy a komputer kifejlesztésével szinte egy időben a legnagyobb elmék, mint például Neumann János, már elkezdtek gondolkodni egy jövőbeni világon, amelyben a számítógépek és az azokon futó programok sok-sok emberi feladat elvégzésére lehetnek majdan képesek (Ropolyi 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes megjegyezni, hogy az 1950-es évek végén már viták folytak arról, képes lehet-e egy program vagy azok összessége, egy operációs rendszer, meghaladni az emberi intelligencia minőségi lehetőségeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyáltalán, az emberi elme és az abban megtalálható milliárdnyi ideghálózati kapcsolódás modellezhetővé, illetőleg gyakorlatilag leképezhetővé válik-e számítógépes eszközrendszerek segítségével?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neumann válasza erre egyértelműen tagadó volt, tekintettel arra, hogy meglátása szerint az emberi neurális hálózatok összetettsége és változatossága nem kizárólag logikai értelmezési keretek szerint szerveződik, sokkal inkább a környezetével folyamatosan interakcióban álló tudat egyik biológiai megnyilvánulási formája az emberi agy, és ezzel együtt annak a sajátos és mindmáig milliárdnyi titkot rejtő „szerkezete” (Ropolyi 2024). Dreyfus gondolatvilága sok tekintetben rendkívüli hasonlóságokat mutat a fent említett megközelítéssel, röviden összefoglalva: az emberi viselkedés – a magunk részéről hozzátesszük: az emberi tudat – kognitív tevékenységekben betöltött „szerepei” elválaszthatatlanok például a testi tapasztalatoktól, ezáltal „az emberi működés”, vagy ahogy Heidegger mondja: a világban való létezés nem írható le, így nem is helyettesíthető matematikai és informatikai modellekkel (Dreyfus 2007).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdésben a mai napig rendkívül szerteágazó inter- és transzdiszciplináris viták sokasága zajlik, és a fentiekkel ellentétes megállapítások sokasága is rendelkezésünkre áll, amelyek lényegében azt igyekeznek alátámasztani, hogy a mesterséges intelligencia önmagában összemérhető az emberi gondolkodás milyenségével, mi több, a gépi gondolkodás képes meghaladni már napjainkban is az ember kognitív határait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetértve és bizonyos értelemben továbbelemezve és -gondolva is Dreyfus és Ropolyi megállapításait, illetve bölcseleti irányvonalait, ezeket a következő módon egészítjük ki: az úgynevezett mesterséges intelligenciák összemérhetőségi mutatói és módszerei nem alkalmasak és alkalmassá sem tehetők arra, hogy az ember intuícióban és képzelőerőben egyaránt gyökerező belegondolási képességét bármilyen hierarchikus sorba helyezzék „önmagukkal” (Ropolyi 2019; Dreyfus 2007).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erre egyszerűen azért sincsen lehetőség, mert az emberi belegondolás képessége éppen olyan helyzetek megoldására kínál a sztenderdektől messze eltérő utakat és gyakorlatokat, melyekre addig az időpillanatig nem állt rendelkezésre megoldás vagy „megfejtés”. Így nem egy meglévő statisztikai alapú adathalmazból merít és kombinál látszólagosan új, továbbá virtuálisan intelligensnek látszó megoldásokat. Ennek gyakorlatilag pont az ellenkezője történik az emlékezetben – legyen az személyes vagy csoportos –, tehát nem állnak rendelkezésre olyan mintázatok és gyakorlatok, amelyek alkalmasak lennének egy merőben új, a létezésben megjelenő kihívás megoldására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A komplexitáselmélet gondolkodói és kutatói éppen az összefonódottság-természetű nagy bonyolultságú rendszerek fennmaradási feltételeként a megszokott, homeosztázist fenntartó, létezési módok és gyakorlatoktól gyökeresen eltérő új megoldások feltárásában és alkalmazásában látják például az állati és az emberi közösségek fennmaradásának és fejlődésének zálogait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arra a fejezet és a könyv tematikája nem ad lehetőséget, hogy kitérjünk az intuíció és a társas viselkedésformák emberi intelligenciára gyakorolt összetett és ürességtermészetű hatásaira, csupán annyit jegyzünk meg szemben a racionalista filozófusok mondanivalójával, hogy a gondolkodás és alkotás képessége nem redukálható egyszerű logikai és matematikai műveletekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen komplex világképet, a magunk részéről egy alapvetően hermeneutikai, ürességfilozófiai és akadálymentesség-természetű, továbbá filoszkópikus „módszertan” alkalmazásával igyekszünk elmélyíteni és feltérképezni is egyben. Meggyőződésünk tehát, hogy értelmes filozófiai, illetve tudományos vitát csak akkor tudunk lebonyolítani, ha az alapvető fogalmak létezéshez való konkrét viszonyait tisztázni tudjuk, és azokat minden részt vevő fél kiindulópontként elfogadja (Heidegger 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első lépésként javasoljuk tisztázni, mit is értünk intelligencia alatt, és ez milyen viszonyban áll az emberrel, illetve az ember által valamilyen céllal létrehozott szoftverekkel és az azoknak „életteret” biztosító hardverekkel. Az már szinte triviális megállapítás, hogy az ember gondolkodó lény (Homo sapiens), ez azonban antropológiailag csupán az egyik meghatározása saját magunknak, a másik jelentése a természetben létező, abba „belekóstolni” képes lény (Farkas 2021). Ebből kiindulva az emberi intelligencia egyik alapvető vonása a túlélésünket és fejlődésünket segítő alkalmazkodási, környezetalakítási és környezetváltoztatási, így akadálymentességi képességeink összessége is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E „tudáskészlet” részben az állatvilágban is megtalálható, gondoljunk itt pl. a méhek, a hangyák vagy éppen a kezdetleges eszközöket használni képes majomfajok egyedeire és csoportjaira (Csányi 2024).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi gondolkodási képesség azonban ennél strukturáltabb formákat ölt, így képes a rendelkezésre álló természeti tárgyak átalakítására, mely mára odáig fejlődött, hogy az anyag belső struktúráit is képesek vagyunk megváltoztatni, így olyan kombinációk létrehozása is lehetővé vált, mint például az eddig elképzelhetetlen keménységű fémek családjának megalkotása. Gondoljunk az emberre legjobb tudomásunk szerint kizárólagosan jellemző nyelvi képességek összességére. Mindezek azonban emberi képzelőerő használata nélkül elképzelhetetlenek lennének, így a magunk részéről ez utóbbi képességet az emberi intelligencia egyik alapelemeként definiáljuk és kezeljük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint látható tehát, az intelligenciaértelmezésünk nem választható el az emberi létezésünk fundamentumaitól. Tehát a „mesterséges intelligenciák” valóban nem mérhetők össze az emberivel, amely ráadásul mindazok létrehozója is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vagyis az „AI(k) létezésmódja” és célja gyökeresen különbözik az embertől, azonban az egyre bővülő képességei máig kizárólag az általunk generált adatok és információk mennyiségétől és minőségétől függenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E tekintetben tehát nem sokban különböznek az őseink által létrehozott első keréktől, mely a helyváltoztatásunk alapjait teremtette meg. Egy eszköz, amely azért jött létre, hogy segítse a munkánkat, ha úgy tetszik, akadálymentesség-természetűbbé tegye a mindennapjainkat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heidegger gondolatvilágát idézve, most dől el, hogy egy kézhez álló, vagy kéznél lévő eszközként tekintünk a mesterséges intelligenciák egyre bővülő tárházára (Marosán 2004). Vagyis milyen tulajdonságokkal ruházzuk föl, miként definiáljuk, és nem utolsósorban miként használjuk, illetőleg mekkora teret nyitunk a számukra pl. az utazástervezés és annak a megvalósítása kapcsán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vegyük górcső alá pl. első ízben a nyelvhasználati nehézségek okán kialakuló esetleges problémákat, melyek az utazni vágyók számára akár jelentős élményvesztést is generálhatnak. Köztudott, hogy napjainkban az utazásszervezés 80-90%-ban már az online térben zajlik, és az elsődleges transzfer nyelv az angol. A turizmus tömegjelenséggé válása azzal is együtt jár, hogy az abban részt venni szándékozó (túl)fogyasztók a legkülönbözőbb társadalmi rétegek, csoportok tagjai. Így például a nyelvismereti kompetenciáik jellemzően alulreprezentáltak (Gillovic et al. 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a tekintetben lényegtelen szempont, hogy az adott ember rendelkezik-e bárminemű funkcionális fogyatékossággal, ha csak ebben a dimenzióban a nyelvi képességek hiátusát nem tekintjük önmagában annak. Természetesen a diszlexia és a diszgráfia explicit esetei is előfordulhatnak, azonban most nem kívánjuk ilyen mélységig „szétszálazni” a nyelvi akadálymentességre, illetve akadálymentesítésre szoruló embertömegek vonatkozó tulajdonságait. Pontosan azért, hogy reprezentálni tudjuk, a nyelvi akadálymentességi igények megléte mennyire nem a klasszikus fogyatékosügyi felfogás keretei között értelmezhető csupán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mesterséges intelligencia által generált nyelvfelismerő, fordító és az idegen nyelveket megszólaltatni is képes programjai mintegy feleslegessé tehetik az aktív perszonális nyelvtudást; ráadásul nemcsak a turisztikai szektorban alkalmazott és speciális angolság eseteiben. Emlékezzünk arra, hogy pár évvel ezelőtt a területtel foglalkozó nyelvészek szinte kizártnak tartották, hogy a magyar nyelvhez hasonló összetettségű kifejezési módok informatikailag leképezhetőek legyenek, pontosan a speciális grammatikai és verbális létezéskifejezési módok strukturáltsága okán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkra ezek a teóriák megdőltek, és a mesterséges intelligencia térnyerésével – mely javarészben éppen a nyelvi modellek használatára épül – a fordítóprogramok akár a legkomolyabb tudományos írások szinte hibátlan adaptálására is képessé válnak a világon használt nyelvek szinte mindegyikére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt ismét visszakanyarodunk a mesterséges intelligencia hermeneutikai­filozófiai értelmezésének mezsgyéjére, felhívva a figyelmet arra a kognitív torzításra, amely az MI közismert verzióihoz kapcsolódik. Méghozzá egy paradoxonra igyekszünk ráirányítani a figyelmet, vagyis az általunk generált adattömeg és a mesterséges intelligenciák sajátos kapcsolatára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amit intelligens viselkedésnek, cselekedetnek értékelünk, egy ilyen program és a működését biztosító hardveres apparátus működése kapcsán, az megítélésünk szerint nem más, mint egy statisztikai és kombinatorikai alapokon működő algoritmusrendszer sematikus működése. Minél nagyobb számban látjuk el az MI-ket, ebben az esetben például az általunk használt nyelvi kifejezések milliárdjaival és azok variációival, azok egyre nagyobb információs, pontosabban fogalmazva adatpufferrel rendelkeznek, ami ráadásul percről percre, exponenciálisan növekszik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá az utazások, de leginkább a térfogyasztások alkalmával feltöltött fényképek és az ahhoz fűzött megjegyzések mind-mind ebbe az algoritmikus olvasztótégelybe kerülnek, így a programok virtuálisan egyre okosabbnak látszanak, hiszen az adattömeg növekedésével egyenes arányosságban nő a lehetséges felhasználási variációk száma is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezekkel együtt a lefordított és kiejtett szavak és mondatok egyre pontosabban lemásolják az emberek által használt nyelvrendszereket, és egyre kevesebb nyelvtani és nyelvszerkezeti hibát ejtenek. Ez valóban egyre intelligensebbnek tűnhet a számunkra, azonban például az érzelmekkel átitatott emberi kifejezésmódok, mint például egy pejoratív megjegyzés: „nagyon szép volt az étel, de…” valós jelentésvilágát kizárólag az adott szituációban részt vevő, abba beágyazott emberi lény képes pontosan átélni, és a saját megéléseit ezzel kapcsolatban a társai számára nyelvi úton kommunikálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Éppen ezért is nevezhetjük a mesterséges intelligenciákat algoritmikus intelligenciaimitátornak, mely egyfajta mutációja ugyan lehet az őt létrehozó emberi tudat(ok) dimenziójának, de annak mélységeit, komplexitását és szituációba ágyazottságát ebben a gépi jellegű létezési módban meggyőződésünk szerint még megközelíteni sem lesz képes.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen rendkívül gyümölcsöző, ha megtartjuk a fordítóprogramok fejlődési mutatóit és irányait, melyek számtalan félreértést és kommunikációs problémát és gátat át tudnak hidalni. Azonban az emberi gondolkodás és belegondolás képességét csak virtuálisan lesznek képesek látszólag háttérbe szorítani, amennyiben a fogyasztói létezés „kényelmi faktorai” legyőzik a folyamatos emberré válásunk – ez idáig csak jelentősen lassuló, de – még meg nem szűnt igényét (Han 2019, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezekkel együtt látunk az utazástudomány kontextusában egy olyan akadálymentesség-természetű felhasználási lehetőséget a mesterséges intelligenciák által működtetett elemzőszoftverek felhasználására, amelyek az akadálymentességi igényű, funkcionális fogyatékossággal élő, utazni vágyó emberek számára az eddigieknél reálisabb segítséget nyújthatnak pl. a szállás disztribúciós portálok akadálymentesítési információinak reálisabb kiértékelésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemrégiben jelent meg ezzel kapcsolatosan egy tanulmányunk, amelyben azt elemeztük, mennyire nyújtanak reális akadálymentesítési információkat a szálláslehetőségeket kínáló internetes felületek az arra igényt formálóknak (Farkas–Csóka–Raffay 2024).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindenből az derült ki, hogy a helyzet még annál is elkeserítőbb, mint azt előzetesen feltételeztük, ugyanis a portálokat üzemeltető cégek, illetve cégcsoportok vajmi kevés eszközzel rendelkeznek az önbevallás alapján működő akadálymentesítési feltételek valós meglétének ellenőrzéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feltöltött képek és adatok viszonya a valósághoz gyakorta egy felhasználó számára nem egyértelmű, illetve több esetben az is előfordul, hogy maga a szállásadó sem képes megfelelő információkat adni az általa kínált „termék” akadálymentesítési helyzetéről és lehetőségeiről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mesterséges intelligencia alkalmas vagy alkalmassá tehető arra, hogy a képeken látható helyiségeket, tárgyakat, illetve eszközöket egy virtuális háromdimenziós térben helyezze el a valós méreteik szerint, majd az akadálymentességre szoruló ember által megadott paraméterek – például a segédeszközei pontos méretei, a mozgásképességének ismérvei, vagy a számára elengedhetetlenül szükséges kommunikációs segítségnyújtási formák – mentén lemodellezze annak használhatóságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így ráadásul egy régi akadálymentesítési, akadálymentességi feltétel is közelebb kerülhet a megvalósuláshoz, ez pedig nem más, mint a személyes igényekhez igazított akadálymentesített létkörnyezet megvalósulása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendelkezésre álló technológiai ismeretek és képességek alapján a nyelvi nehézségek esetében is egyre inkább lehetőség van személyre szabott nyelvi modell(ek) alkalmazására a különböző szituációk anyanyelvre történő át -és visszakonvertálása eseteiben is. Mint láthatjuk, az MI(k) esetében sem fekete vagy fehér a valóság, és mint oly sokszor, a saját emberi felelősségünk és használati módunk határozza meg, miként alakítja át a világunkat, ez esetben a mesterséges intelligencia emberi használata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem feledhetjük, az ember által előállított eszközök – minden automatizálási processzus ellenére – kizárólag az emberi szándékok végrehajtását szolgálják, a sebészeti robotokon át egészen a harcászati drónok egy kifinomultabb alkalmazásáig, vagy az utasszállító gépek teljesen automatikus repülésvezérlő rendszereire gondolva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

James Mensch, a Charles University gondolkodója egyik előadásában mesterséges versus természetes intelligenciavariációkként vizsgálja az MI és az emberi kogníció viszonyát. Egyetértünk a filozófus kollégával abban is, hogy a jelenlegi közhasználatban lévő mesterségesintelligencia-alapú programok alapvetően a nyelvi struktúrák mintakövetései alapján működnek. Ennek értelmében akár úgy is tűnhet, értelmesen viselkednek, azonban – és ez már a saját interpretációnk – leginkább a papagájok nyelvutánzási metódusait idézik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mensch felhívja a figyelmet arra is, hogy a mesterséges intelligenciák által generált tartalmak – mint már mi is utaltunk rá – explicit függőségi viszonyban állnak az emberek által az internetre feltöltött adatokkal és nyelvi mintákkal. Ebből következőleg az általuk előállított tartalmak a mi gondolataink, elképzeléseink, emlékeink stb. algoritmizálási verzióinak „újrakombinálásai”, semminemű szituációba ágyazottság nem fedezhető fel bennük – ellentétben az emberi intelligencia által létrehozott, például nyelvileg lereagált konkrét történésekhez –, így talán érthetőbbé tettük, miért is nevezzük az MI-ket mesterséges intelligenciaimitátornak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva, a mesterséges és az emberi intelligencia „közös tánca” Csepeli szavaival élve elhozhatja az ember 2.0 korszakát, azonban rajtunk múlik, hogy a kettes szám az magasabb szintű, értelmesebb létmegélést jelent-e, vagy másodosztályú lénnyé minősítjük magunkat egy általunk létrehozott intelligenciaforma alá rendelve, amely jelenleg leginkább az emberi intelligencia adatelszívó parazitájára emlékeztet bennünket (Csepeli 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első esetben az MI(k) segítségével visszatalálhatunk az akadálymentesség-természetű originális létmódunk jelenkori megéléséhez, amely például az utazni vágyó emberek valódi segítőtársaként akár a turisták tömegeit az utazók közösségévé nemesítheti. A második esetben azonban a kapitalista társadalmi forma szuperfogyasztóivá válva önös és gyarló igényeink kielégítését várjuk majd el, a saját mutálódott és gépekbe helyezett álintelligenciánk által működtetett gépezetektől.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rajtunk múlik tehát, hogy melyik utat fogjuk választani, és a döntés már folyamatban is van.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave