A belekóstoló és a fogyasztó ember közötti különbségről

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utazó és a turista között itt tudjuk a legplasztikusabban meghúzni a hermeneutikai és bölcseleti határt, látva, hogy az utazás szándékának milyenségében van egy egzisztenciális értelemben vett óriási különbség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utazó számára ugyanis nem elsődlegesen a gyorsaság, a szűk időkeretek és az „olcsóság” az elsődleges motivátorok, hanem a megismerés és a kulturális kapcsolódás és kíváncsiság vágya. Nem a saját otthoni létkörnyezetét, kényelmi színvonalának „lemásolását” várja el az úti céljától, sőt kifejezetten a komfortzónáján kívüli tapasztalatok személyiséget építő tapasztalatainak növekedését tartja az utazása igazi eredményének (Farkas 2024a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy látszólag ide nem kapcsolódó gondolati ugrást tegyünk most meg, annak érdekében, hogy az akadálymentesség-természetű ember és az ezzel organikus kapcsolatban álló utazói léte közötti kapcsolatot kicsit részletesebben képesek legyünk feltárni, megérteni, majd abból gyakorlati jellegű ön- és csoportos változásokat generálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Beszélnünk kell viszonylag röviden újra az emberségfelejtés mibenlétéről, mert meggyőződésünk szerint ebben gyökerezik jelen korunk problémáinak egy jelentős része.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel – mint arra már több ízben utaltunk – az ember befejezetlen lény, ez az állapot azonban alapvetően nem egy romlási folyamat következtében jött létre és nem ezért tart máig is (Farkas 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint inkább egy természetes „alappont”, amely, ha úgy tetszik, evolúciós sajátosságuk, filozófiai értelemben pedig a világmegismerési vágyunk egyik alapfeltétele (Kamper–Wulf 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felvilágosodás és a modernitás – mára láthatóan javarészben kisiklott – programja arra helyezte az ember fejlődésének új súlypontját, hogy mi alapvetően racionális lények vagyunk, akik képesek kizárólag a tudomány kutatási górcsövein keresztül totális módon feltérképezni úgy a kül-, mint a belső világunkat (Nietzsche 2018; Feyerabend 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meglátásunk szerint az emberek látszólagos individualista pozicionálása és egydimenzióssá tétele ekkor váltott nem is egy, hanem rögtön legalább három fokozatot, hiszen ekkor kezdődött a materialista felfogás uralkodásának korszaka.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez érthető annak fényében, hogy a felvilágosodást megelőző korokban az emberek többsége számára a mai világunkhoz képest valóban nyomorúságos körülmények voltak inkább a jellemzők. Azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy még mindig viszonylag kevés releváns információval rendelkezünk akár az ókor, akár a középkor hétköznapjait jellemző valós körülményekről. Mindezekkel együtt azt azért kijelenthetjük, a „helyzet nem volt egyszerű”, főleg az átlagember számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akárhogy is, de az, hogy túléltük az elmúlt évtízezredeket, önmagában bizonyíték arra, hogy mi, emberek többek vagyunk egy gyenge fizikumú antropológiai fejlődési lépcsőnél (Kropotkin 1908; Dugatkin 2011; Tönnies 1999), illetőleg szimpla agyaknál egy biológiai tartályban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akadályok megismerése, egyáltalán azok felismerése és egy hányaduknak az elhárítása és a nagyobb részükkel történő együttélés képességeinek elsajátítása folyamatosan fejlesztette az egyéni és csoportos együttműködési képességet, amelyet nevezhetünk kölcsönös segítségnek és reciprocitásra épülő folyamatnak egyaránt (Kropotkin 1908; Dugatkin 2011; Polányi 2004).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezek elfedése az emberségfelejtés egyik fokmérője, továbbá a modernitás egydimenziós racionalitást sulykoló modelljének következménye is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt fontosnak tartjuk megjegyezni: az ember értelmezésünk szerint lehetőséglény is. Tehát például a világ megértésére tett kísérletek, majd azok újra- és újraértelmezése a benne és így a bennünk élő lehetőségek felismerésével veszi kezdetét. Az egydimenziós racionalitás tehát ezt a potenciális lehetőséget is el tudja fedni, ha nem vagyunk képesek emlékezni erre a rendkívül hasznos és sajátos tulajdonságunkra (Marcuse 1969).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmuskutatás meggyőződésünk szerint máig rá tud(na) világítani ezen egyszerűnek tűnő emberi tulajdonságok sokaságára és mindezek szükségességére. Azonban a fogyasztói turizmus dominánssá válásával ez a lehetőségmező egyre szűkülni látszik, különösen azért, mert az utazó emlékező lény, kevésbé konformista, nem utolsósorban pedig, mint már jeleztük, kulturális nyitottsággal és igényességgel is bír. Mindez pedig a marketingmeghajtású igény- és fogyasztásgenerálás standardjaitól messze távol esik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a kontextusban ejtenünk kell pár szót az akadálymentesség-természet és a kultúra közös többszöröséről is, amely legjobb tudomásunk szerint igencsak alulvizsgált területe az emberi létezésnek, úgy a filozófiai, mint az empirikus jellegű vizsgálódások és kutatások eseteiben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi kultúra, pontosabban fogalmazva az emberi kultúrák sokszínűsége és történeti korokhoz fűződő sajátos viszonya mindenki előtt ismert, aki ez idáig akárcsak történelmi regényeket olvasott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magunk részéről szakítani kívánunk ez esetben is az úgynevezett nyugatcentrikus megközelítési móddal és egy filozófiaibb jellegű kultúrameghatározás irányába mozdulunk el. Mint ahogy már az olvasók megtapasztalhatták az eddigi bölcseleti jellegű fejezetek felépítése és értelmezési kerete kapcsán, a hermeneutikai jellegű „analitikákon” túl ürességfilozófiai jellegű – a már több oldalról megvilágított filoszkópikusnak nevezett – vizsgálódási módszert fejlesztünk és alkalmazunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva tehát e helyen is, ennek lényege, hogy az adott területről szerzett ismereteket és az ezekkel kapcsolatosan kialakított véleményeket, álláspontokat stb. egy-egy sokszínű, áttetsző csiszolt üvegkorongként mintegy egymás mögé helyezzük a tudatunkban és ezeket – egymástól függetlenül – elkezdjük forgatni. Ezáltal sok-sok eddig fel nem fedezett mintázat válik számunkra nyilvánvalóvá (Farkas 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből következőleg egy sokszínű és többdimenziós képsorozatot kapunk, jelen esetben az emberi kultúrák világairól. Tulajdonképpen az emberi képzelőerő és a gyakorlati tapasztalatok közös többszöröseként egy utazáson veszünk részt, amely csak látszólag szubjektív, hiszen az alábbiakban megfogalmazott, a kultúrára vonatkozó állításainkat többek között Adler (1998), Nágárdzsuna (Fehér 1997), Kropotkin (1908), Polányi (2004) és Jaspers (2008) gondolatainak mentén alakítottuk ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adler meggyőződése szerint az emberek kezdettől fogva azért alakítanak ki különböző típusú társulásokat, majd társadalmakat és nem utolsósorban kultúrákat, hogy a természeti világ többi szereplőjéhez képest jelentősnek mondható fizikai fogyatékosságaikat kompenzálni tudják. Egyszerűbben fogalmazva, hogy képessé tegyük magunkat az életben maradásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennélfogva a közösség- és majd társadalomépítés alapvetően egy akadálymentesség-természetű, teljesen természetes emberi cselekvésfolyam, amely napjainkban sem szünetel, csak erről gyakran megfeledkezünk. Egyszerűen adottnak vesszük a körülöttünk hosszú évezredek alatt kialakult „működési módokat” (Jaspers 2008), ideértve a kulturális jellegű vívmányainkat és hagyományainkat is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben az olvasatban – talán sokak számára meglepő módon – egyenértékűnek tekintjük például a beduin törzsek évezredek óta fennálló sajátos élet- és kulturális módját egy világváros rengeteg heterogén szubkultúrát életben tartó környezetével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek egyszerűen az az oka, hogy egy ilyen típusú vizsgálódás esetében nem teszünk különbséget például egy törzsi tánc vagy egy nagyzenekari mű értékközvetítése között. Miért is tennénk ilyet? Hiszen mindkét esetben szükség van az emberi képzelőerőre és arra, hogy a benne lévő potenciál fizikailag aktualizálódni tudjon, valamint arra is, hogy az emberek ebben aktívan képesek legyenek együttműködni, ideértve a zenekart meghallgató közönség jelenléte által megvalósuló odafigyelést is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel természetesen nem azt kívánjuk mondani, hogy nincsenek kulturális különbségek, azonban ezek a differenciák közel sem abszolútok, és különösen nem önmaguktól értendő alá- és fölérendeltségi viszonyokat indukáló önálló „létezők”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tehát ezek is üresség- és folyamattermészetű létezésviszonyok kifejezetten emberi – éppen ezért átmeneti – pillanatképei csupán. Melyek feltételezettségi és függő viszonyban is állnak például egy adott szociokulturális hatások által belénk programozott látásmód összetevőivel (Végh 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így például az akadálymentesség-természetű létezés megélése és aktualizálása is kulturális közegtől függően rendkívül heterogén formákat ölthet, amelyeket akkor leszünk képesek megérteni, ha hajlandóak vagyunk beleereszkedni az adott valóságrészlet közegének mélyrétegeibe. Az egzisztenciális értelemben vett utazás megvalósulása alapvetően ennek a képességnek és bátorságnak a „megtestesülése” (Farkas et al. 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így csak első és felületes pillantásra tűnik tehát evidenciának az a „nyugati világban” egyre inkább elterjedt akadálymentesítési szemlélet: akkor tekinthető tehát egy épített környezet akadálymentesnek, ha azt az erre igényt tartó és/vagy enélkül létezni nem, vagy csak nehezen tudó ember önmagában, azaz külső segítség nélkül képes maradéktalanul „használni”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kijelentés, illetve az abban foglaltak legfeljebb ideálnak tekinthetők. Tekintettel arra, hogy a funkcionális fogyatékossággal élő emberek, hasonlóan a nem funkcionális fogyatékossággal élő, de egzisztenciálisan fogyatékos társaikhoz egyedi igényekkel, képességekkel és lehetőségekkel élik az életüket (Szauer et al. 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vagyis meggyőződésünk szerint a technológia bármilyen fejlettségi fokon álljon is, önmagában nem lesz képes az egyéni sajátosságok okozta egzisztenciális, azaz létezésbeli különbségek, „igények” maradéktalan kielégítésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezet elején említett modernitás kisiklásának egyik iskolapéldája áll itt előttünk, ami véleményünk szerint a horizontálisan is felszínesen értelmezett individualizmus ideáját próbálja a hétköznapok valóságában ránk erőltetni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pjotr Kropotkin és Polányi Károly munkássága érdekes párhuzamokat mutat a kölcsönös segítség és a reciprocitás értelmezésében, amelyek a túlhajszolt és bomlasztó erővel ható individualizmus értelmezési kereteiről is árnyaltabb képet festenek (Kropotkin 1908; Dugatkin 2011; Polányi 2004). Megjegyezzük, mindkét gondolkodó a fizikai és szellemi utazásainak tapasztalatait használta fel a tudományos értéket is képviselő gondolatvilágának kimunkálása során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közel sem arról van szó, hogy a kölcsönös segítség, amely – a darwini evolúciós modellel ellentétben – a (törzs)fejlődés mozgatórugóját az együttműködésben látja, valamiféle egyénellenességet fogalmazna meg. Csupán a fókuszt az ember esetében arra helyezi, hogy „ő” akkor képes egyéni teljesítményének maximalizálására, ha a közösség egyik vagy másik tagjával, tagjaival képes egyénileg és csoportosan is az együttműködésre. Vagyis egyfajta reciprocitáshatás is elengedhetetlenül szükséges feltétele az egyéni nagy teljesítmények létrejöttének, illetőleg azok gyakorlati megvalósításának, amennyiben erre lehetőség és szükség is van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Idekapcsolva tehát az akadálymentesítés technikai jellegű maximalizmusába vetett hitet, az egyszerűen azért sem lehet reális, mert valamennyi létkörnyezeti átalakítás elengedhetetlen feltétele az együttműködés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vegyük csak egyszerű példaként egy rámpa szükségességének a felismerését, a megépítésének anyagi finanszírozását, korrekt technológiai kivitelezését, majd a folyamatos karbantartását a használhatóság érdekében. Ráadásul az említett akadálymentesítési eszköz közel sem kizárólag a funkcionálisan fogyatékossággal élő emberek társadalmi „szereplésének” elősegítésére fog szolgálni. Használni fogják a gyermeküket babakocsiban maguk előtt toló szülők, az idősek, a csomagszállításokat megvalósító futárok stb. (Farkas 2024b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De kétségtelenül vannak olyan esetek is, amikor a legnagyobb jószándék, a szükséges források és a zseniális mérnöki elmék megléte ellenére sem lehet megvalósítani a környezet akadálymentessé tételét. Ilyen lehet egy meredek sziklafal peremére épített templom vagy szentély, amelyhez akár több száz, netán ezer évvel ezelőtt épített lépcsők vezetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meglátásunk szerint ilyen esetekben semmi sem indokolja, hogy az adott szakrális környezetet megbontva óriási átépítési munkálatokat végezzünk. Azonban azt sem látjuk indokoltnak, hogy elutasítjuk annak lehetőségét, hogy a segítőkész emberek – a saját fizikai erejüket és testüket használva – segítsenek eljutni az adott helyszínre vágyó embertársuknak, mert ez demonstrálhatja a segítségre szoruló társunk „kiszolgáltatottságát”.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave