Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gimes Júlia gondozásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.8.19
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 
Hatékonyabb szén-dioxid-megkötés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A légkör magas és egyre gyorsabban növekvő szén-dioxid-koncentrációja a legsúlyosabb környezeti probléma a Földön, így a szén-dioxiddal kapcsolatos kutatások mindenütt kiemelkedő figyelmet kapnak. Különösen fontos eredménynek tűnik japán kutatók most közölt eredménye; olyan szén-dioxid elválasztási-megkötési módszert fejlesztettek ki, amelynek energiaigénye az eddig ismertekének kevesebb mint harmada.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hidrogén sztripping regenerációs technológiának elnevezett eljárás szén-dioxid-tonnánként 1 gigajoule energiát igényel, a ma használtak 3-4 giga­joule-jával szemben. A folyamathoz szükséges hidrogént megújuló forrásból származó elektromos energiával állítják elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elnyeletőket a nagy szén-dioxid-kibocsátók, például hőerőművek kimenő füstgázaira telepítik, amelyeknek magas a szén-dioxid-koncentrációjuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Machida, H. – Esaki, T. – Yamaguchi, T. et al.: Energy-Saving CO2 Capture by H2 Gas Stripping for Integrating CO2 Separation and Conversion Processes. ACS Sustainable Chemstry and Engineering, 2020. 8, 8732−8740. DOI: 10.1021/acssuschemeng.0c02459
 
 
Génterápiával a Parkinson-kór ellen
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Génterápiás eljárással gyógyítottak meg Parkinson-kórban szenvedő egereket a University of California San Diego kutatói.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Xiang-Dong Fu és munkatársai in vitro körülmények között felfedezték, hogy ha a neuronokat segítő idegrendszeri támasztósejtek egyik típusában, az ún. asztrocitákban megakadályozzák egy bizonyos fehérje termelődését, az asztrociták neuronokká alakulnak. (A fehérjét PTB-nek hívják, és fontos szereplője a riboszóma nevű sejtszervecskén zajló fehérjeszintézisnek.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a felismerésnek a birtokában olyan génterápiás rendszert konstruáltak, amellyel egerek agyában is el tudták hallgattatni a PTB szintézisét irányító gént. A gén kikapcsolása egy mesterséges DNS-darabkával történt, amely megakadályozza, hogy a PTB-molekula felépítéséhez szükséges örökletes információ érvényesülni tudjon. A megtévesztő DNS-szakaszt vírusdarabka juttatja be a sejtbe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eljárást mérgező anyaggal Parkinson-kórossá tett egereken próbálták ki. A kutatók a génterápiás rendszert közvetlenül a középagyba juttatták, abba az agyi régióba, amelyben Parkinson-kór esetén a dopamintermelő sejtek elpusztulnak, mozgási és egyéb tüneteket okozva ezzel. A kontrollcsoport tagjai azonban csak „üres” vírusdarabkát kaptak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terápia meglepően sikeresnek bizonyult. A valóban kezelt állatokban a megfelelő agyterületen az asztrociták dopamintermelő idegsejtekké alakultak, és az egerek parkinsonos tünetei eltűntek. Fu hangsúlyozza, hogy az állatokon végzett kísérletek sikeressége nem jelenti azt, hogy módszerük emberi betegség esetén is alkalmazható lesz, de minél előbb szeretnék megteremteni az új eljárás embereken történő kipróbálásának lehetőségeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Parkinson-kór gyógyíthatatlan betegség. Kezelése, mely a dopamin lebomlását akadályozó vagy pótlását biztosító gyógyszerek alkalmazását jelenti, nem képes megállítani a sejtek pusztulását, így a betegség előrehaladását. Az új módszer új sejtekkel pótolná az elhaltakat. Természetesen az emberi tesztelésig nagyon sok kérdésre kell még válaszolni, egyebek között arra, hogy hogyan lehet szabályozni az újonnan kialakult idegsejtek mennyiségét, és garantálni, hogy biztosan ne következzen be kóros sejtburjánzás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Qian, H. – Kang, X. – Hu, J. et al.: Reversing a Model of Parkinson’s Disease with in situ Converted Nigral Neurons. Nature, 2020. 582, 7813, 550–556. DOI: 10.1038/s41586-020-2388-4, https://www.nature.com/articles/s41586-020-2388-4
 
 
Rejtőzködő antibiotikumok előcsalogatása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Baktériumokat szeretnének rávenni új antibiotikumok termelésére amerikai kutatók (University of Illinois).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A baktériumok akkor termelnek antibiotikumot, azaz számukra más mikroorganizmusok ellen védelmet nyújtó anyagot, amikor veszélyben vannak. Ha a baktériumsejtet káros hatás éri, hormonszerű anyagok keletkeznek, és azok kapcsolják be az antibiotikumtermelést. Laboratóriumi körülmények között a baktériumok jól érzik magukat, ezért feltételezhető, hogy valójában többféle antibiotikum termelésére képesek, mint ahányfélét hajlandók gyártani a kutatóknak. Az antibiotikum termelését hormonszerű anyagok szabályozzák, ezeknek a szintézisét indítja el a baktériumsejtet érő stressz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Satish Nair és munkatársai az actinomycint és a streptomycint termelő baktériumcsalád (aktinobaktérium) avenolid nevű hormonját vizsgálták, amely egy talajbaktériumban az avermektin nevű féregellenes szer termelését szabályozza. A hormon a megfelelő receptorához kötődve kapcsolja ki azt a gátlást, amely az avermektin termelődését normális körülmények között megakadályozza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók röntgen krisztallográfiával felderítették a receptorhoz kötődés térbeli folyamatait, és szisztematikus vizsgálatokkal kiderítették, hogy a baktériumcsalád további kilencven tagja rendelkezik ilyen receptorral. Ez azt jelzi, hogy ezek a mikrobák is termelnek valamilyen más organizmus ellen ható anyagot, amelynek termelődését ugyancsak az avenolid hormon szabályozza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nairék most azt tervezik, hogy ezekből a baktériumokból tenyészeteket készítenek, és megnézik, mi történik, ha avenolidot kapnak. Azt remélik, hogy ennek hatására a baktériumok nem titkolóznak tovább, és előrukkolnak valami olyan, eddig ismeretlen antibiotikummal, amely az emberi gyógyászatban is használható lesz.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kapoor, I. – Olivares, P. – Nair, S. K.: Biochemical Basis for the Regulation of Biosynthesis of Antiparasitics by Bacterial Hormones. eLife, 2020. 9, DOI: 10.7554/eLife.57824
 
 
Apasági teszt
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pár perces szerepjátékban való viselkedésből elég pontosan lehet következtetni arra, az első gyermekük születésére készülő apák hogyan gondoskodnak majd gyermekükről – némileg leegyszerűsítve ez a megállapítása annak a kutatásnak, amelyben amerikai pszichológusok 182 fiatalember apává válását követték nyomon. A kutatásban részt vevők az első feladatot párjuk terhességének utolsó harmadában kapták: képzeljék el, hogy a kezükbe adott játékbaba a saját gyermekük. A „babázásról” videófelvételek készültek, amelyeket egyfajta pontrendszer szerint értékeltek, például olyan jeleket figyelve, hogy mennyit mosolyog, beszél vagy gügyög az apajelölt, mi mindent tesz, hogy a baba jól érezze magát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A valódi gyermekek megszületése után ugyanezen apukákat egy másik pontrendszer szerint egy másik értékelő csoport is felmérte, miközben játszottak, vagy kirakós játékokat mutattak a gyermeküknek. Ők számszerűsítették a szülői odafigyelést, a pozitív hozzáállást, a szülői gondoskodást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények meggyőző korrelációt mutattak a kétféle teszt között; a játékbabával való apáskodás képessége mintegy előre jelezte, hogy mi várható a kispapáktól. A kutatók szerint azonban a szülői gondoskodást lehet tanulni, fejleszteni, és ebben látják munkájuk fő eredményét. Azokat a szülőket, akik még nem elég „gyermekérettek”, fel lehet készíteni a feladatra.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Altenburger, L. E. – Schoppe-Sullivan, S. J.: New Fathers’ Parenting Quality: Personal, Contextual, and Child Precursors. Journal of Family Psychology, Advance online publication. DOI: 10.1037/fam0000753
 
 
Egymás álmát őrizve
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jobb együtt aludni, mint külön, legalábbis a párban élőknek – ezt állapították meg német, dán és amerikai alváskutatók tizenkét fiatal, heteroszexuális pár komplex alvásminőségének vizsgálata során. A párokat alvás közben úgynevezett poliszomnográffal figyelték. A vizsgálatokat elvégezték úgy is, hogy egy ágyban és úgy is, hogy külön aludtak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A berendezés képes nagyon sok paramétert egyidejűleg regisztrálni, egyebek között az agyhullámokat, a mozgást, légzést, szívműködést, az izmok tenzióját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor a párok együtt aludtak, az úgynevezett REM-fázisok hosszabbak voltak, és ritkábban szakadtak meg. Az alvásnak ez az intenzív, álmokkal is kísért szakasza nagyon fontos, többek közt az érzelmek szabályzásával, a memória megerősítésével, a szociális kapcsolatokban való viselkedéssel és a kreativitással is kapcsolatba hozzák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az együtt alvás során a párok alvásszinkronizációját is megfigyelték, és ennek mértéke pozitív korrelációt mutatott a kapcsolat erősségével. A kapcsolat minőségét, kérdőíves válaszaik segítségével, maguk a résztvevők értékelték.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Drews, H. J. – Wallot, S. – Brysch, P. et al.: Bed-Sharing in Couples Is Associated With Increased and Stabilized REM Sleep and Sleep-Stage Synchronization. Frontiers in Psychiatry, 2020. 11, 583. DOI: 10.3389/fpsyt.2020.00583, https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyt.2020.00583/full
 
 
Automatizált drónok a malária elleni küzdelemben
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szúnyogok által terjesztett kórképek – malária, dengue-láz, sárgaláz, Zika – a világon a fertőző betegségek 17 százalékát jelentik. Évente kb. egymillió új megbetegedés történik. A szúnyogok számának drasztikus csökkentésére a WHO 2017-ben indult és 2030-ig tartó globális programja alternatív megoldásokat keres a rovarirtó szerekkel szemben. A rovarirtó szerek használata ugyanis káros az ökoszisztémára, káros a környezetre, ráadásul a kialakuló rezisztencia miatt egyes szerek hatékonysága is folyamatosan csökken.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Régi elképzelés, hogy az erősen szúnyogos területeken terméketlen szúnyogok elterjesztésével kellene a szúnyogpopuláció számát csökkenteni. Most egy nemzetközi kutatócsoport olyan teljesen automatizált drónos rendszert fejlesztett ki, amely homogén eloszlásban képes az adott területre terméketlen hím szúnyogokat juttatni. Ráadásul ezt úgy, hogy a rovar sérülékeny lábai és szárnyai épek maradnak. A dobozos adagolórendszerrel, egy alkalommal ötvenezer szúnyogot lehet a levegőbe juttatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszert egy éven át Brazíliában és Kínában tesztelték. A vizsgálatok során azt is kimutatták, hogy a kibocsátott szúnyogok életerősek, és tudnak párosodni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terméketlen szúnyogok tömeges elterjesztésének célja természetesen a populáció létszámának csökkentése, hiszen ezeknek a hímeknek nem lehetnek utódaik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bouyer, J. – Culbert, N. J. – Dicko H. et al.: Field Performance of Sterile Male Mosquitoes Released from an Uncrewed Aerial Vehicle. Science Robotics, 15 Jun 2020. 5, 43, eaba6251. DOI: 10.1126/scirobotics.aba6251
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave