Magyar Tudomány 2021/03
›
Ki a tudós?
›
A tudós felelőssége • The Scientist’s Responsibility

A tudós felelőssége

The Scientist’s Responsibility

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsolnai László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

zsolnai@uni-corvinus.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.3.14
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudós és a tudomány felelőssége rendszeresen felmerül az atombomba 1945-ös ledobása óta. A tudósok és a közvélemény rendszerint azzal oldják fel a tudományos tudás rosszra való felhasználásának súlyos etikai problémáját, hogy a felelősséget áthárítják a döntéshozó politikusok, katonák vagy üzletemberek oldalára. Mondván, „van, ki a jóra, van ki gonoszra tör vele”. (Szophoklész: Antigoné)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A probléma azonban ennél bonyolultabb. Írásomban a tudós és a tudomány inherens felelősségét szeretném megvilágítani a gazdasági és üzleti tudományok példáján keresztül. Az érvelés vonatkoztatható számos más tudományterületre is, és semmiképpen sem kívánja kisebbíteni a tudományos eredményeket rossz célokra használó döntéshozók felelősségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több nemzetközi szervezet létezik, amely a tudósok és a tudomány társadalmi felelősségét hangsúlyozza. Ilyen például a Union of Concerned Scientists (UCS). A gazdasági és üzleti tudományok területén a legjelentősebb hasonló szervezet a University of Notre Dame (Illinois, USA) székhelyen működő Responsible Research in Business and Management (RRBM, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Responsible Research in Business and Management a következő alapelvek követését javasolja a gazdasági és üzleti kutatások számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A társadalom szolgálata. A létrehozott tudásnak egyaránt szolgálnia kell az üzlet és a szélesebb társadalom javát, lokálisan és globálisan is. A tudástermelés végső célja a világ jobbá tétele.
  2. Az érintettek bevonása. A különböző érintett csoportokat meg kell hallgatni, és be kell vonni a kutatás folyamatába, anélkül persze, hogy a tudományos vizsgálódás függetlenségét feladnák a kutatók.
  3. Hatás az érintettekre. A kutatásnak az összes (üzleti és nem üzleti) érintett javát kell szolgálnia.
  4. Az alap- és az alkalmazott kutatások egyenlő fontossága. Mind a felfedező jellegű alapkutatások, mind pedig a konkrét, való világbeli problémákra fókuszáló kutatások fontosak.
  5. Pluralitás és multidiszciplináris együttműködés. A gazdasági és társadalmi problémák belső pluralitása és komplexitása megköveteli a kutatási témák, módszerek és formák sokféleségét és a tudományközi együttműködést.
  6. Helyes metodológia. Olyan teoretikus és empirikus kutatásokra van szükség, amelyek a kvalitatív és a kvantitatív módszerek helyes alkalmazásával érnek el megbízható eredményeket.
  7. Széles körű társadalmi kommunikáció. Sokféle kommunikációs csatorna használata szükséges a tudományos tudás társadalmi megosztására.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek az alapelvek nemcsak a gazdasági és üzleti tudományok számára lehetnek iránymutatók, hanem – mutatis mutandis – az összes többi tudományterületre is vonatkoztathatóak, amelyek tárgya nem vagy nem teljesen dezantropocentrikus.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági és üzleti tudományok számos nagy hatású elméletet és modellt fejlesztettek ki, amelyek még jóhiszemű alkalmazás esetében is súlyos, negatív környezeti, társadalmi és egzisztenciális-spirituális hatásokat eredményezhetnek az érintettek széles körére vonatkozóan. A legelterjedtebb ilyen elméletek és modellek az ún. „ügynök-megbízó” elmélet, a vállalatirányítás standard modelljei, az anyagi ösztönzési modellek és a vállalatvezetés részvényesi értékmaximalizációs elve (Zsolnai, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek és a hozzájuk hasonló elméletek és modellek arra az előfeltevésre épülnek, hogy a gazdasági szereplőket, beleértve a menedzsereket és az alkalmazottakat is, mindenkor és kizárólag a szűken vett anyagi előnyök maximalizálása vezeti, és ezért készek eltekinteni a szélesebb értelemben vett etikai vagy társadalmi megfontolások alkalmazásától. Erre a tisztán haszonelvű, individualista, önérdekkövető viselkedésre épülő gazdasági működés az egyik oka az antropocénnek nevezett korunk problémáinak, mint például a klímaváltozás, az ökoszisztémák pusztulása, a biodiverzitás csökkenése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése (Ims et al., 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statisztika és a döntéselmélet kutatói felismerték, hogy a problémaformulázásnak döntő szerepe van a tudományos eredmények értékének létrejöttében. Az első- és másodfajú hibák jelentőségét minden tudós ismeri. Kevéssé közismert azonban az ún. harmadfajú hiba jelensége. A Princeton Egyetem híres statisztikusa, John Tukey, majd nyomában a Harvard Egyetem döntéselméleti professzora, Howard Raiffa megmutatta, hogy a tudósok akkor követik el a legnagyobb hibát, ha rossz problémára adnak jó megoldást. Ez akkor következik be, ha tévesen fogalmazzák meg a kutatási problémát, mert eltekintenek annak létfontosságú aspektusaitól. Ez a gazdasági és üzleti tudományokban általában a probléma tágabb társadalmi-pszichológiai, rendszerszintű-ökológiai és egzisztenciális-spirituális dimenzióinak a negligálását jelenti. Így jöhetnek létre olyan „hamis konstrukciók”, amelyek való világbeli alkalmazása számos negatív következménnyel jár az érintettek széles körére, beleértve a jövő generációkat és a természeti rendszereket is (Mitroff, 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társadalomtudományokban a problémákra adott megoldási javaslatok nem etikailag semlegesek. Igaz ez számos más tudományterületre is, mint például a környezettudományok, az agrártudományok, az orvostudományok vagy éppen az urbanisztika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megoldási javaslatok teljesíthetik, vagy éppen sérthetik az érintettek etikai elvárásait (például méltányosság, igazságosság), és különböző rövid, közép- és hosszú távú hatásokat gyakorolnak rájuk. Ezért fontos, hogy a tudósok etikailag korrekt és a társadalmi-gazdasági érintettek széles köre által elfogadható megoldási javaslatokkal álljanak elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. század nagy hatású morálfilozófusa, Hans Jonas (1984) által felállított „felelősség elv” kimondja, hogy elsődlegesen azokért a lényekért vagyunk felelősek, amelyek létére és jóllétére a cselekvésünk vagy a viselkedésünk hatással van. A tudós elsődleges felelőssége eszerint olyan tudományos eredmények létrehozása, amelyek helyes alkalmazása nem rombolja, hanem javítja a széleskörűen felfogott érintettek jóllétét. Ehhez a harmadfajú hibák elkerülése, azaz a helyes problémaformulázás, valamint etikailag helyes és társadalmilag elfogadható megoldási javaslatok kimunkálása szükséges. A közgazdasági Nobel-díjas Amartya Sennek a „fejlődés mint szabadság” (development as freedom) koncepciója vagy a szintén közgazdasági Nobel-díjas George A. Akerlof és Robert J. Shiller szerzőpáros „balekhalászat” modellje (phishing for phools) például teljesítik a felelős tudomány fenti kritériumait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy Kazinczy mondta: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.” A tudós felelőssége az, hogy a „jó”-t és a „jól”-t a lehető legszélesebb körben és mélységben értelmezze és valósítsa meg a munkája során.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ims, K. – Tencati, A. – Zsolnai L. (2019): Gazdasági etika az Antropocén korban. Magyar Tudomány, 180, 4, 481–487. DOI: 10.1556/2065.180.2019.4.2, https://mersz.hu/hivatkozas/matud_f20223#matud_f20223

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jonas, H. (1984): The Imperative of Responsibility: In Search of an Ethics for the Technological Age. Chicago & London: University of Chicago Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mitroff, I. (1998): Smart Thinking for Crazy Times: The Art of Solving the Right Problems. San Francisco: Berrett-Koehler Publishers Inc.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

RRBM (2020): Responsible Research in Business and Management. http://rrbm.network/ (letöltve 2020. október 2.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsolnai L. (2020): Identifying and Solving the Right Problem by Using Multidimensional Systems Thinking. In: Zsolnai L. – Thompson M. (eds.): Responsible Research for Better Business—Creating Useful and Credible Knowledge for Business and Society. London: Palgrave-Macmillan, 35–46. https://www.researchgate.net/publication/339483894_Identifying_and_Solving_the_Right_Problem_by_Using_Multidimensional_Systems_Thinking
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave