Honnan eredeztethető a készlethiány? Ha a gyógyszertárak megrendelik, de nem kapják meg a gyógyszereket, akkor nagy valószínűséggel az elosztóközpontba sem érkezett meg a készítmény, így a patikák hiába várják rendelésüket. A központok tizenöt napra elegendő készlettel rendelkeznek a vényköteles gyógyszerek 90%-ából, ezekből ki tudják elégíteni a gyógyszertárak igényeit. A gyógyszercégek a gyáraikat főleg Indiában és Kínában állítják fel, mert itt fele annyiba kerül a készítmények előállítása, mint Európában. Például az Avik Pharmaceutical gyógyszergyár az indiai Mumbaiban a világ első számú beclometason exportere, a piac 70%-át uralja. Ez a gyógyszer asztma, ízületi gyulladás és allergia ellen hatásos. Az országos piac után az első számú vevőjük Európa, utána Brazília, Korea, Tajvan és Kína. De mi gátolhatja a termelést, ami miatt már Európába sem jut kellő mennyiségű gyógyszer? A válasz az alapanyag elérhetőségében keresendő, amit Kínából szállítanak. Ha a kínaiak híján vannak valaminek, úgy az indiai termelés rögtön leáll. Felvetődik a kérdés, miért nem keres az indiai gyár másik forrást, esetleg többet egyszerre, amelyek biztosíthatnák a zökkenőmentes termelést? Erre azt a választ adták, hogy ha így tennének, az egészségügyi hatóság annyi pénzt és időt kellene hogy fordítson a váltásra, hogy az nem lenne kifizetődő. Következtetésképpen, nem tudnák tartani a versenypiaci áraikat (URL2).

A francia gyógyszerek 80%-ának alapanyagait Franciaországon kívül állítják elő. A gyógyszer adásvételi ára országonként eltérő, így amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő gyógyszer, a cégek azoknak adják el elsőként, ahonnan a legnagyobb hasznuk származik. Franciaország az egyik legalacsonyabb árat alkudta ki magának, így a gyógyszerhez is az utolsók között jut. Ennek következtében a kortikoidot tartalmazó gyógyszerekből hiány alakult ki náluk, holott ez az orvosok által felírt egyik leggyakoribb szer, egyes formái pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján is a nélkülözhetetlen készítmények között szerepelnek (például a hidrokortizon mint gyulladáscsökkentő szer) (WHO, 2019). A 2016. július 20-ai francia kormányrendelet pedig kimondja, hogy a kortikoidok a számottevő terápiás jelentőségű gyógyszerek (MITM) csoportjának tagjai (Décret n° 2016-993…, 2016). Ezen gyógyszerek hiánya a betegek gyógyulására is hatással van, mivel más készítményekkel nem lehet őket helyettesíteni (URL3). A francia lakosság 1–4%-a szorul folyamatos kortikoid kezelésre a bőrét, a tüdejét, a reumáját és az emésztőrendszerét illetően. Mindezek mellett rövid távon is hatásos akut megbetegedések esetén (URL4).

Ha egy gyógyszercég tartósan nem tud szállítani egy országnak, mert a többi országgal előnyösebb üzletet tud kötni, végleg beszüntethetik egy gyógyszer forgalmazását az adott államban. Továbbá, ha egy ország túl olcsó árat alkudott ki magának, és a többi ország nem kér az adott gyógyszerből, leállhatnak a gyártásával. Franciaországban azonban a gyártó cégeknek minden ilyen esetben tájékoztatniuk kell az egészségügyi hatóságot (ANSM) (Article L1521-33 Code de la santé publique).

Hogy szemléletesebb legyen az országok közötti gyógyszerárkülönbség, vizsgáljunk meg egy beclometazon tartalmú orrsprayt, amelyet általában asztmás és allergiás tünetek enyhítésére írnak fel az orvosok. Népszerű és széles körben elérhető, azonban nem tudni, hogy meddig, mert a beclometazon hiánytermék. A magyar, a francia, a finn, az angol és az olasz gyógyszerárak sok mindentől függnek, és nagyon eltérőek lehetnek. A finn Orion gyógyszercég gyártja a Beclonasal Aquát, az angol GSK a Beconaset, az olasz Menarini pedig a Becotidot. Egy megbízható, nemzetközi gyógyszerrendelési weboldalon a Beconase spray-t közel 15 ezer Ft-ért árulják (URL5). Ez valószínűsíthetően azoknak hasznos, akiknek nincs egészségügyi biztosításuk, nem akarnak vagy tudnak orvosi vényt felíratni, ez a termék egyébként is drágább lenne az egyén országában, vagy pedig ez a spray éppen hiánycikk az adott államban. A Beconase márka nélküli verziója az Egyesült Királyságban mindösszesen 2000 Ft-ba kerül 200 adagos inhalátoronként, ami jelentősen olcsóbb az eredetinél, és vény nélkül is árusítják (URL6). Mi lehet az oka, amiért nem vezették még be a sokkal olcsóbb generikus változatot a többi országban? A Mylan cég által forgalmazott szintén 200 adagos, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó orrspray ára jelentősen alacsonyabb. Az Egyesült Királyságban az ára kevesebb, mint a fele a márkás Beclonasalnak. Franciaországban négymillió regisztrált krónikus asztmás beteg él (URL7). Még ha nem is mindenki használ orrsprayt, és vannak, akik hűek maradnak a megszokott márkához, több millió fogyasztó választaná háromhavonta az olcsóbb orrspray-t.

Érdekes megállapítás, hogy a gyártó cégek saját országaikban árulják a legmagasabb áron a beclometazont tartalmazó orrspray-ket, export esetén az importáló ország alacsonyabb áron kínálja a betegeknek, még biztosítás nélküli teljes áron is. Ennek pont az ellenkezőjére számítanánk. Így valóban igaz lehet, hogy Franciaország olcsóbban vásárolja a GSK cégtől a Beclonasalt, mint az Egyesült Királyság, azonban készletszűke esetén az angolok nem szenvednek hiányt belőle, mert a franciák előtt juttat nekik a gyártó cég. Ebből következően nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban kevésbé tudósítanak gyógyszerhiányról, amire a magas árak adhatnak okot. A Beconase 200 adagos orrspray teljes ára a patikákban ugyanis 315,77 dollár, bő 96 ezer Ft (!) (URL8). Természetesen, aki rendelkezik egészségügyi biztosítással, annak nem kell ennyit kifizetnie, azonban 44 millió lakos nincsen biztosítva (URL9). Szerencsére, a fent említett internetes oldalon olcsóbban is meg lehet rendelni.

A Sinemet gyógyszert górcső alá véve más típusú összehasonlítást is végezhetünk az országok között. Ezt a márkás terméket az MSD gyógyszeripari vállalat forgalmazza a Parkinson-kór kezelésére, és a különbség az előző összehasonlításhoz képest az, hogy szemben a különböző európai cégek által gyártott termékekkel, ez esetben az alábbi országok mind ugyanattól az egy amerikai gyógyszercégtől vásárolják ugyanazt a gyógyszert.

Franciaországban ez a vényköteles pirula hiánytermék, holott a betegek 40%‑a rendszeresen szedné (Proposition de loi n° 1810…, 2019). A keresletet és a készlethiányt mutatja, hogy az Egyesült Királyságban a Parkinson-kór hivatalos weboldalán 2020. február 28-án felhívták a figyelmet arra, hogy ismét elérhető az országban a Sinemet (URL10). A Teva generikus, olcsóbb változatot is forgalmaz, többek között Olaszországban is. Magyarországon már törölték a Sinemetet a törzskönyvből, és nincs helyettesítő termék sem, amit szedhetnének a Parkinson-kórban szenvedők. A generikus változatából a Teva gyógyszercégtől, amiért 11 431 Ft-ot kérnek egészségügyi biztosítással (URL11), jelenleg országos készlethiány van, csak néhány patikában lehet előre rendelni. Ez az ár messze a legmagasabb a vizsgált európai országok között, holott a márkás verzió (Sinemet) ennél is többe kerülhetett, amikor még elérhető volt. Jelenleg nincsen a piacon más márkájú, hasonló vagy eltérő összetevőjű gyógyszer, aminek hasonló hatása lenne, és gyógyír lehetne a betegségre. A Parkinson-kórban szenvedőknek nincs választási lehetőségük, másrészről pedig a Sinemetnek sincsen konkurenciája, ami az árszabályozásban és eladásban játszhatna közre.

Az előző összehasonlításhoz képest itt még szembetűnőbbek az árbeli különbségek, illetve a termékek elérhetetlensége. Ezt a konkurenciahiány okozhatja, ugyanis, míg az orrspray esetében több gyógyszercég is forgalmaz nagyon hasonló terméket, addig a Sinemet egyedülálló összetételű szer a piacon.

Érdekes megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban, míg egy európai cégtől vett orrspray átszámítva 96 ezer Ft-ba kerül, addig egy súlyosabb, a Parkinson-kór kezelésére szolgáló termék „csak” 30 ezer Ft-ba. Újfent gondolhatnánk arra, hogy a hazai előállítású termék kedvezőbb árú, de ennek pont az ellenkezőjét láttuk az orrspray eladásánál, ahol a hazai terméket árulták a legmagasabb áron.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a fenti két példa jól mutatja az országok közti eltéréseket a gyógyszereladás szempontjából. Franciaország mindkét gyógyszert nagyon kedvező áron kínálja, nem lehet véletlen, hogy hiánytermékek náluk. Nincsenek szerencsés helyzetben a krónikus betegségben szenvedők, akik folyamatos gyógyszerszedésre szorulnak. Sajnos pontosan sosem lehet tudni, mi áll egyes gyógyszerhiányok hátterében, az alapanyaghiányra mindig lehet hivatkozni. Minél komolyabb egy betegség, annál nehezebb rá gyógyszert gyártani, amit nem sok cég vállal – mint ahogy azt láthattuk az orrspray és a Parkinson-kór esetében is. Ennek következtében sajnos a legveszélyeztetettebbek vannak a legnagyobb rizikónak kitéve, csökkentve ezzel a gyógyulásra való esélyüket. Ez a folyamat nemcsak az emberek egészségére, de a munkaerőpiacra is hatással van, hiszen, amennyiben visszaesnek a betegségükben, nem tudnak dolgozni, segélyekre fognak szorulni. Így hiába alkudott ki egy ország alacsony gyógyszerárakat a gyógyszercégektől, az állami kasszából segíteni kell a beteg emberek megélhetését.