Ki a tudós a pszichológiában?

Who Is a Scientist in Psychology?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pléh Csaba

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA rendes tagja, Central European University Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.6.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pszichológusokat a „ki a tudós” kérdés két tekintetben is sajátosan érinti. Az egyik az ember mentális életének sokféle beágyazottságából, s ezzel a pszichológia szakmaközi helyzetéből fakad. Abból a helyzetből, hogy az ember ún. belső mentális világa és viselkedése egyszerre tartozik a természetvizsgálók hatálya alá, mivel az ember természeti lény, ugyanakkor társas lény volta miatt determinánsaival foglalkozik a társadalomtudomány is, s eközben kulturális szabályok és jelek irányította lény is, melynek irányító rendszereit a logikától a nyelvészeten át az etikáig vagy filmészetig a bölcsész diszciplínák vizsgálják. Ezt a diszciplínák közé ágyazottságot a pszichológusok hol büszkén felvállalták, mint Wilhelm Wundt vagy Jean Piaget, hol beszorítottságnak érezték, s megpróbáltak kitörni belőle, mint a jelképek meghatározó erejének különleges pszichológiai témaként kiemelésével Sigmund Freud vagy a 20. század különböző jeltani pszichológiái Herbert Mead, Karl Bühler, Lev Szemjonovics Vigotszkij.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik dilemma a hivatás és a tudóskodás viszonya. A 20. század közepétől – bizony csak akkortól – a legtöbb nyugati országban 90%-os dominanciára tett szert a hivatást gyakorló pszichológusok száma, s az akadémiai világ – beleértve az alkalmazott lélektani kutatást is – visszaszorult legfeljebb 10%-ra. Ugyanakkor, szintén már Freud óta, egzisztenciális okokból – s ez ma a trénerek és coachok világával való megküzdésben még inkább így van – sokszor a hivatást gyakorló is tudománynak tartja és hirdeti, amit csinál. Ez a beépített feszültség évszázada együtt él velünk, s bizony nemcsak a magyar egyetemi tanári kinevezések körüli feszültségekben, hanem az igen nagy és változatos amerikai közegben is. Létrejött egy új cím, a doctor of psychology, melynek kiindulópontja az elégedetlenség a tudós-gyakorlati (scientist-praciticioner) képzési modellel. Ennek versenytársaként jelent meg egy nagyobb készség hangsúlyú képzési modell, elsősorban a klinikai világban, amit gyakorló-tudós (practicioner-scholar) modellnek neveznek. Néhány ezer órás gyakorlat része a képzésnek, de az átfogó elméleti és gyakorlati vizsgák mellett harmadik elemként tartalmazza a követelményrendszer a kutatói felkészültséget igazoló dolgozatot is. Az ezzel kapcsolatos feszültség is vezetett egy új, szigorúan tudományos szakmai társaság, az Association for Psychological Science létrejöttéhez az 1980-as években, melynek mára mintegy 25 000 tagja van, tehát ez sem a köldöknéző tudósok kicsiny egylete. (Mielőtt lelepleződöm, bevallom, hogy én is ennek vagyok meghívott tagja.) A klasszikus, 120 éves egyletnek, az American Psychological Assocationnek, amely kiállt a gyakorlati modell mellett, 120 000 tagja van, de a válás előtt volt már 200 000 is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Valójában két feszítő kérdésről kell gondolkodnunk, amikor – zárójelbe téve a „ki is a tudós” besorolós kérdésfelvetést – azt vizsgáljuk, hogy milyen a tudós a pszichológiában. Az első a természettudomány–tudomány–pszichológia háromszögre vonatkozik. Már a 19. század végén észrevette a bölcsészet, német közegben a történeti megismerés egyediségeiből kiinduló Wilhelm Windelband és Wilhelm Dilthey, francia közegben pedig a karteziánus én primátusát új köntösben visszahozó filozófus Henri Bergson, hogy a kor kísérleti pszichológiájának két fenyegető üzenete van a bölcsészek pszichológiája felé. Az egyik a redukcionizmus, a lelki élet folyamának visszavezetése valami másra. Tényleg kiiktató értékű ez a visszavezetés, vagy megmarad a lelki szerveződés? Azóta is velünk él a kérdés, s a fővonalbeli értelmezés szerint a lelki világ sajátos mintázata az életfolyamatoknak (ma neurálisat mondunk), mint Arisztotelész óta a modern funckcionalistákig sokan hirdetik. (Dilthey és Bergson nem erre hivatkoztak, hanem az intuitív vagy empatikus bizonyosságra.) A másik feszítő kérdés pedig a győzedelmes oksági gondolatmenet, a lelki élet esetlegességeinek beterelése az általános természeti törvények hatálya alá, az oksági mozzanatokat tisztázni hivatott kísérleti módszer, s a Karl Poppert követő falszifikációs gondolatmenet győzelmével. A huszadik század közepe az így keletkezett szembenállást az oksági és a megértő pszichológiák között tovább fokozta. A Bécsi Körből indulva a természettudományos magyarázat egyre inkább a fizikalizmus formáját öltötte. A tudományos ihletésű pszichológia pedig öntudatosította azt, amit Lee J. Cronbach (1957) úgy nevez, mint a tudományos pszichológia két diszciplínáját. Az egyik a laboratóriumi kísérleti pszichológia, a másik pedig az egyéni különbségek számokkal csűrő-csavaró individuális pszichometriai vizsgálata. Ez a két irány radikálisan külön működött. S mellettük megmaradt a filozófusok és a klinikusok értelmező pszichológiája. Az a pszichológia, ahol a klinikus és a (klasszikus kontinetális) filozófus attitűdjének a közössége a neurálistól elválasztott szemantikai meghatározottság gondolata (Bergson és Freud összevetésére ilyen szempontból Frédéric Worms [2020] jó példát ad). A „szemantikus” jelző itt azt takarja, hogy az élmények mint élmények kapcsolatai a meghatározó erejűek, és nem valami önmagukban vett neurobiológiai szöveti folyamatok. Másrészt, a szemantikai azt is jelenti, amit az analitikus filozófiai gondolatmenetben Jerry Fodor (de éppenséggel ellenfele Piaget is) úgy fogalmazott meg, mint a mentálisan érvényes implikációk világa. Ha igaz az, hogy Bejött a kutya, akkor az is igaz, hogy Bejött egy állat. A két kijelentés azonban nemcsak a logikatankönyvben, hanem a fejünkben sem okozza, hanem implikálja egymást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi történik ma? Az utóbbi fél évszázad (két nemzedék) pszichológiája több szempontból újítja meg a (természet)tudományos pszichológiát. A pszichológia köré csoportosuló kognitív tudományi szemléletben az idegtudós, a pszichológus, az evolúciós kutató és a kultúra értelmező nem eliminálni akarja egymást, hanem együttesen értelmezi az ember mentális teljesítményeit. Valódi, nemcsak retorikai interdiszciplinaritás jött létre, ahol Robin Dunbar (2020) kutatócsoportjában például a főemlősök csoportbeli kurkászásai, az egyetemisták Facebook-szokásai és az amgydala mérete és a személyhez kötődő érzelmileg fontos emberek alkotta csoport mérete közötti kapcsolat egyazon témára vonatkozik, az emberi csoportok biológiai meghatározóira. Sőt, hogy még világosabb legyen az interdiszciplináris üzenet, mindennek relevanciáját a koronavírus-helyzet izolációjára is összefoglalták (Bzdok– Dunbar, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új kognitív tudományi keretekben az embert eredendő szocialitásában értelmezzük. Fontos kutatások vonatkoznak arra, hogy hogyan bontakozik ki az ember társ-, gondolat- és tudásértelmező és -tulajdonító készségrendszere (Csibra–Gergely, 2007). Az ehhez kapcsolódó kulturális tanítás és természetes pedagógia mint az ember kultúraalakító képességének kulcsa jelenik meg (Csibra–Gergely, 2009). A tudásra előhangolt biológiai felkészültségű lények vagyunk, akik sajátos típusú tapasztalatokat várnak el, hogy beállítsák rendszerük paramétereit. Természettudományos ez a mai pszichológia, de nem fizikalista, hanem naturalista. Öntudatosan kezeli, hogy talán őt is utánozva számos más „lágy tudomány” is áttért a bizonyítás érdekében a kísérleti módszerre, a kísérleti nyelvészettől a kísérleti ökonómiáig, de mint naturalista tudja, hogy nem minden kérdést lehet kísérletileg vizsgálni. További jellegzetessége, hogy a természettudományos pszichológia két mintája ma már nem megy el egymás mellett köszönés nélkül az egyetemek folyósóin. Az egyéni különbségek vizsgálata bizonyos kognitív pszichológiai területeken – például a munkaemlékezet vagy a gondolkodási stratégiák elemzésében – az elméleti konstrukciók legfontosabb fogódzója. Ma a tudományos pszichológia második diszciplínájának, az egyéni különbségek vizsgálatának kiterjesztése figyelhető meg az eredetileg jelentésalapú szellemtudományi kérdésekre, akár olyanokra is, mint a „korszellem változása”. Természettudományos módszereket kezdünk használni lágy adatokon, amikor például adatbányászattal vizsgáljuk a lelki életre vonatkozó kifejezések megjelenését a regényirodalomban. Steffen Roth és munkatársai (2017) jellegzetes példa az új lehetőségekre. A Google-digitalizálta szövegekben mutatják ki az európai kultúrákban a 19. század végi szekularizációt és a 20. század elejének túlpolitizáltságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De mit kezd mindeközben ez a pszichológia az élmények egyediségével s a visszavezethetetlen individualitással? Azzal a kihívással, hogy az egyén nem tekinthető sem egy neurális aktivitásmintázatnak, sem egy tesztprofilnak, sem Facebook-aktivitási hálónak vagy szövegek tízezrei súlypontjának. Felfogásom szerint megmarad az értelmező pszichológiai attitűd is. Ez elsősorban a klinikai alkalmazások világában jelenik meg ma is. A pszichológia úgy tud ma tudós attitűdű lenni, hogy az embert sokféle módon, de csupán statisztikailag meghatározottnak tekinti, s élményeinek nem epifenomén, hanem valós oki szerepet tulajdonít. Ebben a természettudományos pszichológia úgy kapcsolódik a megértő pszichológiához, mint a mechanika a csillagászathoz. Éppenséggel az embert mint természeti lényt tekinti egyszerre oksági és szándék- és jelentésértelmező lénynek, miként Jerome Bruner (2005) megfogalmazta a teoretikus és narratív gondolkodás kettősségének tézisével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eközben semmiképpen nem szabad engednünk sem a szimplicista redukcionizmusnak, sem a reflektálatlan intuicionista hermeneutikának, sem annak, miként ezen a fórumon Nyíri Kristóf is kifejtette (2020), hogy a pénz irányítsa a gondolkodást a gondolkodásról. A gondolkodó és érző ember világához a funkciók felől közelítünk, a funkciókra vonatkozó hipotéziseink pedig a filozófia és a pszichológia sokszor közös kategóriaelemzéseiből származnak. Ahogy egy mai funkcionalista elmefilozófus megfogalmazta az ezredfordulós számadás idején. „A kognitív tudományt érdeklő dolgok a szervezetek pszichológiai folyamataival kapcsolatosak. Ezeknek a folyamatoknak a szerkezetét nem lehet egysejt tevékenységekből vagy agyi képalkotásból kiolvasni. Ezek az adatrögzítések vagy képek attól kapnak jelentést, hogy kapcsolatban vannak az arra vonatkozó elmélettel, hogy funkcionálisan mi is történik. A pszichológia megmarad, még akkor is, ha a pénzkölcsönzők félrevezetésére álruhában.” (Hatfield, 2002, 229.)
 
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bruner, J. (2005): Valóságos elmék, lehetséges világok. (ford. Ehmann B., Újlaky J., Ülkei Z.) Budapest: Új Mandátum Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bzdok, D. – Dunbar, R. I. M. (2020): The Neurobiology of Social Distance. Trends in Cognitive Sciences, 24, 717–733. DOI: 10.1016/j.tics.2020.05.016, https://www.cell.com/trends/cognitive-sciences/fulltext/S1364-6613(20)30140-6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cautin, R. L. (2009): The Founding of the Association for Psychological Science Parts 1–2. Perspectives on Psychological Science, 4, 211–236 Part 1: DOI: 10.1111/j.1745-6924.2009.01120.x, https://journals.sagepub.com/doi/10.1111/j.1745-6924.2009.01120.x?icid=int.sj-full-text.similar-articles.1 Part2: DOI: 10.1111/j.1745-6924.2009.01121.x, https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1111/j.1745-6924.2009.01121.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cronbach, L. J. (1957): The Two Disciplines of Scientific Psychology. American Psychologist, 12, 671–684. DOI: 10.1037/h0043943, https://www.semanticscholar.org/paper/The-two-disciplines-of-scientific-psychology.-Cronbach/4573fad9224bb60e22a2145727367fd6d1c443f5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csibra G. – Gergely Gy. (szerk.) (2007): Ember és kultúra: A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csibra G. – Gergely Gy. (2009): Natural Pedagogy. Trends in Cognitive Sciences, 13, 148–153. DOI: 10.1016/j.tics.2009.01.005, https://www.researchgate.net/publication/24200509_Natural_Pedagogy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dunbar, R. I. M. (2020): Structure and Function in Human and Primate Social Networks: Implications for Diffusion, Network Stability and Health. Proceedings of the Royal Society A, 476, 20200446. DOI: 10.1098/rspa.2020.0446, https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rspa.2020.0446

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hatfield, G. (2002): Psychology, Philosophy and Cognitive Science: Reflections About the History and Philosophy of Experimental Psychology. Mind & Language, 17, 207–232. DOI: 10.1111/1468-0017.00196, https://www.sas.upenn.edu/~hatfield/hphxppsych.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nyíri K. (2020): Tudomány filozófia nélkül? Magyar Tudomány, 181, 10, 1400–1403. DOI: 10.1556/2065.181.2020.10.10, https://mersz.hu/dokumentum/matud202010__15

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Roth, S. et al. (2017): Futures of a Distributed Memory. A Global Brain Wave Measurement (1800–2000). Technological Forecasting and Social Change, 118, 307–332. DOI: 10.1016/j.techfore.2017.02.031

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schwartz, S. – Lilienfeld, S. O. – Meca, A. et al. (2016): The Role of Neuroscience within Psychology: A Call for Inclusiveness over Exclusiveness. American Psychologist, 71, 52–70. DOI: 10.1037/a0039678, https://www.researchgate.net/publication/278675789_The_Role_of_Neuroscience_Within_Psychology_A_Call_for_Inclusiveness_Over_Exclusiveness

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Worms, F. (2020): Le parallèle Bergson/Freud. In: Freud au Collège de France. http://books.openedition.org/cdf/5696
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave