Magyar Tudomány 2021/06
›
Könyvszemle
›
Hatalmi játszmák a kulturális örökségképzésben és a tudományos kommunikációban

Hatalmi játszmák a kulturális örökségképzésben és a tudományos kommunikációban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.6.16
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA Könyvtárának közleményei című sorozat új folyamának 41. köteteként jelent meg Monok István Könyvtári (?) problémák című új könyve, mely széles művelődéstörténeti kontextusba ágyazva tárgyalja a címben megnevezett, sok évszázados múltra visszatekintő intézményrendszer korábbi helyzetét, illetve a jelenben és a közeljövőben előtte álló kihívásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberiség régi vágya, hogy a múltban felhalmozott és az újonnan keletkező tudást – aere perennius – ércnél maradandóbban megőrizze. A kulturális örökség összegyűjtése és megőrzése érdekében különféle társadalmi képződmények – levéltárak, könyvtárak – jöttek létre, amelyek sok évszázadon át magántulajdonban voltak. A 19–20. században számos örökségőrző gyűjtemény a közfinanszírozású állami intézményrendszer részévé vált. A könyvtárak, levéltárak, múzeumok és bizonyos archívumok gyűjtőnevei: örökségképző vagy memóriaintézmény. Nálunk hosszú ideje közgyűjteménynek nevezik a kulturális örökség őrzésére kijelölt, az adófizetők pénzéből fenntartott intézményeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az írás, az írásbeliség és a könyv társadalmiasulásának módozatai, e folyamatok történései a különböző kulturális zónák, a különféle világvallások történetével párhuzamosan mennek végbe. Mindennek következményeként a nyomtatott kulturális örökség letéteményese, a könyvtár mindig is a hatalmi játszmák részese volt. Az egyes történelmi korszakokban a mindenkori hatalom legfőképpen a gyűjtemények nyilvánosságát akarta meghatározni. A fő kérdés: „ki birtokolja a kultúrát?”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyvtári intézményrendszer – többek között – gyűjti és őrzi a tudományos publikációkat. A hatalmi viszonyok és a döntéshozók szándékai szerint biztosított anyagi erőforrások határozzák meg, mely könyvtár milyen gyűjteményt tud kialakítani, mennyire képes a legújabb információforrásokat összegyűjteni, vagy – újabban – ezekhez a hozzáférést biztosítani. A mai informatikai eszközök azt az ígéretet hordozzák, hogy a tudomány teljessége áttekinthető, a tudományos eredmények és a kulturális hagyomány megismerhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatókat különösképpen érintik a változó politikai erőtérben kialakuló, a tudományos információk megosztását meghatározó új hatalmi relációk. Többféle érdek fűződik a tudományos kommunikáció csatornáinak, a szakterületi publikációk közzétételének és a kereshetőségét biztosító adatbázisoknak ellenőrzés alatt tartásához. Aki ezen a téren sikert ér el, annak biztos helye lesz a jövő hatalmasai között. Ma meghatározott tőkés körök monopolizálják a világ információpiacát. „Ennek a piacnak a monopóliumai öt-hat nagyobb kiadói – pontosabban csupán pénzügyi befektetői – csoport kezében vannak, és ugyanezek a csoportok alapjaiban befolyásolják a tudományértékelés szempontrendszerét, az egyes kiadványok nemzetközi súlyát, és ezen keresztül a kiadványokat tartalommal megtöltő intézmények és személyek tudományos sorrendjét (ranking) is” – írja a szerző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értelmiséggel szövetkező kiadói világ anyagi érdekeiben azonban ma éppúgy veszélyeztetve érzi magát, mint ahogy a 15. századi másoló céhek féltették – okkal-joggal – helyzetüket a könyvnyomtatástól. „Az internet business ma nagyobb, mint az egyházi business valaha is volt.” Szereplőinek semmivel sem tisztább a szándéka, mint az egyházé volt a középkorban vagy a korai újkorban. Tény, hogy az online üzlet szereplői hatalmas hozzáadott értéket hoznak létre, de el is várják ennek pénzügyi megtérülését. „A kérdés az, hogy a tudományos információknak az a köre, amelyet ők most forgalmaznak, mennyiben az övék (erkölcsileg és jogilag).” Ma a világ tudományos információinak csaknem 90%-a az Elsevier, a Clarivate (Thomson Reuters), az EBSCO és a ProQuest tulajdona.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ki gondolná, hogy a jelenleg oly széles körben terjedő open access melletti hitvallás már a 17. század közepén megszületett? A könyvtártudomány megalapozója, Gabriel Naudé azt vallotta, a tudományos alkotás lehetetlenné válik, és nem jöhetnek létre új, modern alkotások, ha a kortárs kutatók nem férhetnek hozzá teljes mértékben az elmúlt idők eredményeihez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a kulturális örökség digitális megjelenítését illeti, Monok István véleménye szerint az Európai Unióban e területen több egymásnak feszülő érdek fogalmazódott meg. A megegyezés alapvető akadálya: az EU nem a közös európai öntudattal rendelkező közösségek együttműködése mentén, hanem egy közös piac megalakításának érdekében jött létre. Monok István szerint „A politikusok anélkül szajkózzák az európai érték kifejezést, hogy valaha kísérletet tett volna a »közösség« arra, hogy megfogalmazza, melyek ezek az értékek”, és vélhetően nem is tudnának egy „érték-katalógusban” megállapodni. „Érdek és erő (ki győzött a háborúban) alapon gondolkodva soha nem lehet érték-katalógust összeállítani.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Súlyos, nehéz szavak, akárcsak a következők, melyek igazságtartalmát az internetet (vagyis a vele azonosított World Wide Webet) a születésétől fogva ismerők nem vonják kétségbe. „Az internet demokratikusnak képzeltetett el” – írja a szerző. És mivé vált mára? – kérdezi a recenzens. A világháló elvileg ugyan magában hordozza a demokrácia lehetőségét, a jelenlegi gyakorlat azonban maga a megtestesült hipercenzúra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történelem folyamán nem először vetődnek föl hasonló kérdések; az összes jelentős kommunikációtechnológiai változás során a hatalmi érdekek érvényesültek: a kulturális javak és/vagy azok másolatának a birtoklása, közreadásának joga mindig és mindenkor a hatalomra jutók kezébe került.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet szerzője a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának jelenlegi és az Országos Széchényi Könyvtár korábbi főigazgatója, egyetemi tanár, nemzetközi hírű könyvtörténész. Bár Monok István az egyik jól ismert intézménytípust, a könyvtárat nevezi meg új kötetének címében, a könyv azonban sokkal inkább a kulturális örökségképzés által az európai eszme- és művelődéstörténetben betöltött szerep nagyívű áttekintése, mintsem a könyvtárak problémáira koncentráló szakkönyv. A szerző nyomatékosan hangsúlyozza: „a könyvtárak gondjai a mindenkori emberi közösségek egészének a gondjai. A problémák megoldásának a kulcsát nem a könyvtári megoldásban látom, hanem a társadalom értékviszonyainak a kritikus vizsgálatában.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdéskör iránt érdeklődők a 40 oldalas bibliográfiát áttekintve számos további szakirodalmi forrást tudnak tanulmányozni. A kötetet név- és tárgymutató, továbbá a Monok István könyvtárügyi írásait felsoroló bibliográfia egészíti ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a címben jelzett könyvtári problémákról is sok szó esik a könyvben, de a szerkesztésnek köszönhetően a könyvtárügyi témák látványosan elkülönülnek a művelődéstörténeti eszmefuttatásoktól. A szerző szellemes megoldása azokat az olvasókat, akik kevéssé érdeklődnek az adatbázisok, a kötelespéldányok vagy éppen a könyvtárosképzés aktuális kérdései iránt, szinte „felmenti” az egyes, szűken vett szakmai fejezetek olvasása alól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos információk megosztásában kialakult hatalmi viszonyrendszer sajátosságai, a művelődési eszményeknek, illetve a tudás mintázatainak változásai iránt érdeklődő olvasóknak mindenképpen kézbe kell venniük ezt az elgondolkodtató, szellemi izgalmakban bővelkedő kötetet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Monok István: Könyvtári (?) problémák. [A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 41.] Budapest: MTAK, 2020, 272 o.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-könyv: DOI 10.36820/MTAKIK.KOZL.2020.KONYVTAR, http://real-eod.mtak.hu/9274/1/Monok_ktros_DOI2.pdf)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tószegi Zsuzsanna

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, címzetes egyetemi docens

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave