Magyar Tudomány 2021/09
›
Tanulmányok
›
Tudós tanárok – tudóstanárok • Teacher Scientists—Scientist Teachers

Tudós tanárok – tudóstanárok

Teacher Scientists—Scientist Teachers

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Radnai Gyula

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ny. egyetemi docens, a fizikai tudomány kandidátusa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet, Budapest
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudóstanár fogalom Eötvös Loránd szerint hungarikum, tudományosnak csak azt az iskolát és tanítást tartotta, ahol tudósok tanítanak. Tudósnak pedig nem a sokat tudókat, hanem a tudomány kutatóit nevezte. Úgy gondolta, hogy az enciklopédikus tudás helyébe a szaktudás lépett, és ezt az oktatásnak is tükröznie kell. A História Tudósnaptárban nem sokszor fordul elő a tudóstanár meghatározás, de közülük négyet röviden bemutat az írás.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Teacher scientist – the phrase written in the Hungarian spelling is unique to Hungary as Loránd Eötvös thought. Schools and education can be scientific only if the educators were scientists themselves. He called scientists only those who researched science not those who knew a lot. His opinion was that encyclopaedic knowledge was replaced by expert knowledge, and this has to be reflected in education too. There are only a few examples of teacher scientists in the Calendar of Scientist, and the article makes a brief introduction of four of them.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: tudós tanár, tanártudós, Eötvös Loránd, Faller Gusztáv, Kotsis Iván, Dér Zoltán Sándor, Pálmay Lóránt
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: teacher scientist, scientist teacher, Loránd Eötvös, Gusztáv Faller, Iván Kotsis, Zoltán Sándor Dér, Lóránt Pálmay
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.9.10
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd tudósi mivoltához semmi kétség nem férhet. Még nem töltötte be tizennyolcadik életévét, amikor ezt írta édesapjának, Eötvös Józsefnek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Az ambíció s a kötelességérzet, mely nemcsak egy privilegizált nemzet, hanem az egész emberiség irányában köt le, velem született; e két indulatot kielégíteni, éspedig kielégíteni úgy, hogy amellett egyéni függetlenségemet megtartsam: életcélom, és legalább eddig úgy találtam, hogy annak leginkább akkor felelhetek meg, ha tudományos pályára lépek.” (Környei, 1964; Fröhlich, 1930)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Negyvenhárom éves korában pedig, amikor már a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a Budapesti Tudományegyetemen rektorrá választották, így kezdte székfoglaló beszédét 1891. szeptember 15-én:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A tudomány hatalmát elismeri ma minden művelt ember; igazságait törvényekül, tanácsait parancsként fogadja az egyes úgy, mint maga az állam.” (Környei, 1964; Eötvös, 1891)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a beszédében fejtette ki véleményét a tudomány akkori helyzetéről:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A tudomány határt nem ismerő terjeszkedése azt eredményezte, hogy az enciklopédikus tanulmányok helyébe szaktanulmányok léptek, s az élet követelményeinek fokozódása miatt a gyakorlati foglalkozások is szakszerűbbekké váltak. Ma éppen oly kevéssé becsüljük az olyan ember tudományát, aki mindent egyformán jól tud, mint amily kevéssé bízunk annak munkájában, aki válogatás nélkül mindenféle dologra vállalkozik.” (Környei, 1964; Eötvös, 1891)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Majd előadása közepe felé így fogalmazott:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Beszédem eddigi folyamában annyiszor emlegettem már a tudományos iskolát, a tudományos tanítást, hogy szükségesnek látom arról is szólani, mit értek én e kifejezéseken. Röviden megmondhatom. Tudományos az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.” Ezt az utolsó mondatot sokszor idézték 2019-ben, az „Eötvös 100” évfordulós megemlékezéseken (Környei, 1964; Eötvös, 1891).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Még ugyanebben az évben, 1891. november 5-én, az általa kezdeményezett Mathematikai és Physikai Társulat alakuló közgyűlésén Eötvös Loránd így fogalmazott:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„…ha elérjük azt, hogy mindenki, aki hazánkban fizikát és matematikát tanít, igazán fizikus és matematikus legyen: akkor nagy szolgálatot tettünk nemcsak az iskolának, hanem hazánk tudományosságának is.” (Környei, 1964; Eötvös, 1892a)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományegyetemi rektorként pedig, amikor a Pázmány Péter alapította egyetem Mária Terézia általi újjáalakítását ünnepelte, pontosabban is megfogalmazta, mi várható el az egyetemre került fiatalokat felkészítő oktatóktól, s maguktól az egyetemistáktól:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Azokon kezdem, akik tőlünk legtöbbet várnak, azokon, akiket mint tudóstársainkat legmesszebbre kell vezetnünk, s akiktől csak akkor volna szabad megválnunk, mikor már segítségünk nélkül maguk tudnak tovább haladni” – majd később így folytatta: „Van a mi ifjaink között is elég olyan, aki a tudományért lelkesedni tud, s ha sorsa nem engedi is meg, hogy gondtalanul csak a tudománnyal foglalkozzék, örömmel választ legalább olyan életpályát, mely a tudomány közelébe hozza… Ők azok, akiket tudósokká kell képeznünk; tudósokká mindenek előtt azért, hogy tanítani tudjanak.” (Környei, 1964; Eötvös, 1892b)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a „tudóstanár” fogalom Eötvös Loránd megfogalmazásában igazi hungarikum. Ha más nyelvekben keressük a megfelelőjét, csak körülírva fogalmazhatjuk meg ezt a kifejezést.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A História Tudósnaptárban szereplő személyek között se sokszor fordul elő a tudóstanár meghatározás – idézünk néhány szócikket, mindenekelőtt az Eötvös Lorándról szólót:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd, báró

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Buda, 1848. július 27. – Budapest, 1919. április 8.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kísérleti fizikus, kultúrpolitikus, igazi tudós tanár.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pesten, a piaristáknál érettségizett. (Az épület már nincs meg, a huszadik század elején lebontották.) Fizikai doktorátusát Heidelbergben Wilhelm Bunsen, Hermann Ludwig von Helmholtz és Gustav Robert Kirchhoff tanítványaként szerezte meg. Itthon először az elméleti fizika, majd Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után a kísérleti fizika professzora lett. 1891/92-ben a Budapesti Tudományegyetem rektora, 1889-től 1905-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Fizikai kutatásai két nagyobb területre koncentrálódtak: 1886-ig a felületi feszültség, 1888-tól a gravitáció kutatására. Kifejlesztette a már életében róla elnevezett torziós ingát, mellyel egyaránt lehetett végezni alapkutatást (a gravitáló és a tehetetlen tömeg arányosságának kísérleti vizsgálata) és alkalmazott kutatást (geofizikai mérések, olajkutatás). 1891-ben létrehívta a Mathematikai és Physikai Társulatot, 1894-ben kultuszminiszterként előkészítette az Eötvös József Collegium megalapítását, 1895-ben megszervezte a fizikatanárok egyetemi továbbképzését. Tanárideálja a „tudós tanár” volt. Fontosnak tartotta a tudomány rangjának emelését és a tudományos ismeretterjesztést is. Kiegyensúlyozott, teljes életre törekedett, ezért vállalta el – szenvedélyes hegymászóként – a Magyarországi Kárpátegyesület Budapesti Osztálya elnökségét. Ma már az ő nevét viseli az ország legnagyobb tudományegyeteme, azonkívül a Fizikai Társulat és a tiszteletére 1894-ben megindított országos fizikaverseny is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

És idézünk még néhányat, a személyek születési sorrendjében:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Faller Gusztáv

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gölnicbánya, 1816. március 2. – Jászó, 1881. január 20.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bányamérnök, bányászati akadémiai tanár.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A selmeci akadémián tanult 1836–1840 között bányászatot, erdészetet és kohászatot. Egy ideig Bécsben hallgatott geológiát. 1843–1846-ban a bányaművelés-bányamérés-bányagéptan tanszékének tanársegéde, 1855–1870 között rendes tanára, illetve vezetője volt. A híres selmeci tanárdinasztiák egyikének alapítója. Fia, Faller Károly ismert fémkohómérnök és szintén tudós tanár volt. Faller szakirodalmi munkássága is nemzetközi jelentőségű. Ő volt a magyar bányászati-kohászati szakemberképzés történetének első alapos kutatója.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kotsis Iván

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arad, 1889. december 15. – Budapest, 1980. január 11.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Építészmérnök, egyetemi tanár.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A budapesti műegyetem építészeti osztályán 1911-ben kapott építészmérnöki oklevelet, utána ösztöndíjjal az olasz és a német építészetet tanulmányozta. 1922-től az épülettervezési tanszéken, 1927-től 1949-ig egyetemi tanárként működött. Életművében egyaránt kiemelkedő építésztervezői tevékenysége és pedagógusi munkája. Tervezői pályája kezdetén még neobarokk stílusban tervezte épületeit, az I. világháború után azonban már modern építészeti felfogásban alkotott. Oktatói munkájában is a reális modern építészet ismereteit oktatta tanítványainak. 1945-től az MTA tagja, 1951-ben Ybl-díjat kapott. Életéről a Tudós tanárok – tanár tudósok sorozatban Szontagh Pál írt könyvet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dér Zoltán Sándor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Győr, 1897. december 7. – Sopron, 1994. október 20.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Matematika-fizika szakos tanár.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1916-ban érettségizett a temesvári állami főgimnáziumban, ahol édesapja latint és magyart tanított. Még ebben az évben felvették Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemre és az Eötvös Collegiumba. Matematikai és fizikai tanulmányai mellett is megtartotta otthonról hozott széles körű érdeklődését, melyet a Collegium szelleme is táplált. Tanári oklevelének megszerzése után előbb a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanított Budapesten, majd Pécsett lett egyetemi tanársegéd, míg végül Sopronban állapodott meg, ahol 1929-től kezdve harminc tanéven át tanított a Széchenyi (reál)gimnáziumban. Tipikus „tudós tanár” volt, aki egyaránt képes volt bekapcsolódni a tudományos kutatásba Sopronban az egyetemen, és kivívni tanítványai elismerését, tiszteletét, szeretetét a középiskolában. Több nyelven beszélt, hazai és külföldi szaklapokban publikált.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pálmay Lóránt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapest, 1929. október 4. – Budapest, 2012. december 19.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Matematikatanár.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Már az édesapja is tanár volt. Sajnos korán elvesztette, és tizenhét éves volt, amikor édesanyja is meghalt. Ezután magántanítványokat vállalt, ezzel biztosítva húgai és a maga megélhetését. 1948-ban érettségizett a kőbányai Szent László Gimnáziumban. A Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be felsőfokú tanulmányait, matematika-fizika tanári szakon. Már egyetemistaként felvette őt demonstrátornak Hajós György a Geometria Tanszékre, ahol tanársegédként majd adjunktusként folytatta egyetemi pályafutását. Közben tanszékvezetője engedélyével és támogatásával tanított egykori iskolájában, de más középiskolákban is. Tevékeny részt vállalt a matematikatanítás országos reformjainak megvalósításában: elérte, hogy a Varga Tamás nevével fémjelzett reformok helyet kapjanak a NAT-ban. Több mint három évtizeden át volt tagja több középiskolai matematikai versenybizottságnak. Sokoldalú, nagy műveltségű tudóstanár volt, munkáját számos szakmai, pedagógiai kitüntetéssel ismerték el, halála után matematikaversenyt neveztek el róla.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen nem minden tudós vagy tanár tudóstanár. Akár azt is lehetne gondolni, hogy ez a kettős kötődés hátrányt jelent, mivel se tudósként, se tanárként nem tud az illető teljesen kibontakozni. Szögezzük le ugyanakkor: akiben nincs meg a hajlam, a tehetség az egyikre, még nagyon is eredményes lehet a másikban. Turán Pál említette egyszer Riesz Frigyes egy nevezetes mondását: „Az egyetemi tanár olyan, mint a rádióadó – sugároz, függetlenül attól, hogy a hallgatók bekapcsolják-e a vevőkészülékeiket.” Riesz Frigyes nem volt tudóstanár – de mekkora tudós volt!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azért mégiscsak azok a szerencsések, akik képesek, akarnak és tudnak is tudóstanárokká válni, mint például a fent említettek, vagy mondjuk a fent nem említett Ortvay Rudolf vagy Simonyi Károly. Sok-sok akadémikus és nemcsak akadémikusok…

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös L. (1891): Az Akadémia munkásságáról. Természettudományi Közlöny, 23, 325–326. http://real-j.mtak.hu/6586/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös L. (1892a): A mathematikai és physikai társulat megalakulása. Elnöki megnyitó beszéd. Mathematikai és Physikai Lapok, 1, 179–180.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös L. (1892b): A fizika tanításáról az egyetemen. Természettudományi Közlöny, 24, 296–301. http://real-j.mtak.hu/6587/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fröhlich I. (szerk.) (1930): Báró Eötvös Loránd emlékkönyv. Budapest: MTA, http://real-eod.mtak.hu/3582/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Környei E. (szerk.) (1964): Eötvös Loránd a tudós és művelődéspolitikus írásaiból. Budapest: Gondolat Kiadó
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave