Magyar Tudomány 2021/09
›
Megemlékezés
›
120 éve vált jogosulttá a Műegyetem a mérnökdoktori cím adományozására • 120 Years Ago the University of Technology Was Accredited To Issue Doctoral Degrees

120 éve vált jogosulttá a Műegyetem a mérnökdoktori cím adományozására

120 Years Ago the University of Technology Was Accredited To Issue Doctoral Degrees

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rosta István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a történelemtudomány kandidátusa, tudománytörténész, professor emeritus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet, Kaposvár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

rosta.istvan@ke.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1901. esztendő a magyar tudománytörténet fontos mérföldköve. Ekkor engedélyezte az uralkodó a Műegyetemnek a mérnökdoktori fokozat odaítélését. 1914-ig 69-en szereztek ilyen fokozatot. Az első általános mérnökdoktor Zielinski Szilárd lett. Az első gépészmérnökdoktorok Maly Ferenc és Meitner Elemér voltak, és az első építészdoktor Hültl Dezső lett. Az első kitüntetéses doktorátust 1943-ban adták ki. Ehhez a feltételek nagyon szigorúak voltak.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1901 was a milestone in the history of Hungarian science. The king, Franz Joseph I, officially authorized the University of Technology to issue doctoral degrees. Until 1914, 69 graduates earned doctoral degree from the university. The first doctor general engineer was Szilárd Zielinski. Among the first doctor engineers Ferenc Maly and Elemér Meitner, and among doctor architects Dezső Hültl are to be mentioned. The first sub auspiciis doctoral degree was awarded in 1943. The criteria for issuing these doctoral degrees were very strict.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: mérnökdoktorátus, Műegyetem, tudománytörténet, gépészmérnök, építész
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: doctoral degree for engineers, Technical University, history of science, mechanical engineer, architect
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.9.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1901-es esztendő a magyar tudománytörténetben jelentős fordulópont. (Az egyetemes tudománytörténetben szintén, mert ebben az évben adták az első Nobel-díjakat!) A hazai jelentőséget a Magyar Királyi József Műegyetemen a mérnökdoktorátus uralkodói jóváhagyása adja meg. Zelovich Kornél (1869–1935) műegyetemi professzor, rektor az 1922-ben megjelent könyvében így üdvözli a mérnökdoktorátus bevezetését, és így fogalmazza meg ennek a célját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A műegyetem tanácsa felterjesztésében a nem kötelező doktorátus mellett foglalt állást. Helyes felfogása szerint a mérnökdoktorátus tisztán magasabb képzettséget jelző tudományos fokozat. A közszolgálatra és a magángyakorlatra továbbra is az oklevelek jogosítanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1901. év kimagasló eseménye, hogy Ferenc József király március 22-én [akkor még szabályzat nélkül, előzetesen – a szerző] műegyetemünket a műszaki doktorrá avatás jogával ruházta föl és amint a műegyetem részéről nála tisztelgő küldöttségnek kijelentette: »Örömmel teljesítette a műegyetemnek ezt a régi kívánságát«. Wlassics Gyula akkori vallás- és közoktatásügyi miniszternek elévülhetetlen érdeme a »doctor rerum technicarum« jogának műegyetemünk számára való életbeléptetése. Nemcsak a műegyetem, nemcsak a technikusok, hanem az ország egész közvéleménye is nagy örömmel fogadta e jog adományozását. A műegyetem e tekintetben is egyenrangú lett tehát a tudományegyetemmel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mi technikai főiskolánkon azonban elsősorban nem ebből az okból volt szükség a mérnökdoktorrá avatás jogára – hiszen a műegyetemnek a tudományegyetemmel való egyenjogúságát a törvényhozás még 1871-ben biztosította –, hanem a technikai tudományok jelentőségének kiemelése mellett azért is, hogy azok az ifjaink, akik a technikai tudományok művelésére tehetséget éreznek magukban, ne legyenek kénytelenek a doktori tudományos fokozat megszerezhetése végett külföldre menni, s hogy doktori értekezéseikkel a magyar technikai irodalmat gazdagítsák. A műszaki doktori cím megszerzésére vonatkozó szabályzatot Őfelsége 1901. évi április hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározásával hagyja jóvá.” (Zelovich, 1922, 175.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2000-ben elkészült Millenniumi Évkönyvének adatai szerint a jogelőd intézményben, a Magyar Királyi József Műegyetemen az első világháborút megelőzően (ide számítva 1914‑et, a csak részben háborús esztendőt is) összesen 69 fő szerzett mérnökdoktori címet. Legtöbben (31 fő) vegyészek, illetve vegyészmérnökök voltak. Létszámban utánuk következett a 22 gépészmérnök, 13 fő neve mellett pedig a „mérnök” (tulajdonképpen építőmérnök, általános mérnök) szakmai megjelölés szerepel. Az építészek (építészmérnökök) létszáma 3 fő volt. A vegyészek-vegyészmérnökök csoportjában az első doktor Reisz Frigyes, oklevelének kelte: 1902. Az első négy okleveles vegyészdoktor a Műegyetemen (1902/1903-ban) Grosz Imre, Preusz Ernő, Reisz Frigyes, Schlesinger Lajos.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nő vegyészdoktorokat jóval később avattak. 1944. június 21-én avatták fel a Műegyetem első nő mérnökdoktorát, Mészáros Jolán (sz. 1919 Daruvár) vegyészmérnököt. Mészáros Jolán 1941-ben szerezte a diplomáját, majd műegyetemi tanársegéd lett. Később az Országos Kémiai Intézetben, majd a Zürichi Egyetemen folytatott kutatómunkát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első gépészmérnökdoktorok Maly Ferenc és Meitner Elemér voltak, mindkettőjük oklevelének kelte: 1904. „Mérnök”-diplomás kategóriában az első doktori oklevelet Zielinski Szilárd kapta 1901. keltezéssel. Zielinski után egy évvel Weil Leo is mérnökdoktor lett. A három építészdoktor közül időrendben az első oklevél Hültl Dezsőé lett, 1906. évi dátummal. (Kiss, 2000, 74–167.) Fasching Antal geodétát 1906-ban avatták doktorrá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Valamennyiüket együtt tekintve tehát, időrendben a Magyarországon felavatott első mérnökdoktor Zielinski Szilárd volt. A különböző mérnöki tudományterületek első doktorai közül szinte mindegyiknek a neve később is ismert maradt a magyar tudománytörténetben – további teljesítményeik alapján! Valamennyiük munkásságának felidézése meghaladná e rövid megemlékező tanulmány kereteit, ezért csak válogatásról lehet szó. (Zielinski Szilárdról születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékező írás jelent meg a Magyar Tudományban [Rosta–Velner, 2011].) Ezúttal – csupán illusztrációként – Maly Ferenc és Meitner Elemér gépészmérnökdoktorok, valamint Hültl Dezső építészmérnök-doktor (későbbi műegyetemi professzor) munkásságából és életútjából szemelgetünk apró részleteket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maly Ferenc (1875–1946), a két első gépészmérnökdoktor egyike, az értekezésében anyagvizsgálati problémákról írt. Disszertációjának címe: A képlékenységi foknak a húzási kontraktióból való megállapításáról. Nyomtatásban a Székesfővárosi Házi Nyomda készítette el 1904-ben. Maly a Polytechnikai Szemle című folyóiratban a budapesti Erzsébet hídról írt tanulmányt. (A régi Erzsébet hidat 1903-ban adták át a forgalomnak. 1945-ben a visszavonuló német hadsereg robbantotta fel.) Továbbá Maly Ferenc formálta kötetté azokat az előadásokat, amelyeket Rejtő Sándor műegyetemi professzor, akadémikus tartott. Dr. Maly később miniszteri tanácsos lett (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1917., sírfelirata és gyászjelentése1). 1917-ben nevezték ki, mint miniszteri tanácsosi címmel felruházott műszaki főtanácsost.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meitner Elemér (sz. 1876) egyik korai, de nagyon fontos munkája A marókról és azok szerkesztéséről szólt, 1904-ben (szerszámgépipari témakör). A munka a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében jelent meg (Meitner, 1904). Ugyanebben a lapban még korábban Váltakozó mágneses mezőben forgó vezetőrendszer témakörét vizsgálta (Meitner, 1902). Nevével találkozhatunk az 1895-ben megjelent Középiskolai Matematikai Lapokban is az eredményes feladatmegoldók között. A lapot akkor Arany Dániel szerkesztette. A Matematikai és Fizikai Társulat által alapított Matematikai Tanuló Verseny sikeres feladatmegoldó diákjainak névsorában szerepel, hogy Meitner Elemér 1895-ben VIII. évfolyamos diák volt Budapesten, az V. kerületi Főreáliskolában. Meitner az 1900-as évek elején Budapesten a vasútnál, az Északi Főműhelyben volt mérnökgyakornok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dr. Hültl Dezső (1870–1945) munkásságának egy jól körülhatárolható, külön fejezetét adják azok az alkotások, amelyeket a magyar piaristák számára készített. A Magyar Piarista Rendtartomány háromszáz éves jubileumára megjelent Emlékkönyv számos helyen tartalmaz hivatkozást Hültl munkáira (a tabernakulum új bronz ajtaja, ezüst öröklámpa, magyaróvári építkezés, a tatai rendház terve, a kecskeméti gimnáziumi épület, a budapesti és a váci gimnáziumi épületek stb.) (Balanyi–Lantos, 1942, 323., 326., 328–329., 332.). Úgy tűnik, hogy az egykori piarista diák, Hültl ragaszkodása, szeretete a régi alma materéhez évtizedeken át töretlen volt. Hültl a Corvin-lánc és a Corvin-koszorú kitüntetését is megkapta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hültl nemcsak épületeket tervezett, hanem más – művészi felkészültséget igénylő – tárgyakat is alkotott. Ő tervezte például apósának, Hauszmann Alajosnak (1847–1926) a síremlékét is, amely Budapesten, a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben található.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Befejezésül álljon itt egy rövid utalás arra, hogy az 1901-ben bevezetett mérnökdoktorátus még nem volt azonos a kitüntetéses, aranygyűrűs (királygyűrűs, kormányzógyűrűs) doktorátussal. Ez utóbbit, a „Promotio sub auspiciis Regis” intézményét a Műegyetem az uralkodótól 1910-ben kapta meg. (A tudományegyetemeken ez már korábban gyakorlat volt!) A műegyetemi feltételek azonban annyira szigorúak voltak, hogy azokat csak harminchárom évvel később, 1943-ban sikerült először teljesíteni. Ekkor azonban a megváltozott közjogi helyzet miatt már nem „Sub auspiciis Regis” volt a kitüntetés, hanem „Sub auspiciis Gubernatoris”, vagyis a magas elismerés nem a király, hanem Horthy Miklós kormányzó aranygyűrűjét jelentette. 1943-ban az első ilyen kitüntetett Dr. Záborszky János (1914–2008) gépészmérnök lett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Műegyetemen az 1945 előtti időszakban még további kitüntetéses doktorrá avatás is lett volna, azonban egy „ad 2493-1944.” számú rektori levél azt tette közzé, hogy az 1944. október 19-re tervezett „Sub auspiciis Gubernatoris” doktorráavatás elmarad (BME Levéltár, 1944). Bizonyosra vehető, hogy az akkori politikai és háborús helyzet volt az oka a meghiúsulásnak, hiszen 1944. október 16-án Horthy Miklós kormányzó – német nyomásra – lemondott az államfői tisztségéről, és a németek házi őrizetbe helyezték. 1944. október 19-én tehát Magyarországnak már nem volt kormányzója, így közjogilag sem lehetett már érvényben a „Sub auspiciis Gubernatoris” kitüntetés. (Bár valószínűleg az aranygyűrű már elkészülhetett, és az egyéb előkészületeket is megtették!)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Olyan értelemben összefügg az 1901. évi lehetőség a mérnökdoktorátusra és az 1910. évi lehetőség a kitüntetéses, aranygyűrűs mérnökdoktorátusra, hogy az utóbbinak minden egyetemen jogilag feltétele volt az előbbi. Ez csak még inkább aláhúzza a 120 esztendővel ezelőtti esemény magyarországi tudománytörténeti jelentőségét.
 

Források, irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balanyi Gy. – Lantos Z. (szerk.) (1942): Emlékkönyv a Magyar Piarista Rendtartomány háromszázéves jubileumára. Budapest: Budapesti Piarista Diákszövetség, https://pkk.piarista.hu/system/files/field/edokumentum/2017/balanyi-lantos_-_emlekkonyv_-_szoveges.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

BME Levéltár – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Könyvtár és Levéltár: JNMGE. Rektori Hivatal iratai. 4/c. 118. doboz. 2493/1944. Kutatás: 2012. július 16.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss M. (szerk.) (2000): Millenniumi Évkönyv. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, https://mek.oszk.hu/08400/08404/08404.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meitner E. (1902): Váltakozó mágneses mezőben forgó vezetőrendszer. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 36, 8, 361–365., 365–372.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meitner E. (1904): A marókról és azok szerkesztéséről. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 38, 9, 345–392.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1917): [Maly Ferenc] sírfelirata és gyászjelentése. https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=d5ecfee2-0cdc-4317-86b0-eabb5c7a600e

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1867–1944. https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rosta I. – Velner A. (2011): 150 éve született a Magyarországon elsőként felavatott mérnökdoktor: Zielinski Szilárd (1860–1924). Magyar Tudomány, 172, 1, 48–53. http://www.matud.iif.hu/2011/01/06.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zelovich K. (1922): A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Budapest: „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1917. 10. 04. ülés. Sírfelirata: Fiumei úti Sírkert 1. 20-2. Parcella. Maly Ferencz *1844 dec. 1. †1916. aug. 2. Maly Ferenczné *1852. jan. 6. †1934. febr. 2. Dr. Maly Ferencz *1875. nov. 15. †1946. jan. 30. Gyászjelentési adatai: Dr. Maly Ferenc ny. min. tanácsos †1946. jan. 30. Felesége: Kobler Elza. Gyermekei: Ferenc, György, Elza, Edith. Temetés: a Kerepesi Temetőben. Lakása X. ker. Héderváry u. 14. Szentmise: febr. 4. de. ½10 Egyetemi Templom.  
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave