Magyar Tudomány 2021/09
›
Tanulmányok
›
A magyar orvosi tudománynyelv és a Magyar Tudományos Akadémia. Ahogy az orvos látja • Hungarian Medical Language and the Hungarian Academy of Sciences. As Seen by the Physician

A magyar orvosi tudománynyelv és a Magyar Tudományos Akadémia. Ahogy az orvos látja

Hungarian Medical Language and the Hungarian Academy of Sciences. As Seen by the Physician

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bősze Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

bosze@eagc.eu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományok minden művelője

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

számadással tartozik anyanyelvének használatáról!
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha a tudomány egyetemes, színtere kettős: nemzetközi és nemzeti, ezért a tudományok nyelve is kettős: angol és nemzeti. A tudományok nevezeteit, a terminus technicusokat, nemzetközi bizottságok hozzák létre, határozzák meg angolul. A nemzeti tudományos közösségek ezeket ültetik át saját nemzeti nyelvükre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az angol tudománynyelv a nemzetközi érintkezésben, a nemzeti tudománynyelv a nemzeti közösségen belül használatos, egymást nem helyettesíthetik. A nemzeti tudománynyelv angolosodása az anyanyelv és a nemzeti közösség versenyképességének csökkenéséhez vezet. A magyar orvosi tudománynyelv már elindult az angolosodás útján. Az összeállítás ennek okait és megváltoztatásának, a magyar nyelvű tudománynyelvek újrateremtésének lehetőségeit elemzi, és tesz javaslatot a megoldásra az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia számára.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sciences are universal worldwide. They function internationally using English as the lingua franca, as well as locally, i.e., in the national communities in their own languages. The national and international scientific languages exist side by side with respect to each other. Replacing the national scientific language by the international one will be associated with an insufficiently educated language community losing its competitiveness. This may result in disastrous consequences later on. The Hungarian medical language and probably the languages of other sciences have already become partly dominated by the international one. The current paper discusses the causes of this and shows the way to get rid of it with suggestions for the Hungarian Academy of Sciences.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: nemzetközi tudománynyelv, nemzeti tudománynyelv, Magyar Tudományos Akadémia
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: national and international scientific language, Hungarian Academy of Sciences
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.9.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden tudományág egyetemes, műveljék bárhol a világon; a világ tudósainak együtt gondolkodásán alapul. Nemzetközi és nemzeti közösségi szinten nyilvánul meg. Nevezeteit (szakszóit, szakkifejezéseit, a terminus technicusokat) nemzetközi bizottságok hozzák létre, határozzák meg a tudományok nemzetközi közvetítő nyelvén, angolul. Ezeket ültetik át a nemzeti közösségek saját nemzeti nyelvükre.
 

A tudományok nyelve

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden tudományág megteremti saját tudománynyelvét. A tudománynyelvek a szaknyelvek legkiműveltebb változatai. A mesterségek nyelvétől alapvetően jóval gazdagabb szakszókincsükben és nevezeteik rendszerezettségében (nevezettárak) különböznek. Írásmódjukban, helyesírásukban a köznyelv szabályait követik, kisebb eltérések, tudománynyelvi sajátosságok mégis előfordulnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudománynyelv és a köznyelv elválaszthatatlanul összefonódik: a tudománynyelvek táplálják a köznyelvet – és ezen keresztül a társadalmi műveltséget –, de a köznyelv is visszahat a tudománynyelvekre. A tudománynyelv tehát nem a tudományterület művelőinek belügye, hanem közügy: össztársadalmi kérdés, a nemzeti közösség sajátja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos világ nemzetközi tudománynyelve napjainkban az amerikai angol, és minden bizonnyal az is marad – néhány nemzedék távlatában minden bizonnyal. Az amerikai angol csak az utóbbi évtizedekben vált közvetítő nyelvből nemzetközi nyelvvé. Nem is oly régen a nemzetközi tudományos világban még a francia és a német nyelvnek, valamint az angol különböző változatainak is helyük volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi tudományos nevezeteket a nemzeti közösségek rendre lefordítják a saját nemzeti tudománynyelvükre, mivel a tudományok a nemzeti közösségekben csakis saját nemzeti tudománynyelvükön léteznek. Hazánkban magyar nyelven. Természetesen teljesen nemzeti nyelvű tudománynyelv elképzelhetetlen, miként „idegen elemektől mentes »tiszta« nyelv egyetlenegy sincs” (Kiss J., 2003, 53.). Évszázadok alatt a latin, az utóbbi évtizedekben pedig az angol szakszavak sokasága vált jövevényszóvá a nemzeti tudománynyelvekben, gazdagítva azok szókincsét, és jó néhány válik jövevényszóvá manapság is. A nemzeti tudománynyelvek tehát mind keveréknyelvek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A középkori görög–latin szókincs a nemzetközi és a nemzeti orvosi tudománynyelvekben is őrződik, noha egyre inkább háttérbe szorul. A nemzetközi orvosi tudománynyelv leginkább a görög–latin anatómiai szakneveket tartotta meg, többnyire a nevezéktanban (Terminologia Anatomica); de a gyakorlatban nemigen használja őket. A történelem folyamán elnyomott nemzetek orvosi tudománynyelvében igen sok a görög–latin nevezet, mert a 17–18. században elmaradt ezen szakkifejezések nemzeti nyelvűvé alakítása. A sok görög–latin szakkifejezést használó nemzeti tudománynyelvek középkori gyökerű keveréknyelvek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományok világában tehát kétféle nyelv létezik: a nemzetközi tudománynyelv, az amerikai angol és a nemzeti tudománynyelv, amely soha nem lehet teljesen anyanyelvi: idegen elemek óhatatlanul előfordulnak benne. Mindegyiket kizárólagosan a maga színterén használjuk, a baj akkor kezdődik, ha a nemzetközi tudománynyelv a nemzeti tudománynyelv színterére is rátelepszik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manapság a nemzetközi, az angol tudománynyelv erőteljesen terjed a nemzeti tudománynyelvek rovására, elindítva a váltást a nemzetközi tudománynyelvre cserélődés felé. Tanúi vagyunk a nemzeti tudományos nyelvek angolosodásának, egyfajta köztes nyelv kialakulásának, amelyben az angol nevezetek túlsúlyba kerülnek. Ezt a köztes nyelvet megkülönböztetésként köztes tudománynyelvnek nevezhetjük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A köztes tudománynyelv fogalma nem tisztázott. Nem tudom pontosan meghatározni, hogy mikortól nevezhetünk egy többé-kevésbé keverék tudománynyelvet köztesnek. A jelen szóhasználatban akkor beszélek köztes tudománynyelvről, ha az adott tudománynyelv teljes körű szerepkörére csak akadozva képes. Ám, hogy hol a határ, milyen arányban kell az angol szakszóknak, szakkifejezéseknek elterjedniük a nemzeti tudománynyelvben ahhoz, hogy a feladatát ne legyen képes teljesen ellátni, ne legyen „magas teljesítőképességű”, nem tudom. Ennek megállapítása a kutatók, nyelvészek feladata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelv akkor versenyképes, ha magas teljesítőképességű, és akkor magas teljesítőképességű, ha „alkalmas a teljes körű kommunikációs szerepkörre, ha tehát képes a társadalom mindenkori nyelvi kifejezési szükségleteit minden szinten, azaz a családi-mindennapi, a közéleti-szakmai és a publicisztikai-szépirodalmi színtereken maradéktalanul kielégíteni” (Kiss J., 2009).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A köztes tudománynyelv már nem magas teljesítőképességű, tehát nem versenyképes, hátrányos helyzetben van, és csak idő kérdése, mikor vált angolra, válik képtelenné a teljes körű anyanyelvi szerepére.
 

Mi várható, ha a nemzeti tudománynyelv elangolosodik?

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következmények sokrétűek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Megszűnik a tudomány nemzeti volta. Magától értetődően adhatunk gyógyszereket, műthetünk betegeket magyar nevezetek nélkül is, de a betegek megfelelő felvilágosítása, a kezelési terv közös kialakítása stb. csorbát szenved – elvész az orvos legfontosabb általános munkaeszköze: a szóval való gyógyítás. Ha a betegágynál angol szakkifejezésekkel beszélünk, abból a beteg semmit nem fog érteni. Ennek hátrányát nem kell ecsetelnem.
  • Változik, egysíkúvá válik a gondolkodásmód. A nyelv ugyanis alapvető szerepet játszik a gondolkodásban (Bencédy, 2013, 46.). Az anyanyelv rá jellemző szemléletet hordoz magában, ez tükröződik a gondolkodásmódban.
    „A tudományos gondolkodásban, felfedezésekben és azok alkalmazásában, elterjedésében a beszélt és írott nyelvnek meghatározó szerepe van. […] Nem véletlen, hogy a modern természettudományos gondolkodás azzal a Galileivel kezdődött el, aki fő művét latin helyett olaszul írta.” (Michelberger, 2001)
    A tudománynyelv egységesülése kiválthat egységesülő gondolkodási folyamatokat is. Ha ez így van, elkerülhetetlenül változik az anyanyelvhez kötődő gondolatszövés. A magyar nyelvű tudományos közleményekben az idegenszerű mondatszövés és szövegezés, mint a gondolatszövés tükre, már mindennapos.
    „Az egységes tudományos nyelv a tudományos gondolkodást is egysíkúvá torzítja. A nemzeti nyelvek eltérő logikája a problémák tudományos megközelítését több dimenzióssá (térbelivé) teszi, hiszen a nyelvi logika visszatükröződik a tudományos gondolkodás logikájában is. A sok nyelven épülő, építkező tudomány teljesebb rálátást biztosít a társadalomnak a problémákra. (Valami olyasmit jelent a többnyelvűség a tudományban, mint a biodiverzitás az élővilágban.)” (Michelberger, 2001)
  • Akadozhat a nemzeti tudományos közélet. A hatalmas ismeretanyaggal egyre duzzadó tudományok nehezítik valamely szakterület részletes ismeretét, ezért a kutatók mind szűkebb szakterületekben mélyednek el, azokban búvárkodnak, azok szakszavait, szakkifejezéseit ismerik jól. A szűk tudományágak szakkifejezéseit egyre kevesebben ismerik, még az adott tudományterület kutatói sem mindig értik egymást, hát még más tudományterület művelői. A tudós a maga szakterületén beavatott, más területeken avatatlan, járatlan, azok nevezeteit alig érti. Az anyanyelvű ismeretlen szakkifejezéseket azonban könnyebben értelmezi, mint az angolokat. A tudományterületek közötti gondolatcsere, amely elengedhetetlenül fontos, anyanyelven is nehéz, a nemzeti tudománynyelv kiszorításával azonban olyan mértékű lenne, „hogy a tudományterületek teljes elszigetelődése is bekövetkezhetne” (Michelberger, 2001).
  • Idegenszerűvé válik a szabatos magyar mondat- és szövegszerkesztés a magyar tudománynyelvekben. Minden nevezet kapcsolódik a szövegkörnyezethez; a magyar a magyar nyelvűhöz, az angol az angol fogalmazáshoz. Hozza is magával megszokott társulási formáját. A magyar tudományírásban lépten-nyomon találkozunk az angol nevezeteket tartalmazó mondatok angolszerű formájával, többnyire vegyesen: angomagy (sem nem angol, sem nem magyar) mondatok születnek (Bősze, 2011). Természetesen szabatosan fogalmazni magyar és idegen szavakkal is lehet, mégis azt látjuk, hogy az angol szavak terjedésével sokkal gyakrabban fordul elő magyartalan mondatszerkesztés; az orvosi tudománynyelvünkben egyértelműen ezt látjuk (Bősze, 2018).
  • Szegényedik az anyanyelv. A tudománynyelvek köznyelvet tápláló hatása, az anyanyelvi tudományos nevezetek beépülése a köznyelvbe elmarad; helyettük angol szakszavak kerülnek, s a köznyelv is gyakran átveszi őket. Erről Michelberger Pál (2001) így írt:
    „Ha az egységes tudományos nyelv egyúttal egyetlen tudományos nyelvet enged meg, akkor az ettől eltérő nemzeti nyelvek elszegényednek. Megszűnik a nemzeti nyelvű tudományos irodalom, elszegényedik a tudományos ismeretterjesztő irodalom, leépül az alapfokú és gyengül a középfokú oktatás. (A felsőoktatás feltételezhetően az elit számára angolul hozzáférhető marad.) A nemzeti nyelvek szókincse a tudományos kifejezések eltűnése miatt zsugorodik.
    A nemzeti nyelv további erózióját a tudományos nyelv kiesése után a hivatali nyelv elangolosodása, majd a szakmai nyelvek eltűnése fogja fokozni. A nemzeti nyelv visszaszorul a templomba és a konyhába.”
    Végül nyelvhasználati zavarok keletkeznek. Idézem Kiefer Ferencet (1994, 631.): „Nyelvhasználati zavarok akkor jelennek meg…, amikor egy műveltségterületre gyorsan aránytalanul sok idegen vagy nehezen értelmezhető kifejezés áramlik be.”
  • Kettéválik a nemzeti közösség. A magyar közösség valószínűleg soha nem lesz egészében kétnyelvű: kisebb része fog angolul is beszélni, jelentős hányada csak anyanyelvén éli életét. Ha őket kizárjuk az ismeretekből, mert azok az anyanyelvükön nem állnak rendelkezésre, a tudományos eredmények angol nevezetekkel való terjesztését pedig nem képesek befogadni, a magyar társadalom óhatatlanul kettészakad egy művelt kisebb és egy hiányos ismeretű nagyobb részre. A kettészakadó társadalom feszültségforrás, az egyenlőségelvű néphatalom aláásása.
    Történelmi példák bőven akadnak:
    A Római Birodalom bukása után „Nyugat-Európában a latin egyházi, tudományos és államigazgatási nyelvként maradt fenn, lehetővé téve a közigazgatási, illetve államhatárok szinte tetszőleges meghúzását, és lehetővé téve a papok, tudósok, hivatalnokok, nemzetiségüktől független érintkezését. A parasztok, iparosok, kereskedők, szolgák viszont nem tudtak latinul, őket kizárta a középkor társadalma a nemzetközi érintkezésből és természetesen a tudományból is” (Michelberger, 2001).
    És még valami: a társadalom hátrányba került rétegeiben elkallódhatnak a tehetségek.
    „Az egész világ tudományos közélete szempontjából igen káros, ha az angolul nem beszélő széles tömegeket eleve elzárjuk a tudományos karrier lehetőségétől. Senki nem tudja eldönteni, hány Newton vagy Einstein képességű tehetség kallódott, kallódik el, holott a társadalom egyre szaporodó problémáinak megoldásához zseniális tudósokra lenne szükségünk. A falusi ingerszegény környezetben felnövekvő gyermekek eddig is hátrányban voltak, egy újabb nyelvi gát felépítése szinte teljesen elszigetelné a széles tömegeket a tudománytól.” (Michelberger, 2001)
  • A társadalmi műveltség hanyatlik. A nemzeti közösség műveltségében a tudományos ismeretek meghatározóak a művészeti, az irodalmi tájékozottság mellett. A tudományos ismereteket nemzeti tudománynyelven lehet sikeresen közvetíteni a társadalom felé. Ha ez elmarad, mert nem megfelelően gazdag a nemzeti tudománynyelv, a társadalom tagjainak műveltsége hiányos lesz, és ennek a következményei beláthatatlanok.
    „Ha szakmai kérdésekről megfelelő magyar szókincs hiányában csak angolul tudunk majd egymással tárgyalni […], akkor félő, hogy nyelvünk elveszíti fejlődőképességét s ennek következtében előbb-utóbb elsatnyul, s alkalmatlanná válik a kommunikációra,” (Kiefer, 1994, 633.) „…a nyelv megfelelő fejlettsége az egész kultúra fejlődésének is előfeltétele” (Edward Sapirra utalva írta Bencédy, 2013).
    A kérdés a másik oldalról is megközelíthető:
    „A nyelvnek fejlődnie kell a társadalommal együtt, és meg kell felelnie az általános fejlődés által diktált követelményeknek. A mai integrálódó, globalizálódó világban kíméletlen verseny, harc és kiszorítósdi folyik a nyelvek, a kultúrák között is, és tőlünk függ, hogy az milyen eredménnyel végződik. Vajon a kis nyelvek és kultúrák képesek-e helytállni abban a hatalmas versenyben, amelynek feltételeit az ún. világnyelvek diktálják, vagy háttérbe szorulnak, degradálódnak és megszűnnek létezni.” (Bańczerowski, 2005, 120.)
    Tudomásul kell vennünk, hogy a jövőben csak a művelt emberek lesznek versenyképesek, csak a művelt nemzeti közösségek maradnak meg, a többi betagozódik azokba a közösségekbe, amelyek megőrizték nyelvük versenyképességét, és átveszik azok nyelvét (Kiss J., 2012).
 
 
Összegzés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzeti tudománynyelv elangolosodása a nemzeti tudománynyelv elvesztéséhez vezetne, és képtelenné válna teljes nemzeti szerepkörének ellátására. Ennek következtében:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Megváltoztatná az egyén gondolkodásmódját, következményes önazonosság-, személyiségváltozással.
  • Angolosítaná a szabatos magyar mondat- és szövegszerkesztést – ennek már részben elszenvedői, szemtanúi vagyunk.
  • Angolosítaná a köznyelvet, szegényítve annak nemzeti szókincsét.
  • Fokozatosan elégtelenné válna az ismeretterjesztés, a tudományos eredmények, az újdonságok megismertetése a közösséggel, és kettéválna a társadalom az angolul értő művelt kisebbségre és az angolul nem beszélő, ismeretekből kirekesztett többségre.
  • Hiányos lenne a közösség műveltsége, a társadalom elvesztené versenyképességét, és a nemzeti közösség előbb-utóbb beolvadna más nemzeti közösségbe, felvéve annak nyelvét (nyelvcsere a vége).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a folyamat nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem történelmi időmértékben.
 

Az orvosi tudománynyelv mai helyzete

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar orvosi nyelv angolos középkori keveréknyelv: a nevezetek többsége görög–latin, az angol pedig egyre több. Erről nemrégiben beszámoltam, most csak összegzem: magyar nyelvű magyar orvosi nyelv nincs: az orvosi nyelvünk csak részben magyar, ezért folyamatos nyelvújításra szorul.
 

Vakvágányon a magyar orvosi tudományírás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományok nemzetköziségéből következik az angol nyelvű tudományírás felülkerekedése. Tetézi ezt, hogy a tudományos tevékenység mérése nemzetközi mutatókon alapul, megkövetelve a nemzetközi tudományírást. Az anyanyelvi tudományos közlemények vajmi kevéssé növelik a mutatók értékét; mi több, az orvostudományban a tudományos fokozatok megszerzésének, a vezető állások betöltésének sem feltétele a magyar nyelvű közlemények írása. Szegényedik is a magyar nyelvű orvosi tudományos tevékenység, számában és minőségében is. Nemcsak kevés a magyar nyelvű tudományos cikk, de részben másodrendűnek is tekintik: amit a nemzetközi irodalom nem fogad be, azt írják meg magyarul, ha egyáltalán megírják. Ezzel óhatatlanul együtt jár a közlemények nyelvi színvonalának esése is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nyelven való tudományírásról Juhász Nagy Sándor így vélekedett (2001):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„…aki orvosként magyar nyelven ír – magyar nyelven is ír –, s törekszik ezt a csodálatosan fejlett közlési eszközt színvonalasan használni, tudatosan kinyilvánítja – mintegy a hazai tudományos közösség éltető elemébe lépve –, hogy felelősséget vállal e közösségért és fontosnak tartja annak értékítéletét. Ezáltal hozzájárul egy valós értékrend természetes módon történő kialakulásához, ami nélkül igazi, torzításmentes szakmai közvélemény és egészséges közélet elképzelhetetlen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

…bár igaz az az állítás, hogy a magyar nyelvű közlés nem pótolhatja a nemzetközi kapcsolatrendszert és az ottani köztereken történő megmérettetést, de a fordítottja is igaz. Különösen fontosnak tarthatjuk, hogy kortárs hazai orvos-kutatóink legkiemelkedőbb eredményei összegzett formában, közérthető, ápolt magyar szaknyelven hozzáférhetők legyenek – mindenekelőtt a fiatal magyar orvosnemzedékek számára. Ez hozzásegít annak fenntartásához (vagy újraélesztéséhez?), ami a magyar szakemberek legnagyobb erőssége (s a külföldre került magyarok – nemcsak orvosok! – sikerének legfőbb »titka«) volt, s a jövőben is lehet: a sokoldalúság, az egészet egyben látó átfogó szemlélet létrejöttéhez, a »csőlátás«, a túlszakosodás helyett.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Michelberger Pál (2001, 30.) számolt be arról, hogy a Járművek című folyóirat egyik szerkesztőbizottsági ülésén parázs vitában fogalmazták meg az alábbiakat:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„[N]em engedhető meg, hogy anyagi okokból a magyar nyelvű tudományos cikkek, tanulmányok közlése megszűnjék, mert ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomban, a magyar nyelv használatában, sőt a tudományos közéletben is.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ki a felelős a magyar nyelvű orvosi és egyéb tudományírás háttérbe szorulásáért? Minden bizonnyal ebben szerepe van a Magyar Tudományos Akadémiának, annak a Magyar Tudós Társaságnak, amelyet a magyar nyelv ápolására alapítottak, a tudományok magyar nyelven való megszólalásának szorgalmazására – ez a Magyar Tudományos Akadémia küldetése. Jeles eleink ezt szentnek is tartották: az Igazgató Tanács állásfoglalása szerint „rendes taggá, tudományáról s különösen magyar nyelven kiadott munkái által esmeretes író lehet” (Juhász, 1985; Kiss L., 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így történt meg, hogy id. Lenhossék Mihály (1773−1840), aki a pesti orvosi kar tanára, korának egyik legképzettebbje, az „ország első” orvosa volt, és akinek ötkötetes, latin nyelvű Physiologia medicinalis (Orvosi élettan) című művét a birodalom határain túl is ismerték, nem lett az Akadémia tagja, mert munkája nem magyar nyelven született meg (Kiss L., 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mai helyzet azonban már más. A tudományos teljesítmény értékelésében, az MTA tagjainak sorába választásakor nemcsak nem elsőrendű szempont a magyar nyelvű tudományos cikkírás, de nem is tartozik bele. Sőt, azt is megengedik, hogy magyar anyanyelvű tudós az MTA doktora tudományos fokozatot idegen nyelvű értekezéssel, idegen nyelven megvédéssel is megszerezheti. Ezért is került szorult helyzetbe a magyar nyelvű tudományírás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a mai nemzetközi tudományos világ nem hasonlítható az 1830-as birodalmi viszonyokhoz, az anyanyelvi tudomány mégis ugyanolyan fontos, ha nem akarjuk a nyelvünket feladni. Álljon itt Apáczai Csere János csaknem négyszáz éve írt figyelmeztetése: „nyomorult az a nemzet, mely tudományt csak idegen kútfőből meríthet”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá Bessenyei György intő szava: „minden nemzet a maga nyelvén vált tudóssá, de idegenen sohasem”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elgondolkoztató, hogy Pucz Antal 1824-ben az anyanyelvi tudományok magas rangra emelésének hét módja között a tudományok magyar nyelven való közlését is említette (Kiss L., 2012). Hozzátette: „A nemzeti nyelv az a csatorna, mellyen a tudományok, és hasznos találmányok a Nemzetnek minden soraival a legrövidebb úton közöltetnek”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bugát Pál a 19. század első harmadának végén még azt írta, hogy fejletlen volt a magyar tudományos nyelv, mert a tudományokat nem művelték a honi nyelven. Igen, két évszázad tétlensége – a magyar tudományok mostohakora – szomorú bizonyítéka annak, hogy a szaknyelvek is csak állandó használatukkal fejlődnek, a nyelvhasználat a szaknyelveknek is a lélegzése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudomány magyar nyelvűségének szorgalmazója, Decsy Sámuel a Pannoniai Féniksz avagy hamvából fel-támadott magyar nyelv című írásában (1790) hangsúlyozta:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A hol idegen nyelven tanittatnak a tudományok, lehetetlen ottan azoknak, és a szép s hasznos mesterségeknek illendőképpen virágzani, és leg-jobb természeti talentumok-is örökkévaló míveletlenségben maradnak ottan.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Európai virágzó birodalmak […] mostani boldogságokat egyedül nemzeti nyelvek serény művelésének köszönhetik.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vámossy Zoltán, az Orvosi Hetilap nagyhírű főszerkesztője így írt:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A tudomány maga nemzetközi közkincs, de a közlési módja feltétlenül nemzeti, és írójának arra kell törekednie, hogy minél tökéletesebben az legyen. Magyarul írjunk tehát, ha magyar nyelven írunk, mert magyarságunk csak annyit ér, amennyi értéket mi magunk tulajdonítunk neki.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Idézem még Glatz Ferencet:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A magyar tudományos nyelv modernizálása csakis az anyanyelvű publikációs tevékenység során valósulhat meg. E modernizált tudományos anyanyelv jelenléte pedig feltétele az eredményes felső- és középfokú oktatásnak, a fiatalok versenyképességének.” (1999, 66.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem elhanyagolható az egyetemek szerepe sem: az az egyetem, amelyik megengedi, hovatovább előírja, hogy a PhD-fokozat megszerzése angol nyelvű értekezéssel és védéssel lehetséges, nem segíti anyanyelvünk ügyét. Tudom, hogy az angol nyelvű értekezésnek nemzetközi tudományos hozadéka van, és azt is, hogy így nagyobb súllyal vehetünk részt a nemzetközi tudományban, növelve országunk hírnevét. Ez rendkívül fontos, de nem szoríthatja háttérbe az anyanyelvünk iránti felelősséget. Javaslom, hogy a PhD-értekezés magyar nyelvű legyen, és magyarul kelljen megvédeni. A nemzetközi tudományos életben való szereplésünknek pedig úgy tehetünk eleget, hogy a PhD-fokozat megszerzésének követelményei között szerepeltetjük az értekezés angol nyelvű változatának benyújtását is. A két nyelven benyújtott értekezés a hallgatónak csak hasznára lehet, és a bírálók a jelölt angol nyelvű felkészültségéről is tájékozódhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vallom, hogy aki magyar nyelven ír tudományt,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • hitet tesz a magyarság közösségéhez való tartozásról, és arról, hogy számára ez a közösség létkérdés, ezért művelődéséhez hozzá akar járulni;
  • tudatában van annak, hogy a magyar tudománynyelv művelése a közösséget összetartó versenyképes anyanyelv megmaradásának záloga, és ezért ő is felelősséggel tartozik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Illyés Gyula nézetét továbbgondolva: magyar nyelven írni tudományt, jellem kérdése.
 

Fontos a nemzeti tudománynyelv és a nemzeti tudománynyelven írás?

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmondottak tükrében ez költői kérdés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss Jenő (2009, 68) erről így írt: „Mikor tudja megőrizni egy közösség anyanyelvét versenyképes nyelvként a gyorsan globalizálódó világban? Ha saját belső piacán megtartja, biztosítja nyelvének teljes körű használatát azzal, hogy tagjai a társadalmi élet minden szintjén és színterén használják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

S ebben az összefüggésben a szaknyelvek azért kitüntetett fontosságúak, mert az új ismeretek nagy része nem a konyhanyelvek vagy a hétköznapi szokványos csevegés, hanem a tudományok területén születik. Hozzájuk kötődik tehát az új fogalmak nyelvi megjelenítése (a fogalmi kódolás), valamint – a társadalom korszerűsödése szempontjából nélkülözhetetlen – új ismeretek, új tudás továbbadásának lehetősége és feladata is – továbbadni ugyanis csak azt lehet, ami van, s csak az tudja továbbadni, aki az ismeret, a friss tudás birtokában van.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nehezen vitatható, hogy a nemzeti tudománynyelven írás alapvetően meghatározza a tudományos ismeretek terjesztését is, s ekként a művelt, a tudományok eredményeit naprakészen ismerő társadalmakat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nemzeti közösség soha nem lesz egészében angol nyelvű, és nagyon valószínű, hogy kétnyelvű sem; kisebbség fog angolul is beszélni, kettéválik a társadalom, és ha nem lesz magyar nyelvű tájékoztatás az új tudományos eredményekről, a magyar társadalom sem lesz versenyképes, nemzeti közösségünk alulmarad a megmaradásáért való küzdelemben. A magyar nyelvű tudományok, az anyanyelvi tudományírás sorvadása, háttérbe szorítása ide vezet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek szellemében az európai nemzetek kiálltak a nemzeti tudománynyelv védelme mellett:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Az európai országok értelmiségének nagy része tudományos téren a nyelvi jövőt jelenleg egy olyan kétnyelvűségi modellben képzeli el, amelyben az anyanyelv mellett az angol a lingua academica, a tudomány nemzetközi nyelve. Ezen modell szerint az angolt a nemzetközi érintkezésben használják a kutatók, anyanyelvüket pedig saját anyanyelvi közegükben. Lássunk néhány példát! Swaan szerint Hollandiában, Luxemburgban, Dániában egyelőre nem látni jelét az angol térhódítása miatt annak, hogy »feladnák a nemzeti nyelvet« (67). Phillipson azt írja: a skandináv országok (angolul jól beszélő lakosságokról van szó) nyelvi ügyekben kompetens bizottsága fontosnak tartotta nemrég kinyilvánítani »az anyanyelv megőrzésének és fejlesztésének jogá«-hoz való ragaszkodását (2007: 91; az idézet második felét kiemelném, ugyanis a fejlesztés nélküli megőrzés egyenlő volna a múzeumba zárással, az pedig előbb-utóbb a mindennapos használatból való kivonással, azaz a róla való lemondással). A Holland Nyelvi Unió (Hollandia, Belgium flamand része és Surinam) nyilatkozatában úgy fogalmazott: a hollandnak feltétlenül »teljes értékű nyelvnek kell maradnia […] az első és legfontosabb kihívás az, hogy […] a holland maradhasson a felsőoktatás nyelve« (92). A dán rektori konferencia (2004) szerint a teendő: »egyensúlyt teremteni az egyetemek mint dán nyelven működő kutatási és oktatási intézmények által betöltött szerep és azon szükséglet között, hogy a kutatásban és az oktatásban meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést, amihez idegen nyelvek, főleg az angol nyelv ismerete szükséges« (85). Látható, hogy a cél a tudományban a kétnyelvűség, anyanyelvi dominanciával, a természettudományokban is kiegyenlített kétnyelvűséggel. Az angolt tehát nem az anyanyelv helyett, hanem mellette akarják használni.” (Kiss J., 2009, 72.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül álljon itt még Tolnai Vilmos (1870–1937) nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár nézete:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a magyar nyelvű tudományírás nem helyettesítheti az angol nyelvűt, hiszen a tudomány nemzetközi, abban csak angol nyelvű cikkekkel, előadásokkal stb. vehetünk részt, és kell részt vennünk. Ez elengedhetetlen, de emiatt nem hanyagolható el a magyar nyelvű tudományírás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes gondolatot vetett fel Frank Tibor akadémiai előadásában (id. Kiss J., 2015, 595–601.):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Fölmerül a kérdés, mi a sorsa azoknak az angol nyelvű közleményeknek, amelyek például egyetemi Annalesekben vagy szűk olvasókört elérni képes nemzeti idegen nyelvű kiadványokban látnak napvilágot, amilyenek nálunk a különböző Acták például.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a nemzeti idegen nyelvű folyóiratok nem kerülnek be a nagy irodalmi adattárakba, például PubMedbe, vajmi csekély az olvasottságuk, s egyáltalán nem biztos, hogy megéri fenntartani őket. Megkockáztatom azt a pogány gondolatot, hogy a magyar folyóiratokban való közlésük nagyobb olvasóközönséghez juthat el.
 

A magyar nyelvű tudománynyelvek újrateremtésének lehetőségei

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A teendőket három részre oszthatjuk: a tudomány művelőinek, a tudomány nyelvével foglalkozóknak, valamint az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia feladataira.
 
 
A tudósok, a nyelvészek tennivalói
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Egy-egy tudományterület magyar nyelvűvé tételéhez célszerű elvégezni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket már megtettünk és teszünk a magyar orvosi nyelv magyar nyelvűvé tételében. A legjelentősebbek:
    • A Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat alapítása – már 21. évfolyamnál vagyunk (URL1).
    • A magyar orvosi nyelv tantárgy bevezetése az orvosi egyetemeken – 17. éve tanítjuk.
    • A magyar orvosi nyelv tankönyve (szerk. Bősze Péter) és a Bősze Péter: A magyar orvosi nyelv – egyetemi tételkötet kiadása (Medicina Könyvkiadó).
    • Bősze Péter: A magyar orvosi nyelv – helyesírási útmutató (Medicina Könyvkiadó).
    • Bősze Péter: A magyar orvosi nyelv – nyelvhasználati megfontolások (Medicina Könyvkiadó).
    • Bősze Péter: Magyar orvosi értelmező szó- és nevezettár – előkészületben (URL2).
    • Bősze Péter – Baghy Kornélia: Az orvosi genetika és sejtbiológia magyarító, helyesírási és magyar értelmező kisszótára – előkészületben.
    • Magyar nyelvű, magyar orvosi nyelven megírt könyv, könyvfejezet (Bősze–Pálfalvi, 2019, 1–130.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes tudományok nagyobb nyelvkörei, hasonlóan az orvosi és a jogi nyelvhez, létrehozhatják saját nyelvi folyóiratukat. Ezzel megteremtődik az együtt gondolkodás lehetősége, a közös álláspont kialakítása; nem vesznek el a szórványos kezdeményezések, az egyedi törekvések nem válnak pusztába kiáltott szóvá; feltárhatók a gyökerek: a tudománynyelv múltja, és minden megőrződik az utókor számára. Hihetetlen érték megmentéséről van szó. Ilyen folyóirata lehetne például a műszaki tudományoknak (Magyar Műszaki Nyelv).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Sarkalatos a tudományterület szakszókincsének és használatának helyesírási egységesítése, szabályozása, ha még nem történt meg. A vegyészet nyelvének helyesírását már szabályozták. Természetesen az irányelveknek mindenkor igazodniuk kell A magyar helyesírás szabályai előírásaihoz.
  • Meghatározó a tudományterületek magyar értelmező szótárainak, az adott tudomány magyar nevezettárának létrehozása e-kiadás formájában, szabad hozzáféréssel.
  • Alapvető a magyar nyelvű tudományírás; nemcsak a tudománytársadalom állandó továbbképzésére, a szakmai ismereteik naprakészen tartásáért, hanem a társadalom egészének művelése céljából is. A társadalom a megfelelően színvonalas, mindenki számára elérhető oktatás mellett, a tudományos eredmények, a művészi alkotások megismerésével válik műveltté.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ismét Kiss Jenőt (2009, 68.) idézem: „Nagyon fontos érvet említ Michelberger Pál: »Továbbra is meg kell őrizni a nemzeti nyelvek szerepét a tudományban (közigazgatásban, szakmákban, művészetekben stb.), mert a társadalom minden rétegével csak anyanyelvükön tarthatjuk fenn az élő kapcsolatot« … Ennek érdekében mondta Marx György: »kötelezővé tenném a szép magyar nyelven megírt, magyar szavakat választékosan használó disszertációt minden tudományos fokozat elnyeréséhez« … Ezért írja É. Kiss Katalin is: »A szaknyelvek, az egyes tudományágak szókincsének megmagyarítása az adott szakma, tudományág művelőinek feladata. A szaknyelvi szókincs magyarításának legjobb ösztönzője a magyar nyelvű egyetemi oktatás, a magyar nyelvű tankönyvek, egyetemi jegyzetek készítése. Véleményem szerint – kivételes esetektől eltekintve – a PhD-dolgozatokat és nagydoktori, valamint habilitációs értekezéseket is magyar nyelven kellene kérni« (2004, 171).”
 
 
Az egyetemek feladatai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Nélkülözhetetlen a magyar nyelvű nevezetek szerinti oktatás: a tudományos fogalmak, elemek magyar elnevezéseinek tanítása, a magyar nevezetek jelentésének meghatározásával. Lényeges a magyar nevezetek nemzetközi megfelelőinek a megtanítása is, de a szükségtelen (a magyarul is tökéletesen kifejezhető) idegen szaknevek, szakkifejezések kerülendők.
  • Fontos a magyar nyelvű tudományírás megkövetelése, mégpedig az egyetem egységes szabatos nyelvi arculatának megteremtésével. Miként a világszínvonalú egyetemekről, intézetekből – például a Mayo Klinikáról – nem kerülhet ki tudományos közlemény, híradás anélkül, hogy az egyetem/intézmény tudományírói ne egységesítenék és tökéletesítenék, a hazai egyetemeinken is szükséges lenne a magyar tudományírók képzése és alkalmazása. A mutasd meg a dolgozatodat, megmondom ki vagy! – mondás az egyetemekre is vonatkozik.
  • Nem elhanyagolható a nyelvi tudatosságra nevelés: a tudományterület nyelvének egyetemi tantárgyként oktatása. Ez a tárgy az adott tudomány általános műveltségi ismereteit is okítja, tágítja a tudományos szemléletmódot.
  • Elengedhetetlen, hogy a PhD-értekezések és védések magyar nyelvűek legyenek, feltételrendszerükben pedig legalább öt magyar nyelvű tudományos közlemény megírása is legyen követelmény. Kiegészítésként az értekezés angol változata is szükséges. Hasonlóan, a honosítás csakis magyar nyelvű lehet, és a jelölt tudományos tevékenységének elbírálási szempontjai közt szerepeljen a szabatos magyar nyelvű tudományos munkák írása is.
 
 
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nyelvű tudománynyelvek újrateremtésének kulcsa a Magyar Tudományos Akadémia kezében van, és három saját hatáskörében meghozható belső határozattal egyszerűen megoldható:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Legyen elemi követelmény az MTA doktora tudományos fokozat megszerzésének a magyar nyelvű közlemények írása; a tudományágak jellege szerinti arányban. Az orvostudományban például legalább tizenöt fajsúlyos cikk, köztük legkevesebb három nagy ívű összefoglaló közlemény a magyar orvostársadalom tájékoztatására, továbbképzésére.
  2. Magyar állampolgár kizárólagosan magyarul védhesse meg magyar nyelven írt doktori értékezését. Követelmény a doktori értekezés angol nyelvű változata is. Az értekezés magyar nyelvének színvonala legyen az elbírálás egyik szempontja. Ezt független nyelvi bírálók ítéljék meg névtelenül.
  3. Állásfoglalás a magyar nyelvű tudományok védelméről.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eljutottunk abba a korba, amelyben a magyar nyelv ügyét ismét közüggyé kell tenni; ez szintén a Magyar Tudományos Akadémia feladata. Az akadémia elnöke rendkívül fontos mozgalmat kezdeményezett: a tudományok népszerűsítését, kezdve az iskoláktól, folytatva a társadalom legszélesebb rétegeiben. Ennek szerves része lehet a magyar tudományos nyelvek meghatározó jelentőségének tudatosítása is, erősítve a fiatalokban és a társadalom tagjaiban azt, hogy a magyar közösség jövőbeni megmaradásának letéteményese a versenyképes anyanyelv. Az anyanyelv alapvető jelentőségét a hírcsatornákon, az újságokban és minden más színtéren szakadatlanul népszerűsíteni kell, meg kell értetni, és el kell hitetni, hogy mindenki felelős az anyanyelvéért, és számadással tartozik annak használatáról.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában többek között célszerű hangot adni a következőknek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A magyar tudománynyelvek művelése, megújítása szempontjából elengedhetetlen a folyamatos nyelvművelés. A tudománynyelv műnyelv, használói alkották, alkotják meg; nem hagyható magára, mondván, majd megoldja magát. A tudománynyelvekben a menjen minden a maga útján nyelvszemlélet nem elfogadható, ezért a magyar tudománynyelvek művelése a magyar értelmiség kötelessége. Az ahogy a dolgok alakulnak (laissez faire) nyelvszemlélet egyébként az anyanyelvre nézve is veszélyes (Kontra, 2006, 183.).
  • Korunkban a tudományok világa kétnyelvű; nemzetközi (angol) és nemzeti (esetünkben magyar). Ez a kétnyelvűség egyformán fontos, egyik sem helyettesítheti a másikat. A nemzetközi érintkezésben az angol, a nemzetiben a nemzeti tudománynyelv használata kívánatos: az oktatásban, a kutatásban s a mindennapi gyakorlatban is a társadalom egész területén.
  • A magyar (nemzeti) tudománynyelv teljes értékű megőrzése közügy – tehát nemcsak a tudományok művelőire tartozik –, mivel a versenyképes társadalom megőrzésének feltétele. Az anyanyelvének használatért a társadalom minden tagja felelős, elszámolással tartozik.
    „A nyelv csak a mindennapos, az egyéni és közösségi lét minden szférájára kiterjedő használatban maradhat ép, teljes, egészséges.” (É. Kiss, 2004. 10.)
  • A magyar nyelvű felsőoktatás maradéktalan megtartása, anyanyelvűségének fejlesztése szintén közügy, az oktatók jogi felelőssége.
    „Ha a kutatók tudományuk művelésében nem a két- vagy többnyelvűségi, hanem az angol egynyelvű modellt követnék, akkor a felsőoktatás sem lehetne egy idő után más, mint angol egynyelvű. Ha a felsőoktatás teljesen angol nyelvűvé válna, akkor megnehezedne s egyre súlyosabb akadályokba ütközne az anyanyelvi tudományművelés, s kérdésessé válna az anyanyelv versenyképességének megmaradása.” (Kiss J. 2009, 73.)
  • Magyar kutatók kizárólagosan magyar nyelvű értekezéssel szerezhessenek tudományos fokozatot, tudományos rangot. Ez erkölcsi kérdés és tisztelet az elődök emberfeletti törekvései előtt. Ugyanakkor szükséges az értekezések angol nyelvű változata is, a nemzetközi tudomány számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További teendők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lényeges, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is teremtse meg egységes magyar nyelvi arculatát: alkalmazzon tudományírókat, akik egységesítenek minden akadémiai kiadványt (rendeleteket, véleményezéseket, könyveket stb.), mielőtt megjelennek. Ez példamutató lenne az egész társadalom számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a Magyar Tudományos Akadémia meghozza ezeket a határozatokat, ismét eleget tesz az alakuláskor megfogalmazott küldetésének is, az anyanyelv gondozásának, a tudományok magyar nyelven való megszólalásának.
 

Köszönetnyilvánítás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lekötelezett köszönetemet fejezem ki Kiss Jenő akadémikusnak önzetlen és útbaigazító segítségéért, valamint Siptár Péternek a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága elnökének a kézirat átnézéséért és véleményezéséért.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bańczerowski J. (2005): Nyelvi helyzetkép – 2005. In: Balázs G. (szerk.): Jelentés a magyar nyelvről (2000–2005). Budapest: Akadémiai Kiadó, 117–141.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Batári Gy. (1994): A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721−1867). (Az Országos Széchényi Könyvtár Füzetei 5) Budapest: OSZK, 19–26. http://mek.oszk.hu/19400/19451/19451.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bencédy J. (2013): Nyelvtudományi elméletek és nézetek a 20. században. Budapest: Tinta Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bősze P. (2011): Angomagyos zagyvaságok. Magyar Orvosi Nyelv, 11, 88–90. http://real-j.mtak.hu/14944/2/MONY_2011_02.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bősze P. (2018): A magyar orvosi nyelv szükségtelen idegen szavainak kérdésköréhez. Magyar Orvosi Nyelv, 18, 1, 37–49. http://real-j.mtak.hu/11748/1/MONY_2018_01.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bősze P. – Pálfalvi L. (szerk.) (2019): A hámeredetű petefészekrák. Nőgyógyászati Onkológia, 24, 1–120.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Decsy S. (1790): Pannoniai Féniksz avagy hamvából fel-támadott magyar nyelv. Bécs: Trattner, https://epa.oszk.hu/00800/00885/00005/mercurius2005_02.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

É. Kiss K. (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Budapest: Osiris Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Frank T. (2004): Nemzetek fölötti nyelv és nemzeti fennmaradás. Kulturális politikák esélyei Kelet-Közép-Európában. Magyar Tudomány, 808–823. http://www.matud.iif.hu/04aug/03.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Glatz F. (szerk.) (1999): A magyar nyelv az informatika korában. Budapest: MTA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Juhász I. (szerk.) (1985): Tudományos Gyűjtemény 1817–1841. I–II. (Magyar Hírmondó) Budapest: Magvető Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Juhász Nagy S. (2001): Köszöntő. Magyar Orvosi Nyelv, 1, 8. https://old.orvosinyelv.hu/dlObject.php?msz_id=7&/MONY_2001_01.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiefer F. (1994): A magyar nyelv mint a modern kommunikáció eszköze. Magyar Tudomány, 1, 631–642. http://real-j.mtak.hu/150/1/MATUD_1994.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss J. (2003): Általános kérdések. In: Kiss J. – Pusztai F. (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss J. (2009): A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit. Magyar Tudomány, 170, 1, 67–74. http://www.matud.iif.hu/2009/09jan/13.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss J. (2012): A magyar nyelv és nyelvközösség (Szent György Könyvek). Keszthely: Balaton Akadémia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss J. (2015): Tudásközvetítés, egyetemek és tankönyvek – gondolattöredékek és kérdések. In: Bárth M. J. – Bodó Cs. – Kocsis Zs. (szerk.): A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: MNYT–ELTE BTK, 595–601. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32981/A_nyelv_dimenzioi_u.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss L. (1998): Kísérlet az id. Lenhossék Mihály körüli rejtélyek feloldására – születésének 225. évfordulóján. Orvosi Hetilap, 139, 6, 311−313.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss L. (2012): Egy pápista „nyelvnevelő”, akit Kazinczy is tisztelt: Pucz Antal (1767–1831). Széphalom – A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 22, 129–138.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiss L. (2016): A két Pál – Balogh és Bugát – pennaharca a magyar orvosi nyelv érdekében. Magyar Orvosi Nyelv, 16, 70–74. https://old.orvosinyelv.hu/dlObject.php?publikacio_id=331&/MONY_2016_02_A%20k%C3%A9t%20_Kiss%20L.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kontra M. (2006): Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika. Alkalmazott Nyelvtudomány, VI, 1–2: 177–185.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lovász I. (1835): Értekezés a magyar nyelvújításról, és annak némely nevezetesebb hibáiról. Pest: Trattner–Károlyi

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Michelberger P. (2001): Nemzeti nyelv a tudományban: múlt-jelen-jövő? Magyar Orvosi Nyelv, 1, 30–33. https://www.epa.hu/03100/03139/00047/pdf/EPA03139_modern_nyelvoktatas_1998_01_003-008.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pethe F. (1815): Természet-história és mesterségtudomány. Első rész – Az Állatokról. I. kötet. Bécs: Nemzeti Gazda Hivatal, Reprint: Budapest: Kossuth Kiadó, 2008

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pólya J. (1836): Természettörténeti műszótan és létszerírat (Orismologia et organographia historiae naturalis). Tudománytár, 55–90. http://epa.oszk.hu/02100/02198/00010/pdf/Tudomanytar_10_1836_055-090.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sapir E. (1971): Az ember és a nyelv. (ford. Fabricius F.) Budapest: Gondolat Kiadó
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: www.orvosinyelv.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: www.orvosinyelv.hu
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave