Magyar Tudomány 2022/02
›
Tanulmányok
›
Fenntarthatósági konfliktusok és konfliktuscsökkentés a megosztáson alapuló gazdaságban • Sustainability Conflicts and Conflict Prevention in the Sharing Economy

Fenntarthatósági konfliktusok és konfliktuscsökkentés a megosztáson alapuló gazdaságban

Sustainability Conflicts and Conflict Prevention in the Sharing Economy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csutora Mária

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

maria.csutora@uni-corvinus.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megosztáson alapuló gazdaság az életünket javító innovációk mellett jelentős konfliktusokat is generál. Hogyan lehet békésebbé tenni az együttélést, megőrizni, sőt növelni a társadalmi hasznokat, csökkenteni a szabályozatlan működésből származó hátrányokat? Ezekre a kérdésekre keresi a cikk a választ.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány kategóriákba sorolja a megosztáson alapuló gazdaság által generált konfliktusokat. Bemutatja, hogy két nagy ütközési felület jön létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik fő konfliktusforrás az, hogy a konvencionális gazdaság a megosztáson alapuló gazdaság jelmezét felvéve beszivárog az amatőrgazdaság felségterületére, igényt formálva annak előjogaira és kedvezményeire. Ez a tisztességtelen verseny konfliktusok melegágyaivá válik. Az ajándékgazdasághoz közel álló sharing economy ugyanakkor kevés konfliktust generál, az amatőrgazdaságba belógó piacgazdaság pedig megszelídíthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik fő konfliktustípus az élhető környezettel kapcsolatos, a helyi közösségekre gyakorolt negatív hatásokat tartalmazza. Ezek csak a tevékenységek mennyiségi korlátozásával csökkenthetőek. Bemutatásra kerülnek a konfliktusok feloldására a világban jelenleg formálódó alternatív megoldások, melyekre példákat a turizmus és a mobilitás területéről hozok.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The sharing economy in addition to innovations improving our life also generates conflicts with the conventional economy and local people. How can we make this coexistence more peaceful, preserve and even increase social benefits, reduce the disadvantages of unregulated operations? The article seeks answers to these questions.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The article proposes a categorization of conflicts, which also serves as a basis for self-regulatory and regulatory suggestions. Two large potential conflict zones exist. One is at the border of conventional and sharing economy. Conventional economy can penetrate into the domain of the amateur sharing economy forming claims to its eased regulations. Unfair competition and uneven playing field become the hotbed of conflicts. A sharing economy close to a gift economy generates little conflict. A market economy that penetrates into the amateur economy can be tamed using self-regulatory and regulatory instruments.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The other main type of conflict includes negative impacts on local communities and the environment. These type of conflicts are more stubborn and persistent, and can only be reduced by limitation of sharing economy activities. Alternative self-regulatory and regulatory solutions to conflicts currently emerging in the world are presented.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: megosztáson alapuló gazdaság, fenntarthatóság, konfliktusok, szabályozás, élhető környezet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: sharing economy, sustainability, conflicts, regulation, livable environment
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.2.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megosztáson alapuló gazdaság irányváltó, megszakító innovációkat termel ki, amelyek komfortosabbá teszik életünket (Christensen–Overdorf, 2000). Egyesek a fenntartható gazdaság új modelljeként tartják számon (Mi–Coffman, 2019), hisz a termékek megosztása kevesebb termék/infrastruktúra előállítása mellett képes ugyanazokat a fogyasztói igényeket kielégíteni. Mások a közösségi gazdaság jellegét üdvözlik, mely biztosítja a helyi társadalom kohézióját, lehetőséget ad hátrányos helyzetű csoportok megsegítésére és a gazdasági tevékenységekbe való bekapcsolására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor konfliktusokat is generál mind a gazdaság hagyományos formáival, mind pedig az élhető környezettel kapcsolatban. Az adócsalás, a szabályzási deficitek miatt a szürke- és feketegazdaság melegágyaként tartják számon. A digitalizált turizmushoz kapcsolódó formái – például az Airbnb – pedig overturizmushoz, helyi forrópontok (hotspot) kialakulásához vezettek, nehezen élhetővé téve a környezetet a helyi lakosság számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fentiek miatt észszerűnek látszik, hogy egy cikk erejéig tisztázzuk a megosztó gazdaság helyét az ajándékgazdasághoz és a piacgazdasághoz képest, bemutassuk az ezekkel kialakult konfliktusok típusait, és azt, hogy hogyan rendezhető a konvencionális gazdasággal való helyzetük oly módon, hogy a társadalom számára az előnyök domináljanak a hátrányok felett.
 

A megosztáson alapuló gazdaság definíciója

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megosztáson alapuló gazdaság kifejezés utal a megosztás kétféle módjára: magában foglalja a termékek/szolgáltatások közös használatát és az online platformon keresztül történő információmegosztást. Végül pedig magában foglal egy olyan üzleti modellt, amely értéket teremt a fenti tranzakciók lebonyolításának közvetítésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jellegét tekintve az ajándékgazdaságból és az amatőrgazdaságból nőtt ki, majd piacosodott, de ma is kitölti a kettő közötti teljes spektrumot. Az átmenetnek többféle osztályozása lehetséges (lásd Netter et al., 2019). A legtöbb konfliktust a piacgazdaság és amatőrgazdaság határán találhatjuk, amelyeket a turizmus területéről származó példákkal illusztrálom.
 
 
Az ajándékgazdaság
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A skála egyik végpontját az ajándékgazdaság alkotja a maga ingyenes vagy kváziingyenes juttatásaival. David Cheal (2015) a nélkülözhető és nem szükségszerű tranzakciók morális gazdaságaként írja le az ajándékgazdaságot, amely hozzájárul a közösségi kapcsolatok fenntartásához és erősítéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ajándékgazdaságban az aktorok közötti gazdasági tranzakciók nem a piacon és nem pénz közvetítésével, hanem az ajándékok társadalmi normák által szabályozott és reciprocitáson alapuló rendszerén keresztül folynak. Az ajándékok itt sem viszonzatlanok és nem is tartósan egyoldalúak, bár sokszor másnak adunk, mint akitől kaptunk. Az ajándékozásra erkölcsileg szabályozott rendben és gyakorisággal, a közösség által felügyelt keretek között kerül sor. Társadalmi normák szabályozzák a hozomány, a karácsonyi ajándék, a menyasszonytánc értékét, vagy azt is, hogy kit illik kisegíteni kölcsönnel vagy ajándékkal, ha bajba kerül. A régi időkben nemcsak ismerősök, de az ajtón bekopogtató koldus vagy utazó is számíthatott ingyenes vendéglátásra, ajándékra. Szabó Katalin (2017) tiszta megosztásnak nevezi ezt a formát, Lazányi Orsolya és munkatársai (2020) pedig a szubsztantív gazdaság részének tekintik, szemben a piaci haszonorientált formális gazdasággal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ajándékgazdasághoz a piacgazdasággal elégedetlen fogyasztók olykor romantikus vágyódással közelednek, a piacgazdaság személytelenségével szemben itt érzik a közösség és az interperszonális kapcsolatok újraéledésének bölcsőjét. Empirikus vizsgálatok ugyanakkor kimutatták, hogy egyesek számára éppen az ajándékgazdaságban fellelhető közösségi elvárások okoznak frusztrációt és bizonytalanságot, amikor nem tudják előre, hogy a kapott ajándékszolgáltatásért pontosan milyen mértékű elköteleződést és viszonzást várnak el tőlük később, vagy aránytalannak érzik a viszontvárt szívesség értékét (Marcoux, 2009) (például 1 óra számítógép-javítás ugyanannyit ér-e, mint 1 óra takarítás?).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ajándékgazdaság akkor válik a megosztáson alapuló gazdaság részévé, ha belép a rendszerbe egy üzleti vállalkozás, amely az ajándékozó és ajándékozott közötti cserét közvetíti, általában valamilyen díjért cserében. Idegen, egymástól sokszor jelentős földrajzi távolságra levő emberek között is működhet ily módon a csere.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szállásszolgáltatók közül a megosztáson alapuló gazdaság és az ajándékgazdaság keresztmetszetében található a Couchsurfing és a Homeswap. A Couchsurfing esetében a lakásomban szabadon álló szobát vagy kanapét ajánlhatom fel vendéglátóként az ide látogató turistáknak ingyenesen. Ezt a formát utazáson kívül ismerkedésre, kapcsolatteremtésre használják, főként fiatalok. A honlapon nemcsak a kiadó szobáról, de a kiadó személyéről is találhatók fényképek és korára, hobbijára vonatkozó információk. Maga a Couchsurfing vállalkozás a közvetítő platformot biztosítja, amelyért díjat szed. A Homeswapet a Holiday cím film tette ismertté. Itt cserealapon történik a szolgáltatásnyújtás, két alany a nyaralás, pihenés hetére lakást cserél egymással. Ez a forma már távolabb áll az ajándékgazdaságtól, hisz a partnerek mindegyike kézzelfogható és kölcsönös előnyhöz jut. Az internetes platform szerepe azonban itt is csak a közvetítés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jellegüknél fogva ezek a szolgáltatások egy meghatározott réteget képesek mozgósítani, és a szolgáltatásnyújtás mértéke is korlátozott (nem cserélhetem el a lakásomat egész évre valakivel). Kevés konkurenciát jelentenek a konvencionális gazdaság számára. A megosztáson alapuló gazdaságnak az ajándékgazdasághoz kötődő szeletét ezért „szelíd” innovációként értékelhetjük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A megosztáson alapuló gazdaság konfliktuszónája (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sharing economyba tartozó mobilitási vállalkozások spektruma szintén nagyon széles. Az ajándékgazdasághoz tartozó ingyenes autómegosztó vagy telekocsi szolgáltatások működnek közösségi alapon, egy-egy településen, civil kezdeményezés alapján. Ez esetben a sofőr célja nem a bevételszerzés, hanem az utazási költségeinek csökkentése. Az útra akkor is elmegy, ha nincs utasa, nem azért utazik, mivel fizetnek érte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A skála következő eleme az amatőrgazdaság, amelyben a szolgáltatások célja már a bevételszerzés.
 
 
Az amatőrgazdaság (kiegészítő gazdaság, kisegítő gazdaság)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amatőrgazdaságnak azt a jelenséget nevezem, amikor valaki jövedelemkiegészítésként nem a saját fő szakmájában, hanem attól eltérő gazdasági területen folytat alkalomszerű gazdasági tevékenységet. Korábban nem volt jellemző, hogy kiegészítő tevékenységként valaki a főállásától teljesen eltérő, nem mezőgazdasági tevékenységet végezzen. A ’kiegészítő gazdaság’ és a ’kisegítő gazdaság’ kifejezést lefoglalta már a háztáji mezőgazdasági tevékenység, a továbbiakban ezért az amatőrgazdaság kifejezést használom.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a részmunkaidős vagy mellékállások általában szorosan kötődnek egy munkavállaló képzettségéhez, addig az amatőrgazdaságban folytatott tevékenységek inkább az egyén hobbijához vagy valamilyen vagyontárgy birtoklásához kapcsolódnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megosztáson alapuló gazdaságban megjelentek az amatőr taxisok, amatőr idegenvezetők, önjelölt szakácsok és festők, művészeti órákat adók, kutyasétáltatók, kézművesek, akik eseti jelleggel vagy rendszeresen pénzért nyújtanak szolgáltatást, árulnak terméket, de alapvetően nem ebből élnek. A hobbihoz köthető amatőrgazdaság körébe tartozik a Budapesten szaporodó lakáséttermek köre vagy a korongozást, fuvolaórát, karkötőkészítést, egyéb tevékenységet megosztó amatőr vállalkozók, az „élménybnb”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vagyontárgyhoz köthető amatőrgazdaság a saját személyi használatú autóval végzett autómegosztó vállalkozás vagy a lakás- és szobakiadás nem főtevékenységi jelleggel. Főként a hosszú távú lakáskiadás (albérleteztetés) és az alkalmi rövid távú lakáskiadás tartozik ebbe a kategóriába.
 
 
Ütközőzóna a piacgazdaság és az amatőrgazdaság között
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ütközőzónában működő vállalkozások jellemzője, hogy ügyfeleik között amatőr és professzionális vállalkozók is megtalálhatóak, de mindkét kategória az amatőrgazdaság szabályai szerint szeretne működni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Airbnb eredetileg a felesleges saját szálláskapacitás megosztására jött létre, de tipikus példájává vált a konvencionális gazdaság beszivárgásának az amatőrgazdaságba, arra, hogy az amatőrök számára adott kedvezőbb szabályozási helyzetet igyekeznek kihasználni az amatőr mezbe bújt profi vállalkozók is. Az Airbnb működése előtt is léteztek a szállás keresését megkönnyítő honlapok (booking.com, szallas.hu), ahol nemcsak szállodák, hanem a fizetővendéglátás körébe tartozó magánszállások is hirdették ajánlataikat. Az Airbnb megjelenése mégis drasztikusan felborította a piaci viszonyokat. A vállalat titka a tranzakciós költségek drasztikus csökkentésében rejlett, a nemzetközi működésben, és abban, hogy lehetőséget teremtett az amatőrgazdaságnak is a piaci megjelenésre. A webes felület drasztikusan leegyszerűsítette a piacra lépés feltételeit, és azt is, hogy a kereslet és kínálat egymásra találjon. Az egyenlőtlennek érzékelt versenyfeltételek miatt jelentős konfliktus keletkezett a konvencionális gazdasággal.
 
 
Professzionális piacgazdaság
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megosztáson alapuló vállalkozások megtalálhatók a professzionális piacgazdaság területén is, ide tartozik például a BUBI vagy a Greengo vállalkozás, melyek saját eszközeikkel nyújtanak megosztott használatot magában foglaló szolgáltatást. Ezek szabályozási helyzete általában tiszta, ezért a gazdaság hagyományos formáival kevesebb konfliktusuk adódik. Egymással természetesen konkurálhatnak (MOL Limo és Greengo), és egyes vállalkozások esetében az élhető környezet szempontjából is generálhatnak konfliktusokat (például a Lime rendetlenül széthagyott elektromos rollerei).
 
 
Az amatőrgazdaság társadalmi és környezeti előnyei
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az amatőrgazdaság foglalkoztatási lehetőséget nyújt olyan egyének számára, akiket a konvencionális piacgazdaság már kilök magából. Idősebb munkavállalók, ha állás nélkül maradnak, gyakran válnak kényszervállalkozóvá. Ha rendelkeznek saját tulajdonú lakással vagy gépjárművel – akkor a megosztáson alapuló gazdaság a jövedelempótlás viszonylag egyszerű formáját kínálja számukra. Jövedelemkiegészítésre tehetnek szert diákok, kismamák, munkaerejüket csak korlátozottan, részidőben felkínálni akaró munkavállalók. Az amatőrgazdaság ezen formája inkább előnyös a társadalom számára, még az adózás szürke zónájában is érdemesebb lehet fenntartani, mint támogatást folyósítani ezen csoportok számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az amatőrgazdaság olyan szolgáltatást is képes nyújtani, amelyet tisztán üzleti alapon működő vállalkozásoknak nem éri meg, így kielégítetlen igények maradnának nélkülük. Például olyan fesztiválokra, túrákra, amelyek nem frekventált helyekre irányulnak, csakis telekocsis rendszerrel lehet eljutni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A használt cikkek megosztása, árusítása, a szabad kapacitások megosztása környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen anélkül csökkentheti az erőforrások igénybevételét, hogy csökkentené a fogyasztók által élvezett szolgáltatások mennyiségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megosztáson alapuló gazdaság előnyei mellett törekedni érdemes arra, hogy a vadul burjánzó formákat mederbe tereljük. Ehhez először is tisztázni érdemes, hogy milyen típusokba esnek ezek a konfliktusok.
 

A fenntarthatósági konfliktusok csoportosítása

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megosztáson alapuló gazdaság által teremtett konfliktusok öt csoportba sorolhatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Azon információs technológiai (IT) és üzleti modell innovációk, amelyek megszakító, irányváltó innovációknak (disruptive innovation) tekinthetők, jelentős mértékben eltérnek és konfliktusban vannak a konvencionális piacgazdaság technológiáival, ugyanakkor hatékonyabbak, olcsóbbak, funkcionálisan jobbak. Az internetes platform fenntartási költsége alacsonyabb, mint egy taxis diszpécserközpont. A webáruház működési költsége is alacsonyabb, mint egy üzletházé. A megszakító innovációkat tolerálnunk kell akkor is, ha ez átmenetileg költségekkel és fájdalommal jár a gazdaság egyes szereplői számára, hisz ezek hatékonyabb, jövőbe mutató technológiák. Az új helyzet éppen a konvencionális gazdasághoz tartozó szereplők részéről igényel alkalmazkodást, nekik kell változtatni technológiájukon és/vagy üzleti modelljükön.
  • A megosztáson alapuló gazdaság egyes területeken jelentősen csökkenti a piacra lépés költségeit, valamint az ügyletek lebonyolításának tranzakciós költségeit is, ezért nagy számban léphetnek be a piacra olyanok, akik egyébként nem nyújtanának piaci szolgáltatást. Például a webshopok nyitása nem igényel akkora beruházást, mint egy üzletház nyitása. Ez a verseny éleződéséhez vezethet. A piaci verseny intenzitásának növekedése önmagában nem teszi jogossá a megosztáson alapuló gazdaság elleni fellépést.
  • Konfliktusokat generál az a tisztességtelen üzleti gyakorlat, amikor a konvencionális gazdaság beszivárog a megosztáson alapuló gazdaságba, követeli annak minden kedvezményét és előjogát, miközben hagyományos értelemben vett üzleti tevékenységet bonyolít le. (Vállalkozók beszivárgása az Airbnb piacára vagy az Oszkár Telekocsi autómegosztó rendszerébe.) A legélesebb konfliktusok ezen a frontvonalon jönnek létre. A konfliktusok kezelésének fő eszköze ez esetben a piacgazdaság és a megosztáson alapuló gazdaság minél határozottabb lehatárolása akár a vállalatok által önkéntesen, akár szabályozási kényszerrel.
  • A negyedik típusú konfliktust a megosztáson alapuló gazdaság környezeti és társadalmi externáliái generálják. A turizmus területén olyan mértékű overturizmus jött létre, amely egyes helyi forrópontokban nehezen élhetővé tette az életet a helyi lakosok számára, túlzsúfoltsághoz, környezetszennyezéshez vezet. A budapesti bulinegyed lakói szenvednek a zajterheléstől és a bulikkal járó egyéb problémáktól. Ez a fajta probléma rendkívül makacs, és a tevékenységek korlátozása nélkül aligha oldható fel.
  • Az ötödik csoportba a hosszabb távú és áttételesebb társadalmi-gazdasági hatások tartoznak, amelyek nehezen mérhetőek fel, intangibilisek, olykor önmagukban is ellentmondásosak. A digitális megosztás közelebb hozhat egymáshoz távol élőket, de eltávolíthatja egymástól a közel élőket. Segítheti az időseket, a fogyatékossággal élőket online szolgáltatásokhoz hozzáférni, ugyanakkor nehezebb lehet számukra az alkalmazkodás a nagyon gyorsan változó digitális világhoz. A digitális társadalom újonnan keletkezett paradoxona, hogy miközben egyre tovább élünk, a társadalom egyre nagyobb részét teszik ki az idős, a változó digitális világhoz nehezebben alkalmazkodó polgárok, aközben a gyorsan változó technológiai környezetben még a megszerzett digitális kompetenciák is egyre hamarabb évülnek el. A digitalizáció feleslegessé teszi az utazások egy részét, de az utazások könnyű szervezhetősége mégis növelte a mobilitási igényeket. Szalavetz Andrea (2018) szerint a digitalizáció hosszabb távon inkább növelheti a nyersanyag- és energiafogyasztást. Jelen cikknek nem témája, hogy rendet teremtsen a hatásoknak ebben a szövevényes és komplex világában, ehelyett a közvetlen és rövid távon ható konfliktusokra fordítjuk figyelmünket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A megosztáson alapuló gazdaság konfliktusainak tipizálása
Konfliktus típusa
Oka
Károsult
Feloldási lehetőség
Megszakító innováció
Az új üzleti modell más/jobb
A konvencionális gazdaság szereplői
Nem igényel beavatkozást
A verseny éleződése
Csökkennek a piacra lépés költségei, új szereplők belépése
Az adott területen régebben működő szereplők
Nem igényel beavatkozást
Tisztességtelen
versenyfeltételek
A piaci szféra adóelkerülés célzattal a sharing economy álarcát ölti fel
A konvencionális gazdaság szereplői, akik nehezebb feltételek mellett szolgáltatnak
Tiszta határt kell húzni a megosztáson alapuló gazdaság és a piaci szféra között
Közvetlen externális hatások
Túlzsúfoltság miatti romló élhetőség, forrópontok
Helyi társadalom konvencionális gazdaság
A szolgáltatások mennyiségi korlátozása
Intangibilis externális hatások
Hosszú távú és közvetett hatások
Nehezen meghatározható
Lesznek nyertesei és vesztesei az átalakulásnak
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A konfliktusok csökkentésére kialakult módszerek csoportosíthatóak a konfliktus típusa szerint, illetve aszerint, hogy szabályozási vagy önszabályozási mechanizmussal oldhatóak-e meg. Izgalmas, hogy a megosztáson alapuló vállalkozások egy része felismerte a konfliktusokban rejlő veszélyeket, és kezdeményező módon saját maga próbált tiszta helyzetet teremteni. Elsőként tehát nézzünk néhány jó példát a követendő önszabályozási kezdeményezésekre.
 

Konfliktusok csökkentése vállalati önszabályozással

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sikeres önszabályozási törekvésekre két jó példa a Bolt és az Oszkár belső szabályozása. A következőkben ezt ismertetem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországról a taxisok érdekvédelmi szervezetének hatására kitiltották az Ubert. Érdekes ugyanakkor, hogy a lényegében az Uberrel azonos elven működő Bolt képes volt felvenni Magyarországon a taxisjelmezt, megfelelni a magyar előírásoknak, miközben saját működési elveit sem adta fel. A Bolt észt központú társaság, amely ma már számos nagyvárosban jelen van (pl. Ausztrália több városában, ill. London, Prága, Budapest), és az Uber legnagyobb kihívója a piacon. Árai hasonlóak vagy némileg az Uber alatt vannak, és saját gépjárművükkel dolgozó amatőr sofőröket is alkalmaz, de nem zárja ki teljes flották vagy hivatásszerűen dolgozó sofőrök csatlakozását sem. Ha Prágában utazunk vele, akkor jelzetlen jármű érkezik sofőrrel, ugyanúgy, mint az Uber esetében. Magyarországon ellenben sárga, megkülönböztető színű Bolt jelzést viselő járműre számíthatunk. A Boltról kevesen tudják itthon, hogy nem hagyományos értelemben vett taxitársaságot takar, képes volt arra, hogy oly módon nyújtson autómegosztó szolgáltatást akár amatőr sofőrökkel és magángépjárművekkel, hogy közben teljesíti a taxis vállalkozásokra vonatkozó magyar szabályozást is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Oszkár telekocsirendszer, amely elsősorban távolsági útvonalakra közvetít autómegosztást, közös költségviseléssel, de akár profitalapon is. A cég által közvetített szolgáltatók között amatőr, saját kocsiját és saját útját megosztó egyének és profi, a vállalkozásból élő szolgáltatók egyaránt megtalálhatóak. Ez utóbbiak általában magasabb áron szállítanak, de több kényelmi szolgáltatást nyújtanak, és kiszámítható, rendszeres fuvarokat kínálnak. Az útmegosztó (ride-sharing) szolgáltatás jelentős környezeti és társadalmi előnyökkel jár, hisz a gépjárműforgalom csökkentésén keresztül csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, ugyanakkor költségcsökkentést biztosít az arra rászoruló autósnak/utasnak. Az Uber betiltását az Oszkár fenyegetésként élte meg, és működésében törekszik az amatőr sofőrök által ajánlott alkalmi és költségmegosztó szolgáltatásokat elválasztani a professzionális fuvarozó cégek ajánlataitól. A professzionális cégek ajánlatai mellett minden esetben feltünteti az „Ellenőrzötten engedélyekkel rendelkező üzleti vállalkozás” vagy az egyéni vállalkozók esetében az „üzleti sofőr” címkét. Saját kritériumrendszert alkalmaz, amely alapján elvégzi a minősítést. Az autómegosztó szolgáltatás iránti kereslet gyorsan növekszik, ezért fontos, hogy a vállalat tiszta piaci helyzetet teremtsen (Soltész–Zilahy, 2020). Az amatőrgazdaság és a professzionális gazdaság szétválasztására az Oszkár saját szempontrendszert dolgozott ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Az önszabályozás lehetőségei
Szabályozás jellege
Példa
Kihívások, potenciális problémák
A professzionális gazdaságra vonatkozó szabályok abszorpciója a vállalati gyakorlatba
A Bolt sárga autókat használ Budapesten, taxométer, számlázás, budapesti fuvardíjak vannak
A vállalat sharing economy jellegének megőrzése
Az amatőrgazdaság és a professzionális gazdaság lehatárolása önszabályozással
Oszkár: például 18 Ft/km díj és havi 40 utas alatt nem üzleti sofőr
A szabályozó hatóság mennyire fogadja el ezen kritériumokat?
A profikra és az amatőrökre más szabályok érvényesítése
Például az üzleti vállalkozások és üzleti sofőrök esetében ellenőrzi az összes engedély meglétét
Milyen előnyöket tud kínálni az üzleti vállalkozásoknak, ha egyre jobban csökkenti az előnyeiket?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az önszabályozás akkor hiteles, ha

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • saját működésében határozottan elválasztja egymástól a professzionális vállalkozók és az amatőrök tevékenységét. Mind az elhatárolás alapja, mind pedig a vállalkozók besorolása kívülről is látható, egyértelmű;
  • a professzionális vállalkozóknál megköveteli, hogy megfeleljenek mindazon hatósági előírásoknak, amelyek egyébként a piacgazdaság többi szereplőjére érvényesek;
  • a professzionális gazdaság kifehérítése érdekében együttműködik az adóhatósággal;
  • az amatőrök esetében továbbra is biztosítja az egyszerűsített, könnyített feltételek melletti működést, amennyiben ez nem ütközik jogszabályba.
 

Együttműködés a vállalkozás és a hatóságok között

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sharing economy résztvevőinek az önszabályozáson kívül érdemes együttműködésre törekedniük a hatóságokkal, annak érdekében, hogy a működésükkel kapcsolatos aggályokat eloszlassák. Jancsik András és szerzőtársai (2018) felhívják rá a figyelmet, hogy a kormányzat sokszor téves szabályozási intézkedéseket hoz. Ennek oka, hogy a piac régi szereplői általában jobb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkeznek, valamint az új formákkal és újszerű szabályozási megoldásokkal szemben mindig sok a félreértés, a bizonytalanság.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sharing economy ellen gyakran felhozott érv, hogy a szürkegazdaság zónájában mozog. Valójában azonban a webes platformon keresztül történő adatmozgás miatt ez a szféra más szféráknál egyszerűbben fehéríthető ki, amennyiben az érdekelt felek együttműködnek. Barcelonában az Airbnb 2018-ban hozzáférést adott a helyi hatóságoknak az adatbázisban felsorolt ingatlanok adataihoz. Ennek hatására törölték a hatósági engedély nélkül felkínált ingatlanokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozások ugyanakkor átvállalhatnak közösségi feladatokat is, ami segít a bizalom felépítésében és a társadalmi hasznosságuk bizonyításában. Az USA több városában – ahol nincs hatékony és jól működő tömegközlekedés, még támogatásban is részesítik a Liftet és az Ubert, hiszen részt vesznek a közösségi közlekedés megoldásában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Együttműködés a sharing economy és a hatóságok között
Együttműködés formája
Példa
Kihívás
Hozzáférés biztosítása a vállalati adatbázishoz
Barcelonában az Airbnb hozzáférést adott a szállásadók adatbázisához a hatóságoknak
Csökken a vállalat ügyfélköre, ami érintheti az eredményességet. Nő viszont a legitimitása
Online platform, adatszolgáltatás a hatóságoknak
Jelentik a lakáskiadók éves jövedelmét az adóhatóságnak
Csökkenhet a vállalat ügyfélköre, ami érintheti az eredményességet
Közfeladat ellátása
A sharing economy kiválthatja a tömegközlekedés fejlesztését
A szolgáltatás fenntartása hosszabb távon az adott feladatok mellett
A hatóságok megkeresése, együttműködés a szabályozás kidolgozására
A Fővárosi Közgyűlés megkeresése az érdekelt taxitársaságok részéről
Bizalom felépítése, a konkurencia is próbál a szabályozásra hatni
 

A konfliktusok csökkentése szabályozással

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabályozás szerepe kiterjed az amatőr- és a piacgazdaság lehatárolására, külön szabályozás kidolgozására a kétféle gazdaság számára, az élhető környezet biztosítására, ahol forrópontok keletkeznének, valamint a megosztáson alapuló gazdaság más esetleges externális hatásainak csökkentésére.
 
 
A sharing economy és piacgazdaság elválasztása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Berlinben 2016 és 2018 között be volt tiltva az Airnb-n keresztül történő kiadás, ezt követően azonban szabályozták a tevékenységet. A lakások tulajdonosai saját otthonukban egy vagy több szobát korlátlanul megoszthatnak, a második lakásukat viszont maximum évi 90 napra, szigorú feltételekkel. Ily módon Berlin definiálta a megosztáson alapuló gazdaság és a piacgazdaság határát. 2020-tól kezdve Magyarországon is az önkormányzatok rendeletben határozhatják meg az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát. Ezzel csökkenthető lesz az élhető környezetet negatívan érintő forrópontok túlterheltsége.
 
 
Az élhetőség biztosítása a tevékenység korlátozásával
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élhető környezet biztosítása azt jelenti, hogy a turizmustól erősen sújtott forrópontokban erősebben korlátozzák a sharing economyt. Bécsben 2018 decembere óta tilos a kijelölt lakóövezetekben a lakások kereskedelmi célú kiadása Airbnb keretében. A saját lakás megosztása továbbra is engedélyezett. Barcelonában engedélyhez kötötték a lakások rövid távú bérletbe adását, és ezt megtagadják a túlzott turizmussal sújtott területeken. Valenciában csak olyan lakások adhatók ki, amelyek üzletek felett vagy lakások alatt helyezkednek el, a lakásokkal egy szinten levő apartmanok nem. Továbbá egy épületen belül a lakások maximum 50%-a adható ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. Az amatőrgazdaság és a professzionális gazdaság lehatárolása szabályozással
Szabályozás jellege
Példák
Kihívások, potenciális problémák
Az amatőrgazdaság jellegének meghatározása
Hosszú távra kiadható szoba, rövid távra csak engedéllyel
Korlátozott mértékben, de kijátszható elvárások
Az amatőrgazdaság lehatárolása mennyiségi korlátozással
Például évente legfeljebb 60 napra adható ki lakás
Betarthatóság, ellenőrzés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. Az élhető környezet biztosítása helyi szabályozási megoldásokkal
Szabályozás jellege
Példa
Kihívások
Területi korlátozás
Például történelmi negyedekben tiltják a rövid távú lakásbérletet
A terület pontos lehatárolása vitákat indukálhat
Mennyiségi korlátozás egy adott területen
Egy épületben a lakások maximum 50%-a adható ki
A kiszorulók igazságtalannak ítélhetik a rendszert
Korlátozás az adott terület jellege alapján
A történelmi városközpontban korlátozott számú engedély
A terület pontos lehatárolása vitákat indukálhat
Engedélyeztetési kötelezettség, engedélyek számának limitálása
Minden lakáskiadás engedélyköteles, számuk korlátozott
Növelheti a korrupció kockázatát
 

Következtetések

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikk bemutatta a megosztáson alapuló gazdaság térnyerése kapcsán kialakult konfliktusok típusait. A megosztáson alapuló gazdaság szabályozott mederbe terelésére alakulóban van a szabályozás. A szabályozásnak az amatőrgazdaság és a piacgazdaság elválasztására kell fókuszálnia, és arra, hogy ne alakuljanak ki az élhető környezetet veszélyeztető forrópontok. A problémák jelentős része kezelhető, miközben a megosztáson alapuló gazdaság formája számos társadalmi előnyt is képes generálni. Az externális hatások vizsgálata – különös tekintettel a hosszú távú hatásokra – így is további vizsgálatokat igényel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás az NKFIH-869-10/2019 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi Kiválósági Program finanszírozásában valósult meg.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cheal, D. (2015): The Gift Economy. Routledge

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Christensen, C. M. – Overdorf, M. (2000): Meeting the Challenge of Disruptive Change. Harvard Business Review, 78, 2, 66–77. https://hbr.org/2000/03/meeting-the-challenge-of-disruptive-change

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dudás G. – Boros L. (2019): A közösségi gazdaság (sharing economy) definiálásának dilemmái.Tér és Társadalom, 33, 1, 107–130. DOI: 10.17649/TET.33.1.3058, https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3058

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jancsik A. – Michalkó G. – Csernyik M. (2018): Megosztás megosztottság nélkül – az Airbnb és a budapesti szálláshelypiac átalakulása. Közgazdasági Szemle, 65, 3, 259–286. http://real.mtak.hu/77930/1/03_Jancsik_MichalkoCsernyikA_u.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lazányi O. – Veress T. – Bársony F. (2020): Megosztásos gazdaság – a megosztás vagy a fogyasztás tere? Sharing Economy – The Space of Sharing or Consumption? Tér és Társadalom, 34, 2, 67–87. DOI: 10.17649/TET.34.2.3206, http://real.mtak.hu/111946/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Marcoux, J. (2009): Escaping the Gift Economy. Journal of Consumer Research, 36, 4, 671–685. DOI: 10.1086/600485, https://www.researchgate.net/publication/46553726_Escaping_the_Gift_Economy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi, Z. – Coffman, D. (2019): The Sharing Economy Promotes Sustainable Societies. Nature Communications, 10, 1214. DOI: 10.1038/s41467-019-09260-4, https://www.nature.com/articles/s41467-019-09260-4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Netter, S. – Rahbek, E. – Pedersen, G. et al. (2019): Sharing Economy Revisited: Towards a New Framework for Understanding Sharing Models. Journal of Cleaner Production, 221, 224–233. DOI: 1016/j.jclepro.2019.02.225, https://research-api.cbs.dk/ws/files/61726038/sarah_netter_et_al_sharing_economy_acceptedmanuscript.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Réthy K. – Dezsény Z. (2013): Közösség által támogatott mezőgazdaság. Budapest: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, https://orgprints.org/id/eprint/26263/1/kozosseg_altal_tamogatott_mezogazdasag.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Soltész P. – Zilahy G. (2020): A Network Theory Approach to the Sharing Economy. Periodica Polytechnica Social and Management Sciences, 28, 1, 70–80. https://pp.bme.hu/so/article/view/12597/8564

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó K. (2017): Intézményi vállalkozások: intézményi újítások – létező intézmények kombinációjával. Vezetéstudomány–Budapest Management Review, 48, 3, 2–14. DOI: 10.14267/VEZTUD.2017.03.01, http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2767/1/VT_2017n3p2.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szalavetz A. (2018): Digitális átalakulás és fenntarthatóság. Közgazdasági Szemle, 65, 10, 1067–1088. DOI: 10.18414/KSZ.2018.10.1067, http://real.mtak.hu/86980/1/04%20Szalavetz%20AndreaA.pdf
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave