Magyar Tudomány 2022/04
›
Tanulmányok
›
Hogyan hatott a Covid-helyzet az élelmiszeripari ellátási láncokra Magyarországon? • How Did the Covid Pandemic Affected the Food Supply Chains in Hungary?

Hogyan hatott a Covid-helyzet az élelmiszeripari ellátási láncokra Magyarországon?

How Did the Covid Pandemic Affected the Food Supply Chains in Hungary?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jámbor Zsófia1, Nagy Judit2, 1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

judit.nagy@uni-corvinus.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a magyar élelmiszer-ellátási láncok szereplői milyen kihívásokkal szembesültek 2020-ban a Covid19-világjárvány következtében, és hogyan tudtak megbirkózni ezekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élelmiszeripar létfontosságú szerepet játszik a lakosság ellátásában, és ez a járvány következtében felerősödött. Feltételezésünk szerint azonban az élelmiszeripar egyes alágazatait nem egyformán érintette a válság: a fogyasztás az olcsóbb, alapvető élelmiszerek felé tolódott el, míg a drága és/vagy luxustermékek (például csokoládé) iránti kereslet csökkent. Ugyanakkor a vevői preferenciák átrendeződése és a növekvő háztartási fogyasztás nem tudta ellensúlyozni a szálloda-, étterem- és vendéglátóipar- (Horeca) ágazat bezárása miatt kieső értékesítési volument.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunkban kvalitatív módszertant alkalmazunk, és félig strukturált interjúkat készítünk az élelmiszer-ellátási lánc szereplőivel, hogy a megfigyeléseket esettanulmányban összegezzük. Nyersanyagtermelőket, -feldolgozókat, ágazati szakmai szövetségeket, egy kiskereskedőt és egy, az élelmiszer-ágazatra szakosodott logisztikai szolgáltatót kerestünk meg, hogy megértsük, milyen problémák merültek fel a járvány miatt az ellátási lánc szintjén, és hogyan lehet ezeket kezelni, illetve milyen hatással voltak az ellátási lánc szereplőire.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében elmondható, hogy a magyar élelmiszeripar sikeresen túllépett a Covid19 hatásain, politikai megítélése megerősödött, és az ország élelmiszer-önellátási képességének jelentősége megnőtt. Az elkövetkező időszakban a hazai és az Európai Unió agrár- és élelmiszeripari beruházásokat lehetővé tevő támogatásai is segítik ezt a törekvést.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The aim of the study is to show what challenges the actors of the Hungarian food supply chains faced during 2020 as a result of the COVID-19 pandemic and how they were able to deal with them.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The food industry plays a vital role in supplying the population and this has intensified as a result of the epidemic. However, according to our assumption, some sub-sectors of the food industry were not equally affected by the crisis: consumption shifted towards cheaper, basic foods, while demand for expensive and/or luxury products declined (e.g. chocolate). At the same time, the reorganization of final customers’ consumption and the increasing household consumption could not offset the lost sales volume due to the closure of the Hotel, Restaurant and Catering (Horeca) sector.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In our research, we apply a qualitative methodology and conducted semi-structured interviews with actors in the food supply chain to sum up the observations in a case study. We were looking for raw material producers, processors, a retailer and a logistics service provider specializing in the food sector to understand what problems have arisen at the supply chain level and how they can be addressed, and what impact they have had on the actors of the supply chain.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Overall, the Hungarian food industry has successfully overcome the effects of COVID-19, its political judgement has strengthened, and the importance of the country’s ability to self-supply with food has increased. In the coming period, domestic and European Union subsidies to support agricultural and food industry investments will also help supporting this endeavour.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: élelmiszeripar, ellátási lánc, Covid19
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: food industry, supply chain, COVID-19
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.4.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A járvány időszaka alatt bebizonyosodott az élelmiszeripar fontossága, az országok ráébredtek stratégiai jelentőségére, előtérbe került az önellátás képessége, amelyek együttesen az ágazat felértékelődéséhez vezettek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár az élelmiszeripar a lakosság ellátása szempontjából alapvető termékeket állít elő, az egyes alágazatokat eltérő módon és mértékben érintette a pandémia. Kutatásunk célja áttekinteni a legfontosabb élelmiszeripari alágazatokat (hús, tej, pékáru és tésztagyártás, zöldség- és gyümölcsfeldolgozás), középpontba állítva a feldolgozókat, egyes esetekben a termelőket, illetve az ágazathoz kapcsolódó egyéb szereplőket, így például az élelmiszeriparban aktív logisztikai szolgáltatót. Kutatásunkban vizsgáljuk a pandémia hatásait, hogy a lánc szereplői milyen kihívásokkal találták szembe magukat, milyen megoldást találtak erre, és hogy a megoldások között felfedezhetők-e mintázatok, hasonlóságok, különbségek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási kérdésünk, hogy a pandémiának köszönhetően milyen hatásokat érzékeltek az ellátási lánc szereplői a keresleti és kínálati oldalon, hogyan tudták ezeket kezelni?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatási kérdések megválaszolásához félig strukturált mélyinterjúkon alapuló esettanulmányt készítettünk. Megkérdeztük az előbb említett ágazatokat tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezeteket, hogy betekintést nyerjünk az egyes szektorok aktuális állapotába. Ezt követően megkerestük a vállalatokat, és azok felső vezetését képviselő szakemberekkel folytattuk az interjúzást. Az ágazatban érdekelt logisztikai szolgáltató és kereskedő vállalat is megjelenik az interjúalanyok között, erősítve az ellátásilánc-szemléletet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az élelmiszeripari ellátási lánc vizsgálata a cikkben (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány következő fejezeteiben áttekintjük az élelmiszeripar által a világban és Magyarországon betöltött szerepet, majd a világjárvány élelmiszeriparra gyakorolt hatásait. Külön fejezet foglalkozik a kutatásmódszertannal és a vizsgált vállalatok rövid bemutatásával, majd pedig az interjúk és szekunder adatok bemutatása és a következtetések levonása következik. Ezt követően az összefoglalásban a tapasztalatok gyakorlati jelentőségével, a kutatási eredmények korlátaival és a további kutatási lehetőségekkel foglalkozunk.
 

2. Szakirodalmi áttekintés

 
 
2.1. Az élelmiszeripar szerepe a gazdaságban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élelmiszeripar különleges iparágnak tekinthető, hiszen az emberiség alapvető tápanyagellátásáért felel, alapvető gazdasági terméket állít elő. A legnagyobb mezőgazdasági termelés jellemzően nagy területtel rendelkező országokban valósul meg (USA, India, Kína), ugyanez igaz általában az élelmiszeriparra is, azaz a legnagyobb élelmiszer-termelő országok a FAOSTAT (2019) adatai alapján: Kína, India, USA és Brazília (URL1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió feldolgozóiparának legnagyobb iparága az élelmiszeripar, a maga 266 Mrd EUR hozzáadott érték előállításával és közel ötmillió foglalkoztatottal. Jelenleg az EU a legnagyobb élelmiszeripari exportőr a világon, az elmúlt években az élelmiszeripari termékek exportja megkétszereződött (URL2). Az Európai Bizottság (URL2) tanulmánya szerint az EU-ban gyártott élelmiszeripari termékek általában versenyképesek, magas minőségűek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élelmiszeripar évek óta a magyar GDP kb. 2-2,2%-át adja (URL4). A hazai élelmiszeripar legnagyobb szakágazatai a húsfeldolgozás, az italgyártás, a takarmánygyártás, az egyéb élelmiszergyártás (cukorgyártás, édességgyártás stb.), a tejfeldolgozás és a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, ezek 2019-ben az összes élelmiszeripari gyártás több mint 77%-át tették ki (URL5). A húsfeldolgozás évek óta a legjelentősebb szakágazatnak tekinthető, hiszen az összes termelési érték mintegy egynegyedéért felelős. Általában az élelmiszeripai termelés bővült az elmúlt években, 2014-hez viszonyítva 2018-ra mintegy 18%-kal, összességében 3235,5 milliárd Ft-ot tett ki (URL5). Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma is jelentősnek mondható, ez 2019-ben mintegy 149 500 főt jelentett (AKI, 2019, URL6). Az exportértékesítés növekedése jelentősnek mondható, hiszen 2014 és 2019 között 20%-kal bővült (URL6), a szakágazatok közül a takarmány- és tejfeldolgozás, az italgyártás, a húsfeldolgozás, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás ért el kiemelkedő eredményeket.
 
 
2.2. A Covid19-járvány hatása az élelmiszeriparra
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai és nemzetközi szakirodalomban is felfedezhetők már a járvánnyal kapcsolatos tanulmányok (például az élelmiszeripari kis- és középvállalkozási szektor vizsgálata a járvány során [Madari, 2021]; a magyar gazdaság kitettségének vizsgálata [Koppány, 2020]), ezen munkák száma korlátozott, és vagy nem kifejezetten az élelmiszeripart, vagy nem az ellátási láncokat helyezik a középpontba. Érdekes kérdés tehát a Covid19-járvány okozta hatásokat kifejezetten a hazánkban működő ellátási láncokra vizsgálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zeina Nakat és Christelle Bou-Mitri (2021) egy irodalomelemzést mutat be a Covid19 élelmiszeriparra gyakorolt hatásáról. Eredményeik alapján három kiemelt kérdéskör volt azonosítható a járvány alatt: az élelmiszeripari ellátási láncok zavartalan működésének fenntartása, a munkaerő egészségének védelme, az élelmiszer-biztonsági és a fogyasztói igényeknek való magas szintű megfelelés mellett. Fontos következtetés, hogy az élelmiszeripari ellátási láncoknak úgy kell alkalmazkodniuk a megváltozott rendhez, hogy élvezzék az összes szereplő, így a beszállítói kör, a gyártó vállalat, elosztás és végül a fogyasztók bizalmát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kifejezetten az élelmiszer-biztonság kérdését vizsgálja Myrto Rizou és szerzőtársai (2020) tanulmánya az élelmiszeripari ellátási lánc szintjén. Ennek lényege, hogy a vírus okozta kihívásokkal a teljes ellátási lánc mentén kell szembenézniük az egyes szereplőknek a feldolgozás, a szállítás, az elosztás és a munkakörülmények területein. Éliás Boglárka Anna és Jámbor Attila (2021) megállapítják, hogy a negatív hatások elkerülése érdekében további ellenőrzési pontokat, méréseket, további szigorú protokollt szükséges bevezetni az ellátási lánc szintjén. Ehhez számos esetben az Ipar 4.0 eszközrendszere segíti hozzá az ellátási lánc szereplőit a megfelelő megoldás megtalálásában (Galanakis, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos kérdés továbbá, hogy vajon a járvány miatt változásokra kényszerült élelmiszeripari ellátási láncokban a bekövetkezett módosulások hosszú távon megmaradnak-e (Hobbs, 2020). A szerző szerint mind a keresleti (pánikvásárlások, megváltozott fogyasztói igények, átalakult keresleti szektor a Horeca [vagy HoReCa – Hotels, Restaurants, Cafés] kiesése miatt), mind a kínálati (kieső munkaerő, áruszállítási problémák akár a lezárt határok okán) oldalon sokként érte az élelmiszeripari ellátási láncokat a járvány. A szerző alapvetően két irányt tart hosszú távon is fenntarthatónak, egyrészt az online élelmiszer-kereskedelmi ágazat, másrészt, a helyi élelmiszeripari ellátási láncok megerősödését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőben a magyar tapasztalatok összegyűjtéséről és értékeléséről lesz szó.
 

3. Módszertan

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás során az esettanulmány módszert választottuk. Az adatgyűjtés alkalmazott módszertana a félig strukturált mélyinterjú volt (Horváth–Mitev, 2015). A kutatás során megkérdeztük az ellátási lánc különböző szereplőit a Covid19-világjárvány idején (2020 és 2021) tapasztalt működési nehézségekről. A megkérdezettek kiválasztásakor több célunk is volt. Egyrészt mindenképpen meg akartuk találni a magyarországi élelmiszeripar négy legnagyobb alágazatát, így a húsipart, a tejipart, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó és -tartósító ágazatot, valamint a pékáru- és tésztagyártókat. Másrészt kíváncsiak voltunk az ellátási lánc szereplőinek különböző tapasztalataira, például a nyersanyagtermelésre, a feldolgozásra és a kiskereskedelemre/forgalmazásra gyakorolt hatásokra. Az ellátási lánc ezen szűk értelmezését kiegészítettük más szereplőkkel, például élelmiszeripari logisztikai szolgáltatókkal vagy az ágazati szakmai szövetségekkel. Tizenhárom interjút készítettünk, amelyek részleteit és megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. A megkérdezett vállalatok nevét kérésükre bizalmasan kezeljük, és kódszámokkal azonosítjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hatvanperces interjúk során ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, és a világjárvány miatt minden interjút az MS Teams platformon végeztünk. Mivel minden interjúalany az adott vállalat felső vezetője volt, tisztában voltak a Covid19-helyzetnek az üzletre gyakorolt hatásaival, és fontos információforrásnak tekinthettük őket. Az interjúk alapján esettanulmányt tudtunk készíteni arról, hogy milyen kihívásokkal szembesültek az élelmiszer-ellátási láncok 2020–2021-ben a vírus következtében, és hogyan tudták kezelni azokat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Interjúadatok
Vállalati azonosító
Ágazat
Ellátási láncban betöltött szerep
Az interjúalany beosztása
Az interjú dátuma
FA1
Zöldségtermelés és -feldolgozás
Alapanyag- termelő, -feldolgozó
CEO2
2021. 05. 06.
FB2
Gyümölcstermelés és -feldolgozás
Alapanyag- termelő, -feldolgozó
CEO
2021. 04. 20.
FB3
Zöldségfeldolgozás
Feldolgozó
Ügyfélszolgálati menedzser
2021. 05. 14.
TRF1
Zöldség- és gyümölcstermelők és -feldolgozók szakmai szövetsége
Ágazati szakmai szövetség
Főtitkár és elnök
2021. 04. 15.
TRS2
Zöldség- és gyümölcstartósítók szakmai szövetsége
Ágazati szakmai szövetség
Elnök
2021. 05. 11.
TRM3
Húsfeldolgozók szakmai szövetsége
Ágazati szakmai szövetség
Alelnök
2021. 04. 23.
TRC4
Édességgyártók szakmai szövetsége
Ágazati szakmai szövetség
Főtitkár
2021. 04. 12.
PG1
Tésztagyártó
Gyártó/ feldolgozó
Gyárigazgató
2020. 12. 15.
MK1
Húsfeldolgozó
Gyártó/ feldolgozó
Beszerzési igazgató
2021. 04. 23.
MG2
Húsfeldolgozó
Gyártó/ feldolgozó
CEO
2021. 05. 05.
DB1
Tejtermelő
Alapanyag- termelő
Gyárigazgató
2021. 01. 19.
LN1
Élelmiszer-logisztikára specializálódott logisztikai szolgáltató
Logisztikai szolgáltató
Értékesítési igazgató
2021. 04. 01.
RN1
Kávé jellegű termékek kiskereskedője és disztribútora
Kiskereskedő, disztribútor
Ellátásilánc-menedzser
2021. 04. 27.
(saját szerkesztés, 2021)
 

4. Eredmények

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk és strukturáljuk a Covid19-világjárvány élelmiszer-ellátási láncra gyakorolt hatásait. Az élelmiszer-ellátási láncot ebben a tanulmányban az 1. ábra szerint értelmezzük. A szakirodalmi áttekintést és az interjúkon alapuló adatgyűjtést követően megvizsgáltuk a világjárványnak az ellátási lánc különböző típusú szereplőire gyakorolt hatásait, valamint megkülönböztettük a kínálati és keresleti oldali hatásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különböző iparági szereplőkkel készített interjúk alapján a vírushelyzet okozta nehézségek a következőképpen foglalhatók össze: 2. táblázat. A táblázat szerkezete a nyersanyagtermelők, a feldolgozók/gyártók és a kiskereskedők, valamint a logisztikai szolgáltatók által tapasztalt hatásokat mutatja. Az ágazati szövetségekkel nem foglalkoztunk külön, mert megfigyeléseik hasonlóak a vállalati tapasztalatokhoz. Nem elemeztük a végső vásárlókat sem, mert ez külön tanulmányt igényelne.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(saját szerkesztés, 2021)
 
 
4.1. Keresletoldali nehézségek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A keresletoldali hatások tekintetében az átalakult volumenű és struktúrájú fogyasztói keresletet kell legelőször megemlíteni. Az élelmiszeripari ellátási láncokra jelentős hatást gyakorolt a Horeca-szektor, valamint a közétkeztetés visszaesése. Ugyanígy a 2020-as első hullám miatti határlezárások következtében az export számos területen visszaesett (például: tej, fagyasztott zöldség és gyümölcs). Ezzel párhuzamosan viszont az egyéni fogyasztói kereslet megsokszorozódott, az otthoni munkavégzés, az online oktatás megváltoztatta a háztartások élelmiszerek iránti keresletét. Ez szinte minden élelmiszeripari ágazatra értelmezhető, kivételt képez a csokoládé és egyéb édességek, luxusélelmiszerek iránti kereslet. A pandémia kezdete óta az ezen ágazatban tapasztalt fogyasztói kereslet csökkent, 2020 tavaszán kifejezetten alacsony volt. Ide tartozik továbbá, hogy ezen édességek vásárlásai mögött számos esetben ún. impulzusvásárlás áll, ennek kiesése jelentős keresletcsökkenéshez vezetett (kb. 20%-os csökkenést figyeltek meg az értékesítésben). A fogyasztói igények változásában egyértelműen érezhetővé vált az alapvető élelmiszerek iránti igény megsokszorozódása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A végső fogyasztói igények struktúrájának, volumenének megváltozása a teljes élelmiszeripari ellátási láncokon érzékelhetővé vált. A nagykereskedelmi igények is megnövekedtek, ami a feldolgozókra, gyárakra is hatással volt, valamint a beszállítói körökben az alapanyagok és csomagolóanyagok iránti igényekre is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az exportértékesítések lehetőségeinek visszaesése miatt, a végső fogyasztói igények kielégítése mellett jelentős alapanyag-értékesítéssel is kellett számolni a hazai élelmiszeriparban. Ez például a tej esetében komoly kihívásokat jelentett 2020 tavaszán, amikor is az első hullám következtében az olasz felvevőpiac lezárt. Más utat, illetve más felvevőpiacot kellett a nyerstejnek keresni, mindezt igen rövid időn belül.
 
 
4.2. Ellátásoldali nehézségek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ellátásoldali hatások tekintetében a 2020 tavaszán történt határlezárásokból, a lelassult nemzetközi kereskedelemből érdemes kiindulni. Természetesen, a járványnak köszönhetően megváltozott fogyasztói igényekre való reagálás az ellátás oldalán is hatást gyakorolt. Az alapanyag- és csomagolóanyag-hiány szintén komoly kihívásokat jelentett az élelmiszeripari feldolgozóknak a megnövekedett szállítási idő, a szállítási díjak és a beérkezések megbízhatatlansága miatt. A konténerek hiánya, az alternatív szállítási útvonalak és a megsokszorozódott szállítási idő (néhány hétre is növekedett) nehezítették az amúgy is kihívásokkal teli időszakot. A csomagolóanyagok ára jelentős mértékben növekedett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ellátás biztosítása érdekében a feldolgozók körében jellemző gyakorlattá vált a biztonsági készletek megnövelése, akár 3-4 hónapos időtartamra (például húsfeldolgozók), amely a kialakult bizonytalanságokat csökkentette, kiegyensúlyozta. A biztonsági készletek növelése minden gyártó, feldolgozó vállalat esetében megfigyelhető volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megváltozott keresleti struktúrára adott válasz gyakran a feldolgozóipari vállalatokra hárult, például a végtermék kiszerelésének módosításában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az édességipari ágazat a kiesett értékesítési volument online értékesítéssel igyekezett pótolni. Ez a tapasztalatok szerint a túléléshez hozzájárult, de a korábbi impulzusvásárlásokat nem tudta pótolni. Ugyanígy értékesítési útvonalat változtattak más élelmiszeripari ágazatokban. A kiskereskedelmi üzletek polcaira kerültek a kisebb kiszerelésű termékek, ezzel érték el az egyéni fogyasztókat a zöldség- és gyümölcsfeldolgozók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interjúk tapasztalatainak összegzése alapján a vállalatok változatos kihívásokkal találkoztak a pandémia időszaka alatt. A számos hatást ugyanakkor szükséges volt valamilyen módon strukturálni, ennek szemléletes módja volt a szereplők szerinti és a keresleti/kínálati oldal szerinti elkülönítés. Ily módon mélyebb betekintést nyerhettünk a hatásokba, de maradtak további, például a munkaerőt érintő, ide be nem sorolt tapasztalatok is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tapasztalatok között szerepelt néhány, amely köztudott volt, a sajtó is beszámolt róla, de voltak ágazatspecifikusak vagy kevésbé nyilvánvalóak is. Ez utóbbiak közé tartozott például a nyers tej országon belüli feldolgozásának kényszere az exportlehetőség ellehetetlenülése miatt, amelynek eredményeképpen a legolcsóbban előállítható, leginkább tartós UHT-tej nagy mennyiségben került piacra.
 

5. Tapasztalatok

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pandémia egyik jelentős hatása az lett, hogy az élelmiszeripar stratégiailag felértékelődött az országok vezetése szemében. Fontossá vált az ellátásbiztonság és az önellátás lehetőségének megteremtése.
 
 
5.1. Ellátásilánc-szintű hatások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felértékelődött a rövid ellátási láncok, helyi termelők szerepe a lakosság élelmiszer-ellátásában. Mivel az exportlehetőségek jelentősen visszaestek, a helyi piacokat kellett megcélozniuk a termelőknek. Ez bizonyos esetekben lenyomta az árakat (tej), más esetben pedig a jó minőségű, hazai termék megmaradhatott a hazai fogyasztóknak (zöldség, gyümölcs).
 
 
5.2. Értékesítés oldali hatások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megugrott fogyasztói keresletet, az online vásárlások iránti megnövekedett igényt a kiskereskedőknek tudniuk kellett gyorsan kezelni. Rengeteg üzlet állt át online értékesítésre, más megoldás nem lévén az életben maradásra. Ez megnövelte a keresletet a komissiózó munkatársak és a futárcégek szolgáltatásai iránt. Megnövekedtek a biztonságikészlet-szintek, ami tőkelekötést és raktári helyigény-növekedést is okozott. Egyes értékesítési területek felértékelődtek a 2020-as év folyamán, például a jelentős belföldi turizmus, a jelentős mértékű otthoni élelmiszer-fogyasztás a turisztikailag frekventált régiók felpörgését okozta (például feldolgozott húsipari termékek). Bár egyes exportpiacok megközelítése lehetetlenné vagy nehézkessé vált, új exportlehetőségeket is meg lehetett ragadni, például ahol a Horeca-szektor nyitása hamarabb következett be.
 
 
5.3. Ellátásoldali hatások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beszállítói oldalon készlethiány mutatkozott, igaz a prémium és a drága termékek kereslete visszaesett. A készletekből a beszállítók csak részteljesítéseket tudtak teljesíteni, és jelentősen módosítaniuk kellett termelési terveiket a biztos ellátás érdekében. Alapvető élelmiszereket (például tészta) gyártó vállalatok a legkelendőbb termékek gyártására álltak át, hogy abból stabil ellátást tudjanak biztosítani, azaz újragondolták a termelési terveket. A tésztagyár esetében szélesebb termékportfólió néhány termékre való szűkítésével magasabb termelési hatékonyságot értek el, és a fogyasztói igényeket is ki tudták elégíteni. Ahol lehetetlenné vált az export (például nyers tej) – akár rövid időre is –, a hazai feldolgozást kellett megoldani. Ez a hazai üzemeknek csaknem 100%-os kapacitáskihasználtságot jelentett, ugyanakkor a csomagolóanyag-hiányt meg kellett oldani e téren is. Ezt egyes esetekben új kiszerelési méretekkel oldották meg. A megnövekedett fogyasztói kereslet és a nyerstej kivitelének korlátai miatt rövid ideig 1,5 literes kiszerelésben volt UHT-tej kapható a boltokban. A rendelkezésre álló nyerstejfelesleg leggazdaságosabb feldolgozása ugyanis az UHT-tejjé való feldolgozás volt, amely tartós élelmiszerként amúgy is az egyik legkeresettebb terméket jelentette a fogyasztók körében. A Horeca-szektor teljes bezárása csak bizonyos termékcsoportok esetén tette lehetővé a termékek lakossági fogyasztásba való átirányítását. A fagyasztott zöldség és gyümölcs ágazatban a Horeca-szektor visszaesése következtében a végtermék kiszerelését egyéni fogyasztói igényekre, kisebb kiszerelésekre cserélték.
 

6. Következtetések

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2022): Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2022. Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p2)
APA
(2022). Magyar Tudomány 2022/04. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p2)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Tanulmányunkban magyarországi vállalatok példáján keresztül tanulmányoztuk az élelmiszeripari ellátási láncot, és összegeztük a szereplők kereslet- és kínálatoldali tapasztalatait a 2020-as Covid19-pandémia kapcsán. A vírushelyzet kezelésére tett első kormányzati (magyar és EU-s) lépések – kijárási tilalom, az országhatárok lezárása – olyan hatásokat gerjesztettek az élelmiszeripari ellátási láncban, amelyek nagy keresleti kilengéseket okoztak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2022): Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2022. Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p3)
APA
(2022). Magyar Tudomány 2022/04. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p3)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A cégek feltalálták magukat, és változatos megoldásokkal igyekeztek kezelni a helyzetet. Így találkoztunk olyan megoldásokkal, hogy új piacokat kerestek a felhalmozódott készleteknek (fagyasztott gyümölcs), vagy éppen átcsomagolás után új piacra helyezték (fagyasztott zöldség és gyümölcs, hús), új terméktípust vezettek be a csomagolóanyag elérhetősége miatt (tej), vagy éppen annak a terméknek a gyártására álltak rá, amelyből a legnagyobb keresletet tapasztalták (tészta), hogy el tudják látni a piacot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2022): Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2022. Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p4)
APA
(2022). Magyar Tudomány 2022/04. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p4)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Tanulmányunk eredményének tekintjük, hogy az interjúk révén rendkívül sokrétűen tártuk fel a problémákat és a megoldási lehetőségeket. Rámutattunk, hogy bár az élelmiszeripar jelentősége kiviláglott a kritikus időszak alatt, nem minden alágazat járt jól. Volt visszaesés a termékek keresletében – különösen a drága, élvezeti cikkek fogytak kisebb volumenben –, és a 2020. év végi visszarendeződéskor is alatta maradt az értékesítési volumen a várakozásoknak, noha értékben – az áremelkedésnek köszönhetően – a cégek elfogadható évet zártak, néhányan kifejezetten szárnyaltak (húsfeldolgozók, tésztagyártók).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2022): Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2022. Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p5)
APA
(2022). Magyar Tudomány 2022/04. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p5)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A pandémia időszaka alatt egyértelműen érezhető volt az élelmiszeripar megítélésének növekedése, presztízsének erősödése. Ez az ágazat szereplői szerint abban is megnyilvánul, hogy az eddig meglehetősen átgondolatlanul felépített pályázati rendszert fejleszteni kezdték. Az idei és jövő évben rendelkezésre álló fejlesztési alap jelentősen növekedett a megelőző időszakokhoz képest, és kikérték az ágazati szereplők véleményét a fejlesztések kívánatos irányait illetően. Az élelmiszeripar abban is reménykedik, hogy bizonyították nélkülözhetetlenségüket és rátermettségüket a lakosság ellátásában, és ennek köszönhetően a képzett munkaerő is szívesen választja majd ezt a szektort.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2022): Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2022. Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p6)
APA
(2022). Magyar Tudomány 2022/04. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p6)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kutatásunknak vannak korlátai. Mivel kvalitatív, feltáró kutatást végeztünk, eredményeink nem általánosíthatóak. Ezt sem az interjúk száma nem teszi lehetővé, és a minta sem reprezentatív. Az érvényeséget a megszólított ágazatok változatossága, az ellátásilánc-szereplők különbözősége és az interjúk száma alapján kívánjuk növelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2022): Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p7 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2022. Magyar Tudomány 2022/04. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p7)
APA
(2022). Magyar Tudomány 2022/04. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202204__7/#matud202204_po-heading-id_ly-8eQTjOUm_-oQ7SCW9xw_p7)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A kutatásunk folytatódik. További interjúalanyok megkeresését végezzük (kiskereskedelem, logisztikai szolgáltatás, tejipar, édességipar), és megkérdezzük őket hasonló tapasztalataikról. Elemezni kívánjuk az éves beszámolókat is, és a 2019 és 2020 árbevételi, készlet- és eredményadatok felhasználásával szeretnék kiegészíteni elemzésünket.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Denzin, N. K. – Lincoln, Y. S. (eds.) (2011): The SAGE Handbook of Qualitative Research. Thousand Oaks, USA: Sage

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Éliás B. A. – Jámbor A. (2021): Food Security and COVID-19: A Systematic Review of the First-Year Experience. Sustainability, 13, 9, 1–18. DOI: 10.3390/su13095294, https://www.mdpi.com/2071-1050/13/9/5294/htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Forrester, J. W. (1958): Industrial Dynamics: A Major Breakthrough for Decision Makers. Harvard Business Review, 36, 37–66.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Galanakis, C. (2020): The Food Systems in the Era of the Coronavirus (COVID-19) Pandemic Crisis. Foods, 9, 4, 523. DOI: 10.3390/foods9040523, https://www.mdpi.com/2304-8158/9/4/523/htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hobbs, J. E. (2020): Food Supply Chains during the COVID-19 pandemic. Canadian Journal of Agricultural Economics, 68, 2, 171–176. DOI: 10.1111/cjag.12237, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/cjag.12237

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horváth D. – Mitev A. (2015): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koppány K. (2020): A kínai koronavírus és a magyar gazdaság kitettsége. Közgazdasági Szemle, 67, 5, 433–455. DOI: 10.18414/KSZ.2020.5.433, http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1904

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kvale, S. (1994): Ten standard Objections to Qualitative Research Interviews. Journal of Phenomenological Psychology, 25, 2, 147–173. DOI: 10.1163/156916294X00016

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kvale, S. (1996): Interviews. Thousands Oaks, CA: Sage

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lee, H. L. – Padmanabhan, V. – Whang, S. (1997): The Bullwhip-effect in Supply Chains. MIT Sloan Management Review, 38, 3, 92–102. https://sloanreview.mit.edu/article/the-bullwhip-effect-in-supply-chains/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Madari Z. (2021): A magyar élelmiszeripari KKV szektor helyzete és kilátásai. Köz-Gazdaság, 16, 1, 39–49. http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1294/1235

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maslow, A. H. (1943): A Theory of Human Motivation. Psychological Review, 50, 4, 370–396. DOI: 10.1037/h0054346, http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.334.7586&rep=rep1&type=pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nakat, Z. – Bou-Mitri, C. (2021): COVID-19 and the Food Industry: Readiness Assessment. Food Control, 121, 1–10. DOI: 10.1016/j.foodcont.2020.107661, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0956713520305776?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rizou, M. – Galanakis, I. M. – Aldawoud, T. M. S. et al. (2020): Safety of Foods, Food Supply Chain and Environment within the COVID-19 Pandemic. Trends in Food Science & Technology, 102, 293–299. DOI: 10.1016/j.tifs.2020.06.008, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0924224420305094?via%3Dihub
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: Boyle, M. J. reviewed by Ross, S. (2021): 4 Countries That Produce the Most Food. https://www.investopedia.com/articles/investing/100615/4-countries-produce-most-food.asp (Letöltés: 2021. 05. 23.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: Európai Bizottság (EB) (2021): Internal Market, Industry, Entrepreneurship and SMEs. Food and Drink Industry. https://ec.europa.eu/growth/sectors/food_en (Letöltés: 2021. 05. 26.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: FAOSTAT (2021): Countries by Commodities. http://www.fao.org/faostat/en/#rankings/countries_by_commodity (Letöltés: 2021. 05. 22.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL4: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2019): Helyzetkép a mezőgazdaságról. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/2019/index.html (Letöltés: 2021. 05. 22.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL5: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2021): Ipar. https://www.ksh.hu/ipar (Letöltés: 2021. 05. 22.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL6: Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) (2019): Az élelmiszeripar termelési értéke. https://elir.aki.gov.hu/cikk/az-elelmiszeripar-termelesi-erteke (Letöltés: 2021. 05. 23.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 levelező szerző
2 chief executive officer – vezérigazgató, ügyvezető igazgató
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave