Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gimes Júlia gondozásában
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.5.18
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Szóljak? Ne szóljak?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberek általában alulbecsülik mások konstruktív visszajelzések iránti fogadókészségét, és ezért gyakran a visszajelzés akkor is elmarad, ha az egyértelműen segítené a másik személyt. Például egy kísérletben a résztvevők mindössze 2,6 százaléka figyelmeztette a felmérést végző személyt, hogy ételmaradék vagy rúzsfolt van az arcán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mindennapi életben sokszor adódnak hasonló helyzetek, mikor valaki – anélkül, hogy tudna róla – valamit rosszul csinál, vagy kellemetlen helyzetbe kerül. Ha valaki figyelmeztetné, egyszerűen korrigálhatna, vagy kijöhetne a kellemetlen helyzetből, az esetek többségében azonban ez nem történik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Öt különböző kísérlet (az összes résztvevő száma 1984) eredménye alapján egy most megjelent tanulmány szerzői azt a következtetést vonták le, hogy ennek oka, hogy a potenciális figyelmeztetők tartanak a figyelmeztetendő személy reakciójától, alábecsülik a konstruktív, segítő szándékú figyelmeztetés iránti fogadókészséget.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Abi-Esber, N. – Abel, E. J. – Schroeder J.: “Just Letting You Know…” Underestimating Others’ Desire for Constructive Feedback. Journal of Personality and Social Psychology, DOI: 101037/pspi0000393, https://www.apa.org/pubs/journals/releases/psp-pspi0000393.pdf
 
 
Versengés az agyban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyének közötti versengés és a csoport szociális viselkedésének szempontjából fontos neuronokat azonosítottak amerikai kutatók (Massachusetts General Hospital) egerek agyában. Az eredmények a megváltozott szociális viselkedéssel járó állapotok vagy betegségek – például autizmus spektrum zavar, szkizofrénia – megértése szempontjából is jelentősek lehetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csoportos viselkedés idegrendszeri hátteréről keveset tudunk, mert az eddigi kutatások során főleg egyedeket vagy párokat vizsgáltak. A mostani vizsgálatban egerek nagy csoportjai versengve kerestek táplálékot, miközben több ezer egyedi interakcióban vezeték nélküli nyomon követéssel regisztrálták a neuronális aktivitásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók megállapították, hogy az állatok csoporton belüli társadalmi rangsora szorosan összefügg a versengés eredményeivel, és az egerek agyában lévő neuronok valós idejű felvételeit vizsgálva felfedezték, hogy az elülső cinguláris kéreg neuronjai tárolják a rangsorral kapcsolatos információt, és befolyásolják az állat viselkedését, döntéseit. Bár a társadalmi rangsor és a sikeres viselkedés egymással szoros összefüggést mutatott, ezek a sejtek az egerek rangsorban betöltött helyét elkülönítették a versengő viselkedéstől, és az erőforrásokra, a környezetre, valamint az egerek korábbi sikereire vonatkozó információkat is felhasználták az állatok döntéseinek létrehozásához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

William Li és munkatársai neuromodulációs technikák segítségével azt is megmutatták, hogy a neuronok feltételesen befolyásolták a versengő viselkedést. Csak akkor növelték az állatok erőfeszítéseit, amikor azok dominánsabbak voltak csoporttársaiknál, és akkor csökkentették, amikor alárendeltek voltak. Az elülső cinguláris kortexben felfedezett neuronok tehát adaptívan irányítják a versengő interakciókat, és befolyásolják a csoportok szociális és gazdasági viselkedését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel számos állapot és kórkép furcsa szociális viselkedésben nyilvánul meg, amely érintheti az egyénnek a társadalmi normák, illetve az emberek közötti viszonyok megértésére vonatkozó képességeit, a csoportos viselkedés és a versengés neurobiológiai mechanizmusainak megértése szerteágazó jelentőséggel bírhat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Li, W. S. – Zeliger, O. – Strahs, L. et al.: Frontal Neurons Driving Competitive Behaviour and Ecology of Social Groups. Nature, 2022, 603, 661–666. DOI: 10.1038/s41586-021-04000-5
 
 
Új eszközök, új problémák
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elektromos autók számának rohamos emelkedésével az akkumulátoraik feltöltéséhez használt villamos energia az összfogyasztás egyre nagyobb hányada lesz. A hálózattervezőknek a hálózatok stabilitásának megőrzése szempontjából egyre inkább figyelembe kell venniük az autótulajdonosok töltési szokásait. A Stanford Egyetem kutatói olyan, a töltési igényeket becslő modellt dolgoztak ki, amelynek a bemenő paraméterei változtathatók, és ennek függvényében hosszú távra előre jelzi a hálózat várható terhelését. A paraméterek között szerepelnek a tulajdonosok utazási és töltési szokásai, a töltések helye és típusa (otthon, munkahelyen vagy töltőállomáson, lassú vagy gyors töltés), a járművek jellemzői.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg körülbelül hétmillió elektromos autó fut szerte a világban, az előrejelzések szerint 2040-re ez a szám 400 millióra nő. Ehhez a rohamos növekedéshez a döntéshozóknak és a villamos hálózatok üzemeltetőinek szükségük lehet olyan modellekre, amelyek képesek előre jelezni a fogyasztói igényeket és a fogyasztók viselkedését. Ha a nappal használt autókat a tulajdonosok otthon éjszaka töltőre teszik, az jelenleg általában nem probléma. Az egyéb fogyasztás amúgy is alacsony, ezért van a legtöbb helyen olcsóbb „éjszakai áram”. A villanyautók azonban rövid időn belül megfordíthatják az energiaigény napközbeni változásának hagyományos lefutását, éjszakai csúcsfogyasztások lehetnek, akár a hálózat túlterhelése is előfordulhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hosszú távú előrejelzés azért fontos, mert a hálózatok és a töltési infrastruktúra tervezése és kiépítése idő- és költségigényes feladat. A 400 millió elektromos autóhoz a szakemberek körülbelül 300 millió töltési pont kiépítését tartják szükségesnek. A tervezéskor azt is figyelembe kell venni, hogy a villamos energia termelése is átalakuláson megy keresztül. A napenergia részesedésének növekedése például abba az irányba hat, hogy előnyösebb lenne, ha az elektromos autókat napközben töltenék fel, amihez a munkahelyeken kellene töltési lehetőségeket biztosítani. A kutatók a modellt az elektromos autókkal legsűrűbben ellátott Kalifornia állam példáján mutatják be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Powell, S. – Cezar, V. G. – Rajagopal, R.: Scalable Probabilistic Estimates of Electric Vehicle Charging Given Observed Driver Behavior. Applied Energy, 2022. 309, 118382. DOI: 10.1016/j.apenergy.2021.118382
 
 
Koronavírus-gyógyszer – tevékben
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koronavírus (SARS-CoV-2) antitestekkel immunizált alpaka vérében olyan miniatűr antitesteket azonosítottak a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, amelyek akár a vírus új változatai ellen is hatékonyak lehetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Funny nevű tevéről elnevezett Fu2 nanotest sejtkultúrában és egerekben is jelentősen csökkentette a vírus mennyiségét. A kutatók krio-elektronmikroszkópia segítségével megállapították, hogy a Fu2 a vírus tüskefehérjéjének két különböző helyéhez kötődik, így meggátolja, hogy a vírus bejusson a gazdasejtbe.1.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gerald McInerney és munkatársai többféle fejlett laboratóriumi technika és számítási módszer felhasználásával felderítették az alpakában található többi nanotestecskét is, és létrehoztak egy olyan könyvtárat, amely ezek részletes leírását tartalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Science Advances című folyóiratban bemutatták azokat2, amelyek mind sejtkultúrákban, mind egerekben hatékonyan semlegesítették a SARS-CoV-2 eredeti és bétaváltozatát, sőt a távolabbi rokon, SARS-CoV-1-et is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók most arra a kérdésre keresik a választ, hogy ebből a készletből mely nanotestek képesek a leghatékonyabban semlegesíteni az omikront. A létrehozott könyvtárból az újabb változatok ellen is lehet antitestet keresni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tevefélék véréből izolált nanotestek ígéretes új terápiás irányt jelenthetnek a koronavírus elleni küzdelemben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. Hanke, L. – Sheward, D. J. – Das, H. et al.: A Bispecific Monomeric Nanobody Induces Spike Trimer Dimers and Suppresses SARS-CoV-2 In Vivo. Nature Communications, online 10 January 2022. DOI: 10.1038/s41467-021-27610-z, https://www.nature.com/articles/s41467-021-27610-z

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. Hanke, L. – Sheward D. J. – Pankow, A. et al.: Multivariate Mining of an Alpaca Immune Repertoire Identifies Potent Cross-neutralizing SARS-CoV-2 Nanobodies. Science Advances, 2022,  8,  12, DOI: 10.1126/sciadv.abm0220
 
 
Védelem a Parkinson-kór ellen?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Parkinson-kór ellen lehet új terápiás célpont az a fehérje, amelyet svájci kutatók (Genfi Egyetem) ecetmuslicákban és egerekben azonosítottak. Érdekessége, hogy védő szerepet játszik a betegséggel szemben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Parkinson-kór lényege a dopamin nevű idegingerület-átvivő anyagot termelő sejtek pusztulása a középagyban. A betegségnek van örökletes formája, melyet egyetlen gén meghibásodása okoz, de ez nagyon ritka.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megbetegedések túlnyomó része több genetikai és környezeti kockázati tényező kölcsönhatásából ered. A sejtpusztulás hátterében azonban mindig megfigyelhető a dopamintermelő idegsejtek mitokondriumainak a működési zavara. A mitokondriumok a sejtek energia-háztartásának szabályozói.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A svájci kutatók a dopaminerg neuronok degenerációjának mechanizmusait ecetmuslicákon tanulmányozzák. Az általuk elsősorban tanulmányozott Fer2-gén emberi homológja egy olyan fehérjét kódol, amely számos más gén kifejeződését szabályozza, és amelynek mutációja – egyelőre alig ismert mechanizmusok révén – Parkinson-kórhoz vezethet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emi Nagoshi és munkatársai korábban kimutatták, hogy a Fer2-gén mutációja a gyümölcslegyekben Parkinson-kórhoz hasonló zavarokat okoz, például a mozgás megindulásának késleltetését. A dopaminerg neuronok mitokondriumainak alakjában is megfigyeltek a Parkinson-kóros betegeknél észlelt eltérésekhez hasonlókat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a Fer2 hiánya a muslicákban Parkinson-kórhoz hasonló állapotokat okoz, a kutatók megvizsgálták, hogy ellentétes hatás megfigyelhető-e, azaz a Fer2 mennyiségének növelése a sejtekben védő hatású lehet-e. Ezt a muslicákban az oxidatív stressz vizsgálatán keresztül próbálták eldönteni. Amikor a gyümölcslegyet oxidatív stressznek, azaz szabadgyökök hatásainak teszik ki, dopaminerg neuronjaik lebomlanak. A Fer2 túltermelődése azonban megvédte a dopaminerg sejteket a pusztulástól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Fer2 által szabályozott géneket is azonosították, és megállapították, hogy azok főként a mitokondriumok működésében vesznek részt. Következtetésük szerint a Fer2-gén által kódolt fehérje fontos szerepet játszik a legyek dopaminerg neuronjainak védelmében, hiszen nemcsak a mitokondriumok szerkezetét, hanem azok funkcióit is szabályozza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt követően egereken végzett vizsgálatokkal kimutatták, hogy ha az állat dopaminerg neuronjaiban létrehozzák a muslica Fer2 génjének megfelelő egérgén mutánsait, mitokondriális rendellenességek, illetve idős egereknél mozgászavarok alakulnak ki. Jelenleg a kutatók a Fer2-homológ védő szerepét vizsgálják, abban reménykedve, hogy a Parkinson-kór ellen új terápiás célpontot találnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miozzo, F. – Valencia-Alarcón, P. E. – Stickley, L. et al.: Maintenance of Mitochondrial Integrity in Midbrain Dopaminergic Neurons Governed by a Conserved Developmental Transcription Factor. Nature Communications, 2022. 13, article number 1426. DOI: 10.1038/s41467-022-29075-0, https://www.nature.com/articles/s41467-022-29075-0
 
 
Cél a hajtogatható kijelző
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amerikai és kínai kutatók száz százalékban polimeralapú fénykibocsátó dióda előállítását ismertetik a Nature folyóiratban. A publikált eredmények jelentős előrelépést jelentenek a nyújtható, hajlékony kijelzők megvalósítása felé. A diódák körülbelül 7450 kandela négyzetméterenkénti fényerővel, 5,3 kandela/amper áramhatásfokkal és 100 százalék körüli nyújthatósággal rendelkeznek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közelmúltban jelentős eredmények születtek a különböző testfunkciók, egészségi állapot vagy az azzal kapcsolatos mutatók folyamatos nyomon követése, illetve a betegségek korai megjelenésének bőrszerű érzékelőkkel történő kimutatása területén. Ezekhez nagy szükség volna rugalmas kijelzőkre. A fénykibocsátó polimerek általában merevek és törékenyek. A rugalmasság növeléséhez lehet más típusú, rugalmas polimert adagolni, ettől azonban a vezetőképességük csökken. A közzétett eredmények szerint olyan polimer struktúrákat sikerült előállítani, amelyek egyszerre mutatnak fokozott rugalmasságot és vezetőképességet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zhang, Z. – Wang, W. – Jiang, Y. et al.: High-brightness All-polymer Stretchable LED with Charge-trapping Dilution. Nature, 2022. 603, 624–630. DOI: 10.1038/s41586-022-04400-1
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave