Magyar Tudomány 2022/09
›
Tematikus összeállítás • A tájépítészet kibontakozása és sokrétű feladata • Evolvement and Multifunctionality of Landscape Architecture
›
Az Európa Tanács Táj Egyezménye és a tájkarakter • The Council of Europe Landscape Convention and Landscape Character

Az Európa Tanács Táj Egyezménye és a tájkarakter

The Council of Europe Landscape Convention and Landscape Character

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kincses Krisztina1, Csőszi Mónika2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az Európa Tanács Táj Egyezményének nemzeti képviselője, Agrárminisztérium, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

krisztina.kincses@am.gov.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2térségi tervezési vezető szakértő, Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

monika.csoszi@lechnerkozpont.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európa Tanács Táj Egyezményének középpontjában a táj mint az emberi létezés elidegeníthetetlen közege és az emberi jóllét áll. A tájak tükrözik az emberi döntéseket és beavatkozásokat. A fenntartható fejlődéshez új, holisztikus, ágazatközi, tudományterületeken átívelő megközelítésre van szükség. A cikk a tájvédelem jelentőségét tárgyalja, és a tájak holisztikus megközelítését szolgáló, karakteralapú azonosítás, értékelés és tervezés eredményeire és lehetőségeire hívja fel a figyelmet.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The Landscape Convention, launched by the Council of Europe, focuses on the landscape as an inalienable ‘medium’ of human existence and well-being. The landscapes reflect human decisions and interventions. Sustainable development requires a new, holistic, cross-sectoral–cross-cutting, interdisciplinary approach. The article draws attention to the importance of the landscape protection and the results and possibilities of character-based landscapes identification, assessment and planning as a holistic approach.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: az Európa Tanács Táj Egyezménye, tájvédelem, tájtervezés, tájkarakter
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Landscape Convention of the Council of Europe, landscape protection, landscape planning, landscape character
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.9.7
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európa Tanács értelmezésében a táj az ember létközege, környezeti rendszer, az emberrel szimbiózisban fejlődő térség, amelynek jellegét, avagy karakterét a természeti és az antropogén elemek és tényezők sajátos együttese, kombinációja alakítja ki. A táj dinamikusan változik. Az emberi beavatkozások átalakítják a felszínborítást, a táj szerkezetét, funkcióit, és ez visszahat az emberekre. A tájkarakter annak a környezetállapotnak a tükörképe, mérhető és megtapasztalható megnyilvánulása, amely a térben együtt létező és kölcsönható folyamatok eredményeként jön létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bárhol is élünk a táj mindenhol meghatározza életminőségünket, az egyezmény ezért áll ki minden tájért, tekintet nélkül azok természeti adottságaira, használatára vagy jogállására. Az Európa Tanács mint a jogállamiság, az alapvető emberi jogok és szabadság páneurópai letéteményese, 2000-ben arra a felismerésre reagálva hívta életre az Európai Táj Egyezményt1 (továbbiakban: Tájegyezmény), hogy a tájak minőségének és sokszínűségének romlása kedvezőtlenül befolyásolja életünk minőségét (Council of Europe, 2000a; URL2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyezmény emberjogi oldalról közelíti a tájat, és az emberi környezet lényegi letéteményeseként a nemzeti politikák nélkülözhetetlen tárgyának tekinti. A fizikai valóságon túl, fontosnak tartja az emberek tájjal összefüggő értékrendjét, tájtudatát. Ennek az értékrendnek és a tájról szerzett lokális tudásnak a feltárásához elengedhetetlennek tekinti az érintettek bevonását a tájat érintő kutatásokba és döntésekbe (Council of Europe, 2000b).
 

A Tájegyezményben előírt feladatok

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tájegyezmény általános és speciális feladatokat határoz meg az aláíró országok számára. Az általános feladatok sorában szerepel a tájak elismerése a jogrendszerben, a tájpolitika megfogalmazása, valamint a tájak iránti fogékonyság növelése és a táj integrálása az ágazati politikákba. Hazánkban a tájvédelemmel és tájtervezéssel a jogrendben az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény foglalkozik elsődlegesen. A tájpolitikát a 2017–2026 közötti időszakra szóló Nemzeti Tájstratégia fogalmazza meg. A Tájegyezmény és az ennek nyomán készült Tájstratégia végrehajtásához nélkülözhetetlen a tájváltozást okozó tevékenységekben érintettek bevonása a döntésekbe, amivel e lapszámban bővebb terjedelemben foglalkozunk (Boromisza et al., 2022). Szükséges továbbá az ágazatokon és tudományterületeken átívelő holisztikus szemlélet, ami a környezeti problémák hathatós megoldását segíti. Ezért írja elő a Tájegyezmény, hogy a tájpolitikát és a holisztikus tájszemléletet a nemzeti politikákba is integrálni kell (Kincses, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A speciális feladatok körében az aláíró országok számba veszik a területükön található tájakat, elemzik jellemző vonásaikat és azokat a hatásokat, amelyek a tájakat alakítják, valamint számontartják a változásokat. A minősítéskor továbbá figyelembe veszik azokat az értékeket, amelyeket az érdekelt felek és az érintett lakosság a tájaknak tulajdonít. Az egyezményt aláíró felek vállalják továbbá, hogy a számba vett és értékelt tájakra minőségi célkitűzéseket határoznak meg (Council of Europe, 2000a; URL2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tájegyezmény e kötelezettségek megvalósítását a táj védelme, kezelése és tervezése hármas célrendszerében irányozza elő. Az egyezmény megfogalmazásában a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A táj kezelése a fenntartható fejlődést szem előtt tartva a táj rendszeres fenntartására irányul. Célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változásokat irányítsa és összhangba hozza. A táj tervezése pedig olyan tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új táj létesítése (Council of Europe, 2000a; URL2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tájegyezmény nem várja el, hogy a csatlakozó országok állandósítsanak bármely tájállapotot. A tájakra vonatkozó minőségi célkitűzéseket a hatóságoknak és a tervezőknek a helyi érintettek véleménye, jövőképe alapján kell megfogalmazniuk. Ebben nehézséget jelent egyrészt, hogy egész generációknak kicsi a hajlandóságuk a társadalmi vitákba való bekapcsolódásra, így a részvételen alapuló döntéshozatalt valósan működővé kell tenni. Az érdekeltek tájról rendelkezésre álló tudását és értékrendjét feltáró részvételi tervezéssel az egyének sokaságának óhaja a fenntarthatóság mércéjén át emelkedik közakarattá (Kincses et al., 2019; Kincses, 2021).
 

A tájak számbavétele – a tájkarakter-alapú elemzés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájak számbavétele a Tájegyezményben előírt speciális feladatok között szerepel. A tájnak az egyezményben rögzített fogalmából következően ennek a tájkarakter alapján kell történnie, ami a földrajzi tájértelmezéshez képest azt a többletet hordozza, hogy a tájban közvetlenül megtapasztalt, az emberek által érzékelt ún. „percepcionális jellemzők bemutatását is tartalmazza (Konkoly-Gyuró et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájkarakter meghatározása az a folyamat, amely a hasonló, illetve az egymástól jellegzetesen elkülönülő karakterű területeket azonosítja, osztályozza, térképezi és értékmentesen leírja, illetve bemutatja a jellegzetességeiket. A tájjelleg több léptékben azonosítható, amelynek eredménye hierarchikusan egymásra épülő rendszert alkot (1. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A tájkarakter-egységek azonosításának és leírásának elvi folyamata (Konkoly-Gyuró et al., 2021)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Agrárminisztérium konzorciumi együttműködésben2 2016-ban olyan átfogó projektet (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001) indított útjára, amelynek egyik célja a hazai tájak karakteralapú számbavételének bevezetése volt (URL1). Ennek keretében elkészült az ország tájkaraktertípusainak és a típusok sajátos mintázatából kialakult tájkarakter-területeinek azonosítása, indikatív lehatárolása és számos jellemzőjének bemutatása, valamint több kistájszintű elemzés (URL3, URL4).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájkaraktertípusok azonosítása a tájalkotó tényezők közül a kulcsjellemzők térbeli eltéréseit reprezentáló lehatároló indikátorok, a domborzat és a komplex felszínborítás alapján történt. A kutatás országosan ötven tájkaraktertípust azonosított, amelyeket a felszínborítás uralkodó mintázata alapján öt főtípusba sorolt: települési és ipartájak, agrártájak, erdős tájak, vízi tájak, változatos felszínborítású tájak. A felállított kategória-rendszer adott léptékben alkalmas arra, hogy az ország egész területét lefedje, azaz minden előforduló térség besorolható legyen valamely tájkaraktertípusba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájkarakter-területek lehatárolása a tájkaraktertípusok sajátos mintázata és a földrajzi, valamint a néprajzi tájbeosztás összevetése alapján történt. Megállapítható volt ugyanis, hogy a földrajzi és a néprajzi tájaink sajátos tájkarakter-mintázatot mutatnak. Magyarország területén összesen hatvan tájkarakter-területet különítettek el, amelyben önállónak tekintették az agglomerálódó nagyvárosi térségeket a kiterjedésük és a beépített tér jellegzetes mintázata alapján. A tájkarakter-területek sajátosságainak leírása húsz további indikátor alapján történt (köztük a felszíni vizek területaránya, a felszínborítás-átalakulás jellege, a külterületi szórványbeépítés sűrűsége vagy a vizuális jellemzők stb.), amelyeket a Tájkarakter Tudástár foglal össze (Konkoly-Gyuró–Csőszi, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az országos elemzések mellett négy, kistájszintű mintaterületre is készült részletes tájkarakter-elemzés, amelyekben az országos lehatárolás és leírás térinformatikai elemzéseit a percepcionális jellemzők azonosításával egészítették ki. A mintaterületeken a tájkarakter-elemzést terepi felmérések, tájtörténeti elemzések és a helyi érintettekkel folytatott konzultációk pontosították. Utóbbiak lehetőséget adtak a tájkarakter értékelésére is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájkarakter változásának elemzése segítségével és az érintettek bevonásával végzett értékelés alapvető a Tájegyezmény által előírt minőségi célkitűzések megfogalmazásához. E célok támasztják alá azokat a helyes védelmi és fejlesztési döntéseket, amelyek révén az értékelt jellegzetességek, különlegességek nem tűnnek el a tájból, hanem segítik a karakter pozitív vonásainak érvényesülését, erőteljesebbé tételét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájkarakter-projekt nem egy végleges, lezárt adattárat hozott létre, hanem egy hosszú tájelemzési folyamat és tájmonitoring kezdete, amelyet a jelen eredmények és módszertan alapján folytatni szükséges, nem zárva ki a további módszertani fejlesztés lehetőségét (Konkoly-Gyuró et al., 2021).
 

A tájkarakter-alapú tájtipizálás alkalmazási lehetőségei

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájkaraktertípusok és tájkarakter-területek adatbázisának széles körű elérhetősége lehetővé teszi, hogy a közigazgatási határos területfelosztás mellett rendelkezésre álljon egy olyan térrendszer is, amely a tájkarakter jellegzetességei alapján lehatárolt téregységeket tartalmazza. A létrejövő adatbázisok és módszertanok ‒ a táji adottságokon alapuló tájhasznosítás megalapozásaként ‒ a tervezési rendszerben, a hatósági munkában és előzetes várakozások szerint akár a támogatási rendszerekben is hasznosíthatók lesznek majd (Vaszócsik et al., 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek az organikusan létrejövő, ember és természet kölcsönhatásából kialakuló, sajátos jellegzetességeket mutató tájkarakteregységek a területi és települési tervezésben, a tájvédelem hatósági és természetvédelmi kezelési tevékenységekben, valamint a településkép-védelem tájképvédelmi vonatkozásait tekintve is hasznos információkat tartalmazhatnak. Tervezési és kezelési egységet biztosítanak továbbá a védelem és a területhasználat-szabályozási előírásainak megállapításához. Az eredmények alapadatot és viszonyítási állapotot jelentenek majd a beruházóknak, a tervezőknek és a helyi érintetteknek is (Kincses–Konkoly-Gyuró, 2021), támogatva a táj arculatát befolyásoló tevékenységek tudatos tervezését.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boromisza Zs. – Jákli E. – Jombach S. et al. (2022): Részvételi tervezés és kutatás a tájépítészetben: a kezdetektől a tájkarakter kutatásig. Magyar Tudomány, 183, 9, 1147–1155. DOI: 10.1556/2065.183.2022.9.5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Council of Europe (2000a): Council of Europe Landscape Convention – Az Európa Tanács Táj Egyezménye. Firenze, 2000. október 20. https://rm.coe.int/16807b6bc7https://njt.hu/international-agreement/ELC_egys%C3%A9ges%20szerkezet.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Council of Europe (2000b): Text of the Explanatory Report to the European Landscape Convention. Florence, https://www.coe.int/en/web/landscape/text-of-the-explanatory-report-of-the-european-landscape-convention

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Földművelésügyi Minisztérium (2017): Nemzeti Tájstratégia (2017–2026). Budapest: Földművelésügyi Minisztérium, https://kormany.hu/dokumentumtar/nemzeti-tajstrategia-2017-2026

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kincses K. (2021): Tájvédelem – jóllétünk védelmének eszköze. Külügyi Szemle, Különszám, 155–172. DOI: 10.47707/Kulugyi_Szemle.2021.2.07. https://kki.hu/wp-content/uploads/2021/08/10_2021_szemle_kulonszam_kincses

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kincses K. – Konkoly-Gyuró É. (2021): Tájkarakter: Tájaink arculata. A tájak jellegéről mindenkinek. (Természetvédelmi Füzetek 5) Budapest: Agrárminisztérium, https://termeszetem.hu/files/download/documents/document_img/132/?2022-02-07%2012:16:10

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kincses K. – Pádárné Török É. – Tar Gy. (2019): A tájkarakter kutatás nemzetközi és hazai szakpolitikai kerete, kutatási programkörnyezete, Kisvárda, Magyar Tájökológiai Konferencia 2019. augusztus 29–31. In: Fazekas I. – Lázár I. (szerk.) (2019): Tájak működése és arculata. Debrecen: Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága, 369–373. https://termeszetem.hu/files/download/documents/document_img/19/?2020-10-08%2016:05:21

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Konkoly-Gyuró É. – Csőszi M. (szerk.) (2021): Tájkarakter Tudástár IV. Budapest: Agrárminisztérium, https://termeszetem.hu/files/download/documents/document_img/141/?2022-04-11%2011:05:42

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Konkoly-Gyuró É. – Vaszócsik V. – Sain M. et al. (2021): Tájkarakter-elemzés Magyarországon. Szakmai összefoglaló és módszertani útmutató. Budapest: Agrárminisztérium, https://termeszetem.hu/files/download/documents/document_img/77/?2021-10-18%2008:30:19

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vaszócsik V. – Csőszi M. – Faragóné Huszár Sz. et al. (2017): A hazai tájkarakter alapú tájtipizálás célrendszerének és a gyakorlati alkalmazás lehetséges területeinek előzetes meghatározása. Budapest: Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/KEHOP/TK_tanulmany_final_1.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok. https://lechnerkozpont.hu/en/oldal/kehop-4-3-0

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: https://termeszetvedelem.hu/az-europa-tanacs-taj-egyezmenye/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: http://termeszetem.hu/hu/tajkarakter/feladatok-2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL4: http://termeszetem.hu/hu/tajkarakter/orszagos-lepteku-tajkarakter-projekt-eredmenyek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A Strasbourgban, 2016. június 15-én kelt, az Európa Tanács Európai Táj Egyezményét (European Landscape Convention of the Council of Europe) módosító Jegyzőkönyv (CETS 219. sz.) 2021. július 1-i hatálybalépésétől az egyezmény neve megváltozott. Neve azóta angolul: Council of Europe Landscape Convention, amelynek hivatalos magyar fordítása: Az Európa Tanács Táj Egyezménye.
2 Az Agrárminisztérium konzorciumi partnerei a KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 projektben: Ökológiai Kutatóközpont, Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, AKI Agrárközgazdasági Kutatóintézet Nonprofit Kft., Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave