Történeti kertek és kerttörténeti kutatások. A magyar kastélykertek felmérése

Historic Gardens, Garden Historical Researches. Survey of Hungarian Castle Gardens

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fekete Albert1, Herczeg Ágnes2, Kollányi László3, Sárospataki Máté4, Vajda Szabolcs5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, DLA, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar Kertörökség Alapítvány

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Magyar Kertörökség Alapítvány

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3PhD, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4PhD, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5PhD, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai kertörökség kutatása régi múltra tekint vissza. Az egyes konkrét kastélykertekhez kapcsolódó kutatásokon túl az első átfogó listák, felsorolások a hetvenes években készültek, és elsősorban Őrsi Károly és munkatársai nevéhez fűződtek. Az egykori Országos Műemléki Felügyelőség keretein belül 1962-től kezdődtek a kutatások, és ekkortól beszélhetünk a történeti kertek kutatásáról, védelméről, megőrzéséről és a kertörökség szisztematikus számbavételéről. Szisztematikus adatbázis-fejlesztésről, -rendszerezésről, adatgyűjtésről ekkor még nem beszélhetünk; a kertlisták a kertek nevén, a települések megnevezésén túl csak az értékességre vonatkozóan tartalmaztak adatokat. A műemlékvédelem keretein túlnyúló átfogó kertarchívum kialakítása csak az 1990-es években kezdődött meg az akkori Kertészeti Egyetemen a Magyar Kerttörténeti Archívum kezdeményezésével, amelynek már kitűzött célja volt, hogy egységesítse a kertekről rendelkezésre álló adatokat, és adatbázisba rendezze azokat. Ekkor készült el a historicgarden.hu adatbázis is, amely az első átfogó közösségi részvételen alapuló adatgyűjtésre alapult. A későbbi évek során aktív oktatói és hallgatói részvétellel készült kutatás és kutatási módszertan a történeti értékű kastélykertek felmérésére és rendszerezésére. A cikk a kutatás aktuális eredményeit, a kastélykertek szerepét a hazai kertörökségben és a magyar történeti kert adatbázis jelenlegi helyzetét foglalja össze.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The research traditions of the Hungarian garden heritage go back a long way. Besides the first researches of garden history related to some particular locations the preparations of a comprehensive list of the historic gardens in Hungary was put together which was associated primarily with Károly Őrsi and his colleagues during the 1960’s. The National Office for the Protection of Historic Monumentsundertook a historical garden research in 1962 which represented the beginnings of a consequent protection, preservation and a methodical reviewing of the Hungarian garden heritage. However, a systematic database wasn’t considered to be a fundamental part of this garden preservation activity as far as important heritage information and data of the listed gardens were still missing. Completing the content and the preparations for an improved garden list started only at the beginning of 1990’s. At the former University of Horticulture a Historic Garden Archive has been created with special references to the most interesting scientific data. This was the moment, when the historicgarden.hu database—built up with the help of large community participation—has been prepared and published. Later on, thanks to the involvement of a substantial number of students and university staff members, a survey methodology of historic gardens was developed. This article is a brief overview of this complex research with references to the castle gardens, highlighting their importance in the Hungarian garden heritage.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: kertörökség, kastélykert, történeti kert, kertfelmérés, kerttörténet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: garden heritage, castle garden, historic garden, garden survey, garden history
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.9.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

1. Bevezetés, célkitűzés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kertörökség kivételesen gazdag, történeti értékű kertjeink száma több ezerre tehető. Sajnos ezek többségéről nem rendelkezünk sem kerttörténeti dokumentációval, sem a kertek jelenlegi állapotát hitelesen ismertető, naprakész adatokkal. Ezek hiányában a szervezett és következetes kertörökség-védelem lehetetlen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történeti kertek – eredeti funkciójukat tekintve – több csoportba sorolhatók. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • világi kertek (kastélykertek, kúriakertek, vadaskertek, villakertek);
  • egyházi kertek (rendházak kertjei, kolostorkertek, templomkertek, vadaskertek, villakertek/nyaralókertek, palotakertek);
  • intézménykertek (kórház- és szanatóriumkertek, kutatóállomások kertjei, állatkertek, múzeumkertek stb.);
  • gyűjteményes kertek (arborétumok, botanikus kertek és egyéb növénygyűjtemények);
  • közkertek (közparkok);
  • temetőkertek, kegyeleti parkok, történelmi emlékhelyek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felsorolt kategóriák közül jelen tanulmány tárgyát a magyar kastély- és kúriakertek – mint kiemelten értékes kertörökségi helyszínek – felmérési és értékelési módszertanának bemutatása képezi. A módszertan alapul szolgálhat más kertörökségi kategóriák kutatási módszertanának kidolgozásához is.
 

2. Prológus. Kastélykert-értelmezések

 

2.1. Észlelésre programozott helyszín

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kastélykert időben és térben tervezetten tárul fel a látogató előtt; növényi és egyéb természeti alkotóelemeinek köszönhetően olyan élő rendszer, amely az idő múlásával folyamatosan változik. A kertbejárás során komplex hatások érik a látogatót: hangok, illatok és szagok, különböző időjárási, kinesztétikai és taktilis hatások s mindezek által felidézett emlékek, asszociációk (Berthoz, 1997). Kertben sétálni tehát egy összetett orientációs, térérzékelési és esztétikai élmény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Izgalmas kastélykerti sétautak bemutatásával, irodalmi értékű leírásaival számos korabeli szerző műveiben is találkozunk, úgy itthon, mint külföldön (Kazinczy, 1880; Dézsi, 1916; Straus, 1935; Hoog, 1982; Paget, 1987, Berthoz, 1997).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A híres kerti sétautak között kiemelt helyet foglal el XIV. Lajos mintegy másfél órás versailles-i promenádja. A napkirály számos diplomatát és államfőt is meginvitált séta- és beszélgető partnerként közös kertbejárásra. A versailles-i kastélykertet 1664-ben a nagyközönség előtt is megnyitották. A kert bejárását segítő, annak látványosságait ismertető első leírást 1668-ban publikálták, míg az első hivatalos „kerti kalauz” 1674-ben jelent meg. A versailles-i kert kapui azóta is nyitva állnak a nagyközönség számára, s a számos ajánlott túraútvonal többsége ma is XIV. Lajos sétaútjának legfőbb látványosságait mutatja be.
 

2.2. Megtervezett látvány

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájképi kert az 1720–30-as években a tájképfestészet egyik válfajaként bontakozott ki, s célja a képszerű látvány megteremtése volt. A kertművészet eszközeivel kialakított látványok kezdetben 17. századi francia festők (Claude Lorrain, Nicolas Poussin) ideális vagy klasszikus tájképeihez igazodtak, amelyeket az itáliai reneszánsz kert inspirált (Parret, 1988).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az erős képi hatásokban bővelkedő, fordulatos kerti sétautak kialakítása, a hirtelen feltáruló látványok és meglepetések tudatos beépítése a kert programjába vonzerőt jelentenek a látogatók számára. Egy 2014-es angliai felmérés során laikusokat és tájépítészeket egyaránt megkérdeztek arról, hogy melyik Anglia legikonikusabb kastélykertje. A több ezer választ feldolgozva érdekes eredmény jött ki: mind a laikusok, mind pedig a tájépítész szakemberek csoportjában a Rousham House Garden (Oxfordshire) győzött (Fekete, 2019). A közismert szigetországi kert tervezői között a 18. század olyan nagy mesterei is említhetők, mint Charles Bridgeman vagy William Kent. A roushami kastélypark látogatócentrikus erényeit, amelyeknek köszönhetően a versenyben diadalt aratott, Hal Moggridge kortárs angol tájépítész a következőképpen foglalta össze: „A kert sétaútjai számos izgalmas meglepetést tartogatnak: váratlan találkozást egy haldokló gladiátorral, Apolló elsuhanó képét, vagy egy gótikus malomépület lezárta hosszú látványtengelyt, ősi kőhídat vagy távoli facsoportot, esetleg egy eldugott zugba rejtett pihenőt” (URL3). A kompozíciós hangsúlyok, a meglepetésszerűen feltáruló kilátások, művészeti alkotások és a tervezett látványtengelyek – egyszóval a művészi megformálás – teszik a kastélykertet fogyasztható turisztikai termékké.
 

2.3. Történelmi olvasókönyv

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisztikai vonzerő és érték a kastélykert történetiségének köszönhető. Egy kastélykert értéke nem méretéből, hanem tartalmából, összetevőiből adódik. Történetiségét a kastélyépület építéstörténete, a kastély-kert együtteshez köthető nevezetes személyiségek, események is befolyásolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kastélykert bármely történeti korban létrejöhetett, s ennek megfelelően több korszak lenyomatát hordozhatja. A legtöbb kert nem is csak egyetlen stílustörténeti korszak jegyeit őrzi, hanem az idők során az újabb és újabb korok kertépítészeti elemeit és ideológiáit halmozza. A Chatsworth House Garden (Devonshire, Egyesült Királyság) esetében például az ötszáz éves múltra visszatekintő kastélykert az első brit helyszínek egyike, ahol francia mintára barokk kertet alakítottak ki, amelynek egyes elemei – mint például az 1696-ban épült kaszkád – a mai napig fennmaradtak, és a kert attraktív látványelemeit képezik (Lees-Milne, 1970). A chatsworth-i kastélykert egyes stílustörténeti rétegei neves szakmai alkotókhoz köthetők: George London, William Kent, Lancelot ’Capability’ Brown, Sir Jeffry Wyatville, Sir Joseph Paxton, vagy akár a kortárs alkotó, Kim Wilkie egyaránt hozzátette tudását és tapasztalatát a századok során a kert folyamatos fejlesztéséhez. A történeti rétegek együttes ismerete segít megérteni a kert mondanivalóját, üzenetét. „A főúri kastély-park együttesek olyan modell helyzetnek tekinthetők, melyből a palota–kastély–udvarház–polgárház–parasztház vonalán a modell növényi és tudáselemei demokratikusan szóródtak” (Szabó, 2000).
 

2.4. Összetett rendszer

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történeti érték felismerése, interpretálása környezeti tényezők függvénye is. Viszonylagos épségben fennmaradt, jól kutatható és dokumentálható kertek esetében egyértelmű tervezői állásfoglalás lehetséges a teljesen megváltozott, leromlott, történeti értékeket már csak részben tartalmazó helyszínekhez képest. Utóbbiak történetileg is hiteles felújítása és bemutatása összetett és felelősségteljes feladat, hiszen a hiányzó történeti adatokat műemléki szempontból is vállalhatóan kell pótolni, kiegészíteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kastélykert nem egyszerűen reprezentációs célú díszkertként értelmezendő. Megalakulásakor kiszakíthatatlan részét képezte egy összetett, kulturális-történeti, ökológiai és nem utolsósorban gazdasági rendszernek. Éppen ezért volt, lehetett működőképes és fenntartható. Jelentős történelmi és művészeti töltetű rendszer tehát, amely csak egységében tárgyalva értelmezhető. A Firenzei Karta szerint a civilizáció és a természet közötti szoros kapcsolat kifejezője.
 

3. A magyar kastélykert felmérések módszertana

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kastélykertek módszeres feltárására a következő elvi koreográfiát jelöljük meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az összes kertörökségi helyszín számbavétele,
  • a kiemelt jelentőségű helyszínek meghatározása,
  • a kiemelt jelentőségű helyszínek egyedi feltárása (történeti kutatás, illetve a kert jelenlegi állapotának felmérése és értékelése).
 

3.1. Az összes kertörökségi helyszín számbavétele

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg Magyarországon a hivatalosan elfogadott kertörökséget a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről szerinti, műemlékvédelem alá eső kertek és/vagy a történeti kertté nyilvánított kertek jelentik. A történeti kertekről nyilvántartott adatokat a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság által működtetett IVO műemléki és a régészeti védettségek nyilvántartását kezelő rendszer tárolja. Ez az adatbázis jelenleg húsz körüli történeti kertet és mintegy nyolcszáz műemlékileg érintett kertet tartalmaz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kertörökség kutatása nagy múltra tekint vissza. Az egykori Országos Műemléki Felügyelőség keretein belül 1962-től kezdődően beszélhetünk a történeti kertek szervezett kutatásáról, védelméről, megőrzéséről és a kertörökség szisztematikus számbavételéről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt évtizedek során létrejött hazai és határon túli kertadatbázisok különböző helyen, időszakban készültek és eltérő számú történeti kertet tartalmaztak. A Tájépítészeti Karon (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének jogelődje) a 2000-es évek elején létrehozott Magyar Kerttörténeti Archívum (URL1) olyan digitális gyűjtemény, amely ezeknek a korábbi, különböző adatbázisoknak az integrálását kezdte el, önkéntes és interaktív, online résztvevők közreműködésével egészítve ki a kerttörténeti adatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2021-ben megalakult Magyar Kertörökség Alapítvány célul tűzte ki, hogy létrehozzon egy átfogó Magyar Kertörökség Archívumot. Az archívum életre hívásának legelső és egyik legfontosabb feladata, hogy a Magyar Kerttörténeti Archívum anyagából kiindulva, azt a lehető legszélesebb körben az eddigi történetikert-nyilvántartásokkal, továbbá egyéb műemléki kutatásokkal, tudományos igényű irodalmi és internetes forrásfeldolgozással, valamint helyszíni bejárásokkal alátámasztottan állítsa össze a magyar kertörökség lehető legteljesebb adattárát. Az archívum összeállítása 2021 októberében elkezdődött, az integrált adatbázis jelenleg több mint kétezer hazai kertről tartalmaz információt (Kollányi et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország történelméből és geopolitikai helyzetéből adódóan a magyar kertművészet kutatása határon túli területeket is érint. E műemlékek a Kárpát-medencében élők közös kulturális örökségét képezik. A határon túli magyar vonatkozású kastélykertek kutatása, felmérése és dokumentálása is a Magyar Kertörökség Archívum részét képezi, s az adatbázis – integrálva a határon túli kastélykertek felméréseit (Fekete, 2007; Fekete, 2012; Sárospataki, 2014; Fekete, 2019) – jelenleg mintegy kétszáz határon túli kert adataira terjed ki (Kollányi et al., 2021).
 

3.2. A kiemelt jelentőségű helyszínek meghatározása

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyarországi kastélykertek átfogó listájának összeállításában a felmérésben meghatározott egyes területegységek (megyék) kertlistáinak összeállítása alapvető feladat. A megyei listák összeállításánál négy értékkategóriába soroltuk a kastélykerteket:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Kevésbé jelentős helyszín: nincs (és nem is volt) számottevő kert vagy kerti elem.
  2. Jelentős helyszín: volt számottevő kert, de már nincs; a kert térszerkezete, tömegarányai romlanak, növényzete pusztul.
  3. Értékes helyszín: van számottevő kert vagy kerti elem, a kert turisztikai vonzerővel bír, de a szakszerű helyreállítás/kezelés hiányzik.
  4. Kiemelten értékes helyszín: kerttörténeti és turisztikai szempontból egyaránt értékes, jó állapotban megmaradt/helyreállított turisztikai vonzerővel rendelkező kert vagy kertrészlet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. táblázat a felmérésben eddig részletesen feldolgozott kastélykertek számszerű eloszlását mutatja a négy értékkategória szerint, megyénkénti bontásban, illetve összesítve. Látható az összesítésben, hogy a feldolgozott 1014 kastélykertnek a 15,5%-a (157 db) kiemelten értékes, míg 28,2%-a (286 db) az értékes helyszín kategóriába sorolható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az országos szintű felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a történeti értékű kastélykertek térbeli elhelyezkedése nem homogén, a kastélykertek száma a Dunántúlon lényegesen magasabb, mint az ország egyéb régióiban. A tájspecifikus kastélykert sűrűség (TKS) olyan számszerű adat, amely egy adott tájegységben előforduló történeti kertek számát jelöli, és történelmi távlatokban nézve fejezi ki az adott táj és a kastélykertek viszonyát (Szabó, 2000). A TKS a vizsgálati terület méretének (S = 93 000 km2) és az ott megtalálható kertörökségi elemek (D = 1293 kastélykertek) számának hányadosa. A képlet szerint tehát az ország teljes területére vetítve a TKS = 93 000/1293, ami vizsgálataink szerint 72 körül alakul. Ez azt jelenti, hogy országos átlagban hozzávetőlegesen 72 négyzetkilométerre jut egy kastélykert.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Jelen tanulmányban feldolgozott magyar kastélykertek számszerű eloszlása a négy értékkategória szerint, megyénkénti bontásban, illetve összesítve
Megye
Összes beazonosított kastélykert (a historicgarden.net szerint)
Ebből feldolgozva
Érték: 1
kevésbé jelentős
Érték: 2
jelentős
Érték: 3
értékes
Érték: 4
kiemelten értékes
BAZ
125
73
28
29
12
4
Bács-Kiskun
39
41
4
14
10
13
Baranya
58
57
12
20
21
4
Békés
101
36
15
13
3
5
Csongrád-Csanád
21
18
6
2
6
4
Fejér
155
75
35
26
7
7
Győr-Moson-Sopron
80
49
3
10
17
19
Hajdú-Bihar
34
18
5
6
1
6
Heves
53
45
3
19
18
5
Jász-Nagykun-Szolnok
33
22
6
8
6
2
Komárom-Esztergom
49
67
35
12
13
7
Nógrád
111
50
16
8
18
8
Pest
120
49
4
21
8
16
Somogy
142
105
32
39
29
5
Szabolcs-Szatmár-Bereg
70
66
10
29
19
8
Tolna
55
52
20
5
18
9
Vas
130
73
1
17
35
20
Veszprém
69
65
4
29
27
5
Zala
76
53
12
13
18
10
Σ
1293
1014
251
320
286
157
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értékes és kiemelten értékes kertörökségi helyszínek esetében további pontosítások tehetők kerttörténeti és turisztikai vonzerejükre vonatkozóan. Ennek megfelelően megkülönböztethetők nemzetközi, országos, regionális vagy helyi jelentőségű helyszínek.
 
Nemzetközi jelentőségű kastélykertek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ide sorolhatók azok az alkotások, amelyek rendelkeznek azokkal a kertépítészeti értékekkel (az adott kertépítészeti korszak, stílus figyelemre méltó elemeivel, méret, kompozíciós részletek, arányrendszer, szobrászati elemek és nem utolsósorban növényzete, természeti értékei), amelyek nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak. Ezek az alkotások gyakran olyan világlátott, felvilágosult gondolkodású és tehetős főúri családok nevéhez kötődnek, amelyeknek lehetőségük volt neves kertépítő szakembereket alkalmazni, értékes elemeket beépíteni ezekbe a kertekbe. Jelentős részük megújult, vagy helyreállítás alatt áll (például a keszthelyi Festetics-kastély parkja, a gödöllői Grassalkovich-kastély parkja, a fertődi Esterházy-kastély parkja, a martonvásári Brunswick-kastély parkja vagy a dégi Festetics-kastély parkja).
 
Országos jelentőségű kastélykertek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az országos jelentőségű kastélykerteknek fontos szerepük van a magyar kerttörténetben. Bár jelentős kertörökségi értéket képviselnek, nemzetközi szempontból nem feltétlenül tartanak kimagasló érdeklődésre számot (például az alcsútdobozi József nádor kastélypark, a hatvani Grassalkovich-kastélykert, a körmendi Battyhány-Strattman-kastélypark, a noszvaji De La Motte-kastélypark, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély parkja vagy a csákvári Esterházy-kastélypark). Egy szerencsés funkcióváltás vagy nagyszabású helyreállítás átértékelheti a helyzetüket. Példának okáért Csákvár a magyar kerttörténet egyik legfontosabb korai tájképi kertje volt, rengeteg történeti értékkel, míg ma megyei kórház működik benne, kertje elhanyagolt, egykori értékei nagyrészt elpusztultak. Egy nagyszabású helyreállítással, rendkívül érdekes építményeivel nemzetközi szintre kerülhetne.
 
Regionális jelentőségű kastélykertek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg főként egy szűkebb régió számára figyelemre méltó együttesek, de adottságaik és a magyar kerttörténetben elfoglalt helyük alapján – megfelelő marketing és menedzsment segítségével – előbbre léphetnek (például a hédervári Khuen-Héderváry-kastélykert, a kisbéri Batthyány-kastélykert, a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélykert, a lengyeli Apponyi-kastély parkja, a hőgyészi Apponyi-kastélykert vagy a somogyvári Széchenyi-kastélykert).
 
Helyi jelentőségű kastélykertek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsősorban egy szűkebb közösség számára érdekesek. Történeti, emlékezeti vagy rekreációs szempontból van nagy szerepük. Megőrzésük a helyi identitás és értékőrzés miatt rendkívül fontos. Jellemzők ezekre a pontszerű (objektumszerű) kerttörténeti értékek, mint például egy értékes fa vagy szobor (például a geszti Tisza-kastélypark, a hejcei Püspöki palota kertje, a girincsi Dőry-kastélykert vagy a horpácsi Mikszáth-kúriakert).
 

3.3. A kiemelt jelentőségű helyszínek egyedi feltárása

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiemelten értékes kastélykertek egyedi felmérése két nagy részre osztható: a kerttörténeti kutatásra és a terepkutatásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értékes és kiemelten értékes kertörökségi helyszínek kiválasztása a kertek történeti-műemléki értékelése alapján történt, amelyhez a következő szempontok vizsgálata szükséges:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a kert történeti értéke, mely egyrészt műemlék épület környezete, másrészt eszmei-szellemi vonatkozású (például jelentős történelmi eseményekhez, családokhoz köthető) helyszín;
  • a kert kora, illetve az az első dátum, amely bizonyíthatóan meglévő, az együttes részét képező kertet jelöl;
  • a kert egyedisége, amely a kert különleges művészi értékére vonatkozik (például az alkotónak vagy a kornak jelentős műve);
  • a kert egyedi jellege (ha például a kert a kialakítás korára jellemző típus első képviselője vagy jellegzetes formája);
  • a földrajzi kontextus, amelybe a kert beágyazódott.
 
 
Kerttörténeti kutatás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fellelt elsődleges és másodlagos forrásanyag (levéltári források, könyvtári és múzeumi állományok, térképtárak, képeslapgyűjtemények, szakbibliográfiai áttekintés, internetes források stb.) történeti kutatása minden esetben igyekszik minél pontosabb képet adni a kertek kialakulásáról, fejlődéséről. Foglalkozik a helyszínek táj- és településjelleget és -szerkezetet meghatározó szerepével, vizsgálja mindazokat a táji léptékű kapcsolatokat, amelyeket a kastélykert kialakításánál mint adottságokat vettek figyelembe, és amelyek nagymértékben meghatározták a kutatott kastélyok tágabb környezetét képező kistájak arculatát. A kerttörténeti kutatás a kastély építészettörténetét, illetve a tulajdonos család és birtok történetét is érinti. A családtörténeti adatok különösképpen fontosnak bizonyultak, hiszen ezek sok esetben közvetlenül csatolhatók a parkok, kertrészek vagy egyes kerti elemek kialakításához, átalakításához.
 
Terepkutatás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terepkutatás célja az egykori kerti elemek beazonosítása a helyszínen, illetve a kert jelenlegi állapotának felmérése és elemzése. A jelenlegi állapot ismerete, sok esetben a jövőbeni hasznosítás ismeretének hiánya ellenére, a teljes műemléki helyreállítás igényét fogalmazza meg még akkor is, ha ezt a legtöbb esetben anyagi vagy egyéb megfontolásokból ütemezni kell. A terepkutatás feladata a kertépítészeti érték- és állapotfelmérés készítése is, amely az adott kertre vonatkozó kerttörténeti tudományos dokumentáció (KTD) része.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezek fényében a felmérőlapokon műemlékvédelmi, tájképi, településképi és dendrológiai szempontok szerint rögzítettük a vizsgálati területre jellemző egyéb adatokat, elsődleges feladatként a területen fellelhető botanikai, építészeti és egyedi tájértékeket, valamint vizuális kapcsolatokat és térszerkezetet határozva meg. Az adatlap kiegészítéseként a jelenlegi állapot egyéb dokumentálásához szükséges fotótár összeállítása is része a felmérési módszertannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felmérések során több esetben előfordult, hogy a kastélykert hivatalos határait nem sikerült egyértelműen azonosítani. Ennek legfőbb oka, hogy a vonatkozó adatok nem minden esetben nyilvánosak. Olyan helyzetek is gyakoriak, amikor a műemléki védelem határa nem esik egybe a kastélykert területével, azaz nem a teljes kastélykert áll védelem alatt.
 

Összegzés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kastélykert alkotói, művészi-kompozicionális kvalitásai, történetisége, természeti értékei, ökológiai, városképi és tájképi szerepe, komplex egysége révén egyaránt kiemelt jelentőségű kertörökségi kategória. A történeti kertek rendszerelvű nyilvántartása, védelme és bemutatása egy következetes, országos vagy regionális szintű, interdiszciplináris feladat. A történeti kert értéke a regionális kontextustól is nagyban függ, a hagyományos tájhasználat, a természeti és épített környezet, a néprajzi és egyéb kultúrtörténeti értékek, természeti erőforrások közé szervesen integrálódik. A kastélykert megőrzése, megújítása és hiteles bemutatása egyre több résztvevős, egyre komplexebb feladattá válik. Az új használói igények, a fenntarthatósági elvárások, a társadalmi részvétel, az egyetemes tervezési elvek és még sok egyéb társadalmi norma érvényesítése olyan helyzetet teremtenek, amelyben a történeti előzmények, a kertművészeti analógiák, a megújítási és helyreállítási szempontok mellett a kreatív, absztrahálásra képes, művészi tervezői hozzáállás és látásmód szükséges.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történeti kertek számbavétele, kutatása és értékelése mellett a kertvédelem kiterjesztését hatékonyan segítő jogi eszköztárra, valamint a kertörökség széles körű értékeinek tudatosítására is szükség van.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Berthoz, A. (1997): Le Sens du mouvement. Paris: Odile Jacob

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fekete A. (2007): Az erdélyi kertművészet. Maros menti kastélykertek. Kolozsvár: Művelődés Műhely, https://leptek.hu/en/publication/15

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fekete A. (2012): Az erdélyi kertművészet. Szamos menti kastélykertek. Kolozsvár: Művelődés Műhely, https://leptek.hu/publication/19

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fekete A. (2019): Komponált látványok. Történeti kertek és tájak helyreállítása. Gödöllő: Szent István Egyetem Nonprofit Kiadó Kft., https://leptek.hu/publication/21

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hoog, S. (1982): Manière de montrer les jardins de Versailles. Paris: Editions de la Réunion des Musées Nationaux

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kazinczy F. (1880): Erdélyi levelek. Budapest: Aigner Lajos, https://mek.oszk.hu/15600/15672/15672.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kocsis K. (2020): Kertpercepciós vizsgálatok, Esterházy-kastélykert, Fertőd. Beadandó feladat a „Történeti kertek és tájak helyreállítása 1” című tárgyból, Tájépítész és kertművész mesterszak, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kollányi L. – Fekete A. – Szikra É. et al. (2021): A Magyar Kertörökség Alapítvány kerttörténeti adatbázisának tervezett informatikai felépítése, adattartalma és a szakmai webportál leírása. Kézirat. Készült a Pagony Kft. megbízásából

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lees-Milne, J. (1970): English Country Houses: Baroque, 1685–1715. Littlehampton: Book Services Ltd.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Paget, J. (1987): Magyarország és Erdély. Budapest: Helikon Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Parret, H. (1988): Le sublime du quotidien. Amsterdam: Benjamins/Hadés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sárospataki M. (2014): Dendrológiai kertek a 19. századi magyarországi kertépítészetben. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola. DOI: 10.14267/phd.2014014, http://phd.lib.uni-corvinus.hu/753/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Straus, E. (1935): Vom Sinn der Sinne. Berlin: Springer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó T. A. (2000): Erdélyi történeti kertek egy növénybiológus szemével. In: Galavics, G.: Történeti kertek. Budapest: MTA Művészettörténeti Kutatóintézet–Mágus Kiadó, 69–87.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: Everton, S. (2014): Why is Rousham England’s Most Influential Garden? Garden Illustrated, http://www.gardensillustrated.com/article/gardens/why-rousham-england%E2%80%99s-most-influential-garden
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave