Állattenyésztés 2. Mit lehet tenni az állattenyésztés környezeti lábnyomának csökkentéséért?

Animal Husbandry 2.What Can We Do to Reduce the Environmental Footprint of Livestock Farming?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szendrő Zsolt1, 4, Horn Péter2, 4, Kovács Melinda3, 4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az MTA rendes tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2az MTA rendes tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3az MTA rendes tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Kaposvár
 
Összefoglalás
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők az első részben összefoglalták, hogy eddig milyen változások következtek be az állattenyésztés globális felmelegedésben játszott szerepében. Ebben a részben az állattenyésztés előtt álló feladatokat és lehetőségeket ismertetik. Milyen eredmények várhatók a szelekcióban vagy a takarmányozásban? Miben segít a digitalizáció? Kitérnek a One Health szemlélet fontosságára az élelmiszer-előállításban. Foglalkoznak olyan kockázatokkal is, mint például az „End the Cage Age” polgári kezdeményezés.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The first part summarized the changes that have taken place so far in the role of animal husbandry in global warming. This part describes the challenges and opportunities facing animal husbandry. What results can be expected in selection or nutrition? How does digitization help? Authors highlight the importance of the One Health approach in food production. They also address risks such as the ‘End the Cage Age’ citizens initiative.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: állattenyésztés, globális felmelegedés, szelekció, takarmányozás, digitalizáció, One Health
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: animal husbandry, global warming, selection, feeding, digitization, One Health
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állattenyésztés negatív hatásainak mérséklése érdekében eddig is sokat tettek a kutatók, a fejlesztők, a szakemberek és maguk az állattartók. A jövőben a gazdasági állatok termelésének növelése és az állati termékek minőségének javítása mellett célzott szelekciós szempont lesz a szén-dioxid- és az ammóniakibocsátás csökkentése és az ezt segítő takarmányozás. Ezt a munkát fogja hatékonyan segíteni a digitalizáció. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül azon kezdeményezések és törekvések mellett, amelyek az egységnyi termékre jutó üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése és a világ népességének szükségletét kielégíteni képes intenzív állattenyésztés helyett, az extenzívebb termelést, szélsőségesen a ketreces állattartás végét szorgalmazzák.
 

Pesszimisták vagy optimisták legyünk?

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horn Péter tanulmányában (2018) felhívja a figyelmet arra, hogy a világ neves tudósaiból álló Római Klub először 1968-ban – az adott időszak technológiai, műszaki, biológiai és emberi tényezőit figyelembe véve – súlyos világéhínséget jelzett előre. Azóta a Föld lakossága több mint kétszerese lett, emellett akkor még elképzelhetetlen ütemben nőtt például a kínai lakosság húsfogyasztása, de globális szintű éhezésről szó sincs. Ennek oka az, hogy a jelentést összeállító tudósok nem számoltak azzal a felhalmozódó tudással, hihetetlen technikai és technológiai előrehaladással, ami lehetővé tette a mezőgazdaság korábban sohasem látott intenzitású fejlődését. A mai helyzet kísértetiesen hasonlít a fél évszázaddal ezelőttihez. Európában sokan pesszimistán néznek a jövőbe és a vészharangot kezdik kongatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pesszimisták arra alapozzák véleményüket, hogy a Föld népessége, ha lassuló ütemben is, de folyamatosan nő (URL1). Ez önmagában is a korábbinál nagyobb élelmiszer-szükségletet jelent. Ugyanakkor, számításba kell azt is venni, hogy az egy főre eső hús-, tej- és tojásfogyasztás is egyre nagyobb lesz. A Philip K. Thornton (2010) által közölt adatok szerint a fejlett országokban az egy főre eső húsfogyasztás 2015-ben 83 kg volt, 2030-ban 89 kg és 2050-ben 94 kg lesz. Ugyanezek az értékek a fejlődő országokban 32, 38 és 44 kg. A tejfogyasztás – a három év sorrendjében – a fejlett országokban: 203, 209 és 216 kg, a fejlődőkben 55, 67 és 78 kg. A legtöbb állati eredetű élelmiszert fogyasztó országokban már nem várható növekedés, sőt kissé csökkenhet is a fogyasztás, ugyanakkor például Kínában és Brazíliában ugrásszerűen megnőtt a húsfogyasztás (URL2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális felmelegedés mellett az emberek egészsége szempontjából is kedvezőnek tekinthető, hogy világviszonylatban, a többi húsféleséghez viszonyítva, az egy főre eső baromfihús-fogyasztás az átlag felett nő, már megelőzte a sertéshúst is (URL3). Ugyanakkor, a marhahús fogyasztásaránya kissé csökken. Vagyis, a fogyasztók választása az egészségesebb (több fehérjét és kevesebb zsírt tartalmazó, legkisebb környezeti lábnyommal rendelkező) húsfélék felé irányul. Az egységnyi termékre jutó környezeti terhelés húsz év alatti csökkenése a tojástermelésben 25%, a húscsirkénél 23%, a sertéshúsnál 15% volt (Horn–Sütő, 2014), ami alapján feltételezhető, hogy a húsfogyasztás miatti környezeti lábnyom, a baromfi térnyerése miatt, a jövőben jobban fog csökkenni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a gazdasági állatok szaporasága, súlygyarapodása, hús-, tej- vagy tojástermelése javul, akkor kevesebb állattal lehet ugyanannyi élelmiszer-alapanyagot előállítani, rövidebb idő alatt érik el a vágósúlyt, kevesebb takarmányt és ivóvizet fogyasztanak, csökken a takarmány előállításához szükséges földterület, kevesebb trágya termelődik, vagyis kisebb az adott állatfaj környezeti lábnyoma. Eddig nem volt közvetlen cél a szén-dioxid- vagy a metánkibocsátás csökkentése, ennek ellenére – közvetve – sok mindent megtettek a szakemberek, hogy az állattenyésztés környezetre gyakorolt negatív hatásait csökkentsék. Ezt jól mutatják Jude L. Capper és szerzőtársai (2009) számításai, amelyben kimutatták, hogy 1944 és 2009 között a tehenek tejtermelése több mint négyszeresére (2000 literről 9000 literre) nőtt az USA-ban. Az adott időszakban egy liter tejre vetítetten a takarmányenergia-igény 77%-kal, a fehérjeigény 71%-kal és az összes vízigény 65%-kal csökkent. A komplex CO2-lábnyom 64%-kal lett kisebb, emellett a környezet foszforterhelése is 71%-kal mérséklődött. Amennyiben az USA-ban visszatérnének az 1944-es állapotnak megfelelő, legelőre alapozott tejtermelési rendszerre, akkor 143 millió hektár termőterületet kötne le a tejtermelési szektor 80 milliárd liter tej előállításához. A mai intenzív tejtermelési rendszerben ennek tizede, 13,6 millió hektár termőterület lekötése elegendő. Bármennyire is ideálisnak tűnik sokak számára a régebbi környezetbarátnak hitt termelési mód, a jelenlegi magas tej- és tejtermék szükségletet sem az erőforrások oldaláról, sem a nagy környezetterhelés miatt nem lehetne vállalni (Horn, 2013). Horn Péter (2016) a pecsenyecsirke-előállítás víz- és területigényére, valamint a trágyatermelésre végzett becslést az 1930-as, az 1960-as és a 2010-es időszakra (1. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Az egy kg pecsenyecsirke élősúly előállításának hatékonyságát jellemző néhány paraméter az 1930-as, az 1960-as és a 2010-es években (Horn, 2016)
Évek
Pecsenyecsirke-előállítás erőforrásigénye
Trágyatermelés
1 kg élősúlyra (kg)
 
Ivóvíz
(kg/liter)
Takarmánytermelés vízigénye (kg/liter)
Takarmánytermő terület (kg/m2)
 
1930
7,8
10,616
27,0
7,62
1960
4,3
4,822
10,4
4,30
2010
3,0
1,338
2,7
3,20
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sok pozitívum felsorolása mellett nem szabad szó nélkül elmenni a gyógyszer, és ezen belül az antibiotikum felhasználása mellett. Ez sajnálatos következménye az intenzív állattenyésztésnek, ugyanakkor jó hír, hogy a gyógyszerfelhasználás már csökkenő tendenciát mutat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint a következő részben olvashatjuk, az eddigieknél is több lehetőség van a termelési eredmények további növelésére, és ami eddig nem volt központi kérdés, a gyógyszerfelhasználás és az állattenyésztés környezeti lábnyomának közvetlen csökkentésére.
 

Az állattenyésztés előtt álló jövő – A feladat megoldható

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A növekvő globális népesség élelmiszerigényének kielégítése kihívást jelent, különösen az állati eredetű élelmiszerek fenntartható előállítása. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-ig a Földön jelentősen nőni fog az állati eredetű fehérjék fogyasztása. Ezen belül 2012 és 2050 között Európában a fehér hús iránti keresletben 15,5%-os növekedés várható. A vörös húsok fogyasztása 2040-ig nő, majd stagnál (Henchion et al., 2021). Ugyanakkor a húselőállításból származó üvegházhatású gáz- (ÜHG) kibocsátás Európában az előrejelzések szerint a továbbiakban jelentősebben fog csökkenni (URL4). Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy az EU „földtől az asztalig” és biodiverzitási stratégiái eredményeként a földhasználat csökken, és a kevesebb műtrágya, peszticid és antimikrobiális szer használata várhatóan kihat az EU mezőgazdaságának teljesítményére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lényeges, hogy a Föld lakosságának egy főre jutó és az összes állati eredetű élelmiszer fogyasztásának növekedése úgy menjen végbe, hogy közben az egy kg hús-, tej- vagy tojás előállítását kisebb földterületen megtermelt és jobban hasznosuló takarmánnyal, kevesebb víz felhasználásával és kisebb környezeti lábnyommal, ÜHG-kibocsátással lehessen megvalósítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Margaret Gill és szerzőtársai (2021) számításai szerint 2004-hez viszonyítva 2030-ra 47%-kal csökken az egy kg tejre jutó metánkibocsátás és 26%-kal a földhasználat. 2030-ra évente 360 tojást tojnak a tyúkok, ami 24%-kal csökkenti a nitrogénkiválasztást. A sertések súlygyarapodása 2050-re várhatóan 28%-kal jobb lesz, ami 22%-kal csökkenti a vágósúly eléréséhez szükséges idő hosszát, emellett 12%-kal javul a takarmányértékesítés és 14%-kal a teljes nitrogénkiválasztás, de nem változik a földhasználat. A jobb mutatók eléréséhez az alapot döntően az állatnemesítés eredményei adják meg.
 

Szelekció

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. század második felében a szelekció a saját teljesítményre (például: súlygyarapodás, tejtermelés, alomlétszám) és az ivadékvizsgálatra épült. Később olyan tulajdonságok is bekerültek a szelekciós indexbe, mint a tej zsír- és fehérjetartalma, a takarmányértékesítés vagy a húsminőség. Az asszisztált reprodukciós technikák fejlődése, különösen a mélyhűtött ondóval történő mesterséges megtermékenyítés, embriófelezés/átültetés jelentősen megnövelte a teljesítmény javulását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 21. század elején bevezették a genomikus szelekciót, amely forradalmasította a gazdasági állatfajok nemesítését. Először csak néhány nagy hatású markert használtak fel, de az SNP-chip már több tízezer marker vizsgálatát és a szelekcióba történő beépítését teszi lehetővé. Az ezek alapján becsült genomikus tenyészérték már fiatal, akár embrionális korban megállapítható, és emiatt a generációs intervallum jelentősen lecsökken. Ezenkívül az olyan gyengén öröklődő tulajdonságok, mint például a termékenység és az egészség is gyorsabban javíthatók. A genomiális szelekció bevezetése után az amerikai holsteinnél hét év alatt kétszeres lett a tejhozamban a genetikai előrehaladás. A genominális szelekciót ma már több más állatfaj (sertés, húsmarha, juh, kecske, baromfi) esetében is alkalmazzák. A környezeti terhelés csökkentése érdekében a takarmányértékesítés, a CO2- vagy a metánkibocsátás is szelekciós szempont lett. A szelekciós indexbe építve, megfelelő gazdasági súllyal, 2050-re akár 24%-kal csökkenhet a metánkibocsátás (g CH4/kg tej) (de Haas et al., 2021). Elkezdődött a mikrobiom összetételének figyelembevétele is (de Haas et al., 2021). A bendő mikrobiom összetétele hatással van a fehérje emésztésére és a metán termelődésére (Firkins, 2021). A genomika, a génszerkesztés, a precíziós technikák, a folyamatos adatrögzítés és -értékelés jó lehetőséget biztosít a nehezen vagy költségesen mérhető tulajdonságok (például: betegségekkel szembeni rezisztencia, élettartam, metánkibocsátás) javítására (Brito et al., 2021). Az epigenetikában rejlő előnyöket is csak most kezdjük hasznosítani. A génszerkesztés újabb távlatokat nyit a kimagasló tenyészértékű állatok előállításában.
 

Takarmányozás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyakran a gazdasági állatok rovására írják, hogy jelentős földterületet igényel a takarmányuk előállítása. Ebben a tekintetben az állattenyésztés részben a növénytermesztéstől függ. Kedvező, hogy például a két meghatározó takarmánynövény, a szójabab és a kukorica hektáronkénti termése az elmúlt húsz év alatt 28, illetve 38%-kal nőtt, ami több más takarmánynövény esetében is hasonló nagyságrendű volt. A korábbi növekedési ütemet feltételezve 2050-ig a kukorica, a búza és a szójabab termelésében 67%-os, 38%-os és 55%-os növekedés várható (Ray et al., 2013). A növénynemesítés, a legújabb genomikai módszereket is felhasználva, mindent megtesz azért, hogy minél több és jobb minőségű takarmányt lehessen betakarítani. Modern biotechnológiai módszerekkel megnövelték például a kukorica lizin- és triptofán-, a szója és repcemag metionintartalmát. A tanninmentes lóbab, az alacsony tripszininhibítortartalmú szójabab, csökkentett fitáttartalmú borsó, kukorica és árpa nemesítése is eredményes volt (Kovács et al., 2022). Mindez a takarmányozásban még kevéssé alkalmazott lehetőség, egyelőre olcsóbb és egyszerűbb megoldás a takarmánykiegészítők (például: fitázenzim, szintetikus aminosavak) alkalmazása vagy a takarmányok kezelése (például hőkezelés).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szívesen hozzák fel azt az érvet, hogy az emberek által is elfogyasztható takarmánnyal etetik az állatokat. Ez csak részben igaz. 2018-ban az EU-ban felhasznált takarmány-alapanyag fele olyan gabona volt, amelyet vagy kifejezetten takarmánynak termesztettek, vagy gyenge minősége miatt csak takarmányozásra felelt meg. Egy tanulmány szerint – a legelőket is beleszámítva – az állati takarmány 86%-a nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ha az állatok nem fogyasztanák el, a növényi maradványok és melléktermékek is környezeti terhet jelentenének. Az állatok természetesen olyan takarmányt is fogyasztanak, amelyeket az emberek is megehetnek. Ez a gabonafélék esetében az állatállomány szükségletének csak 13%-át teszi ki (Mottet et al., 2017). A kérődzők által használt gyepterületnek csak harmada hasznosítható növénytermesztésre. A gyenge termőképességű, szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan földterületek kérődzőkkel történő legeltetése nettó hozzájárulást jelent az emberek ellátásához szükséges állati eredetű fehérje termeléséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állattenyésztés fontos szerepet játszik a malomipari, élelmiszeripari, bioüzemanyag előállítása során keletkező és más melléktermékek felhasználásában.
 

Digitalizáció

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakemberek szerint az élelmiszer-előállítás és ezen belül az állattenyésztés egy új „forradalom”, a digitalizáció küszöbén áll (Eastwood et al., 2021), amellyel e tanulmány keretében nem tudunk kellő részletességgel foglalkozni. Ennek bizonyos elemei már most is megtalálhatók a modern technológiával felszerelt állattartó telepeken.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elérhetővé válik az érzékelőtechnológia, az automatizálás, a Big Data és adatelemzés, a napi döntéshozatalt segítő, akár automatikus beavatkozások. A szenzorok lehetővé teszik az állomány és az egyedek termelésének és jóllétének folyamatos ellenőrzését, a robotfejést, az egyedi termeléshez igazított takarmányozást. A genomika már most is profitál a nagy adathalmazok rögzítésének és elemzésének lehetőségeiből. Az automatizálás, a robotika új, szinte felfoghatatlan lehetőségeket nyújt az állattenyésztés számára. Mindezek a termelés és az állatjóllét javítását, a környezeti terhelés radikális csökkentését fogják eredményezni.
 

A One Health szemlélet elterjedése az állati eredetű élelmiszer-előállítás minden területén

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „One Health” – „Egy egészség” olyan problémákat ölel fel, amelyeket a globalizáció miatt ma már nem lehet elszigetelten kezelni, hanem az összefüggéseket feltárva holisztikus megoldásokat kell találni. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) vagy az antibiotikum rezisztencia, azaz a mikrobáknak az ellenük alkalmazott antibiotikumokkal vagy egyéb antimirobiális gyógyszerekkel szembeni ellenálló képességének kialakulása és terjedése, világszerte komoly egészségügyi fenyegetést jelent. Az előrejelzések szerint 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az AMR kialakulásáért döntően az állattenyésztést teszik felelőssé. Ám az antibiotikumok széles körű, de szakszerűtlen használata a humán orvoslásban is részese a káros mikrobák alkalmazkodásának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az antibiotikumok tartós, kis dózisú, hozamfokozóként való használatával évtizedekig biztonságos termelési környezetet lehetett biztosítani az állatitermék-előállításban, kb. 2–7%-kal javult a takarmányértékesítés, azaz csökkentette az egységnyi termék előállításához szükséges takarmány mennyiségét. 2006. január 1. óta hazánkban is érvényes az EU általános tiltása az antibiotikumok hozamfokozás céljából történő felhasználására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néhány éve mind a közegészségügy, mind pedig az állategészségügy területén léteznek nemzetközi (WHO Global Action Plan, 2015; European One Health Action Plan against Antimicrobial Resistance, 2017) és nemzeti AMR intézkedési tervek (Állategészségügyi AMR intézkedési terv, 2018). Ezek eredményeinek értékelése alapján megállapítható, hogy az AM-szerek alkalmazása jelentősen csökkenthető, felelős alkalmazással, ha azt megfelelő háttér támogatja, például hatékony kampányok a tudatosság növelésére, szigorítások a felhasználásra vonatkozóan, célirányos oktatás és kommunikáció, konkrét célok (célértékek) kitűzése és ezek folyamatos monitorozása, kutatás és innováció új gyógyszerek, diagnosztikai eszközök, vakcinák kifejlesztésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állattenyésztés területén a megfelelő menedzsment és takarmányozás alapvető fontosságú. A menedzsment a rutin technológiai folyamatok biztosítása mellett a környezet optimalizálásával, a környezeti stresszorok (például hőstressz) kiiktatásával, a higiéniai paraméterek folyamatos ellenőrzésével, az állatok ellenálló képességének növelésével tud hozzájárulni az AM-szerek felhasználásának csökkentéséhez. Szintén a menedzsment része a megfelelő állategészségügyi technológia, azon belül pedig a vakcinázási programok kidolgozása és alkalmazása. Az élelmiszer-termelő állatok takarmányozása folyamatosan fejlődő, és az új genotípusok élettani igényeit kielégítő, kutatási eredményeken alapuló szabványok szerint történik. Megfelelő minőségű és biztonságos takarmány-alapanyagok biztosításával az állatok ellenálló képessége magas szinten tartható. Bizonyos, ki nem iktatható stresszorok várható hatása (például: elválasztás, szállítás, csoportosítás) körüli időszakban alkalmazhatóak azok a takarmány adalékanyagok, amelyek a szervezet immunválasz-készségének fokozásával, vagy a bél mikrobióta-összetételének stabilizálásával hatékonyak (pre- és probiotikumok, élesztőgomba, mannán-oligoszaccharidok stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagy teljesítményre (tej-, tojás-, hústermelés) történő szelekció együtt járt az állatok általános ellenálló képességének csökkenésével, stresszérzékenységének növekedésével. A mai modern genetikai módszerek lehetővé teszik a termelékenység megtartása mellett a nagyobb ellenálló képességre való szelekciót is. A modern biotechnológiai módszerek (például génszerkesztés) specifikusan biztosíthatnak védettséget bizonyos betegségekkel szemben (például: sertés légzőszervi és reprodukciós kórkép [PRRS], afrikai sertéspestis, madárifluenza) (Proudfoot et al., 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az AMR problémaköre az élelmiszerlánc egészében (a szántóföldtől az asztalig) kezelendő. A precíziós állattenyésztés (Precision Livestock Farming, PLF) az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdálkodási forma, amelynek célja a gazdálkodás hatékonyságának növelése az állatjóléti- és állategészségügyi körülmények javításával, egyidejűleg csökkentve az állattenyésztés környezeti terhelését (károsanyag-kibocsátás és ökológiai lábnyom). A „smart farming” a legmodernebb digitális technológiák alkalmazását jelenti az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok előállításban. Lehetővé teszi az állatok „egyedi gondozását”, a problémák korai felismerését és hatékony megoldását, így például a szubklinikai megbetegedések korai egyedi felismerését, a korai diagnózist és a célzott AM-kezelést, így a globális AM-gyógyszerfelhasználás csökkentését.
 

„End the Cage Age” – Vége az állatok ketreces tartásának

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tojástermelés jó példa azokra a jelentős változásokra, amelyek „társadalmi igények” miatt a jövőben bekövetkezhetnek. Az egyik ilyen, a legtöbb állattenyésztési ágazatot súlyosan érintő igény, a ketreces tartási rendszerek fokozatos felszámolása (Gautron et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állatvédő szervezetek nyomására, az 1999/74/EC Directive alapján, több mint kétmilliárd eurós költséggel, a hagyományos tojóketreceket EU-konform ketrecekre cserélték. Még nem is lett teljesen befejezve az átállás, de egy EFSA-tanulmányban már meg is jelent, hogy az új tartás nem oldotta meg az összes viselkedési problémát. Ugyanakkor sajnos a téves állatjólléti elképzeléseket hirdetőkkel szemben annak sincs súlya, hogy emiatt az istállóban dolgozó emberek sokkal magasabb ammónia- és portartalmú levegőjű istállóban kénytelenek dolgozni, mint ketreces tartásnál. Ennél is szomorúbb, hogy azt a humán-egészségügyi kockázatot sem veszik figyelembe, amit a propagált tartási rendszerben a trágyával szennyezett tojás jelent; szabad- és padlós tartásban még a tojáshéj belső felületén és a szikben is találtak kórokozókat (Sütő, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik elvárás még meg sem valósult teljesen (EU-konform tojóketrecek), de már ez sem elég, szinte lehetetlent kérnek az európai állatvédők – legyen vége az állatok ketreces tartásának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néhány évvel ezelőtt a házinyúlnál kezdődött a ketreces tartás betiltása iránti igény, ami most már minden ketrecben tartott állatfajra vonatkozhat. Az Európai Bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdése alapján felkérést kapott arra, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot (URL5), amely megtiltja:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a tojótyúk, nyúl, jérce, brojler tenyészállat, tojóállat, fürj, kacsa és liba ketrecben való tartását,
  • a kocáknak kialakított fialó rekeszeket,
  • a kocaállásokat (ahol még nem vezették be ezek tiltását),
  • az egyedi borjúbokszokat (ahol még nem vezették be ezek tiltását).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csak remélni lehet, hogy az európai jogalkotókban van még annyi józan ész, hogy a kutatók, a szakemberek és az állattartók, és nem csak az állatvédők véleménye alapján hozzák meg majd a döntésüket.
 

Mit érnek világméretben az EU szigorúbb és kevésbé szigorú előírásai? Az egér és az elefánt megy a hídon. Az egér megszólal – Dübörgünk!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európa elvileg aggódik amiatt, hogyan lehet majd néhány évtized múlva elegendő élelmiszerrel, ezen belül állati eredetű fehérjével ellátni 9-10 milliárd embert. Különösen annak tudatában, hogy az ENSZ adatai szerint ma a világon 795 millió ember éhezik, sőt éhen is halnak. Az ENSZ célul tűzte ki 2030-ra az élelemmel kapcsolatos bizonytalanság és az alultápláltság minden formájának megszüntetését. Lehet Green Deal álmokat szőni, lehet polgári kezdeményezésben megfogalmazni „End of the Cage Age”, vagy újabban már „End the Slaughter Age” (Vessünk véget az állatok levágásának!), de tudomásul kellene venni, hogy a világ növekvő lakosságát elegendő és egészséges élelmiszerrel, amelynek szerves része az állati eredetű fehérjeforrás, csak intenzív termeléssel lehet elérni. Úgy látszik, az EU a világgal szembe akar menni, mit sem törődve a növekvő szükséglettel, az éhezőkkel. Nem akarják tudomásul venni, hogy a Homo sapiens kialakulása elképzelhetetlen lett volna húsevés nélkül, és hogy az egészséges táplálkozás elengedhetetlen része az állati eredetű fehérje.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európa elvileg aggódik a globális felmelegedés és különösen amiatt, amit ehhez a mezőgazdaság, különösen az állattenyésztés hozzátesz. Nem akarja tudomásul venni, hogy ez az ipari forradalommal indult, és az 1900-as évek közepén kezdett felgyorsulni, elsősorban az ipar, a közlekedés stb. egyre nagyobb károsanyag-kibocsátása miatt. Vitathatatlan, hogy ebben az állattenyésztésnek is van szerepe, de számtalan kutatási eredmény bizonyítja, hogy az egységnyi termék előállításához szükséges földterület, a felhasznált víz mennyisége, az ÜHG-kibocsátás az elmúlt évtizedekben az intenzívebb termelés miatt drasztikusan csökkent, és a jövőben még látványosabb eredmények várhatók. Ez sem a European Green Dealtől (Európai zöld megállapodás), sem más extenzív (organikus) termelés irányába történő elmozdulástól nem remélhető, sőt, a helyzet még romolhat is, mert ezeknek a termelési formáknak nagy a környezeti lábnyomuk, sokkal jobban hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, nagyobb takarmánytermő földterületre, több vízre van szükség egységnyi termékre vetítve, mint az intenzív állattenyésztésnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

És mi történik, ha az EU a tanulmányban lefektetett elképzeléseket végrehajtja – ettől megfordul a világ kereke? Az EU mezőgazdasága a teljes európai ÜHG-kibocsátás 10%-át és a globális mezőgazdasági ÜHG-kibocsátás 11%-át teszi ki, vagyis kijelenthető, hogy a világon Európa ebben már ma kis szerepet játszik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha csak Kínával számolunk, ahol a népesség létszáma önmagában is többszöröse Európának, ahol megtapasztalták milyen egy marék rizsből élni, még hosszú ideig növelni fogják húsfogyasztásukat. A több száz milliós gazdag- és középréteg megengedheti magának a nyugati étrend választását, benne a hús fogyasztását. Más kontinenseken is gyors ütemben nő a lakosság, javul az életszínvonal, és megváltozik az étrend. 1990-ben a Föld lakosságának még negyede volt európai, ami 2000-re már 12%-ra csökkent. Jelenleg már a 10%-ot sem éri el, és ezt követően nemcsak arányában (2050: 7,3%, 2100: 5,8%), hanem létszámában is csökkenni fog Európa lakossága. Bármilyen drasztikusak is lesznek az európai változások (például a húsfogyasztás csökkentése), ennek globális szintű hatása (CO2- és NH3-kibocsátás, környezeti lábnyom csökkentése) elenyésző, alig érzékelhető lesz.
 

A suszter maradjon a kaptafánál

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jó és hasznos lenne, ha az emberek élelmezésével kapcsolatban a táplálkozástudomány, adott esetben az orvostudomány kutatói és szakemberei véleményét hallgatnák meg, ők tudják, hogy mi hasznos és mi káros az embereknek. A mezőgazdaságban is az agrártudomány különböző ágai kutatóinak és szakembereinek megalapozott tudása, tapasztalata és véleménye legyen a döntések alapja. Ez lenne Európa reális érdeke.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boichard, D. – Ducrocq, V. – Croiseau, P. – Fritz, S. (2016): Genomic Selection in Domestic Animals: Principles, Applications and Perspectives. Comptes Rendus Biologies, 339, 274–277. DOI: 10.1016/j.crvi.2016.04.007, https://reader.elsevier.com/reader/sd/pii/S1631069116300300?token

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Brito, L. F. – Bedere, N. – Douhard, F. et al. (2021): Genetic Selection of High-yielding Dairy Cattle toward Sustainable Farming Systems in a Rapidly Changing World. Animal, 15, 100292. DOI: 10.1016/j.animal.2021.100292, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S175173112100135X?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Capper, J. L. – Cady, R. A. – Bauman, D. E. (2009) The Environmental Impact of Dairy Production: 1944 Compared with 2007. Journal of Animal Science, 87, 2160–2167. DOI: 10.2527/jas.2009-1781, https://academic.oup.com/jas/article/87/6/2160/4731307

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

de Haas, Y. – Veerkamp, R. F. – de Jong, G. et al. (2021): Selective Breeding as a Mitigation Tool for Methane Emissions from Dairy Cattle. Animal, 15, 100294. DOI: 10.1016/j.animal.2021.100294, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1751731121001373?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eastwood, C. R. – Edwards, J. P. – Turner, J. A. (2021): Anticipating Alternative Trajectories for Responsible Agriculture 4.0 Innovation in Livestock Systems. Animal, 15, 100296. DOI: 10.1016/j.animal.2021.100296, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1751731121001397

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Firkins, J. L. (2021): Advances in Rumen Efficiency (Invited Review). Applied Animal Science, 37, 388–403. DOI: 10.15232/aas.2021-02163, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2590286521001051#

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gautron, J. – Dombre, C. – Nau, F. et al. (2021): Production Factors Affecting the Quality of Chicken Table Eggs and Egg Products in Europe. Animal, 16, 100425. DOI: 10.1016/j.animal.2021.100425, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1751731121002718?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gill, M. – Garnsworthy, P. C. – Wilkinson, J. M. (2021): More Effective Linkages between Science and Policy Are Needed to Minimize the Negative Environmental Impacts of Livestock Production. Animal, 15, 100291. DOI: 10.1016/j.animal.2021.100291, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1751731121001348?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Henchion, M. – Moloney, A. P. – Hyland, J. et al. (2021): Trends for Meat, Milk and Egg Consumption for the Next Decades and the Role Played by Livestock Systems in the Global Production of Proteins. Animal, 15, 100287. DOI: 10.1016/j.animal.2021.100287, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1751731121001300

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horn P. (2013): Korunk fő fejlődési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állattenyésztésre. Gazdálkodás, 57, 516–531. https://ageconsearch.umn.edu/record/199962/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horn P. (2016): Globális tendenciák érvényesülnek. Magyar Mezőgazdaság, 71, 35–38.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horn P. (2018): A mezőgazdasági termelés jövőjét meghatározó néhány fontos kérdéskör. Gazdálkodás, 62, 385–405. https://ageconsearch.umn.edu/record/279712/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horn P. – Sütő Z. (2014): A baromfihús-termelés, a baromfihús versenyképessége. Acta Agraria Kaposváriensis, 18, 14–29. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/2079

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács M. – Nagy A. – Mesterházy Á. (2022): A növénynemesítés hatása az állattenyésztésre – a Mikotoxin Platform létrehozása. XXVIII. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglaló kötet. Keszthely: MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet, Burgonyakutató Állomás, 18–24. http://www.plantbreeders.hu/files/hu-70-kiadvany-xxviii-nntn-osszefoglalo-kotet-2022.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mottet, A. – de Haan, C. – Falcucci, A. et al. (2017): Livestock: On Our Plates Or Eating at Our Table? A New Analysis of the Feed/Food Debate. Global Food Security, 14, 1–8. DOI: 10.1016/j.gfs.2017.01.001, https://reader.elsevier.com/reader/sd/pii/S2211912416300013?token

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Proudfoot, Ch. – Lillico, S. – Tait-Burkard, Ch. (2019): Genome editing for disease resistance in pigs and chickens. Animal Frontiers, 9, 3, 6–12, DOI: 10.1093/af/vfz013, https://academic.oup.com/af/article/9/3/6/5522878

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ray, D. K. – Mueller, N. D. – West, P. C. et al. (2013): Yield Trends Are Insufficient to Double Global Crop Production by 2050. PLOS ONE, 8, e66428. DOI: 10.1371/journal.pone.0066428, https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0066428

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sütő Z. (2020): Az „End the Cage Age!” európai kezdeményezés magyar tojástermelő ágazatra gyakorolt lehetséges hatásai. In: Sütő Z. (szerk.): Tanulmányok az Európai Unióban a ketreces tartás jövőbeni betiltásának várható következményeiről a magyar állatitermék-előállításra. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Agrár- És Környezettudományi Kar, https://oszkdk.oszk.hu/DRJ/31115

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Thornton, K. P. (2010): Livestock Production: Recent Trends, Future Prospects. Philosophical Transaction of the Royal Society B, 365, 2853–2867. DOI: 10.1098/rstb.2010.0134, https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rstb.2010.0134
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: Ritchie, H.: More than 8 out of 10 People in the World Will Live in Asia or Africa by 2100. https://ourworldindata.org/region-population-2100

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: Roser, M. – Ritchie, H.: Meat and Dairy Production. https://ourworldindata.org/meat-production

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL5: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE az „End the Cage Age” elnevezésű európai polgári kezdeményezésről. https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=C(2021)4747&lang=hu
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave