Extrapiramidális kórképek

Movement Disorders

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Klivényi Péter1, Vécsei László2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az MTA doktora, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MTA–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az extrapiramidális betegségek vagy más néven neurológia eredetű mozgászavarok az öregedő társadalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek. Annak ellenére, hogy ritka betegségnek számítanak, az előfordulási gyakoriságuk alapján a legtöbb egészségügyi szolgáltató praxisa során találkozni fog velük. A kórképek felismerése számos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézséget okozhat, és a páciensek ellátása legtöbb esetben multidiszciplináris megközelítést és speciális tudást igényel. Ezt a munkát segítik a folyamatosan fejlesztett szakmai irányelvek, nemzetközi konzorciumok és különböző szakmai szervezetek által szervezett folyamatos továbbképzések. Jelen összeállításban a leggyakoribb kórképek kerülnek ismertetésre.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Movement disorders remain a great challenge in an ageing society. Despite the rare incidence, most healthcare providers face patients suffering in one of these conditions. Most of the time, the diagnosis and treatment of movement disorders may cause difficulties, require special knowledge and multidisciplinary approach. These medical efforts are supported by the national and international guidelines, consortiums and continuous medical education provided by medical societies. In this review we summarize the major features of the most common movement disorders.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: extrapiramidális kórképek, Parkinson-kór, Huntington-kór, Wilson-kór, ataxia, tremor
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: movement disorders, Parkinson’s disease, Huntington’s disease, Wilson’s disease, ataxia, tremor
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.1.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az extrapiramidális kórképek – a színes és igen változatos klinikai megjelenési formák miatt – diagnosztizálása és kezelése multidiszciplinális megközelítést és sok esetben speciális jártasságot igényel. Napjainkban a klinikai kórismézést sok esetben felváltja a genetikai diagnosztika, amely elkerülhetetlenné teszi a klinikai genetikussal történő együttműködést.

Parkinson-kór

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A neurológiai eredetű mozgászavarok közül messze a leggyakoribb a tremor. Ezt gyakran (tévesen) a Parkinson-kórral teszik egyenértékűvé, sok diagnosztikus és terápiás tévedést előidézve. A kórkép diagnózisa a mai napig a klinikai tüneteken alapul. A jellegzetes motoros eltérések általában ötven–hatvan életév között jelentkeznek. Tekintettel a mozgászavarok közötti tüneti átfedésekre a Parkinson-kór kórismézésére több diagnosztikus kritériumrendszert is létrehoztak. Ezek közül a legfrissebb a Movement Disorders Society klinikai diagnosztikai algoritmusa (Postuma et al., 2015), amelynek alapja a parkinsonizmus igazolása mellett a támogató és a kizáró kritériumok azonosítása (1. táblázat). Ennek a rendszernek az alkalmazásával jelentősen javítható a diagnosztikus pontosság. Bár a nemzetközi ajánlásoknak még nem része a genetikai vizsgálatok elvégzése, mégis, egyre inkább általánossá válik a ritka familiáris formák génjei mellett (PARK2, DJ-1, PINK, LRRK2) a gyakoribb genetikai rizikófaktorok (GBA) vizsgálata is (Funayama et al., 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A Parkinson-kór diagnosztikus algoritmusa
Parkinsonizmus
Támogató kritériumok
Abszolút kizáró kritériumok
Figyelmeztető jelek (red flags)
bradykinézis
levodopa reszponzivitás
cerebelláris tünetek
gyors progressziójú járászavar
nyugalmi tremor és/vagy rigiditás
levodopa indukálta diszkinézis
lefelé tekintési zavar
5 év után sincsenek progresszív tünetek
nyugalmi tremor
fronto-temporális demencia/primer progressziv afázia
korai bulbáris tünetek
szaglászavar
3 év elteltével is csak alsó végtagi tünetek
inspiratorikus légzészavar
kardiális szimpatikus denerváció
antidopaminerg terápia
súlyos vegetatív zavar 5 éven belül
rossz levodopa válasz
elesések 5 éven belül
egyértelmű kortikális tünetek
antekollisz, kéz/láb kontraktúra
negatív funkcionális képalkotó vizsgálatok
nem motoros tünetek hiánya
egyéb alternatív diagnózis
piramis jelek
kétoldali szimmetrikus tünetek
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Klinikailag megalapozott Parkinson-kór
Klinikailag valószínű Parkinson-kór
parkinsonizmus
parkinsonizmus
nincs abszolút kizáró kritérium
1 vagy 2 red flag mellett 1 vagy 2 támogató kritérium
legalább 2 támogató kritérium
nincs red flags
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kórisme felállítását követően megkezdett tüneti terápia alapja a dopaminrendszer működésének helyreállítása. Erre a célra szolgálnak a MAO-B-gátlók, a dopaminagonisták és a levodopa készítmények (Pringsheim et al., 2021). Előrehaladott stádiumban, amikor a farmakológiai kezeléstől már nem várható jelentős életminőség-javulás, akkor a centrumokban végzett eszközös terápiák (mélyagyi stimuláció, gyógyszeradagoló pumpák) nyújthatnak segítséget a pácienseknek (2. táblázat) (Deuschl et al., 2022). Sajnos, egyelőre oki terápia nem áll rendelkezésre, bár az immunterápiával több klinikai vizsgálat is folyamatban van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Magyarországon elérhető kezelési lehetőségek Parkinson-kórban
MAO-B-gátló
Dopamin­agonisták
Levodopa készítmények
COMT-gátlók
Eszközös terápiák
selegiline
pramipexol
levodopa/benzeramid
entecapon
levodopa/carbidopa intestinális gél pumpa
rasagilin
ropirinol
levodopa/carbidopa
opicapon
levodopa/carbidopa/entecapone pumpa
szafinamid
rotigotin
levodopa/carbidopa/entecapon
apomorfin toll/pumpa
mélyagyi stimuláció
 

Huntington-kór

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Huntington-kór egy autoszomális domináns módon öröklődő, genetikai betegség, ahol jellegzetesen pozitív a családi anamnézis. A mutáció a 4 kromoszómán található IT-15-gén CAG-ismétlődésszámának növekedéséből áll. A mozgászavar, amely legtöbbször chorea, negyven-ötven éves kor körül kezdődik, de ezt már megelőzi a magatartás-változás, majd a kórkép előrehaladtával ezek mellé jelentős neurokognitív zavar is társul (Ajitkumar–Jesus, 2022). A kórkép teljes penetranciájú, vagyis azok, akik hordozzák a mutációt, mindenképpen megbetegednek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sajnos jelenleg oki terápia nem létezik a betegség gyógyítására, bár genetikai alapú terápiákkal több nemzetközi klinikai vizsgálat is folyik, többek között hazánkban is (Fritz et al., 2022). Kiemelném, hogy Huntington-kór gyanúja esetén, genetikai tanácsadást követően, a diagnosztikus vizsgálat mellett prenatális genetikai vizsgálatra is van lehetőség.

Wilson-kór

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Wilson-kór egy autoszomális recesszív módon öröklődő rézanyagcsere-betegség. A réztranszport proteinhiánya miatt a réz lerakódik a parenchimális szervekben (agy, szem, máj), előidézve azok károsodását. A transzport deficiencia súlyosságát tekintve eltérő klinikai tünetek jelentkeznek. Legsúlyosabb esetekben fiatal korban jelentkező májelégtelenség, enyhébb esetekben későbbi életkorban kezdődő mozgászavar vagy pszichiátriai tünetek állhatnak az előtérben. A májfunkciós eltérések mellett, a koponya MRI-felvételeken kimutatható rézlerakódás vetheti fel a Wilson-kór gyanúját, amelyet genetikai vizsgálattal kell megerősíteni (Kasztelan-Szczerbinska–Cichoz-Lach, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kórkép tüneti kezelése és rézszegény diéta mellett kelátképzők adásával érhető el a szabad réz szintcsökkenése, és ezáltal a klinikai tünetek javulása. Végső esetben oki terápiaként a májtranszplantáció is szükségessé válhat.

Friedreich-ataxia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A herediter ataxiák rendkívül heterogén betegcsoport, amelyben a vezető tünet a járás, illetve a végtagok koordinációs zavara. A tünetek rendkívüli változatossága igen nehézzé teszi a kórkép felismerését. A genetikai diagnózist viszont nehezíti, hogy az észlelt eltérések döntő többségében azok betegségokozó hatása nem került még megerősítésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ebbe a csoportba tartozó Friedreich-ataxia egy autoszomális recesszív betegség, amelynek oka az FRDA-gén első intronjában található GAA-ismétlődés hosszának növekedése. A tünetek általában fiatal felnőtt korban kezdődnek járás­zavarral és végtagügyetlenséggel, amelyhez a későbbiekben diabétesz, gerincdeformitás és kardiomiopátia is társulhat (Keita et al., 2022). A kezelésére sajnos csak rendkívül szerény lehetőségek állnak rendelkezésünkre, és azok is elsősorban tüneti hatásúak.

Esszenciális tremor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik leggyakoribb mozgászavar, amelynek a Parkinson-kórtól való elkülönítése kiemelten fontos, hiszen alapjaiban más kezelést igényel. Míg ez utóbbi betegségben jellegzetesen nyugalmi tremor jelentkezik, addig esszenciális tremorban a mozgászavar inkább akciós és/vagy poszturális jellegű. Éppen ezért panaszkodnak a betegek arra, hogy az étkezés, az ivás vagy éppen az írásuk vált nehezítetté a betegségük miatt. Ugyancsak jellegzetes, hogy esszenciális tremorban gyakran észlelhető fejtremor vagy laringeális tremor, amely általában nem fordul elő Parkinson-kórban. Maga a betegség autoszomális domináns módon öröklődik, de egyértelműen a betegséghez köthető gén(ek) még nem ismert(ek). A tünetek általában a húszas, illetve az ötvenes életévekben erősödnek fel olyan mértékben, hogy panaszokat okozzanak (Pan–Kuo, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyógyszeres kezelés mellett (propanolol, topiramat, primidon), bizonyos esetekben, mélyagyi stimulációs műtét is szükségessé válhat (Frei–Truong, 2022).

Mozgászavarral foglalkozó szakmai szervezetek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendkívül heterogén betegségcsoportok diagnosztikai és kezelési nehézségei miatt vált szükségessé az iránymutató szakmai szervezetek létrehozása. Annak ellenére, hogy a legtöbb betegségnek van önálló szakmai képviselete (European Huntington’s Disease Network, Autosomal Recessive Cerebellar Ataxias Registry stb.) a legjelentősebb szervezet az amerikai Movement Disorders Society, illetve a European Academy of Neurology Movement Disorders Panelja (Bassetti, 2022). Hazánk a két nagy társaság mellett több önálló társaság munkájában is részt vesz. Magyarországon a Magyar Tudományos Parkinson Társaság 1999-ben alakult meg, és döntően a Parkinson-kórral kapcsolatos továbbképzéseket és szakmai egyeztetéseket végzi (URL1).

Nemzetközi kutatások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mozgászavar-kutatások hangsúlya az utóbbi évtizedben a genetikai vizsgálatok irányába tolódott el. Mivel döntően ritka betegségekről van szó, ezért a nemzetközi kollaboráció elengedhetetlen, hiszen a vizsgálatokhoz szükséges betegszám csak így biztosítható. A kutatás fókusza a genetikai eltérések betegségokozó hatásának igazolása mellett azok patomechanizmusára is kiterjed. Az ezen a területen elért eredmények tették lehetővé a személyre szabott (genetikai) terápiák megjelenését ezekben a kórállapotokban (Huntington-kór, LRRK2-mutációhoz köthető Parkinson-kór, SOD1-mutációs ALS stb.) (Di Luca et al., 2022). Ezek sajnálatos módon még csak a betegek kis százalékát érintik, de tudományos jelentőségük ezen túlmutat, hiszen teljesen új kezelési elvek kialakítását eredményezte. A genetikai kutatások mellett az immunológiai alapú antitest-terápiák is jelentős szereppel bírnak. Ennek az az alapja, hogy lehetővé vált a betegségekre jellegzetes speciális fehérjeaggregátumok (zárványtestek) immunológiai mechanizmusú eltávolítása, azonban a gyógyszervizsgálatok ennek klinikai hasznát még nem tudták bizonyítani betegekben. Szintén jelentős léptékben haladnak az eszközös terápiák technológiai fejlesztései is (Potel et al., 2022).

Hazai kutatások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mozgászavarok hazai kutatásai főleg klinikai irányultságúak, elsősorban a Parkinson-kórra vonatkoznak, és többségükben az egyetemi műhelyekhez köthetők. A kutatómunka fókusza főként a diagnosztikus és terápiás nehézségek értékelése és leküzdése, sok esetben nemzetközi együttműködés keretében (Szatmári et al., 2019; Lucza et al., 2018; Maszlag-Török et al., 2021; Despotov et al., 2021). Ebben a témakörben preklinikai kutatások jellemzően a Szegedi Tudományegyetemen folynak.

Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A genetikai vizsgálatok elterjedésével és metodikai fejlődésével az extrapiramidális kórképek diagnosztikája a klinikai alapokról fokozatosan genetikai alapokra tevődik át. Ennek következtében nyilvánvalóvá vált, hogy számos tünet, illetve eltérés nemcsak egy betegséghez tartozhat, hanem több más kórképben is megjelenhet, megnehezítve ezáltal a klinikai diagnózis. A genetikai eltérések azonosítása viszont új utat nyitott a személyre szabott, célzott terápiák fejlesztéséhez. Ebben a korszakváltásban élünk jelenleg. Ebből a szempontból is kiemelten fontosnak tartjuk a neurológusok folyamatos továbbképzését, a mozgászavar centrumok szakmai és infrastrukturális fejlesztését, valamint a nemzetközi kollaborációk kialakítását. Az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az adott intézmény feladata, míg a források rendelkezésre bocsátása már szakmapolitikai kompetencia. A hazai orvostársadalomnak mindent el kell követnie, hogy erre a rendkívül gyors fejlődésre szakmailag felkészüljünk, hogy a betegeink minél hamarabb részesülhessenek a fejlődés eredményeiből.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajitkumar, A. – Jesus, O. D. (2022): Huntington Disease. StatPearls, https://www.statpearls.com/nurse/ce/activity/59957/?specialty=specialty

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bassetti, C. L. (2022): European Academy of Neurology 2019–2022. European Journal of Neurology, 29, 9, 2567–2571. DOI: 10.1111/ene.15421

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Despotov K. – Zádori D. – Veres G. et al. (2021): Genetic Epidemiological Characteristics of a Hungarian Subpopulation of Patients with Huntington’s Disease. BMC Neurology, 21, 1, 79. DOI: 10.1186/s12883-021-02089-9, https://bmcneurol.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12883-021-02089-9

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Deuschl, G. – Antonini, A. – Costa, J. et al. (2022): European Academy of Neurology/Movement Disorder Society-European Section Guideline on the Treatment of Parkinson’s Disease: I. Invasive Therapies. Movement Disorders, 37, 7, 1360–1374. DOI: 10.1002/mds.29066, https://movementdisorders.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/mds.29066

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Di Luca, D. G. – Reyes, N. G. D. – Fox, S. H. (2022): Newly Approved and Investigational Drugs for Motor Symptom Control in Parkinson’s Disease. Drugs, 82, 10, 1027–1053. DOI: 10.1007/s40265-022-01747-7, https://link.springer.com/article/10.1007/s40265-022-01747-7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Frei, K. – Truong, D. D. (2022): Medications Used to Treat Tremors. Journal of the Neurological Sciences, 435, 120194. DOI: 10.1016/j.jns.2022.120194, https://www.clinicalkey.com/#!/content/playContent/1-s2.0-S0022510X22000569?returnurl=null&referrer=null

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fritz, N. E. – Busse, M. – Muratori, L. M. et al. (2022): An MDS Evidence-Based Review on Treatments for Huntington’s Disease. Movement Disorders, 37, 7, 1566–1567. DOI: 10.1002/mds.28855, https://movementdisorders.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1002/mds.28855

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Funayama, M. – Nishioka, K. – Li, Y. et al. (2022): Molecular Genetics of Parkinson’s Disease: Contributions and Global Trends. Journal of Human Genetics, Jul 11. DOI: 10.1038/s10038-022-01058-5, https://www.nature.com/articles/s10038-022-01058-5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kasztelan-Szczerbinska, B. – Cichoz-Lach, H. (2021): Wilson’s Disease: An Update on the Diagnostic Workup and Management. Journal of Clinical Medicine, 10, 21, 5097. DOI: 10.3390/jcm10215097, https://www.mdpi.com/2077-0383/10/21/5097/htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keita, M. – McIntyre, K. – Rodden, L. N. et al. (2022): Friedreich Ataxia: Clinical Features and New Developments. Neurodegenerative Disease Management, 12, 5, 267–283. DOI: 10.2217/nmt-2022-0011

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lucza T. – Ascherman Z. – Kovács M. et al. (2018): Comparing Sensitivity and Specificity of Addenbrooke’s Cognitive Examination-I, III and Mini-Addenbrooke’s Cognitive Examination in Parkinson’s Disease. Behavioural Neurology, 2018: 5932028. DOI: 10.1155/2018/5932028, http://real.mtak.hu/88115/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maszlag-Török R. – Boros F. A. – Vécsei L. et al. (2021): Gene Variants and Expression Changes of SIRT1 and SIRT6 in Peripheral Blood Are Associated with Parkinson’s Disease. Scientific Reports, 11, 1, 10677. DOI: 10.1038/s41598-021-90059-z, https://www.nature.com/articles/s41598-021-90059-z

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pan, M. K. – Kuo, S. H. (2022): Essential Tremor: Clinical Perspectives and Pathophysiology. Journal of the Neurological Sciences, 435, 120198. DOI: 10.1016/j.jns.2022.120198, https://www.jns-journal.com/article/S0022-510X(22)00060-0/pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Postuma, R. B. – Berg, D. – Stern, M. et al. (2015): MDS Clinical Diagnostic Criteria for Parkinson’s Disease. Movement Disorders, 30, 12, 1591–601. DOI: 10.1002/mds.26424, https://www.medicine.mcgill.ca/epidemiology/Joseph/publications/Methodological/Postuma2016.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Potel, S. R. – Marceglia, S. – Meoni, S. et al. (2022): Advances in DBS Technology and Novel Applications: Focus on Movement Disorders. Current Neurology and Neuroscience Reports, 22, 9, 577–588. DOI: 10.1007/s11910-022-01221-7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pringsheim, T. – Day, G. S. – Smith, D. B. et al. (2021): Dopaminergic Therapy for Motor Symptoms in Early Parkinson Disease Practice Guideline Summary: A Report of the AAN Guideline Subcommittee. Neurology, 97, 20, 942–957. DOI: 10.1212/WNL.0000000000012868

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szatmári S., Jr. – Ajtay A. – Bálint M. et al. (2019): Linking Individual Patient Data to Estimate Incidence and Prevalence of Parkinson’s Disease by Comparing Reports of Neurological Services and Pharmacy Prescription Refills at a Nationwide Level. Frontiers in Neurology, 10, 640. DOI: 10.3389/fneur.2019.00640, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6591465/
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: Magyar Tudományos Parkinson Társaság, https://parkinson-tarsasag.hu
 
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave