Az első magyar női ügyvéd

The First Hungarian Female Lawyer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bóka Zsolt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ügyvéd, címzetes mesteroktató, Széchenyi István Egyetem, Győr

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ORCID: 0000-0002-1274-9663
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány a hazánkban végzett első női ügyvédnek állít emléket, az életútját mutatjuk be. Mivel Ungár Margit élettörténete szinte ismeretlen, ezért idő- és célszerű, hogy a személye és tevékenysége újra előtérbe, a feledés homályából napvilágra kerüljön.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A központi témát elsődleges források felhasználásával ismertetjük, amelyek elősegítik az eddig csak töredékesen feltárt életút állomásainak a bővebb kifejtését, ennek könnyebb megértését. Így részletesebb, ezáltal árnyaltabb, de még mindig csak vázlatos képet kapunk az első női ügyvéd életéről, hivatásáról és munkásságáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végigkísérjük a címszereplőt a szülői háztól az elemi és középfokú iskolai tanulmányokon át az egyetemig, a jogi doktorrá avatásáig. Bemutatjuk a küzdelmét – az addig kizárólag férfiaknak fenntartott jogi pályán –, amit az ügyvédi kamarai felvételéért, a gyakorlati ismeretek megszerzéséért és a sikeres ügyvédi vizsgák abszolválásáért tesz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Feltárjuk, hogy Ungár Margit milyen empátiával és szolidaritással fordul a jogi ügyekben őt megkeresőkhöz, illetve, hogy a nők egyenjogúságának kérlelhetetlen szószólója volt. Még akkor is, amikor őt a zsidó származása miatt jogfosztó intézkedések érik, ezáltal szinte megsemmisül az ő és a szerettei élete.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiderítjük a második világháború utáni évek nehézségeit, bánatait és örömeit, illetve az életút végének pontos helyszíneit, és megadjuk a földi léte megnyugtató konklúzióját. Így a példája egyúttal buzdítóan hat a mai kor embere számára is, hogy az áldozathozatal előbb-utóbb be fog érni, meg fog térülni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkánk eredményeként reméljük, hogy újra visszakerül a(z első) jogász- és ügyvédnők Pantheonjában az őt megillető helyre, ezáltal pedig a közéleti, szakmai és tudományos diskurzus folyamába.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The study commemorates the first female lawyer to graduate in Hungary, and we present her life path. Since Margit Ungár’s life story is almost unknown, it is timely and appropriate that her person and activities come to the fore again from the obscurity of oblivion.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The central topic is explained using primary sources, which help to explain the stages of the life path having been only partially explored so far, in more detail and to make it easier to understand. In this way, we get a more detailed, thus more nuanced, but still only sketchy picture of the life, profession and work of the first female lawyer.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

We accompany the title character from her parents’ house through elementary and secondary school studies to the university, to the inauguration of her doctorate in law. We present her struggle—in the legal career reserved exclusively for men—which she goes through to be admitted to the bar, to acquire practical knowledge and to successfully pass the bar exams.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

We will reveal the empathy and solidarity with which Margit Ungár addresses those who approach her in legal matters, and how she is an unrelenting advocate of women’s equality. Even when she is subjected to measures depriving her of her rights because of his Jewish origin, her life and that of her loved ones are almost destroyed.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

We find out the difficulties, sorrows and joys of the years after the Second World War as well as the exact locations of the end of her life’s journey and give a reassuring conclusion to her earthly existence. Thus, her example is also encouraging for the people of today that sacrifice will sooner or later pay off.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

As a result of our work, we hope that she will be returned to her rightful place in the Pantheon of Female Lawyers and Attorneys, and thus to the flow of public, professional and academic discourse.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: női ügyvéd, életpálya, feminizmus, nőtörténet, első nők
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: female lawyer, career, feminism, women’s history, first women
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.7.10
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 19. század utolsó évtizedeiben az USA-ban megjelentek a női ügyvédek, akik az első amerikai ügyvédnő, Myra Colby Bradwell útján jártak, 1892-ben a számuk már elérte a 208 főt (Nagyné Szegvári, 1969, 387.). Ez Nyugat-Európában (Ausztria és Németország kivételével) a századforduló környékén történt meg, az időszak kiemelkedő francia alakja Marie Veron volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánkban ez bő negyedszázaddal később vált valósággá, az első magyar női ügyvéd épp a párizsi ügyvédnőt tekintette példaképének. Ki volt ő? Milyen életpályát futott be? Ezekre a kérdésekre adott válaszok alapján ismerjük meg a hazai úttörőt.1
 

A kezdeti esztendők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ungár Margit Borsod vármegyében, Diósgyőrben, zsidó családban született. A születési dátumot mindenki 1897-re datálta, de a diósgyőri polgári születési anyakönyvben nem találtuk a megszületett újszülött bejegyzésének a nyomát. Kiderült, hogy jóval korábban (!) született. A diósgyőri izraelita születési anyakönyvi bejegyzés szerint 1889. október 4-én látta meg a napvilágot. Az édesapja Ungár Mór, az édesanyja Bőhm Amália volt (URL1).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dr. Ungár Margit portréja Szerényi Gábor grafikusművész alkotása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A debreceni izraelita hitközségi elemi iskolában kezdte tanulmányait, ahol 1901 nyarán fejezte be a hatodik évfolyamot. Ezután két évfolyamot (3–4.) a debreceni római katolikus polgári leányiskolában végzett el, majd tovább folytatta a tanulást mint a debreceni római katolikus tanítónőképző intézet növendéke, ahol a négy évfolyam befejezését követően, 1907-ben elemi népiskolai tanítónői oklevelet szerzett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő tanévet – miniszteri engedéllyel (a korábbi tanulmányait elismerve) – magántanulóként a Debreceni Kegyes Tanítórendi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte el, ahol 1908-ban jól érett eredménnyel tett érettségi vizsgát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Majd egy évtized elteltével már joghallgató, mert Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter lehetővé tette a nők számára is jogi tanulmányok folytatását.2 Így Ungár Margit az 1918/19-es tanév tavaszi félévében rendes hallgatóként a debreceni jogi karon már stúdiumokat hallgatott.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az időközben elfogadásra került 1920. évi XXV. törvény (numerus clausus) és a végrehajtási jogszabálya alapján csak olyan hallgatók folytathatták a felsőoktatási tanulmányaikat, akik „nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók”.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyarország c. lap 1923. június 22-i számából
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ő megfelelt ennek, mert még az 1922/23-as tanév őszi félévének rendes hallgatójaként is a debreceni jogi karon találtuk, ahol 1923 januárjában végbizonyítványt kapott. Ezután átkerült Szegedre, ahol 1923-ban megkapta a jogtudományi oklevelét. Ez a korabeli sajtó figyelmét is felkeltette, ami nem is csoda, hiszen először avattak Magyarországon női jogi doktort.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A június 21-i esemény kapcsán a tudósítások kiemelték, hogy Ungár Margit a szigorlatait kitüntetéssel tette le, továbbá, hogy az egyetem aulájában nagy érdeklődés mellett fehér ruhába öltözve fél egykor csengő hangon kérte a kar dékánjától (Szandtner Pál) a doktorrá avatását. Egyúttal elmondta, hogy a debreceni ügyvéd testvérénél (Ungár Ferenc) kíván ügyvédjelölti gyakorlatot folytatni, és szívesen foglalkozna büntetőjoggal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek ellenére a frissen végzett jogász a Budapesti Ügyvédi Kamaránál (BÜK) kérte az ügyvédjelölti lajstromba való bejegyeztetését, a testület erről nyáron nem döntött, mert olyan nagy horderejű kérdésnek találta a kérelmet, amit csak a választmány bírálhatott el, hiszen az első nő kérte a felvételét (Bejegyzés, 1923). A voksolás szoros volt (az elnök nem szavazott), Ungár Margitot két szavazatnyi szótöbbséggel, 19:17 arányban vették fel a névjegyzékbe, így ő lett az első női ügyvédjelölt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A döntés jelentőségét jól fogta meg a Jogtudományi Közlöny cikkírója (1923): ha a „numerus clausus kegyetlen törvénye nem zárja el a nőket tanulmányaik befejezésétől, kegyetlenségnél is több lett volna, ha az ügyvédi kar, a szabadságjogok előharcosa, a szerzett jogok védelmezője kegyetlenebb lett volna” az 1920. évi XXV. törvénynél.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szende Vilmos budapesti ügyvédi irodájában kezdte meg a munkát, majd novemberben visszatért a testvéréhez praktizálni, egyúttal a debreceni kamara felvette az ügyvédjelölti lajstromába.
 

Az ügyvédjelölti működés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első bírósági bemutatkozásra sem kellett sokat várni (azaz amikor Magyarországon először szerepelt női ügyvédjelölt tárgyaláson), Ungár Margit 1924 januárjában egy ékszerlopási perben vett részt kirendelt védőként a Debreceni Törvényszéken. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, amely személyesen hallhatta, hogy a védőbeszéd „formás és temperamentumos” volt, és a női ügyvédjelölt igen jó benyomást keltett a bíróságban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1926-ban került sor a Kúria előtti bemutatkozására. Ez is a sajtó kedvenc témája lett, nem maradtak el róla az országos beszámolók sem, hiszen először jelent meg (bubifrizurás) női védő a legfőbb bírói fórum előtt. A védőbeszédét szintén nagy figyelem övezte, még ráérő kúriai bírák is voltak a közönség soraiban. A jelen lévő kollégák (például Vámbéry Rusztem, valamint a kúriai tanács egyik tagja is) gratuláltak a teljesítményéhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Jogtudományi Közlöny (1926) cikkének szerzője újra megragadta a lényeget: „Tudás és lehetőség a nemtől, fajtól és osztálytól független emberi tulajdonságok, amelyek érvényesülésének lehetősége a demokrácia legelemibb igazsága.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az év másik jelentős eseménye, hogy Ungár Margit házasságot kötött Vági József budapesti ügyvéddel. A fővárosi polgári esküvő február 18-án, míg az egyházi március 17-én volt (URL2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő esztendő, az 1927-es nagyinterjúval kezdődött. Itt Vági Józsefné Ungár Margit elmondta, hogy a női szubjektivitást nagyra értékeli, ez az előnyük a férfiakkal szemben, ezért ezt jól kell tudni használni. Megemlítette, hogy míg a debreceni családi házban vacsora után a lánytestvérei zongoráztak, vagy regényt olvastak, ő Ferenc testvérével akár hajnalig is vitatkozott jogi kérdésekről. Ferenc volt az első, míg a férje a második principálisa (a kamarai nyilvántartás szerint 1927. január 24-től már budapesti ügyvédjelölt). Zárógondolatként felvetette, hogy ő lesz az első női ügyvéd Magyarországon és Ausztriában is, miután leteszi az ügyvédi szakvizsgát, és ügyvédi irodát nyit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ehhez vezető úton az első lépést az év végén – december 20-án – tette meg, mert a magánjogi részből ekkor vizsgázott. A népes közönségtől körülvéve Ungár Margit a saját maga által készített francia védői talárhoz hasonló ruhában jelent meg. Minden kérdésre szabatos és megfelelő választ adott, így sikerrel vette az akadályt. A vizsgabizottság tagjai is gratuláltak neki, sőt példaként állították a többieknek az alaposság és a lelkiismeretesség tekintetében, míg a jelen lévő hallgatóság megéljenezte őt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1928-as év újabb újdonságot hozott, a férjével (egyben principálisával) közösen jelentek meg a tárgyalóteremben, a helyszín is új, a Budapesti Törvényszék volt. Ungár Margit a képviseleti jogának igazolásául bemutatta a bírónak az ügyvédjelölti igazolványát, aki jót mosolygott, mert ügyvédjelölt úr volt az előrenyomott okmány szövege. Sikerült védőként elérnie a célját, az újrafelvételi tárgyalást, míg az élete kapcsán bölcsen állapította meg, hogy „rengeteg első élményem volt […]. Ha előre megyek egy lépéssel, ezt a lépést mindig élménynek érzem és könyvelem el magamban.” (Pesti Napló, 1928.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Június 24-én végül elérkezett a céljához vezető utolsó lépéshez, mivel az ügyvédvizsgáló bizottság előtt a másik részből, a büntetőjogiból adott számot a tudásáról. Derekasan megállta a helyét, „kifogástalanul nagy képzettséget” árult el magáról, így kitüntetéssel teljesítette a vizsgát. Az ügyvédségre képesítő oklevelét – a gratulációk mellett, például „ilyen fényes siker kísérje e pályán végig” – rózsaszínű selyembe burkoltan, aranyszalaggal átkötve kapta meg. Az erről szóló kultúrtörténeti hír határokon, kontinenseken ívelt át, a kortársak között ismertté tette a nevét (Jus Suffragi, 1928; The Vote, 1928; The Woman’s Leader, 1928).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Jogtudományi Közlöny (1928) szerzője frappánsan nyugtázta: az oklevél „úgy gondoljuk, közokirati bizonyíték, hogy a női mentalitás kiállja a versenyt a férfitehetséggel”. Ezt követően már csak a kamarai eskütételre (június 30.), és a budapesti ügyvédi lajstromba való bejegyzésre volt szükség.5
 

Az ügyvédi aranykor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1929. esztendő mérföldkő volt az életében, mert kezdő ügyvédként egy nagy sajtóvisszhangot kiváltó büntetőügyben látta el a védelmet. Történt, hogy az „úrilány, a gazdag földbirtokos családból” származó tizenkilenc éves, püspökladányi Földessi Ilona megölte kéthetes, újszülött (törvénytelen) gyermekét, miután a szülei kitagadták, és a gyermek apja sem állt mellé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagy többség álláspontja szerint előnyös volt, hogy egy női ügyvéd látja el a vádlott védelmét, mert így a jogi szaktudás mellett az erkölcsi, szociális szempontok is jobban érvényre kerülhetnek, nőként nagyobb az empátiája, illetve jobban megérthetők a vádlott cselekményének a mozgatórugói is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vád szerint Földessi Ilona a megfojtott gyermekét egy tóba dobta, a vádlott szerint pedig ekkor már halott volt, ő nem fojtotta meg. Ungár Margit védőbeszéde jól sikerült – amely szó szerint (egyedüli nő által elmondott beszédként) be is került egy perbeszédeket tartalmazó kötetbe –, de a Debreceni Törvényszék bírói tanácsa tíz év (jogorvoslat folytán a Debreceni Ítélőtábla nyolc év, a Kúria pedig nyolc év és három hónap) fegyházban letöltendő büntetésre ítélte a vádlottat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbra sem tétlenkedett, mert kártérítési keresetet nyújtott be a bíróságon az UTE (Ujpesti Torna Egylet) ellen. Erre azért volt szükség, mert az előző évi őszi UTE–FTC (Ferencvárosi Torna Club) futballmérkőzésen jóval többen voltak, mint ami a stadion befogadóképessége, és az álló szurkolók egymásra estek, ezáltal kárt okoztak egymásnak. Ungár Margit ezek alapján a rendező klub felelősségét kívánta megállapítatni (biztosra vette a pernyertességet), ezt az Ujpesti Járásbíróság ki is mondta, így precedensértékű lett a polgári „próbaper”. Ezáltal a magyar futballtörténelembe is bevonult, ráadásul kiderült róla, hogy nagyon szerette ezt a sportágat, továbbá a teniszt is, és minden szabadidejét a természetben töltötte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt követően, egy frissen megjelent kötetben röviden elemezte a magyar nő jogi helyzetét (Váginé Ungár, 1929). Időközben egy nagygyűlésen is felszólalt a vidéki nők törvényhatósági passzív választójoga kapcsán, amiről cikket is írt a Dolgozó Asszonyok Lapjában (a továbbiakban: DAL). Majd a Feministák Egyesülete alapításának 25. évfordulóján mondott üdvözlő szavakat, illetve egy cikkében – az Asszony-rovat sorozataként – az eljegyzés jogszabályi hátterét, szokásjogát és bírói gyakorlatát világította meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1930-as esztendő ennek a sorozatnak az újabb részével, a házassági akadályokkal kezdődött, majd a magánjogi törvényjavaslattal kapcsolatos előadással folytatódott, ahol a házasságon kívül született gyermek kérdésköre került a középpontba, és a fejtegetéseit meg is jelentette a DAL-ban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1931-ben részt vett egy amerikai ügyvédnő budapesti előadásán, ezután a DAL szerkesztőségének női pályaválasztási ankétján adott elő. Itt rámutatott, hogy a fiatal leány pályájának kialakításakor a döntő szó az apjáé, mivel csak az ő beleegyezésével választhatott pályát, míg férjezett asszony esetén ebbe a házastársának is volt beleszólása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1932. év folyamán a szakmai tevékenysége igen változatos volt, eljárt végrehajtási képviselőként, a kamarai választáson szavazatszedőként és ügygondnokként is. Utóbbinak az érdekessége, hogy mindezt gróf Szapáry László váltóperében tette.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1933-ban az immár szokásos évindító előadások, amelynek témái a nők állampolgársága és önrendelkezési joga (ami egyúttal tiltakozás is volt a hágai nemzetközi konferencia egyezménye ellen, egyúttal kérve a hazai ratifikálás felfüggesztését), a csábítás és a jog, illetve a házasság problémája, mellett kalauzolt egy olasz ügyvédnőt – aki a nápolyi nemzetközi ügyvédnői kongresszust készítette elő – Budapesten.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Majd újabb elvi kérdést karolt fel, miszerint az örökbefogadott lány köteles-e a vér szerinti édesanyjának tartására. Az elsőfokú bíróság szerint mivel az örökbefogadó anya (aki a vér szerinti édesanya nővére) is tartásra szorult, ezért nem, a másodfokú bíróság szerint pedig igen (ők egyetértettek Ungár Margit érvelésével). Az örökbefogadott és a szülő viszonyáról cikket is írt a DAL-ba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezután kiderült, hogy szeret kézimunkázni (amit az ügyvédnők még a nemzetközi kongresszusok alatt is űztek), mert mint „alkotó munka gyönyörűséget és kielégülést okoz”, de kevés ideje volt rá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újabb esztendő, az 1934-es is előadással indult, amely a csábítás és a jog témakörét járta körül, majd egy teadélutánon, egy ankéton és egy ünnepségen vett részt. Továbbá kegyelmet kért a kormányzótól a korábbi védence, Földessi Ilona részére, ami sikerrel is járt, így az elítéltnek nem kellett letöltenie a büntetése hátralévő részét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Majd odaadta az ügyvédi oklevele másolati példányát az Országos Ügyvédmúzeumnak, illetve kiderült, hogy nem minden (szakács)nő volt tisztában azzal, hogy hazánkban női ügyvédek is praktizáltak, továbbá egy körkérdésre válaszolva szinte élete kvintesszenciáját adta: „Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a modern leány utja kisiklott vágányon szalad, mert elvesztette az ősi talajt, elvesztette a kapcsolatot a multtal. Ő a mult és a jövő mesgyéjén van. A multból merit, a jövőnek szolgál, a való élet igazsága pedig jótáll érte.” (Esti Kurir, 1934.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1935-ben szinte mindenkit meglepett, hogy februárban egy szabadalma 111.616 lajstromszám alatt oltalmat nyert. Ez pedig nem szólt másról, mint a jótékony hatású fekete retekből készült (gyógy)szerről epekő és -homok ellen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esztendő nagy horderejű támája volt az új ügyvédi rendtartás tervezete, amely a nőknek nem tette volna lehetővé az ügyvédi pályán való elhelyezkedést, illetve 2000 pengős biztosítékhoz és legalább kétszobás lakáshoz (tulajdonos vagy főbérlő) kötötte volna az ügyvédkedést. Maga a tervezet és a női jogokat csorbító rendelkezése hatalmas visszhangot váltott ki, Ungár Margit az Országos Ügyvéd Liga és a Feministák Egyesülete ülésén is tiltakozott ellene.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1936. esztendőben a nők világszövetsége jogi szakosztályának, majd az ügyvédnők bécsi nemzetközi kongresszusának budapesti látogatására került sor. Ezeken kalauzolta a küldötteket, bemutatta az igazságszolgáltatás épületeit, tárgyalótermeit, tereit, illetve városlátogatásokat, előadásokat (egyet ő is tartott), találkozókat és bankettet szervezett a részükre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Majd az ügyvédi rendtartás kapcsán fejtette ki a véleményét, a képviselőházi szavazás után cikket is írt. A törvényjavaslat – ami az 1937. évi IV. törvénycikként jelent meg a törvénytárban – nem tette lehetővé az ügyvédi kamarába nők felvételét. A törvény a szerzett jogokat nem érintette, a korábban bejegyzett ügyvédnők folytathatták a hivatásuk gyakorlását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1937-es évben jogi cikksorozatban tárgyalta a házassági ígéretet, a házasféli megbocsátást, a férjtartást és a házasság felbontását mindkét fél vétkessége esetén. Továbbá megszövegezte a nők választójoga, valamint a nők pályaválasztási szabadsága tárgyában tett előterjesztést, amit a Feministák Egyesülete be is nyújtott a parlamentnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1938-ban az év kiemelkedő eseménye az Önálló Hivatású Nők Világszövetségének hazai kongresszusa volt, ahol Ungár Margit is felszólalt, a férjes asszony magyar jogi helyzetét mutatta be, majd Ribáry Géza ügyvéddel együtt elkalauzolta a jogi szakosztályi résztvevőket az igazságszolgáltatás épületeibe és a börtönügyi múzeumba.
 

A vészkorszak

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1939-es év jogfosztó, egzisztenciális nehézségeket tartogatott a számára, mivel az első zsidótörvény (1938. évi XV. tc.) és végrehajtási jogszabálya után, amely korlátozta az ügyvédi kamarába újonnan felvehető zsidó felekezetű tagok létszámát – ő maga pedig zsidónak tekintendő személy lett –, a második zsidótörvény (1939. évi IV. tc.) már a választójogot sem hagyta érintetlenül. Ezen törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján Ungár Margitot felvették a zsidónak tekintendő ügyvédek névjegyzékébe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Majd öröm töltötte el a szívét, mert megjelent a Hajnal Henrik szerzőtársával írt Csábítás, jegyszegés és a jog című könyve, amely mint a kúriai joggyakorlatot összefoglaló munka a korabeli (szak)sajtóban elismerő kritikákat kapott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1940. és az 1941. esztendő védelemmel telt, egy késpárbaji felmentés és egy leányanyai rövid fogházbüntetés volt az eredmény, továbbá megszületett az ügyvédi közmegbízatásokat szűkítő jogszabály (1941. évi XIII. tc.), illetve a harmadik zsidótörvény (1941. évi XV. tc.), amely a házassági jogot korlátozta. Az 1942. és az 1943. év végrehajtási eljárásban való közreműködéssel és egy védelemmel, míg az 1944-es jogfosztással folytatódott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A német megszállás harmadik napján a Gestapo megkezdte a budapesti zsidó ügyvédek letartóztatását, de ezt sikerült elkerülnie, mert az átadott hétszáz fős zsidólistán a letartóztatások ábécésorrendben haladtak, és az Igazságügyi Minisztérium közbelépésére a „K” betűnél abbamaradtak. Majd Vági Józsefné Ungár Margitot április 14-én (és vele együtt a férjét, illetve április 30-án Ferenc testvérét is, tehát a családját) törölték az ügyvédek névjegyzékéből, illetve április 5-étől a ruháján kanárisárga színű, hatágú csillag viselésére volt köteles (Névjegyzék, 1944; Kovács, 2016, 56.).6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezután a főpolgármester kijelölte Budapesten azokat a házakat, ahová a zsidó személyeknek költözniük kellett. Ungár Margit a Szent István körút 8. szám alatti csillagos ház (a nevüket onnan kapták, hogy az épületeket a kapu fölé elhelyezett kanárisárga színű, hatágú csillaggal kellett megjelölni) egyik lakásának egyik szobájában élt 1944. június 25-től.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogfosztó zsidó rendelkezések hatályon kívül helyezése után, jogszabályi előírás alapján visszaállt a kamarai tagsága, majd az 1945. évi igazolási eljárásban az igazoló bizottság igazolta. A kérdőívre és a kamarai számlálólapra adott válaszai szerint a ház 2. emelet 5. ajtó alatti lakásban lakott együtt a férjével és egy rokonával, több százezer pengő értéke veszett el, a korábbi korlátozó intézkedések hatására az ügyfelei száma lecsökkent (néhány volt), a Joint (American Joint Distribution Committee) nemzetközi segélyszervezettől élelmiszer-támogatásban részesült, és 1944 júniusától egész korábbi normális életéről le kellett mondania.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1947-ben a Feministák Egyesületében előadást tartott, majd házassági bontóperben járt el, továbbá az 1949. évben ugyanott beszélt a nő jogairól. 1950-től a férjével együtt kinevezték bírói és ügyvédi szakvizsga bizottsági tagnak (a visszaemlékezés szerint nála a jelöltek szépen, nyugodtan feleltek, kiválóan vizsgáztak), letette a kötelezően előírt ügyvédi esküt, majd a következő évben vállalt jogi képviseletet bontóperben (BÜKL; Magyar Közlöny, 1949; Hernádi, 1988; URL4).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1953-ig továbbra is a férjével együtt dolgozott (a székhely a Szent István körúti lakás), majd 1958. augusztus 31-ig önállóan (a férje 1957. október 24-én hunyt el [URL3]). Ezután az 1959. február 1-jei nyugdíjba vonulásáig a budapesti 31. számú ügyvédi munkaközösség tagja volt. Ezalatt a 26/1958. (III. 30.) Korm. rendelet alapján felálló, az ügyvédeket felülvizsgáló bizottság a kamarai tagságában megerősítette (BFL, 1958; BÜKL; Katkó, 2004).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy 1967-es beszélgetésben (Egyetemi Lapok, 1967) elmondta, hogy dolgozik egy nagyobb terjedelmű munkán, amelyet A magyar nő jogállása a múltban és ma munkacímmel illetett. Ez a könyvterve az élete utolsó, 1968-ban adott interjújában (Lengyel, 1968) is felmerült (a művet sem kéziratban, sem nyomtatott formában nem sikerült fellelnünk), emellett beszámolt arról, hogy mélyen vallásos családban nőtt fel. Elmesélte, hogy az egyetemi beiratkozáskor megbeszélte egy orvostan-hallgatónővel, hogy a medika „sebész lesz, akinek fegyvere a »gyógyító kés«. Én viszont úgy döntöttem, hogy a »segítő kéz« munkása leszek, azokat fogom képviselni, akik a társadalom száműzöttjei.” Élete legszebb emlékének azt tartotta, amikor kiderült, hogy „fivérem egy Bécs melletti községben él és egészséges. Tanúja voltam tehát a csodának, hogy egy zsidó család megmaradt…”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Teremtőjéhez 1969. április 30-án tért meg (URL5), temetése május 4-én volt a rákoskeresztúri Kozma utcai temetőben (1C parcella, 9. sor 12. sír), ahol az érdemeit Benoschofsky Imre főrabbi méltatta (Népszabadság, 1969; Új Élet, 1969; URL6). A sírfeliratán az első ügyvédnő, cenzor7 felirat olvasható, de talán azt még ő sem gondolta, hogy a temetésén a főkántor is ügyvéd lesz.
 

Kisugárzása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ungár Margit megérte, hogy a jogi karok kapui a nők számára is megnyíltak (a jogszabály nemzetgyűlési vitáján meg is említették a nevét), majd azt is, hogy utolsó földi évében az egyetemek jogász nappali tagozatán már jóval több nő tanult, mint férfi (Nemes, 1951; Ránki, 1970).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megelégedettséggel fogadta, hogy újra mód nyílt nők felvételére az ügyvédi kamarába, sőt a diplomaszerzésének centenáriumi évfordulóján már – ha valami kataklizma nem történik – több női ügyvédjelölt, alkalmazott ügyvédnő praktizál hazánkban, mint férfi, továbbá az ügyvédnők száma is megközelíti a férfiakét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így úttörő tevékenysége révén megvalósult az, amit a Jogállam cikk szerzője szűk egy évszázada kívánt a nőknek: a „későbbi évek vagy esetleg évtizedek számára már könnyebben és véglegesen megnyíljanak a praktikus jogászat kapui Magyarországon is” (Jogállam, 1928).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Büszkeséggel töltötte el, hogy a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. tc. – amely ugyanazokon az elveken alapult, mint az őáltala szövegezett tervezet, amelyet a Feministák Egyesülete 1933-ben nyújtott be a törvényhozásnak – hatályba lépett.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

* * *
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Méltó ehhez az állhatatos élethez, hogy az utókor tagjai ne hagyják feledésbe merülni a nevét – mert „a nők történetére a folyamatos felejtés a jellemző: hiányzik a folytonosság biztonsága” (Pető, 2003, 10.) –, példaként és emlékül szolgáljon számunkra. Így mi is támogatjuk azt a kiváló ötletet, hogy annak a lakóháznak a falán, ahol majdnem napra pontosan élete utolsó negyed évszázadát töltötte, emléktábla hirdesse létét (Sereg, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De ennél tovább is megyünk: 2023-ban – a jogi diplomája megszerzése és ügyvédjelölti bejegyzése századik évfordulóján –, az emléktábla (akár a Magyar Ügyvéd Napon történt) felavatása mellett a sírhelyének felújításával is kései ügyvéd utódokként elévülhetetlenül megtehetjük azt, ami szerint ő is élt: tisztelni és szeretni az (elmúló) embert!
 

Irodalom

 

Ügyvédi iratok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bejegyzés (1923): Világ, 14, 164, (07. 24.), 6.; Az Ujság, 21, 248, (11. 03.), 2.; Az Ujság, 21, 249, (11. 04.), 6.; Az Ujság, 21, 251, (11. 07.), 4.; Jogtudományi Közlöny, 58, 22, (11. 15.), 179.; BÜKL (Budapesti Ügyvédi Kamara Levéltára): választmány 1923. nov. 3. teljes ülés jkv.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

BFL – Budapest Főváros Levéltára (1958): IX.282. b. 6718. ü. 78–79.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

BÜKL – Budapesti Ügyvédi Kamara Levéltára: ügyvédek lajstroma 8/b. köt. 563. lap

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Névjegyzék (1944): Budapesti Közlöny, 78, 108 (05. 13.), 3–4.; Budapesti Közlöny, 78, 120 (05. 28.), 14.; Igazságügyi Közlöny, 53, 5 (05. 31.), 227–228.; BÜKL (Budapesti Ügyvédi Kamara Levéltára): ügyvédek lajstroma 8/b. köt. 563. lap
 

Újságok és folyóiratok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi Lapok (1967): Beszélgetés az ország első ügyvédasszonyával. 9, 14 (10.05.), 3.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Esti Kurír (1934): A modern leány. Madzsar Alice, dr. Ungár Margit és Szalay Karola nyilatkozata. 12, 239 (10.23.), 4.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jogállam (1928): 27, 6, 327.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jogtudományi Közlöny (1923): 58, 22 (11.15.), 175.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jogtudományi Közlöny (1926): Szemle. 61, 3 (02.01.), 23.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jogtudományi Közlöny (1928): 63, 13 (07.01.), 126.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jus Suffragi (1928): News in Brief: Hungary. 22, 8, 118. https://digital.library.lse.ac.uk/objects/lse:nof258bey/read/single#page/2/mode/1up

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar Közlöny (1949): Hivatalos rész. 269 (12. 29.), 1.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Népszabadság (1969): Halálozás. 27, 101 (05.04.), 15.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pesti Napló (1928): Törvényszéki tárgyalás, amelyen a védő lazacszínű crep-szatin ruhában és bubifrizurában jelenik meg. 79, 48 (02.28.), 8.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The Vote (1928): First Hungarian Woman Solicitor. 29, 976 (07.06.), 210. https://digital.library.lse.ac.uk/objects/lse:gux285muw/read/single#page/2/mode/1up

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The Woman’s Leader (1928): Another “First Woman”. 20, 21 (06.29.), 170. https://digital.library.lse.ac.uk/objects/lse:poy763vir/read/single#page/4/mode/1up

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Új Élet (1969): Meghalt dr. Ungár Margit. 24, 10 (05.15.), 6.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hernádi M. (1988): Diploma rózsaszínű selyemben. Magyar Nemzet, 51, 151 (06. 25.), 14.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Katkó A. (2004): Az első budapesti ügyvédnő. Pesti Ügyvéd, 13, 12, 9. https://kozzetetel.bpugyvedikamara.hu/index.php/s/wd5RuyeUO8hZ5yn

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács M. M. (2001): Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. Budapest: Helikon Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács, M. M. (2016): A holokauszt és az ügyvédség. In: Kovács M. M. (szerk.): Kései főhajtás. A holokauszt jogász áldozatai. Budapest: Magyar Közlöny- és Lapkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lengyel I. (1968): „A tízparancsolat az emberi társadalom alappillére.” Új Élet, 23, 9 (05. 01.), 4.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyné Szegvári K. (1969): A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban (1777–1918). Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyné Szegvári K. (1981): Út a nők egyenjogúságához. Budapest: Kossuth Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyné Szegvári K. (1988): Numerus clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyné Szegvári K. – Ladányi A. (1976): Nők az egyetemeken I. Budapest: Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Navratil S. (2014): A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1868/1869–1937). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemes J. (1951): Nemes Júlia hozzászólása. 1946. 08. 29. Nemzetgyűlési Napló, 3. köt., 419. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1945_03/?pg=215&layout=s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Papp B. – Sipos B. (2017): Modern, diplomás nő a Horthy-korban. Budapest: Napvilág Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pető A. (2003): Napasszonyok és holdkisasszonyok. A mai magyar konzervatív női politizálás alaktana. Budapest: Balassi Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ránki V. (1970): A jogásznők és a jogok. Magyar Hírlap (Hétvége), 3, 261 (09. 13.), 2.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schweitzer G. (2018): A Pécsi Ügyvédi Kamara a zsidótörvények korában (1938–1944). Diké, 2, 1, 44–58. DOI: 10.15170/DIKE.2018.02.01.04, https://journals.lib.pte.hu/index.php/dike/article/view/97

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sereg A. (2021): Az első magyar ügyvédnő titkos élete. Index, https://index.hu/belfold/2021/09/27/az-elso-magyar-ugyvedno-titkos-elete (2022. 08. 31.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szapor J. (2007): A magánszférától a politikai közéletbe: a női politizálás története a kezdetektől 1945-ig. In: Palasik M. (szerk.): A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. Budapest: Napvilág Kiadó, 129–144.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szécsi N. – Géra E. (2017): A modern budapesti úrinő (1914–1939). Budapest: Európa Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Váginé Ungár Margit (1929): A nő helyzete a magyar jogban. In: Pünkösti Andor (szerk.): Mindent tudok. Az Ujság könyve. Asszonyokról – asszonyoknak. Budapest: Az Ujság Részvénytársaság kiadása, 63–67.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS87-S3RM-K?cat=254166 (2022. 08. 31.) (URL1–URL3, URL5 – a honlap használata ingyenes, de regisztrációhoz kötött)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL4: Dr. Ungár Margit meghatalmazása… Budapest Főváros Levéltára. BFL VII.180. 1951. 1160. https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/645771/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQ-j0oXCJLT1pKRUdZWk9JXCIpIn0

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL6: A ravatalról készített fénykép: Dr. Sándor László, főkántor, az első női ügyész [Sic! ügyvéd] temetésén énekel. http://collections.milev.hu/items/show/35709 (2022. 08. 31.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A folyóirat hivatkozási korlátai miatt a korabeli sajtóból (8 Órai Ujság, A Reggel, Az Ujság, Az Est, Budapesti Hírlap, Budapesti Közlöny, Budapesti Közlöny [Hivatalos Értesítő], Délmagyarország, Egyetértés, Egyenlőség, Esti Kurír, Fővárosi Közlöny [Melléklet], Jogállam, Jogtudományi Közlöny, Kis Ujság, Magyar Hírlap, Magyar Jogi Szemle, Magyarország, Magyarság, Miskolci Reggeli Hírlap, MOT, MTI, Népszava, Pest Hírlap, Pesti Napló, Polgári Jog, Sporthírlap, Szabad Nép, Színházi Élet, Tolnai Világlapja, Új Élet, Ujság, Ügyvédi Közlöny, Világ), a levéltárakból (BFL – Budapest Főváros Levéltára; BÜKL – Budapesti Ügyvédi Kamara Levéltára: DEENK – Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltár, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és az időszaki kiadványokból (értesítők, évkönyvek, névjegyzékek, telefonkönyvek) nyert tények, információk, bár a tanulmányban feldolgozásra kerültek, azok pontos hivatkozási helyeinek a megadásától eltekintettünk.
2 A hazai nők oktatási – és ezzel a politikai és emancipációs – jogaiban mérföldkő a Wlassics Gyula miniszter nevével fémjelzett, 1895. évi rendelet (leirat) volt, amely alapján a nők megkezdhették az egyetemi tanulmányaikat a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészeti pályákon (az eredeti miniszteri rendelettervezet minden világi kart és a műegyetemet is megnyitotta volna a nők előtt). Ezáltal megteremtettek egy új, magasan iskolázott, ambiciózus, rátermett női értelmiségi réteget (Szapor, 2007, 135.), amely a világháborúk alatt is megállta a helyét a hátország működtetésében. A jogi kar a dualizmus korában és a Horthy-korszakban is zárva maradt a nők előtt.
3 A rövid életű intézkedés hatása miatt a jogi karokon és a jogakadémiákon a nők száma alacsony volt, rendes hallgatóként kb. félszázan tanultak (Nagyné Szegvári–Ladányi, 1976, 85.).
4 A kezdeményezés eredetileg a nőket kívánta kiszorítani a felsőoktatásból (Papp–Sipos, 2017, 53.). A jogszabályokból eredő, a zsidó és a női hallgatókra vonatkozó „zárt számot” igyekeztek a felsőoktatási intézmények megtartani, de a vidéki egyetemek jóval humánusabb gyakorlatot folytattak (ti. csak az első évfolyamra jelentkezőknél vizsgálták), mint a budapesti (Nagyné Szegvári, 1981, 188.; 1988, 132–133.). Ezért a (budapesti) zsidó diákok és a női hallgatók inkább Pécsre, Szegedre és Debrecenbe mentek tanulni (Szécsi–Géra, 2017, 288.).  
5 A zsidóságnak katalizáló szerep jutott az állam modernizációjában, amelynek motorja és képviselője az ügyvédség lett, ahol a zsidó felekezetűek aránya magas volt, 1920-ban ez az arányszám elérte az 51%-ot is (Kovács, 2001, 85.). Ez a felülprezentáltság a professzió szabad pálya jellegével függött össze (Navratil, 2014, 31–33., 37–38.). Mivel a klasszikus jogászi pályák (bíró, ügyész) zártak voltak, ezért a hazánkban végzett (zsidó) jogásznők – például: Ungár Margit, Svábyné Priegl Irén, Tessler Dóra, Gáspár Lili, Krausz Sándorné Rosenfeld Vilma, Koncz Erzsébet, Rákosi Gabriella, Miskolczy Vilmosné Feldmann Jolán (Nánásy Gézáné Szanathy Aniella) – erre a pályára igyekeztek, itt jelentek meg (kb. egytucatnyian voltak).  
6 Az ügyvédi numerus nullus alapján a praxisuktól megfosztott zsidó ügyvédek irodáiba keresztény irodagondnokokat rendeltek ki, akik személyének a kiválasztásakor a pécsi kamaránál figyelembe vették a zsidó ügyvédek javaslatait (Schweitzer, 2018, 55.), míg a budapesti irodagondnokok egy része az átvételnél kibúvókat keresett (Kovács, 2001, 164.).  
7 A cenzor akkor a bírói és ügyvédi vizsgabizottság tagja, jelenleg a jogi szakvizsgabizottság tagja.  
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave