A tudomány felelőssége

Liability of Science

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balázs Ervin1, Horn Péter2, Hornok László3, Kovács Melinda4, Rajkai Kálmán5, Szendrő Zsolt6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az MTA rendes tagja, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont, Martonvásár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2az MTA rendes tagja, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Kaposvár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3az MTA rendes tagja, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4az MTA rendes tagja, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Kaposvár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor emeritus, Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6az MTA rendes tagja, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus, Kaposvár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vezető kutatók hat tanulmányban írták le véleményüket az EASAC Regenerative Agriculture tanulmányról. A Magyar Tudomány mostani számában válasz érkezett a cikksorozatra. Viszontválaszként a szerzők ismét röviden ismertették nézeteiket.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Leading researchers wrote their opinions on the EASAC Regenerative Agriculture study in six papers in 2022. A response to the series of articles was received in this issue of Magyar Tudomány. In response, the authors briefly stated their views again.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: EASAC Regenerative Agriculture dokumentum, tények és fikciók, ideológiai csapdában, kutatásalapú mezőgazdaság
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: EASAC Regenerative agriculture document, facts and fictions, in ideological trap, research-based agriculture
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.8.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) alapvető célkitűzése, hogy a társadalmakat érintő kérdésekben a tudományos ismereteinek alapos elemzésével tájékoztassa a politikai döntéshozókat is. E feladatot akkor teljesíti maradéktalanul, ha minden oldalról, hiteles forrásokra építve összegzi az adott kérdéskört, a tudomány adott ismeretanyagát. Félrevezető lehet, elsősorban az alapvetően tájékozatlan politikusok számára, ha csak bizonyos területeket elemez, és nem tér ki más, de releváns megközelítésekre. Különösen fontos ez olyan tudományterületek esetében, ahol több tudományág ismeretanyagát kell összegyűjtve elemezni. Ez a megközelítés kifejezetten érvényes a legutóbbi Regenerative Agriculture dokumentumra, amely az ökológiát és az agrártudományokat érinti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korábbi cikksorozatunkban (Balázs, 2022; Hornok, 2022; Neményi, 2022; Popp–Oláh, 2022; Rajkai, 2022; Szendrő et al., 2022) a fenti dokumentumot különböző nézőpontokban áttekintve megállapítottuk, hogy bár a dokumentum környezettudományi megközelítéseket részletesen ismertet, de az agrártudomány alapvető célkitűzéseit csak felületesen érinti. Érvényes ez mind a talajtani, a vízhasználati, a növényvédelmi, az állattenyésztési, az agrárműszaki és különösen a közgazdasági kérdésekre. Ez utóbbi elemzés teljes mértekben hiányzik, erre tényleges adatokat nem ismertetnek, bár az irodalomban megtalálhatók. Báldi András és munkatársai (2023a), bár megállapításaink nagy részeivel egyetértenek, kéziratukban és a hozzá csatolt Elektronikus függelék (Báldi et al., 2023b) kérdéseinek szinte mindegyikében úgy fogalmaznak, hogy a tanulmány céljai nem azok, amelyeket kifogásoltunk. Néhány gondolatot röviden megismétlünk az említett tanulmányainkból, a teljesség igénye nélkül összegezzük továbbra is meglévő fenntartásainkat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természeti környezetünk szennyezésének, a növekvő vízhiánynak és a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő forrása az intenzív mezőgazdasági termelés világviszonylatban és Európában, olvasható az EASAC-tanulmányban (EASAC, 2022). Vajon Magyarországon is így van?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország mezőgazdaságilag hasznosítható termőterülete az összterület 57%-a. A termőterület 82%-a szántóföld, 15%-a gyepterület, a gyümölcsösé és a szőlőé pedig 3% (URL1). Ez a megoszlás történeti folyamat eredménye. A szántóföldi művelésű terület az utóbbi harminc évben, 2019-ig mintegy 830 ezer hektárral csökkent (KSH, 2019), vagyis a korábbi 4,4 millió hektár szántóterületből 3,5 millió hektár maradt. A szántóföldi terület harmadán, azaz 1 millió hektáron, a korszerű és gazdaságos növénytermesztés érdekében környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer által ajánlott műtrágyamennyiséget használnak 2004 óta. A rendszert Innovációs Nagydíjjal 2008-ban tüntették ki. A ProPlanta-rendszer használatával jelentősen csökkenthető a túlzott nitrogén- és foszfortrágyázásra visszavezethető nitrátkimosódás, illetve a felszíni víz foszforterhelése. A ProPlanta-rendszer támogatja a táblán belüli tápanyageloszlást figyelembe vevő, ún. precíziós műtrágya-kijuttatást. Segítségével jelenleg több mint száz növényfaj – 48 szántóföldi növény, 38 szántóföldi zöldségnövény, 14 gyümölcsfaj és szőlő – trágyázására adható szaktanács. Az utóbbi tíz évben a ProPlanta szoftverrel több mint kétezer gazdálkodó és gazdálkodó szervezet számára készült szaktanács (URL2). A trágya- és talajjavító anyagok alkalmazása – a szállítóeszközök és anyagi lehetőségek hiánya miatt – a harminc évvel korábbiakhoz képest jelentősen csökkent. A 2010 és 2022 közötti időszak adatai szerint a mintegy 300 ezer hektár szerves trágyázott szántóföldi terület közel 100 ezer hektárral csökkent (URL3; URL4). A talajok szénmegkötés- és termékenységnövelése szerves trágyával kisebb területre volt jellemző, ami a szerves trágyának a műtrágyához viszonyított nagyobb költségére vezethető vissza. A frissen talajba juttatott szerves anyag mineralizációjából származó CO2-kibocsátás mértéke a megfelelő művelési mód megválasztásával csökkenthető, ahogy azt hazai vizsgálatok is igazolják (Dencső et al., 2021; Gelybó et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva az EASAC Regeneratív mezőgazdaság tanulmányban (2022) foglalt talaj- és környezetvédelmi javaslatok több eleme bevezethető lehet a szántóföldi növénytermesztésbe, kellő fokozatossággal és a gazdálkodók célzott támogatásával. A fenntartható gazdálkodás – megítélésünk szerint – minden, nem ipari mezőgazdálkodó számára fontos és elfogadható. A talaj szénmegkötésének növelése, a talajegészség fenntartása vagy kialakítása, a talaj termőképességét és a termesztett növények egészségbiztonságát növelő technológiák és változtatások termelői és termőföld-tulajdonosi érdekek. Erről azonban oktatással és támogatással meg kell győzni a termelőt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ökológus szerzők minden tiszteletet megérdemelnek, mert a saját szakterületükön kiválóak, és a rajongásig szeretik hivatásukat. Ráadásul kiderült, a növényvédelmi kérdésekben nincs érdemi véleménykülönbség köztünk. A Magyar Tudományban tavaly megjelent írásunk egyetlen markáns megállapítását sem kritizálták, vagyis lényegében egyetértenek azzal, amit ott elmondunk. Tételesen: (i) a növényvédőszer-felhasználás drasztikus csökkentése jelentős terméskieséssel jár, (ii) a szűkülő peszticidkínálat kedvez a rezisztens gyomnövények, rovarok és mikrobák elszaporodásának, (iii) nehezebb lesz egészséges (például mikotoxinoktól mentes) terményt előállítani, és (iv) az európai gazdák versenyhátrányt szenvednek az EU-n kívüli termelőkkel szemben, akik nálunk betiltott technológiákat használva gazdaságosabban tudnak termelni. Azért rögzítsük: semmi örvendeni való nincs a „jóslataink” ilyen gyors beteljesülése láttán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mezőgazdaságot, ezen belül az állattenyésztést sok hatás éri. Ha csak az elmúlt rövid időszakra gondolunk, akkor a szárazság, a takarmány és az energia árának drasztikus emelkedése, a munkaerőhiány és a magas munkabérköltség, újabb állatbetegségek fellépése és az ellenük való védekezés. Ehhez jönnek az emberi/politikai tényezők, mint az egyre szigorodó állatjólléti előírások, amelyek nem minden esetben szolgálják az állatok jóllétét, a globális felmelegedés (növekvő szén-dioxid-kibocsátás), aminek egyik fő felelőseként az állattenyésztést tekintik, a húst és a tejet „helyettesítő” élelmiszerek, a Green Deal és a Farm to Fork stratégia vagy a nemrég megjelent EASAC tanulmányban megfogalmazott elképzelés. Mindezek „eredményeként” a világon Európában a legmagasabb az állati eredetű termékek előállítási költsége. Nemhogy nem vagyunk versenyképesek, de egyre több hús és tojás érkezik az EU-n kívülről, főleg Ukrajnából (URL5), de például Brazíliából is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állattenyésztést az előzőekben felsorolt és a nem említett tényezők egyidejűleg érintik. A vitatott tanulmányban (EASAC, 2022) ugyan ezek egy része csak érintőlegesen szerepelt, de más, politikai döntéseket megalapozó dokumentumokban megtalálhatók. Nem lehet egy dokumentumot csak önmagában értelmezni, mert a hatások együtt jelentkeznek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a „mindenevő” embernek, különösen a várandós és szoptató nőknek, a gyerekeknek és az időseknek nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű állati eredetű fehérjeforrás (hús- és tejtermékek, tojás), a nőknek és az időseknek a vörös húsok fogyasztása is (URL6). A vörös húsok fogyasztásával kapcsolatban pró és kontra elég sok tanulmány jelent meg. A tudományos érvek mellett érdemes megemlíteni, hogy Argentínában egy főre vetítve 50 kg feletti a marhahúsfogyasztás, és mégsem haltak ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általunk írt cikkekben, sok irodalmi adattal alátámasztva, a legnagyobb teret az állattenyésztés környezeti lábnyomának bemutatására szenteltük. Az idézett tanulmányokban a teljes termelési lánc minden elemét számításba vettük, beleértve a takarmány-alapanyagok termelését is. Ennek lényege, hogy a szelekciónak, a takarmányozásnak és még több más tényezőnek köszönhetően az elmúlt évtizedekben az intenzív termelésben jelentősen csökkent az egységnyi termékre jutó üvegházhatású gáz kibocsátása, a takarmány előállításához szükséges földterület nagysága vagy a vízfelhasználás. Az utóbbi két ponthoz a növénytermesztés egyre nagyobb termelési eredményei is hozzájárultak. Felsoroltuk azt is, hogy a jövőben az állattenyésztőknek (kutatóknak és nemesítőknek) milyen eszközök állnak rendelkezésükre a gazdasági állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok és tágabban a környezeti lábnyom csökkentésére. Lényeges figyelembe venni, hogy a Föld lakossága a következő évtizedekben még legalább kétmilliárd fővel fog nőni, és milliárdos népességű területeken, mint például Kína, Dél-Amerika vagy Afrika, az állati eredetű termékek fogyasztása drasztikusan emelkedik. Ezt a mennyiséget pedig döntően intenzív állattenyésztéssel lehet megtermelni. Fontos megjegyezni, hogy sajnos Európában a népesség létszáma csökken, ezért a fogyasztás növekedése csak globális szinten jelentkezik. Az „EASAC-tanulmány értelmezési tartománya nem a globális élelmiszer-termelés, hanem az Európán belüli, a biodiverzitás-védelmi és gazdaságossági-fenntarthatósági szempontokat jobban elősegítő módszerek áttekintése és értékelése”. – Hogyan lehet Európát a globális világtól elvonatkoztatva kezelni?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bemutattuk azt is, hogy az alternatív, különösen a biogazdálkodási rendszereknek (amelyet az EU 25%-ra akar növelni) mennyivel nagyobb a környezeti lábnyomuk. Nem lehet egyidejűleg a környezetterhelés miatt aggódni és a biotermesztést erőltetni, mert a kettő egymásnak ellentmond. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az ilyen módon előállított, magasabb áron eladható termékek iránti keresletet ne kellene kielégíteni. Ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy az EU politikai nyomással (ösztönzéssel) vegye rá a gazdálkodókat és a fogyasztókat e termékek termelésére és vásárlására. Az élelmiszer-biztonsági előírások ugyanis garantálják, hogy az intenzív termelésből származó élelmiszerek teljes biztonsággal fogyaszthatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen Magyarországon vagy a világ sok helyén találhatók olyan területek, amelyeket legelő állatfajokkal lehet a legjobban hasznosítani. Ilyen formában az állattenyésztés hozzájárulhat a természetvédelmi területeken levő legelők és rétek fenntartásához, hasznosításához, elősegítve a nagyobb biodiverzitást is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A One Health (az egy egészség koncepció olyan szemlélet, amely felismeri, hogy az emberek egészsége szorosan összefügg az állatok és a közös környezetünk egészségével, azokkal egységet, egységes egészet alkot) ma már egyre fontosabb szerepet tölt be az állattenyésztési kutatásban, fejlesztésben és oktatásban (URL7). Mi is magunkévá tettük ezt a szemléletet, amely több tudományterület közös cél érdekében történő összefogása alapján valósul meg. Ennek a szemléletnek is szerves része a precíziós mezőgazdaság, amellyel a leghatékonyabb és legkisebb környezeti lábnyomot eredményező élelmiszer-előállítás válik lehetővé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg az agrárországnak tartott Magyarország egyre kevesebb élelmiszerből önellátó. A világon évente 50 millióan halnak éhen, többségükben gyerekek, és a krónikusan alultápláltak számát 800 millióra becsülik (URL8). A FAO szerint 37 ország van kritikus állapotban, és szorul állandó jelleggel nagy mennyiségű élelmiszersegélyre. Mi nem azt nézzük, hogy a helytelen táplálkozás és mozgáshiány miatt hány ember kövér, hanem azt, hogyan lehet az éhezők, az éhen halók számát csökkenteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mezőgazdaságban dolgozók is szeretik a szép tájat, réteket, virágokat. Sohasem volt céljuk a biodiverzitás csökkentése, még akkor sem, ha ez valóban bekövetkezett. Az állattenyésztők például több országban, ahogy nálunk Gödöllőn, fenntartják az őshonos állatfajtákat. Figyelemre méltó, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség, ehhez pedig sok virág szükséges. Bár nem cél, de a biodiverzitásnak adnak teret az ugaron hagyott szántók, a nem művelt szőlők stb. Ugyanakkor a mezőgazdaságból kivont hatalmas földterületen zöldmezős beruházással gyárak és raktárerdők létesülnek, többsávos utak, napelemparkok épülnek. Az ökológusok ezzel egyetértenek? Természetesen, ezek többségére a fogyasztói társadalomnak szüksége van. Ha az embereket nem az észszerűtlen fogyasztásra ösztönöznék (Cristóbal et al., 2018), az a biodiverzitást is jobban szolgálná, mint a mezőgazdaság pellengérre állítása.
 

Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóleső érzés olvasni, hogy „a szakterületek együttműködésére feltétlen szükség lenne”. Ugyanakkor az agrártudományok területén dolgozó kutatók csak a tanulmány elkészülte után szereztek tudomást a tanulmányról és annak tartalmáról. Így kötelességünk, ha sajnos csak utólag is, a véleményünket nyilvánossá tenni, és elfogulatlanul, objektív adatokon alapulva érvelni a mezőgazdaság fenntarthatósága mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül, nagyon tanúságos a válasznak ez a mondata: „új és ígéretes, de tudományos szempontból jórészt még nem tesztelt regeneratív mezőgazdálkodás”. Az agrártudományokban, szigorú engedélyezés után, a lehető legkevesebb állattal szabad csak a kísérleteket végezni, és más kutatók eredményeivel összevetve lehet gyakorlati javaslatot tenni. Nem tesztelt elképzelést etikátlan leírnunk, nagyon kockázatos ajánlanunk.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balázs E. (2022): Illúziók fogságában – Reflexiók az EASAC Regenerative Agriculture jelentéséhez. Magyar Tudomány, 183, 10, 1241–1245. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.1, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80649/#matud202210_f80649

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Báldi A. – Valkó O. – Lengyel Sz. (2023a): Illúzió a változás? Válasz az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) Regenerative Agriculture tanulmányával kapcsolatos cikkekre. Magyar Tudomány, 184, 08, 1049–1058.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Báldi A. – Valkó O. – Lengyel Sz. (2023b): Elektronikus függelék. Illúzió a változás? Válasz az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) Regenerative Agriculture tanulmányával kapcsolatos cikkekre. A kritikák és válaszok részletes listája. Magyar Tudomány, 184, 08, digitális kiadása: https://mersz.hu/magyar-tudomany-202308/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cristóbal, J. – Castellani, V. – Manfredi, S. et al. (2018): Prioritizing and Optimizing Sustainable Measures for Food Waste Prevention and Management. Waste Management, 72, 3–16. DOI: 10.1016/j.wasman.2017.11.007, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0956053X17308061

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dencső M. – Horel Á. – Bogunovic I. et al. (2021): Effects of Environmental Drivers and Agricultural Management on Soil CO2 and N2O Emissions. Agronomy (Basel), 11, Paper: 54. http://real.mtak.hu/133778/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

EASAC (2022): Regenerative Agriculture in Europe. A Critical Analysis of Contributions to European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies. (EASAC Policy Report 44) European Academies’ Science Advisory Council, https://easac.eu/fileadmin/PDF_s/reports_statements/Regenerative_Agriculture/EASAC_RegAgri_Web_290422.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gelybó Gy. – Barcza Z. – Dencső M. et al. (2022): Effect of Tillage and Crop Type on Soil Respiration in a Long-Term Field Experiment on Chernozem Soil under Temperate Climate. Soil & Tillage Research, 216, Paper: 105239 DOI: 10.1016/j.still.2021.105239, http://real.mtak.hu/149248/1/Gelyboetal-2021-Effectoftillageandcroptypeonsoilrespiration.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hornok L. (2022): Az Európai zöld megállapodás meggondolatlanul korlátozza a kémiai növényvédelmet. Magyar Tudomány, 183, 10, 1255–1264. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.3, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80651/#matud202210_f80651

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

KSH (2019): 4.1.4. Földhasználat művelési ágak és gazdaságcsoportok szerint (1990–). https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf001a.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neményi M. (2022): Gondolatok „a regeneratív mezőgazdaság Európában” stratégiáról és a célkitűzések megvalósíthatóságának feltételrendszeréről – Digitalizációs paradigmaváltás az agráriumban. Magyar Tudomány, 183, 10, 1288–1296. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.6, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80654/#matud202210_f80654

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Popp J. – Oláh J. (2022): Feláldozzák-e a zöld célokat az energia- és élelmezésbiztonság oltárán? Magyar Tudomány, 183, 10, 1297–1306. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.7, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80655/#matud202210_f80655

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rajkai K. (2022): Talajökológiai egyensúly érdekében csökkenő élelmiszer-termelés: Dilemma vagy szükségszerűség? Magyar Tudomány, 183, 10, 1246–1254. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.2, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80650/#matud202210_f80650

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szendrő Zs. – Horn P. – Kovács M. (2022): Állattenyésztés 1. Miért mindig az állattenyésztés a bűnös? Magyar Tudomány, 183, 10, 1265–1275. DOI: 10.1556/2065.183.2022.10.4, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202210_f80652/#matud202210_f80652
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave