Globalizáció: megjelenési formák, szakaszok és determinánsok1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Definíció
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- az országhatárokon átnyúló kapcsolatok intenzívebbé válása, különösen pedig a transzkontinentális és a régiók közötti áramlások felgyorsulása a gazdaság, a technológiák, a kultúra, a politika, a környezetvédelem és a civil társadalmak terén; továbbá
- az ilyen módon a világ különböző társadalmai között kialakuló kölcsönös függés erősödése; valamint
- e folyamatok társadalmi tudatosulásának világméretű előrehaladása.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- a globalizáció világméretű folyamat, de a határokon átívelő gazdasági, kulturális és más kapcsolatoknak csak egy része fogja át az egész világot;
- a definíció három fő elemmel rendelkezik, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, de nem feltétlenül egyszerre és egyforma mértékben érvényesülnek a globalizáció különböző szakaszai során; a globalizáció összetevői ezen túlmenően is változhatnak: egyes időszakokban a gazdaságban gyorsul fel a folyamat, míg máskor inkább politikai és kulturális téren halad előre;
- a globalizáció időben is egyenlőtlenül zajlik: leállhat, sőt, visszájára is fordulhat, hogy aztán újra elinduljon; ezért is szokás hullámait vagy ciklusait megkülönböztetni.
Megjelenési formák és mérési kísérletek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Történelmi szakaszok
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- szakasz (kb. 1500 – kb. 1750): ebben az időszakban a kereskedelmi hálózatok kezdték lefedni a Föld egészét, s ennek nyomán létrejött a modern világgazdasági rendszer. Mindazonáltal a világnak maradtak jelentős, ettől elzárt részei, és a távolsági kereskedelem még leginkább fűszerekre, nemesfémekre és hasonló nagy értékű termékekre korlátozódott. Az európai hatalmak expanziója Amerikában és másutt új államok alapjait rakta le, ami hosszú távon szintén jelentősen hozzájárult a globalizációhoz.
- szakasz (kb. 1750 – kb. 1880): az ipari forradalom eredményeként átalakult a termelés és a szállítás, s fokozatosan megindult a tömegáruk nagy távolságra való szállítása. A nemzetközi kereskedelem értéke megsokszorozódott, bár ez ekkor még elsősorban az Európa és Amerika közötti forgalmat jelentette. A távíró feltalálása a hírközlésben jelentett áttörést, különösen azt követően, hogy 1866-ban lefektették az első transzatlanti távírókábelt. A gazdasági ciklusok az egész világot kezdték átfogni. Szintén tömegessé vált a kontinensek közötti vándorlás. Az időszak végén megalakultak az első globális nemzetközi szervezetek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt (1863) és a Nemzetközi Postaunió (1874).
- szakasz (kb. 1880–1914): a 19. század utolsó évtizedeiben a globalizáció rendkívül felgyorsult. Ezt különösen a kialakuló szabadkereskedelmi rendszer, valamint a közlekedés és a hírközlés innovációi ösztönözték, mint a Diesel-motor meghajtású hajók és a tökéletesített távíró. További globális nemzetközi szervezetek és egyezmények jöttek létre, mint például a hadviselés szabályait rögzítő hágai egyezmények (1899, 1907). A Földet időzónákra osztották (1884), amivel megszületett a globális időszámítás. Ennek nyomán a globalizáció a 20. század elejére több tekintetben olyan mértéket ért el, amelyet majd csak a 20. század végén haladott meg: ilyen volt például a külkereskedelem és a külföldi befektetések GDP-hez viszonyított aránya vagy a migráció világnépességhez viszonyított szintje.
- szakasz (1914–1945): ebben az időszakban a világgazdasági együttműködés a háborúk és a nacionalista, bezárkózó gazdaságpolitika terjedése miatt akadozott, ugyanakkor a politikai-társadalmi területeken gyorsan haladt előre a globalizáció. Az első világháború az első globális fegyveres konfliktus volt, s ettől kezdve nemcsak a kooperáció és az integráció, hanem a konfliktusok és a dezintegráció is globális méretekben zajlott, ami különösen érvényes a második világháborúra. E korszak fontos fejleménye, hogy Európa globális gazdasági és politikai vezető szerepe megszűnt, azt az Egyesült Államok vette át. Ekkor alakult meg a világ államainak első globális szervezete, a Nemzetek Szövetsége, melyet közkeletűen Népszövetségként is emlegetnek (1920).
- szakasz (1945 – kb. 1980): Európa, az Egyesült Államok, majd több ázsiai ország minden korábbinál gyorsabb és tartósabb gazdasági növekedése impulzusokat adott a világkereskedelem bővülésének, amit új nemzetközi intézmények és egyezmények is ösztönöztek, mint például az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947). A szállítás, az utazás és a kommunikáció költsége óriási mértékben csökkent. A gazdasági és kulturális globalizációt fékezte, a politikai globalizációt viszont ösztönözte a hidegháború, amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve szövetségeseik között világméretű ideológiai és gazdasági rivalizáláshoz vezetett, ennek következtében a globalizáció gyakran amerikanizációként vagy szovjetizációként jelent meg.
- szakasz (kb. 1988-től napjainkig): a globalizáció utolsó, máig tartó hulláma idején a folyamat ösztönzőjét főként a technológiai-gazdasági tényezők jelentették. A globális konfliktusokat – egy időre – nagyban mérsékelte a szovjet blokk eróziója, majd megszűnése és Kína világgazdasági nyitása. Mindez kiváltképpen a nemzetközi kereskedelem és különösen a tőkepiacok liberalizációjában manifesztálódott. A transzkontinentális migráció tömeges méreteket öltött, amelynek során a vándorlások korábbi nyugat–nyugat és kelet–nyugat irányát a dél–észak irány váltotta fel. Ebben az időszakban a globalizáció növekvő fontosságú hajtóereje lett az információk világméretű diffúziója. Először a műholdas televíziózás, majd más digitális technológiák – különösen az internet – jelentős kulturális homogenizációs hatással jártak, amelynek egyik fontos megjelenési formája az angol nyelv mint globális lingua franca elterjedése lett. A globalizáció során az előnyös gazdasági és társadalmi hatások mellett megfigyelhetőek negatív következmények is, mint a bűnöző szervezetek s különösen a terrorizmus világméretű hálózatainak kialakulása. Végül a globális fenyegetések – mint a környezeti problémák – súlyosbodása eredményeként a nemzeti társadalmak kölcsönös függésének gondolata már nemcsak a kulturális és tudományos elit körében talált visszhangra, hanem annál jóval szélesebb körben kezdett tudatosulni a világ társadalmaiban.
Determinánsok
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
A globalizáció és Magyarország
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Irodalom
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!