Magyar Tudomány 2023/10
›
Tematikus összeállítás • Globalizáció a múltban és a jelenben • Globalization in Past and Present
›
Globalizáció a gazdaságban: Magyarország pozíciója a globális értékláncokban • Economic Globalization: Hungary’s Position in Global Value Chains

Globalizáció a gazdaságban: Magyarország pozíciója a globális értékláncokban

Economic Globalization: Hungary’s Position in Global Value Chains

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Győrffy Dóra

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DSc, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

dora.gyorffy@uni-corvinus.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány áttekinti Magyarország integrálódását a globális termelési hálózatokba a rendszerváltás óta. Megállapítja, hogy az 1990-es években még sikeres stratégia a 2000-es évek elejére kifulladt, és új modellre volt szükség. A 2010 utáni időszakban a feldolgozóipari beruházások erőltetése azonban fokozta a közepes jövedelem csapdájának problémáját, mivel ezek a beruházások elsősorban az értéklánc gyártási fázisára koncentrálódnak, ahol a legkisebb hozzáadott érték elérésére van lehetőség. Ennek szélsőséges példája az akkumulátorgyártás erőltetése. A tudásgazdaság elősegítése alternatív modellt kínál, ám az üzleti és a politika szférában a költségvezérelt növekedési modell kedvezményezettjei nem érdekeltek ebben az átállásban.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The article reviews Hungary’s integration into global production networks since the regime change. It argues that the strategy, which was successful in the 1990s hit its limitations by the early 2000s and a new model was needed. However, in the post-2010 period, the push for investment in manufacturing has reinforced the problem of the middle-income trap, as investments are mainly concentrated in the production phase of the value chain, where there is the least added value. An extreme example of this is the concentration on electric car battery production heavily subsidized by the government. Promoting the knowledge economy would offer an alternative model, but the beneficiaries of the cost-driven growth model in the business and political spheres are not interested in this transition.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: akkumulátorgyártás, globális értékláncok, közepes jövedelem csapdája, magyar gazdaság
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: EV battery manufacturing, global value chains, middle income trap, Hungarian economy
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.10.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági globalizáció hagyományosan az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását jelenti. A jelenség egyáltalán nem új, első nagy korszakát a 19. századra teszik, amikor a technológiai forradalom drasztikusan csökkentette a közlekedés és információáramlás költségeit. A 20. század második felétől a globalizációs folyamatok újdonságát a globális értékláncok kiépülése adta, ami azt jelenti, hogy a különféle termékek fejlesztése, gyártása, értékékesítése földrajzilag szétterült, és sok országot átfogó termelési láncok alakultak ki. Mivel a különféle tevékenységek hozzáadott értéke eltér, egy ország fejlettségét erőteljesen meghatározza, hogy milyen pozíciót foglal el az értékláncokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányomban azt mutatom be, hogyan integrálódott Magyarország ezekbe a hálózatokba a rendszerváltás óta. Amellett érvelek, hogy az eltelt harminc évben korlátozott előrelépés történt csupán, és a nemrégiben meghirdetett gazdaságstratégia, ami célként tűzte ki az akkumulátorgyártásra való specializációt, a korábbi pozícióhoz képest is komoly visszalépést jelent. Ezek a fejlemények azt eredményezik, hogy Magyarország megreked a közepes jövedelem csapdájában, ami ebben az esetben az alacsony költségekre alapozott versenyképesség és az alacsony hozzáadott értékű termelésre való koncentráció következménye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmányban először bemutatom a globális értékláncok elemzéséhez alkalmazott ún. mosolygörbe fogalmát. Ezután az elmúlt három évtized magyarországi tapasztalatait vizsgálom: bemutatom a külföldi működőtőkére alapozott privatizációt a rendszerváltás idején, a stratégia korlátait és a közepes jövedelem csapdájának jelenségét a globális pénzügyi válságot követően. Ezt követően térek rá a feldolgozóipari beruházásokra történő koncentráció elemzésére a 2010-es években, aminek tetőzése a „Magyarország akkumulátor-nagyhatalom” gondolat. Zárásként a tudásgazdaság fejlesztésének jelentőségére mutatok rá, mely az energiaigényes iparágakra való koncentráció helyett alternatív stratégiát jelent(hetne) Magyarország számára.
 

Mosolygörbe: hozzáadott érték az értéklánc különböző fázisaiban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értéklánc különböző szakaszaiban különbözik a hozzáadott érték nagysága. Ezeket az eltéréseket fejezi ki az ún. mosolygörbe. Ez utóbbi fő üzenete, hogy az értékteremtés elsősorban a görbe két szélén történik – a tervezés, a kutatás-fejlesztés, az értékláncépítés, illetve az értékesítés és a márkaérték-növelés szakaszaiban. A legkisebb hozzáadott érték a mosolygörbe közepén a gyártási fázisban keletkezik (Szalavetz, 2015, 91.). Ez egyben azt is jelenti, hogy az értékteremtés során nem lehet szigorúan elválasztani egymástól az ipart és a szolgáltatásokat – de amennyiben ezeket mégis külön kezeljük, akkor a szolgáltatásokban található a magasabb hozzáadott érték. A feltörekvő országok számára mindebből az következik, hogy a fejlettségi szint növeléséhez törekedniük kell a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek kiépítésére, míg el kell kerülniük azt, hogy megragadjanak az értéklánc alján, a gyártási fázisban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben azt mutatom be, hogy ez a célkitűzés mennyiben volt sikeres Magyarországon.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A mosolygörbe (Szalavetz, 2015, 92.)
 

A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Kádár-rendszerből örökölt külföldi eladósodottság és a gazdaság modernizációs kényszerei együttesen kényszerítették ki azt, hogy a posztkommunista országok közül Magyarország Észtország mellett elsőként fordult a külföldi működő tőke (FDI) bevonása felé. A privatizáció már az 1990-es években érintette a legfontosabb szolgáltatásokat is, mint az energetikai, a telekommunikációs és a bankszektor. Az FDI-alapú modernizáció stratégiáját a nemzeti kapitalizmus kudarcai Csehországtól Romániáig utólag is igazolták (Csaba, 2006, 145.). Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata szintén ezt a modellt támogatta minden tagjelölt országban – a csatlakozási tárgyalások során a privatizáció és az FDI-beáramlás elősegítése az értékelés fontos szempontjai voltak (Medve-Bálint, 2014, 42.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek megfelelően az 1990-es években Magyarország a működőtőke-beáramlás éllovasa volt Csehország és Lengyelország mellett (Csaba, 2006, 103.). Az FDI vonzásában kulcsszerepet játszott a Nyugat-Európához való földrajzi közelség, az EU-integráció perspektívája, az olcsó, jól képzett munkaerő, és fontosak voltak a befektetési ösztönzők is. Magyarország előnye a 2000-es évek elejére olvadt el, amikor a privatizáció nagyjából véget ért, miközben más régiós országok is megindították az FDI-orientált gazdaságfejlesztést. Az utóbbi révén csökkenthető volt az örökölt külföldi adósság állománya, és versenyképes exportszektor alakult ki. Ebben a folyamatban vezető szerepet játszott a járműipar folyamatos bővülése (Medve-Bálint, 2014, 36.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális értékláncokba való integrációt követően kulcskérdéssé vált az, hogy sikerül-e feljebb lépni az értékláncok hierarchiájában. Szalavetz Andrea (2015, 121–122.) interjúalapú kutatásai alapján ez a folyamat részben megtörtént, ahogy a helyben ellátott funkciók komplexitása és tudásigényessége a termelés bővülésével folyamatosan növekszik. A feljebb lépés tényét megerősíti Marcel P. Timmer és szerzőtársai (2019) tanulmánya is, amely nemzetközi összehasonlításban vizsgálja az egyes országok globális értékláncokban elfoglalt pozícióját. Magyarország kapcsán arra az eredményre jutnak, hogy látható jelei vannak annak, hogy a gyártástól sikerült elmozdulni a marketingtevékenységek irányába, ám Csehországgal ellentétben nem sikerült a kutatás-fejlesztési fázisba átlépni.
 

Az FDI-alapú fejlesztés korlátai és a közepes jövedelem csapdája

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az FDI-ra alapozott gazdasági felzárkózás korlátai már a 2000-es évek első évtizedében érzékelhetőek voltak Magyarországon, majd a 2008-ban kitört globális pénzügyi válság még nyilvánvalóbbá tette ezeket. A leglátványosabb probléma az ún. duális gazdaság kialakulása: míg a fejlett technológia az FDI-dominálta szektorokhoz kötődik, a hazai gazdaság jóval kevésbé termelékeny (Farkas, 2017, 155.). A további korlátok között említhetőek a következők: az FDI-áramlások globális visszaesése a pénzügyi válságot követően; az Ipar 4.0 (Industry 4.0, The Fourth Industrial Revolution, 4IR) újításai, azaz a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció térnyerése, ami csökkenti az olcsó munkaerőre alapozott FDI-áramlást; a növekvő munkaerőhiány a kelet-közép-európai régió demográfiai hanyatlása következtében; illetve a képzett munkaerő hiánya az oktatásba való befektetések elmaradása miatt (Győrffy, 2021, 53.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerváltás idején választott gazdaságstratégia megújításának szükségességét jelzi a közepes jövedelem csapdájaként leírt probléma is. A fogalom arra a jelenségre mutat rá, hogy a közepesen fejlett országok közül csupán nagyon kevés válik fejletté. A probléma abból ered, hogy a fejlődéssel a bérek emelkednek, azaz az olcsósággal egyre nehezebben képesek versenyezni, ám eközben az innovációs képességük korlátozott, ami a fejlett országokkal való versenyt nehezíti. A csapdának két megjelenési formája van: az olcsó munkaerőre épülő exportorientált növekedés erőltetése a bérelőny elvesztése után is, illetve az elsietett ugrás a tudásgazdaság felé a gyenge egyetemek, a csekély emberi tőke, a jogállamisági problémák mellett a költségvetési források elpazarlásával (Győrffy, 2021, 53.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közepes jövedelem csapdájából való kilépést a költségalapú versenyképességről a minőségalapú versenyképességre való átállás biztosíthatja. Győrffy Dóra összegzésében ez azt jelenti, hogy az alacsony bérek és adók, illetve a magas állami támogatások kombinációja helyett érdemesebb az oktatásba és az innovációba fektetni, amelyek kedvező üzleti környezet esetén a vállalkozásokat képessé teszik magas termelékenységre és minőségi termékek előállítására. Az utóbbi modell jóval nagyobb hatékonyságot és egyben magasabb életminőséget eredményez, mint a költségalapú versenyképességre való törekvés (Győrffy, 2021, 54.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben azt mutatom be, hogyan alakult a magyarországi FDI-stratégia 2010 után, és ez mennyiben járul hozzá a közepes jövedelem csapdájából való kilábaláshoz.
 

FDI-stratégia Magyarországon 2010 után

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kormányzat 2010 után határozott irányváltást hajtott végre az FDI-orientált stratégiában. Ennek lényege, hogy a feldolgozóipari FDI-t támogatták, míg a szolgáltató szektorokban a belső piac hazai cégek általi visszaszerzését ösztönözték. Ennek a stratégiának a jegyében számos, szabályozási változások révén meggyengített külföldi közszolgáltató céget, illetve bankot államosítottak, míg az exportra termelő, feldolgozóipari multinacionális cégekkel a kormányzat kiegyezett, és stratégiai megállapodást kötött (Voszka, 2013, 1309.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feldolgozóiparban tevékenykedő multinacionális cégek jelentős állami támogatásokban részesültek, különösen a járműiparban. Történt ez annak ellenére, hogy 2015 óta munkaerőhiány van a magyar gazdaságban. Az állami támogatások mellett szintén fontos támogatást jelent az alacsony, 9%-os társasági adó, ami adókedvezményekkel jelentősen tovább csökkenthető. Az alacsony béreket a forint folyamatos leértékelődése biztosítja: 2021-ben csak Bulgáriában és Romániában volt alacsonyabb a bérköltség, mint Magyarországon – a 29 eurós EU-átlaghoz képest éppen csak elérte a 10 eurót (URL1). Mindezen felül a támogatott FDI-befektetések kiemelt beruházásként való kezelése jelentősen felgyorsítja az engedélyeztetési folyamatokat, és biztosítja, hogy sem környezetvédelmi aggályok, sem a munkavállalói érdekek figyelembevétele ne nehezítse a beruházók helyzetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feldolgozóipari FDI ösztönzése a számok alapján rendkívül sikeres. A 2. ábrán látható, hogy míg a szolgáltatószektorokban az FDI állománya csökkent, a feldolgozóiparban stabil növekedés látható. Olyannyira, hogy a korábban nagyságrendekkel kisebb feldolgozóipari állomány 2021-re nagyobb lett, mint a szolgáltatószektorok FDI-állománya.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Külföldi működőtőke-állomány Magyarországon a feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban, 2008–2021 (milliárd forint) Magyar Nemzeti Bank (MNB) IFDI (incoming foreign direct investment, beérkező külföldi működő tőke befektetése) összesen TEOÁR1 2008 (Magyar Nemzeti Bank, 2022)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. ábra a legfontosabb gazdasági szektorokban tekinti át az FDI állományának alakulását. Jól látható, hogy míg 2008-ban még öt szolgáltatószektorban is nagyobb volt az FDI-állomány, mint a járműgyártásban, 2021-re a kereskedelem és javítás szektor éppen csak megelőzte a járműgyártást, ami a legfontosabb FDI-ágazattá vált. A 3. ábra másik fontos tanulsága a járműiparhoz kötődő gumiipar és villamos berendezés gyártás felfutása, amelyek külön-külön is megközelítették az információ és kommunikáció, illetve a számítógépgyártás szektorokat. A Magyar Nemzeti Bank (2022) adatai 2021-ig állnak rendelkezésre, ám a járműipar jelentősége a magyar gazdaságban várhatóan tovább erősödik: 2022-ben a 6,5 milliárd euró FDI 43%-a az akkumulátorgyártásba, míg 30%-a az autóiparba került (Magyarország kormánya, 2022). Mindebben még nincs is benne a kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Co. Ltd.) 2022. augusztusban bejelentett 3000 milliárd forint költségű, 100 GWh kapacitású akkumulátorgyára. A beruházás illeszkedik abba a kormányzati stratégiába, amely Magyarországot akkumulátor-nagyhatalommá kívánja tenni (Orbán, 2022). A következőkben azt vizsgálom, hogy ez mennyiben segíti a közepes jövedelem csapdájából való kilépést.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A közvetlentőke-befektetés állományának alakulása Magyarországon a 2021-ben legjelentősebb szektorokban, 2008–2021 (milliárd forint)
Megjegyzés: A szolgáltatószektorok pontozott, a feldolgozóipar folytonos vonallal vannak jelölve. MNB IFDI összesen TEOÁR 2008 (Magyar Nemzeti Bank, 2022)
 

Magyarország mint akkumulátor-nagyhatalom?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország a hatalmas beruházásoknak köszönhetően hamarosan a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója és az ötödik legnagyobb exportőre lesz – hangzott el 2022-ben Tusványoson (Orbán, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi vonzza ezeket a beruházásokat? Szerző (Győrffy, 2023) áttekintése alapján az akkumulátor iparágban nincs hazai innováció, az idetelepülő cégek elsősorban gyártási telephelyet keresnek. Magyarország fő vonzerejének az olcsó energia, olcsó munkaerő és az alacsony adók számítanak. A felsorolt tényezők mellett azonban nem lehet elfeledkezni az állami támogatás mértékéről sem. Tamásné Szabó Zsuzsanna és D. Kovács Ildikó (2022) összegzése szerint 2021-ig 2800 Mrd forintnyi akkumulátorberuházás 308 Mrd állami támogatást kapott, ami 11%-os támogatási arány. Ennek alapján a CATL 3000 milliárdos tervezett beruházásának 320 milliárdos támogatása nem is kirívó (Szabó, 2023). A nagyságrend érzékeltetésére érdemes ezt a számot összevetni a németországi 0,64%-os támogatási aránnyal, aminek jelentős része egy helyi innovációs és technológiai centrumra megy (Éltető, 2023). A támogatás mértéke jól illusztrálja a magyar akkumulátorstratégia megállapítását, miszerint a magyarországi akkumulátor-értéklánc első számú erőssége az „[e]lőremutató, politikai kötelezettség-vállalásokba foglalt kormányzati támogatás” (ITM, 2022, 19.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kormányzati elköteleződésen túl az akkumulátorgyártáshoz szükséges tényezők közül jóformán semmi nem áll elégséges mértékben rendelkezésre Magyarországon, azaz, ez a tevékenység az ország komparatív hátrányaira épül. A technológia kívülről érkezik, csakúgy, mint a szükséges nyersanyagok (lítium, kobalt, nikkel, mangán) és az energia – az utóbbi az akkumulátorgyártás egyik kritikus pontja, tekintve, hogy még a legoptimistább számítások szerint is 1 kWh akkumulátorkapacitáshoz 41,5 kWh energia szükséges (Degen–Schütte, 2022). Az akkumulátorgyártás rengeteg vizet is igényel. A gödi Samsung gyár napi vízigénye 21 000 m3 a tervezett 40 GWh gyártási kapacitáshoz, ami nagyságrendileg egy 87 000 lakosú város vízigényének felel meg (Bodnár, 2021). Ez nem csupán azért probléma, mert a klímaváltozás miatti aszályok egyre sűrűbbé válnak, hanem azért is, mert ki kell építeni a vízközműveket, és ezek a beruházások versenyeznek a lakosság, a mezőgazdaság vagy a környezet (például a Velencei-tó megmentése) igényeivel – és a jelek szerint az akkumulátorgyárak egyértelműen prioritást élveznek. Szintén hiányzik a megfelelő mennyiségű munkaerő, azaz a munkavállalókat külföldről kell idecsábítani. Mindezen túl kérdéses, hogy az értékes mezőgazdasági területek, amelyeket az akkumulátorgyár felépítése érdekében felhasználnak, nem hasznosulnának-e jobban eredeti funkciójukban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia (ITM, 2022) nem tartalmaz konkrét számításokat arról, hogy miért éri meg Magyarország számára az, hogy akkumulátor-nagyhatalommá válik. Szerző (Győrffy, 2023) számításai szerint a 10‑11%‑os állami támogatások megtérülési ideje 7,5–17 év között lehet, ami a technológiai fejlődés sebességét érzékelve rendkívül hosszú. Különösen úgy, hogy a számítások nem tartalmazzák azokat a környezeti veszélyeket és a lakosság életminőségét rontó tényezőket, amelyekre az eddigi tapasztalatok alapján biztosan számítani lehet. Az akkumulátorgyártásra elhasznált erőforrások máshonnan hiányoznak, az erre fordított állami pénzek hiányoznak a magyar oktatásból, egészségügyből és szociális ellátásból.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az akkumulátorgyártásra való koncentráció a magyar gazdaságot a közepes jövedelem csapdájába, a mosolygörbe aljára zárja. A stratégia szélsőséges példáját adja a költségalapú versenyképességre alapozott növekedésnek, amely a közepes jövedelmi csapda egyik legtipikusabb változata. Ennek az iparpolitikának alternatívája lehetne a tudásgazdaság erősítése.
 

A tudásalapú gazdaság korlátai Magyarországon

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akkumulátorgazdasággal kapcsolatos rengeteg fenntartás mellett jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem inkább a tudásgazdaság irányában történnek fejlesztések, amely például a balti országok kiemelkedő teljesítményét magyarázza (Győrffy, 2021). Richard Doner és Ben Ross Schneider (2016) elmélete ezt a kérdést vizsgálja, és arra mutat rá, hogy egy adott gazdasági modell kedvezményezettjei nem érdekeltek a modell megváltoztatásában, akkor sem, ha az a kérdéses ország egészének javát szolgálná. Ennek alapján érthetjük meg, hogy a gazdasági hátrányok ellenére miért ez az egyoldalú specializáció van kialakulóban Magyarországon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt megtelepedett magyarországi autógyártók számára egyértelmű érdek, hogy az elektromos autókra történő átmenethez kellő mennyiségű akkumulátor legyen számukra elérhető. A politikai hatalom szintén érdekelt a tudásgazdaság fejlődésének korlátozásában: a 2022. áprilisi parlamenti választásokon a körzeti szintű választói preferencia legfontosabb magyarázó tényezője a lakosság képzettségi szintje: minél magasabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, annál jobban szerepelt a kormánypárt (Pálos–Hajdú, 2022). Végül nem kerülhető meg az a megfontolás sem, hogy az Európai Unió többi tagországa számára kedvező, hogy ezek a szükséges, ám környezetpusztító beruházások a periférián valósulnak meg – az Európai Bizottság akkumulátorstratégiájának térképén az Unió keleti fele kiemelt szerepet kap a nyersanyagok kitermelésében és a gyártásban is (Európai Bizottság, 2020, 13.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

*
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerváltást követően Magyarország sikeresen integrálódott a globális értékláncokba. Azonban az a stratégia, amely az 1990-es években a régiós vezető pozíciót eredményezte, harminc évvel később már a lemaradás receptje. Legkésőbb a 2008-as globális pénzügyi válság után nyilvánvalóvá vált, hogy az FDI-alapú stratégia önmagában nem hozza el a gazdasági felzárkózást, mivel az utóbbihoz a hazai innovációs képességek fejlesztése is megkerülhetetlen. Ennek ellenére 2010 után a magyar kormányzat a tudásgazdaság és az üzleti környezet fejlesztése helyett továbbra is a költségalapú versenyképesség elérését részesítette előnyben. Az alacsony adók és bérek, a laza környezet- és munkavédelmi szabályozások, illetve a rendkívül magas állami támogatások a globális cégek termelőtevékenysége számára kivételesen kedvező feltételeket teremtenek, ám a gazdasági felzárkózás és a magyarországi életminőség javulásához nem megfelelően járulnak hozzá. Eközben a tudásgazdaság fejlesztése előtt leküzdhetetlennek tűnő politikai akadályok állnak. Mindennek szomorú következménye, hogy belátható időn belül történő, jelentős közpolitikai fordulat hiányában Magyarország várhatóan megreked a közepes jövedelem csapdájában.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bodnár Zsuzsa (2021): Újabb tízmilliárdok Mészáros Lőrinc cégeinek a gödi és a komáromi iparterületek közműfejlesztéseire. Átlátszó.hu, március 2. https://atlatszo.hu/2021/03/02/ujabb-tizmilliardok-meszaros-lorinc-cegeinek-a-godi-es-a-komaromi-iparteruletek-kozmufejleszteseire/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csaba László (2006): A felemelkedő Európa. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN: 9789630583282

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Degen, Florian – Schütte, Marius (2022): Life Cycle Assessment of the Energy Consumption and GHG Emissions of State-of-the-Art Automotive Battery Cell Production. Journal of Cleaner Production, 330, 1, 1–12. DOI: 10.1016/j.jclepro.2021.129798, https://tinyurl.com/yc7z4fuj

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Doner, Richard – Schneider, Ben Ross (2016): The Middle-Income Trap: More Politics than Economics. World Politics, 68, 4, 608–644. DOI: 10.1017/S0043887116000095

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Éltető Andrea (2023): Miért áll a bál most Debrecenben? A kínai CATL akkumulátorgyárak európai tanulságai. Portfolio.hu, február 2. https://www.portfolio.hu/krtk/20230202/miert-all-a-bal-most-debrecenben-a-kinai-catl-akkumulatorgyarak-europai-tanulsagai-594024

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai Bizottság (2020): A New Industrial Strategy for Europe. COM (2020) 102 final. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0102&from=EN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Farkas Beáta (2017): Piacgazdaságok az Európai Unióban. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 9789630598224

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Győrffy Dóra (2021): Felzárkózási pályák Kelet-Közép-Európában két válság között. Közgazdasági Szemle, 68, 1, 47–75. DOI: 10.18414/KSZ.2021.1.47, http://real.mtak.hu/119405/1/05GyorffyDora.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Győrffy Dóra (2023): Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban. Közgazdasági Szemle, 70, 3, 245–273. DOI: 10.18414/KSZ.2023.3.245, http://real.mtak.hu/161690/1/01GyorffyDoraA.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ITM (2022): Nemzeti akkumulátor iparági stratégia 2030. Budapest: Innovációs és Technológiai Minisztérium, https://kormany.hu/dokumentumtar/nemzeti-akkumulator-iparagi-strategia-2030

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar Nemzeti Bank (2002): FDI Magyarországon: állományok ország- és ágazati bontása (forintban). https://statisztika.mnb.hu/idosor-1954

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország kormánya (2022): Beruházási rekordot hozott 2022. https://kormany.hu/hirek/beruhazasi-rekordot-hozott-2022

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Medve-Bálint Gergő (2014): The Role of the EU in Shaping FDI Flows in Central Europe. Journal of Common Market Studies, 52, 1, 35–51. DOI: 10.1111/jcms.12077, https://www.researchgate.net/publication/259552588_The_role_of_the_EU_in_shaping_FDI_flows_to_East_Central_Europe

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Orbán Viktor (2022): Előadás a XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. 2022. július 23. https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-eloadasa-a-xxxi-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-diaktaborban/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pálos Máté – Hajdú Miklós (2022): Fidesz-tarolással jár együtt az iskolázatlanok magas aránya. G7.hu, április 7. https://g7.hu/kozelet/20220407/fidesz-tarolassal-jar-egyutt-az-iskolazatlanok-magas-aranya/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó Dániel (2023): Az Európai Bizottsággal is tárgyalnia kell a kormánynak a CATL-gyár támogatásáról. portfolio.hu, február 9.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szalavetz Andrea (2015): Szakosodás és feljebb lépés a multinacionális vállalatok globális értékláncain belül: Magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok tapasztalatai. MTA doktorai értekezés. http://real-d.mtak.hu/861/7/dc_1027_15_doktori_mu.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tamásné Szabó Zsuzsanna – D. Kovács Ildikó (2022): Magyarország durván rástartolt az elektromos akkumulátorok gyártására. 24.hu, január 27. https://24.hu/fn/gazdasag/2022/01/27/elektromos-akkumulatorok-gyartasara-28-ezer-milliard-forint-beruhazas/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Timmer, Marcel P. – Miroudot, Sébastien – de Vries, Gaaitzen J. (2019): Functional Specialisation in Trade. Journal of Economic Geography, 19, 1, 1–30. DOI: 10.1093/jeg/lby056, https://academic.oup.com/joeg/article/19/1/1/5210032

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Voszka Éva (2013): Államosítás, privatizáció, államosítás. Közgazdasági Szemle, 60, 12, 1289–1317. https://efolyoirat.oszk.hu/00000/00017/00209/pdf/EPA00017_kozgazdasagi_szemle_2013_12_1289-1317.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Wages_and_labour_costs
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 TEOÁR: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatalnál használatos kódrendszer.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave