A torziós ingák jelentősége Eötvös Loránd születése után 175 évvel

The Significance of the Torsion Balance 175 Years after the Birth of Loránd Eötvös

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos1, Szondy György2, Tóth Gyula3, Fenyvesi Edit4, Kovács Péter5, Kiss Bálint6, Égető Csaba7, Barnaföldi Gergely Gábor8, Lévai Péter9, Ván Péter10

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az MTA levelező tagja, geofizikus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Budapest volgyesi.lajos@emk.bme.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2doktorandusz, villamosmérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3a műszaki tudomány kandidátusa, geodéta, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4PhD, fizikus, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5PhD, geofizikus, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6PhD, villamosmérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7PhD, geodéta, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8PhD, fizikus, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9az MTA rendes tagja, fizikus, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10az MTA doktora, fizikus, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Budapest
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd nevéhez a fizika történetében számos nagy felfedezés kötődik, igazi hírnevét, elismertségét azonban zseniális találmánya, a róla elnevezett torziós inga hozta meg. Híres műszerének első példányát, a horizontális variométert 1890-ben építette meg, amelyet élete során folyamatosan fejlesztett tovább. Röviden áttekintjük, hogy 175 évvel Eötvös Loránd születése után és több mint 130 évvel az első torziós ingája elkészítését követően mi a jelenlegi szerepe és jelentősége az Eötvös-ingának. Magyarországon most három tudományterületen használjuk a torziós ingát. A fizikai geodéziában az ingával mérhető görbületi gradienseket a Föld elméleti alakja, a geoid finomszerkezetének meghatározására használjuk, a fizikában Eötvösék mérési pontosságát közel két nagyságrenddel felülmúlva a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát igazoló ekvivalanciaelv újramérését végezzük, legújabban pedig felmerült a lehetősége bizonyos földrengések torziós ingával történő előrejelezhetőségének.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Loránd Eötvös’s name is associated with many great discoveries in the history of physics, but his real fame and recognition came from his ingenious invention, the torsion pendulum named after him. He built the first example of his famous instrument, the horizontal variometer, in 1890 and continued to improve it throughout his life. We will briefly review the role and significance of the Eötvös torsion balance today, 175 years after Eötvös was born and more than 130 years after he built his first torsion balance. In Hungary, we currently use the torsion balance in three scientific fields. In physical geodesy, curvature gradients measured by the torsion balance are used to determine the fine structure of the geoid (the theoretical shape of the Earth); in physics, we are re-measuring the equivalence principle, which proves the identity of gravitational and inertial mass, by almost two orders of magnitude beyond the accuracy of Eötvös’s original measurement; and most recently we have raised the possibility of predicting certain earthquakes with the torsion balance.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Eötvös Loránd, torziós inga, geoid, ekvivalenciaelv, földrengések előrejelzése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Loránd (Roland) Eötvös, torsion balance, geoid, equivalence principle, earthquake prediction
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.3.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Eötvös torziós ingái

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd 1886-ban kezdett gravitációs kutatásokkal foglalkozni. Kísérleteihez először egy Coulomb- (Cavendish-) féle torziós ingát készített 1890-ben, amelynek fő szerkezeti eleme vékony szálra függesztett vízszintes ingakar volt, a két végén elhelyezkedő azonos nagyságú tömegekkel. Ezzel az ún. görbületi variométerrel a testekre ható tömegvonzási (gravitációs) és a Föld forgásából származó centrifugális erő eredője, a nehézségi erőtér potenciálfelületeinek alakját tudta meghatározni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak 1890-ben készítette el a következő műszerét, a horizontális variométert. Ebben Eötvös óriási ötlete az volt, hogy a 0,02–0,03 mm átmérőjű rugalmas wolfram- vagy platinaszálon függő vízszintes ingarúdról az egyik tömeget levette, és az 1. ábrán látható módon, vékony szálon h távolsággal mélyebbre függesztette fel. Ezzel a változtatással nemcsak a szintfelületek görbületi viszonyait tudta meghatározni, hanem arról is információt kapott, hogy a szintfelületek mennyire nem párhuzamosak egymással. Ez az apró változtatás tette alkalmassá a horizontális variométerét a geofizikai alkalmazásokra, az ásványi nyersanyagok kutatására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A torziós ingára egyrészt a nehézségi erőtér térbeli változásából származó forgatónyomaték, másrészt, ezzel ellentétes értelemben a felfüggesztő szál csavarási nyomatéka hat. Egyensúly esetén a két ellentétes irányú forgatónyomaték egyenlő egymással. Ez teszi lehetővé a nehézségi erőtér forgatónyomatékának összehasonlítását a felfüggesztő szál csavarási nyomatékával, és így a nehézségi erő térbeli változását jellemző mennyiségek (a görbületi és a horizontális gradiensek) meghatározását. Eötvös további nagy ötlete az volt, hogy ugyanazon ingaházon belül egymással párhuzamosan, de ellentétes irányítással két ingaszerkezetet helyezett el. Ezzel felére csökkentette a mérési időt, ugyanakkor növelni tudta a mérési pontosságot. Az első kettős inga, az ún. kettős nagyeszköz 1902-ben készült el, és ez lett a kiinduló típusa az összes ezután gyártott és technikailag továbbfejlesztett terepi műszernek. A kettős nagyeszközből három példány készült, és ezzel végezte Eötvös Loránd, Pekár Dezső és Fekete Jenő a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságára vonatkozó ekvivalenciaméréseket (Völgyesi et al., 2018).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A horizontális variométer működési alapelve (Völgyesi Lajos szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1920-as évektől jelentősen megnőtt a kőolaj- és földgázkutatással kapcsolatos geofizikai vizsgálatok igénye, ezért újabb terepi mérésekre alkalmas ingatípusokat készítettek. Az erre a célra kifejlesztett két legfontosabb műszer az Eötvös–Rybár-féle Auterbal (Automatic Eötvös–Rybár Balance) inga, illetve az Eötvös–Pekár-féle G-2 típusjelzésű torziós inga (2. ábra). Az Auterbal-ingák esetében az azimutonkénti 40 percre csökkentett észlelési idő mellett a legfontosabb fejlesztési cél a műszer automatikus forgatásának rugós óraszerkezettel történő megoldása és a műszer leolvasási értékeinek fotografikus rögzítése volt. Az Eötvös–Pekár-inga fejlesztése esetében Pekár Dezső a méretek és a lengésidő csökkentése mellett a műszerek egyszerűségének megőrzésére helyezte a fő hangsúlyt, ezért megmaradt a manuális forgatás és a pontosabb és megbízhatóbb vizuális leolvasás mellett. A két típusból összesen mintegy 125 példányt készítettek Magyarországon, amelyeket a világ harminc különböző országaiban alkalmaztak, elsősorban szénhidrogén-lelőhelyek felkutatása céljából (Szabó, 1999).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Az Eötvös–Rybár- (Auterbal-) inga (hátul) és az Eötvös–Pekár- (G-2) inga (elöl)
(fotó: Völgyesi Lajos)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1950-es években az Eötvös által alapított és halála után a nevét is viselő Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) munkatársai további terepi műszert is fejlesztettek. Ebből, az E-54 típusjelű ingából 109 darabot készítettek, amelyeket kettő kivételével exportáltak (Szabó, 1999).
 

Terepi mérések és ezek fizikai geodéziai hasznosítása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd munkatársaival közösen, az első tényleges terepi ingamérést a horizontális variométerrel a Celldömölkhöz közeli Ság-hegy mellett végezte 1891‑ben. Eredményeit a Ság-hegy akkor még szabályos csonka kúp alakú tömegének gravitációs hatását kiszámítva ellenőrizte. Eötvös következő nevezetes méréseit a Balatoni-ingájával végezte 1901 és 1903 téli hónapjaiban, összesen negyven állomáson, a Balaton jegén. A balatoni vizsgálatoknak az volt a jelentőségük, hogy nem kellett a felszíni topográfiai tömegek zavaró hatása miatt korrekciókat számolni, és a mérési eredményekből közvetlenül lehetett következtetni a felszín alatt eltakart tömegek elrendeződésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nehézségi erőtér valamely kiválasztott szintfelülete szerkezetének részletes meghatározásával Magyarországon (és a világon is) először a 20. század első évtizedében tudományos célokból Eötvös Loránd foglalkozott. Arad vidékén a torziós ingával végzett mérések felhasználásával (Biró et al., 2013) Arad korabeli ingaállomásának vonatkozási pontján átmenő szintfelületnek az ugyanezen pontban a szintfelületet érintő Bessel-ellipszoidhoz viszonyított eltéréseit szerkesztették meg 2 cm-es értékközű izovonalakkal. Ehhez a területen torziós ingával felmért 188 állomás nehézségi gradiens adatait, a függővonal-elhajlásra csillagászati-geodéziai mérésekből hét állomásra nyert É–D-irányú összetevőt, és 2 állomásra meghatározott K–Ny-irányú összetevőt vették alapul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös 1919-ben bekövetkezett haláláig 1420 ponton határozták meg a nehézségi erőtér gradienseit és potenciálfelületének görbületi jellemzőit. A méréseket, ahol a topográfia megengedte, általában szabályos hálózatban végezték, kezdetben 3-4, majd 2, illetve 1 km-es állomástávolsággal. Az 1920-as évek kezdetétől a torziós ingák egyre nagyobb szerepet játszottak a kőolajkutatásban. Ezeket a méréseket kizárólag gazdaságossági szempontok vezették, így kezdetben főleg utak mentén mértek, majd, ahol a mérési eredmények kedvező földtani szerkezetet jeleztek, ott áttértek a hálózatos mérésekre. Magyarországon az utolsó nyersanyagkutató terepi Eötvös-inga-mérésre 1967-ben került sor. Az 1901–1967 közötti időszakban a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT), az ELGI és az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) összesen mintegy 60 000 állomáson végzett torziósinga-méréseket sík és enyhén dombvidéki területeken. Mivel ezek a mérések elsősorban ásványi nyersanyagok kutatására szolgáltak, ezért általában csak a nehézségi erő Wzx és Wzy horizontális gradienseit dolgozták fel, a fizikai geodézia szempontjából fontosabb WD és Wxy görbületi gradiensek többnyire feldolgozatlanul maradtak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A görbületi gradiensek felhasználásával függővonal-elhajlások számíthatók, amely eljárást már Eötvös Loránd kidolgozta. A megfelelő pontsűrűséggel ismert függővonal-elhajlásokból pedig a csillagászati szintezés módszerét alkalmazva a geoid finomszerkezete határozható meg. Erre vonatkozóan kísérleti számításokat végeztünk a Cegléd környéki tesztterületen, ahol 206 Eötvös-inga-mérési pont, három asztrogeodéziai és három asztrogravimetriai pont állt rendelkezésre. Az ellenőrző pontokban adódó eltérések alapján számított fél szögmásodperc körüli középhiba azt igazolta, hogy a módszerrel a függővonal-elhajlás ξ és η összetevőire nagyobb összefüggő területre is elfogadható pontosságú értékek számíthatók. A függővonal-elhajlás ezen értékeit felhasználva meghatároztuk a vizsgált területre a részletes geoidképet is, amely a geocentrikus elhelyezésű EGG97 geoid 1 cm izovonalközű finomítása (Völgyesi, 1995, 2001, 2015, 2019). A 3. ábrán ez a finomított geoidkép látható. A legújabb magyarországi geoidmegoldások már figyelembe veszik az Eötvös-inga-mérések adatait is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A geoid finomszerkezete Cegléd környékén Eötvös-ingával végzett mérések felhasználásával
(Völgyesi, 1995, 2015, 2019)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2007 és 2009 között felújított és modernizált Eötvös-ingákkal és graviméterekkel átfogó terepi méréseket is végeztünk a Csepel-sziget déli részén, részben a korábbi ingamérések linearitásvizsgálata, részben a teljes Eötvös-tenzor előállítása és vizsgálata céljából (Csapó et al., 2009).
 

Az Eötvös-kísérlet újramérése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd munkatársaival, Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel 1906-tól méréssorozatot végeztek (EPF-mérések) a súlyos (gravitációs) és a tehetetlen tömeg arányosságára vonatkozóan (Eötvös et al., 1922). A súlyos és a tehetetlen tömeg azonossága Einstein általános relativitáselméletének (gravitációelméletének) kiinduló alapja. 1986-ban Ephraim Fischbach és társai az EPF mérési eredményekben olyan szisztematikus anyagfüggést véltek felfedezni, amelyet végül kísérletileg nem tudtak igazolni, ugyanakkor az eltérések okára máig sem találtak magyarázatot. Mi viszont az egykori mérések leírásait tanulmányozva lehetséges magyarázatot találtunk a méréseket terhelő szabályos hibaforrásra (Tóth, 2019), ami indokolttá tette az eredeti ekvivalenciakísérlet megismétlését a mai korszerű technikai lehetőségek által kínált, jobb feltételek mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A súlyos és a tehetetlen tömeg arányosságára vonatkozó EPF-mérések során Eötvös feltételezte, hogy a különböző tömegekre ható forgási centrifugális erő független az anyagi minőségtől, viszont a tömegvonzási (gravitációs) erő függhet tőle. Gondolatban helyezzünk valamely földfelszíni pontba különböző anyagokat (például aranyat és alumíniumot). A két különböző testnek legyen szigorúan azonos a tömege. A feltételezés szerint mindkét testre a Föld tengely körüli forgásából adódóan azonos centrifugális tehetetlenségi erő hat, viszont a Föld a két különböző testre más gravitációs erőt fejt ki. Ekkor a gravitációs és a centrifugális erő eredője – a nehézségi erő – is a különböző anyagokra különböző lesz. Az Eötvös-kísérlet fő kérdése az, hogy az inga karjáról lelógatott tömeget kicserélve a felső tömegtől eltérő másik anyagból készített tömegre, a felső és az alsó testre ható feltételezett különböző erők miatt tapasztalható-e az inga karjának kis elfordulása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. Az EPF mérési stratégia Eötvösék 3. tömegcserés módszere szerint
(Völgyesi et al., 2018)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös és munkatársai a tömegcserés mérési eljárásra három különböző módszert dolgoztak ki. Mi a 4. ábrán látható tömegcserés mérési stratégiát követjük a méréseink során, mivel a lehető legtöbb zavaró hibaforrást ezzel lehet kiküszöbölni (Völgyesi et al., 2018). A mérés első lépésében a II. inga lelógatott aranyból készült tömegét kicseréljük egy ugyanolyan tömegű alumíniumra és az É–D irányba (α = 0° azimutba) állított ingaszerkezeten leolvassuk az ingák nyugalmi helyzetét. A 2., 3. és 4. lépésben α = 90°, 180° és 270° azimutba elfordítva a teljes ingaszerkezetet szintén leolvassuk az ingakarok nyugalmi helyzetét. Az 5. lépésben visszaforgatjuk az ingaszerkezetet α = 0° azimutba, kicseréljük egymással az I. és a II. ingarúdról lelógatott tömegeket, és így is leolvassuk a nyugalmi állapotban az ingakarok helyzetét. Végül a 6., 7. és 8. lépésben az ingakarokon felcserélt tömegekkel elfordítjuk az ingaszerkezetet α = 90°, 180° és 270° fokos azimutba, és így is leolvassuk az I. és a II. ingakar valamennyi nyugalmi helyzetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fellelhető és mérőképessé tehető műszerek közül jelenleg egyedül az Eötvös–Pekár-inga alkalmas az itt leírt mérési stratégia szerinti mérések elvégzésére. A műszer egyetlen példányával a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet jogelődje, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete rendelkezett. Mivel az inga közel ötven évig pihent az intézet raktárában, mérésre az akkori állapotában alkalmatlannak bizonyult. A műszer jelentős felújításra szorult, főként az alumínium alkatrészek korróziója, a csapágyak szorulása, a libellák letapadása és más hasonló problémák miatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EPF-mérések rendkívüli precizitást igényelnek, és hosszú ideig, több éven keresztül tarthatnak. A mérések során a hibaforrások csökkentése és a közvetlen emberi jelenlét kiküszöbölése céljából számítógépes távvezérléssel kellett megoldani a mérési folyamat teljes automatizálását. Az automatikus leolvasás megvalósítása céljából a vizuális leolvasás helyett nagy érzékenységű és sebességű CCD-érzékelőket alkalmaztunk, a skálák megvilágítására pedig erős fényű LED-eket (fénykibocsátó diódákat) használtunk. Az új, automatikus leolvasást alkalmazva nagyjából két nagyságrenddel sikerült megnövelnünk Eötvösék egyébként is rendkívüli leolvasási pontosságát. A mérési folyamat teljes automatizálásának másik fontos eleme az ingák különböző mérési azimutokba állítása távvezérelt forgatással. A forgató mechanikának fontos követelményeket kellett kielégítenie. A forgatások közötti, mérendő nyugalmi helyzetet nem zavarhatják a forgatómotor és a hozzá kapcsolódó szerkezetek által okozott permanens mágneses zavarok. A motor vezérlését úgy kellett megoldani, hogy az inga tetszőleges azimutba forgatása szögmásodperc pontossággal, üzembiztosan, ugyanakkor hirtelen gyorsulások és lassulások nélkül, a rendkívül érzékeny ingaszerkezet szempontjából kíméletesen, körültekintően definiált sebességprofilt követve történjen. A forgatás során a megfelelően lassú, egyenletes indulás és fokozatos megállás az inga lengésének csillapodását is kedvezően befolyásolja, rövidítheti a csillapodáshoz szükséges időt (Völgyesi et al., 2018, 2021, 2023). Az inga különböző mérési azimutokba történő automatikus forgatásához speciális szerkezetet építettünk, a mágneses hatások kiküszöbölése miatt az alkatrészeket 3D-nyomtatással készítettük (5. ábra). A távvezérelt forgatás legfontosabb eleme az inga tengelyére rögzített, kör alakú, pozíciómeghatározásra és mozgásvezérlésre használt Renishaw-kódgyűrű, amely abszolút skálával van ellátva, és a hozzá tartozó optikai olvasófej segítségével az inga pozíciója (azimutja) szögmásodperc pontossággal állítható be és olvasható ki. Ez is jelentős előrelépés, mivel az eredeti Eötvös-kísérletek során az azimutmeghatározás pontossága mindössze néhány tized fok lehetett (Völgyesi et al., 2018, 2021, 2023).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. Távvezérelhető forgató mechanika az Eötvös–Pekár-ingán
(fotó: Völgyesi Lajos)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felújított és továbbfejlesztett Eötvös–Pekár-ingával jelenleg is folyó méréseket 2019-ben kezdtük el a 6. ábrán látható helyszínen, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Jánossy Földalatti Kutatási Laboratóriumában. Méréseink várhatóan még hosszú ideig tartanak, részben attól függően, hogy hány további anyagpárra végezzük el a vizsgálatokat. Eddig arany-réz és arany-alumínium anyagpárokkal próbálkoztunk, ezekkel egyelőre nem tapasztaltuk az ekvivalenciaelv sérülését.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. EPF-mérés Eötvös–Pekár-ingával a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Jánossy Földalatti Kutatási Laboratóriumában, 30 méteres mélységben
(Völgyesi et al., 2023)
 

Földrengések vizsgálata Eötvös-ingákkal

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miután az Eötvös-ingák átalakításával közel két nagyságrenddel sikerült megnövelnünk a leolvasási pontosságot, számos olyan, a méréseket zavaró hatás megjelent, amelyek korábban nem voltak észlelhetők, így látszólag nem zavarták a méréseket. A legjelentősebb változást az hozta, hogy míg korábban a méréseket a hosszú csillapodási idő letelte után az észlelő személy egyetlen közvetlen skálaleolvasással végezte, most magát a csillapodási görbét rögzítjük elektronikusan. Így egyrészt kiküszöbölhető lett az észlelő személy tömegének zavaró gravitációs hatása, másrészt, az egyetlen esetleges skálaleolvasás helyett másodpercenként több leolvasással magát a csillapodási görbét rögzítjük, és ennek alapján határozzuk meg az elméleti csillapodási helyzetet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új, jóval pontosabb leolvasási technika alkalmazásával azt tapasztaljuk, hogy a torziós ingák a csillapodási idő letelte után sem lesznek soha tartósan nyugodt, mozdulatlan egyensúlyi helyzetben, hanem furcsa bonyolult rezgéseket végeznek (Völgyesi et al., 2023). Ennek több különböző oka lehet (hőmérséklet-, légnyomás-, páratartalom-változások, mikroszeizmikus talajnyugtalanság, infrahangok, a torziós szálakban lejátszódó szilárdtest-fizikai változások, csavarási mikroszakadások, newtoni zaj stb.), amelyek azonosítása, szétválasztása és hatásuk kompenzálása kutatásaink egyik legnagyobb kihívása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelentősen megnövelt leolvasási pontosság mellett a méréseinkben megjelentek a különböző földrengések által okozott zavaró hullámok is, amelyeket természetesen az EPF-méréseink szempontjából mérési zajként kellett kezelnünk. Jelentős fordulat következett be, amikor a 2022. január 9-i görögországi florinai földrengés kipattanása előtt fél órával olyan eddig ismeretlen furcsa előjelet rögzítettünk az ingával, amelyet egyetlen szeizmológiai obszervatórium műszerei sem jeleztek, és a torziós ingánk közvetlen szomszédságában működő Güralp 3T szeizmográf regisztrátumain sem volt látható (Völgyesi et al., 2022). A megfigyelés felvetette annak a gyanúját, hogy lehetnek olyan földrengések, amelyek előre jelezhetők torziós ingával, ezért ezt követően a vizsgálatainkat kiterjesztettük a földrengések vizsgálatára is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az inga működését befolyásoló zajokat, ezek mértékét és időbeli változását, valamint környezeti változókkal való kapcsolatát az ingajelek dinamikus spektrumai alapján folyamatosan elemezzük. Ilyen vizsgálat eredménye látható a szóban forgó görögországi földrengés idején a 7. ábrán. Az ábra felső részén a Pekár II.-inga 2022. 01. 09. 20:00 és 23:00 UTC közötti időszakra rögzített idősorát mutatjuk, míg az ábra alsó részén a spektrogram látható 512 s hosszú, 500 s időtartamon átlapolt Hanning-típusú analizáló ablak használatával számolva (Völgyesi et al., 2023). A spektrogramon kb. 0,3 Hz körüli frekvencián folyamatos periodikus jel látszik, amely az inga sajátrezgéséhez kapcsolódik. Az inga csillapodásához köthető, illetve a környezeti paraméterekkel összefüggő változások általában hosszú periódusúak, tehát a spektrogramok alsó tartományában vizsgálhatók. Ezzel szemben a közelben és/vagy nagy magnitúdóval kipattanó földrengések az ingákat széles frekvenciatartományban (0–0,5 Hz) gerjeszthetik, ezért a spektrogramokon a rengéshullámok beérkezési időpontjában függőleges gerjesztési zóna jelenik meg (lásd 21:45 UTC körül a 7. ábra spektrogramján). Tapasztalatunk szerint azonban a távoli és/vagy kis magnitúdójú földrengések is érzékelhetők, mert ilyenkor az inga sajátrezgésének amplitúdója megnő, és ez a sajátfrekvenciához kapcsolható frekvencián energianövekedésként jelentkezik a spektrumokon. Ez alapján egy automatikus földrengés-detektáló algoritmust fejlesztettünk, amely jelzi, ha a két egymással szembefordított inga, sajátfrekvencián mért rezgésének amplitúdója bizonyos időtartamon belül egyszerre halad meg egy előre beállított szintet. Az algoritmus segítségével 2022 kezdetétől közel 2200 földrengést detektáltunk, amelyek eredetét az USGS (United States Geological Survey) földrengés-katalógus bejegyzéseivel azonosítottunk (Völgyesi et al., 2023).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. ábra. A Pekár II.-inga 2022. 01. 09. 20:00 és 23:00 UTC közötti időszakra vonatkozó idősora (fent) és spektrogramja (lent), bekeretezéssel kiemelve az előjeleket
(Völgyesi Lajos szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindez újabb fontos irányt adott az Eötvös-ingával végzett kutatásainkban. Ezért az utóbbi időkben további három Auterbal-ingát újítottunk fel, amelyekkel elsősorban a földrengéseket és az ezeket megelőző esetleges előjelek tanulmányozását tervezzük, és arra próbálunk választ keresni, hogy torziós ingákkal valóban lehetséges-e bizonyos földrengések előrejelzése. A 8. ábrán látható felújított és átalakított műszerek már tesztüzemmódban működnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének gravitációs laboratóriumában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. ábra. Auterbal-ingák a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének gravitációs laboratóriumában (fotó: Völgyesi Lajos)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megállapíthatjuk tehát, hogy Eötvös Loránd születése után 175 évvel ma is óriási jelentősége van az életművének, a felfedezéseinek, az általa megalkotott zseniális műszereknek. Érdemes elgondolkodni azon, milyen eredményeket érhetett volna el akkor, ha neki is a rendelkezésére álltak volna azok a modern technikai és tudományos eszközök és ismeretek, amelyekkel mi már rendelkezünk, és mindennapi rutinnal használunk.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biró Péter – Ádám József – Völgyesi Lajos et al. (2013): A felsőgeodézia elmélete és gyakorlata. Egyetemi tankönyv és kézikönyv. Budapest: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft. Kiadó, ISBN 9789632572482, https://edu.epito.bme.hu/local/coursepublicity/mod/resource/view.php?id=9635

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csapó Géza – Égető Csaba – Laky Sándor et al. (2009): Test Measurements by Eötvös-Torsion Balance and Gravimeters. Periodica Polytechnica. Civil Engineering, 53, 2, 75–80. http://www.agt.bme.hu/volgyesi/gravity/pp_egu_becs.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Roland v. [Loránd] – Pekár Desiderius [Dezső] – Fekete Eugen [Jenő] (1922): Beiträge zum Gesetze der Proportionalität von Trägheit und Gravität. Annalen der Physik, 373, 9, 11–66. http://real.mtak.hu/94133/1/300_430_68.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó Zoltán (1999): Az Eötvös-inga históriája. Magyar Geofizika, 40, 1, 26–38. https://epa.oszk.hu/03400/03436/00164/pdf/EPA03436_magyar_geofizika_1999_01_026-038.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth Gyula (2019): Az Eötvös–Pekár–Fekete ekvivalenciamérések szabályos hibája. Fizikai Szemle, 69, 5, 155–158. http://real-j.mtak.hu/12758/15/FizSzem-2019_05.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ván Péter – Pszota Máté (2023): Ekvivalenciaelvek és gravitációelméletek. Fizikai Szemle, LXXIII, 12, 405–415.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos (1995): Test Interpolation of Deflection of the Vertical in Hungary Based on Gravity Gradients. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 39, 1, 37–75. https://pp.bme.hu/ci/article/view/3765/2870

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos (2001): Local Geoid Determinations Based on Gravity Gradients. Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica, 36, 2, 153–162. DOI: 10.1556/AGeod.36.2001.2.3, http://volgyesi.hotserver.hu/gravity/actgeful.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos (2015): Renaissance of the Torsion Balance Measurements in Hungary. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 59, 4, 459–464, DOI: 10.3311/Ppci.7990, https://pp.bme.hu/ci/article/download/7990/6908/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos (2019): Eötvös Loránd munkásságának geodéziai jelentősége. Geodézia és Kartográfia, 71, 5, 4–13. DOI: 10.30921/GK.71.2019.5.1, https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/44576/GK.2019.5.1-DOI.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos – Szondy György – Tóth Gyula et al. (2018): Előkészületek az Eötvös-kísérlet újramérésére. Magyar Geofizika, 59, 4, 165–179. http://real.mtak.hu/105468/1/165_MaGeof-59-2018-4-web.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos – Szondy György – Tóth Gyula et al. (2023): Eötvös-ingák felújítása és továbbfejlesztése, jel-zaj viszonyaik elemzése. Fizikai Szemle, LXXIII, 12, 416–422. https://fizikaiszemle.elft.hu/uploads/2023/12/volgyesil-etal_10_06_01_1702371961.1596.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos – Tóth Gyula – Szondy György et al. (2021): Jelenlegi Eötvös-inga felújítások, fejlesztések és mérések. Geomatikai Közlemények, XXIV. 1, 129–139. http://geomatika.ggki.hu/kozlemenyek/public/files/homepage/GK_XXIV_1_honlap.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Völgyesi Lajos – Tóth Gyula – Szondy György et al. (2022): Report on a Pre-Earthquake Signal Detection by Enhanced Eötvös Torsion Balance. arXiv 2202.09607. https://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/2202/2202.09607.pdf
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave