Kiválósági központ az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézetében: a kvantumkémiai iskola

Centre of Excellence at the Institute of Chemistry, Faculty of Science, Eötvös Loránd University: The School of Quantum Chemistry

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Surján Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunkban rámutatunk arra, hogy az elmúlt évtizedekben az elméleti kémia, ezen belül az ún. kvantumkémia területén az ELTE Kémiai Intézetében kialakult egy nemzetközi szinten kiemelkedő színvonalú tudáscentrum, iskolateremtő központ, egyfajta „center of excellence”. Nemzetközi ismertsége és elismertsége ellenére a hazai akadémiai körökben kevés szó esik erről, az intézet értékei még az egyetemen belül sem közismertek. Rövid történeti összefoglaló után ismertetjük a tudáscentrum létrejöttének tudománypolitikai hátterét és jelenlegi személyi állományát. Megadjuk a centrumban aktívan működő oktatók főbb tudománymetriai paramétereit, és felsoroljuk sikeres tanítványaikat.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In our study we point out that in the last decades the Institute of Chemistry of Eötvös Loránd University has become an internationally outstanding knowledge centre, a school of quantum chemistry, a kind of ”centre of excellence” in the field of theoretical chemistry, including quantum chemistry. In spite of its international recognition and reputation, little is said about it in Hungarian academic circles, and the values of the Institute are not well known even within the university. After a brief historical overview, we describe the science policy background of its creation and present the current faculty of the Knowledge Centre. We provide the main scientometric parameters of the professors who are actively working in the Centre and we list their most successful students.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: kvantumkémia, kiválósági központ, tudományos iskola
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: quantum chemistry, centre of excellence, scientific school
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.4.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Mi a kvantumkémia?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvantumkémia a quantum chemistry szakkifejezés magyar fordítása, a legtágabb értelemben a fizika kvantumelméletének kémiai vonatkozásait gyűjti egyetlen szóösszetételbe. Igen érdekes dologról van szó: két, tárgyában, módszereiben és szemléletében eredetileg nagyon is különböző tudományág: a fizika és a kémia összefonódásáról. Az elméleti fizika fejlődése a 20. század elejére jutott el oda, hogy egyáltalán szóba jöhetett a hagyományos, makroszkopikus tárgyak és jelenségek (vö. mechanika, csillagászat) mellett a mikrovilág (atomok, molekulák) megértése és leírása – megnyitva ezzel az utat a kémiai történések leírásához is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Röviden, a kvantumkémia a molekuláris anyag kvantumelmélete. Határterületként, az elméleti szilárdtest-fizikával összefonódva pedig tartalmazza a polimerek és kristályok leírását is. Az anyagok tulajdonságai a kvantumkémia segítségével számszerűsíthetők és számíthatók. A kvantumfizika elvein túl alkalmazza a számítástudomány módszereit is. Alkalmas mind a mérhető mennyiségek elvi úton történő számítására, mind bonyolult, absztrakt fogalmak kvantitatív leírására is. Sőt, kvantumkémiai számítások segítségével olyan kémiai adatok is megkaphatók, amelyek kísérleti úton nem vagy csak nagy nehézségek árán férhetők hozzá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos hangsúlyozni, hogy a kvantumkémia nem lezárt terület: számos megoldásra váró tudományos problémával áll szemben. Ahogy a molekuláris tudományok mind a mai napig fejlődésben vannak, úgy fejlődik az ezek elméleti, kvantitatív hátterét adó molekuláris kvantumelmélet is.
 

Történeti áttekintés: a gyökerek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kémia hagyományosan gyakorlati, kísérleti tudomány. Művelői elsősorban nem íróasztal mellett, hanem laboratóriumokban dolgozva vizsgálták az anyagot, és állítottak elő új vegyületeket. Az a változás, amely a fizikában a 19. század végére megtörtént, hogy két egyenrangú tudományról, a kísérleti, illetve az elméleti fizikáról is szó lehet, a kémiát akkor még elkerülte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. század elején kidolgozott, paradigmaváltó kvantummechanika az elméleti fizika igazi diadala volt: magyarázatot adott az atomok létezésének misztériumára, és pontosan leírta számos mikroszkopikus rendszer tulajdonságait. Ez a siker eleinte nem volt átütő erejű a kémia szempontjából: még az atomok körében is szinte kizárólag egyetlen elektronból álló rendszerekre alkalmazták. A kutatók kezdetben nem is voltak biztosak abban, hogy a kémiában tipikus, többelektronos rendszerekre érvényes-e a kvantummechanika. Így volt ez egészen addig, amíg 1927-ben Walter Heitler és Fritz London egy kvantummechanikai modellt alkalmazva meg nem magyarázta a hidrogénmolekula létezését, a tudománytörténetben először írva le ezzel a kémiai kötés létrejöttét. Szintén 1927-ben Max Born és Robert Oppenheimer szétválasztotta a molekulákon belüli elektronok gyors mozgását az atommagok lassabb rezgéseitől és a molekulák egészének forgásaitól. Ettől a dátumtól számítják a kvantumkémia születését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár Paul Dirac, a később Nobel-díjat kapott fizikus már 1929-ben kijelentette, hogy a kvantummechanika képes a kémiai történések magyarázatára, a kémikusok ezt sokáig túlzásnak tartották.1 Ennek oka az volt, hogy a 20. század első felében elméleti számításokat – azok bonyolultsága miatt – kémiai szempontból igazán érdekes rendszerekre nem lehetett végezni. Történtek ugyan fontos kvalitatív előrelépések bizonyos kémiai fogalmak kvantumfizikai értelmezésének irányában – közülük itt a sík szerkezetű molekulákat közelítőleg leíró Hückel-elméletet, Linus Pauling munkásságát (hibridizáció) vagy a molekulákon belüli atomok Mulliken-féle töltésének formuláját említjük. Bár ezek bizonyos szemléletbeli változást előrevetítettek, a kémikusok zöme akkor még nem foglalkozott kvantumkémiával, és az egyetemeken nem is tanították azt vegyészhallgatóknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1960-as években Török Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Általános- és Szervetlen Kémiai Tanszékén dolgozó spektroszkópus vegyész felismerte az addigra főleg fizikusok által kidolgozott kvantumkémiai elméletek óriási kémiai jelentőségét, illetve ezek lehetséges alkalmazhatóságát. Tisztában volt azzal is, hogy ha valaki vegyészként ilyesmivel szeretne foglalkozni, akkor nagyon sok újat kell megtanulnia, olyasmiket, amik az akkori vegyészképzésből világszerte hiányoztak: a Hilbert-terek matematikáját és a kvantummechanikát. Török Ferenc maga is nekilátott, és felnőttként végezte el a matematikus szakot. Komoly tekintélye révén elérte, hogy 1972-ben (Magyarországon először) az ELTE vegyészképzésében kötelező tárgyként megjelent egy „Elméleti kémia” című tantárgy, amelynek ő lett az első előadója. Ez a lépés Magyarországon teljesen egyedülálló volt, sőt akkor még a világban is kevés helyen teremtettek ilyen iskolát. A címben szereplő kiválósági központ születését bízvást kapcsolhatjuk Török Ferenc professzor ezen munkásságához.2 Később, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg Kapuy Ede és Török Ferenc tankönyve (Az atomok és molekulák kvantumelmélete, Kapuy–Török, 1975), amely magyar nyelven, széles körben tette elérhetővé és tanulhatóvá a szakterületet. A könyv megírásának alapjául pedig egy ELTE TTK-s jegyzet (Török–Pulay: Elméleti kémia,3 1973) szolgált.
 

A felemelkedés korszaka: a közelmúlt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1960-as évektől kezdve világszerte robbanásszerű fejlődés indult el a kvantumkémiában, amit részben az – akkori mércével – nagy teljesítményű számítógépek oktatási/kutatási célú használatának bevezetése okozott, részben pedig az elméleti módszerek, eljárások fejlődése, a kvantumkémikusok téglát téglára építő kitartó munkássága.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a robbanás a Török Ferenc által alapított magyar csoportot felkészülten érte. Ez a csoport vezetőjének személyén kívül elsősorban két, akkor még fiatal kutató, Pulay Péter és kicsit később Fogarasi Géza tevékenységéhez kapcsolható. Ők sokat dolgoztak együtt is, sokat merítettek Török professzor karizmatikus egyéniségéből, és abból a felismerésből, hogy a kvantummechanika valóban lehet ancilla chimiae,4 mégpedig azáltal, hogy a különböző tudományterületek határai összemosódnak (interdiszciplinaritás). Ennek megfelelően, elsősorban alkalmazott kvantumkémiával foglalkoztak, azonban az alkalmazások érdekében fejlesztettek elméleti metodikákat is. Ezek közül a Pulay-féle erőmódszer egyenesen korszakalkotó volt (sokan nem is hitték akkor, hogy meg lehet csinálni). Ez a világra szóló sikert aratott eljárás alapozta meg azt a ma már mindennapos gyakorlatot, hogy a többatomos molekulák egyensúlyi szerkezetét (az atomok energetikailag optimális elrendeződését) viszonylag rutinszerűen ki lehet számítani, és nem utolsósorban megalapozta az ELTE-n művelt kvantumkémia világhírét.5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejlődés további fontos lépése tehetséges tanítványok bevonása volt. Ez elsősorban Fogarasi Géza6 érdeme, mert – sajnos – Török professzor korán elhunyt, Pulay pedig az 1980-as években az USA-ba emigrált.7 Fogarasi két legsikeresebb tanítványa Császár Attila és Szalay Péter lettek, akik ma az elméleti kémia professzorai az ELTE TTK Kémiai Intézetében. Császár az MTA levelező tagja, MTA kutatócsoport-vezető, Szalay pedig az International Academy of Quantum Molecular Science tagja. Ők Fogarasival hármasban a Széchenyi-díjat is elnyerték 2017-ben.8

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő lépés Surján Péter meghívása volt 1989-ben, aki abban az évben a Budapesti Műszaki Egyetemen, korábban a Chinoin kutatóközpontban volt állásban. Ő az ELTE fizikus szakán végzett 1978-ban, és ennek megfelelő szemlélettel közelítette meg a kémiai problémákat.9 Tudományos munkásságában kezdettől fogva az elvi és a módszertani kérdések álltak előtérben, az oktatásban pedig kidolgozta a kvantumkémia műveléséhez szükséges felsőbb matematika és kvantummechanika vegyészhallgatók számára könnyen elsajátítható tananyagát, amit korábban az egyetemisták csak kivonatosan tanultak ezen a szakon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén az 1990-es évek elején csatlakozott az ELTE kvantumkémiai iskolájához Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja, aki abban az időben alkalmazott kvantumkémiával foglalkozott, kiváltképpen biológiai rendszerek leírásával. Hidat vert a kísérletes kutatások irányába is: kezdeményezésére valósult meg az ELTE fehérjekrisztallográfiai laboratóriuma.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezen fejlemények azt eredményezték, hogy az 1990-es és a 2000-es években meglehetősen sok, nagyon tehetséges és szorgalmas vegyészhallgató csatlakozott diákkörösként, doktoranduszként és fiatal kutatóként az így kialakult elméleti kémiai iskolához. Közülük néhányan más (hazai vagy külföldi) egyetemen, kutatóhelyen futottak be karriert, de többen maradtak az ELTE-n, és jelenleg is ezt az iskolát erősítik. Az iskola legsikeresebb tanítványairól a következő részben teszünk említést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvantumkémiai iskola sikeréhez az alapítók és a művüket folytatók személyiségén túl érdekes módon egy kevésbé pozitív körülmény is hozzájárult. Az történt, hogy a tudomány művelésének hazai finanszírozási korlátai sokkal kevésbé zavarták az elméleti kutatásokat, mint az igen költséges kísérleti, nagy műszerekkel végzett munkát.10 A kvantumkémia művelése ugyanis sokkal „gazdaságosabb”: mindössze „papírra, ceruzára” és számítógép-kapacitásra volt szükség ehhez, a tudományos kapcsolatok ápolásának költségein felül. Ezt mint lehetőséget felismerve egyre több tehetséges fiatal kutató érdeklődése fordult az elméleti kutatás irányába, magas szinten biztosítva ezzel a kvantumkémikus humán erőforrás utánpótlását.
 

A tudáscentrum jelene

Oktatók és tanítványok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ELTE TTK Kémiai Intézetében jelenleg határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkező kvantumkémikus oktatók/kutatók főbb adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A mai személyi állomány – törzstagok
Név
Munkakör,
tudományos cím
MTMT-adatok
publikációk száma
idézettség
Császár Attila
egyetemi tanár,
az MTA levelező tagja
280
10 729
Daru János
egyetemi adjunktus,
PhD (2015)
14
268
Mátyus Edit
egyetemi docens,
habil.
70
1108
Surján Péter
egyetemi tanár,
az MTA doktora
203
3703
Szabados Ágnes
egyetemi tanár,
az MTA doktora
80
922
Szalay Péter
egyetemi tanár,
az MTA doktora
130
7355
Szidarovszky Tamás
tudományos munkatárs,
PhD (2013)
51
662
Túri László
egyetemi tanár,
az MTA doktora
53
2221
(A Magyar Tudományos Művek Tárából [MTMT] a „Közlemények összesen” rovatban megadott cikkek számát és az ezekre kapott független idézeteket gyűjtöttük össze – 2023. 11. 08.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megemlítendő még természetesen az Elméleti Kémia Laboratórium, majd Tanszék korábbi vezetője: Fogarasi Géza professor emeritus (86 publikáció, 8435 független idézet). Náray-Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, 1992 és 2013 között egyetemi tanárként dolgozott a Tudáscentrumban (324 publikáció, 3237 független idézet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. táblázatban az iskola három szenior (Császár, Surján, Szalay) és két fiatalabb (Szabados, Mátyus) tagjának végzett doktoranduszait soroljuk fel, külön megjelölve azokat, akik jelenleg is az akadémiai szférában dolgoznak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Végzett doktoranduszok
A volt doktorandusz neve
Témavezető
Végzés éve
Jelenlegi munkahely az akadémiai szférában
Árendás Péter
Császár A. (50%)
2019
matematikus, főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
Berente Imre
Szalay P. (50%)
2008
 
Bődi András
Császár A. (50%)
2006
Paul Scherrer Institut (PSI), Svájc
Czakó Gábor
Császár A.
2007
egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Lendület-nyertes
Czinki Eszter
Császár A.
2006
 
Fábri Csaba
Császár A.
2013
tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Ferenc Dávid
Mátyus E.
2023
posztdoktor, Université Toulouse III-Paul Sabatier, Franciaország
Furtenbacher Tibor
Császár A.
2009
tudományos főmunkatárs, HUN-REN–ELTE-kutatócsoport
Füsti-Molnár László
Szalay P.
1999
Austin, USA
Jeszenszki Péter
Surján P.
2015
tudományos munkatárs, ELTE
Kállay Mihály
Surján P.
2001
egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), European Research Council – ERC- és Lendület-nyertes
Kőhalmi Dóra
Surján P.
2009
Lázár Armand
Surján P.
2004
középiskolai tanár
Letif, Mones
Túri László (50%)
2011
Senior Staff Research Scientist, Equilibrium Energy, Cambridge, Egyesült Királyság
Madarász Ádám
Túri László
2009
tudományos munkatárs, Magyar Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpont
Martin Santa Daria, Alberto
Mátyus E.
2022
posztdoktor, Universidad de Salamanca, Spanyolország
Mátyus Edit
Császár A.
2010
egyetemi docens, ELTE, ERC-nyertes
Mihálka Éva Zsuzsanna
Surján P. (50%), Szabados Á. (50%)
2021
tudományos munkatárs, Komenius University, Pozsony, Szlovákia, SAS PRO2 Marie Curie COFUND-nyertes
Nagy Péter
Szabados Á.
2015
tudományos munkatárs, BME, ERC-nyertes
Németh Károly
Surján P.
1996
research professor, Illinois Institute of Technology, Chicago, Illinois, USA
Papp Dóra
Császár A.
2018
posztdoktor, SzTE
Rolik Zoltán
Surján P.
2010
egyetemi adjunktus, BME
Sarka János
Császár A.
2017
posztdoktor, Universität zu Köln, Köln, Németország
Simkó Irén
Császár A.
2022
posztdoktor, USA
Szabados Ágnes
Surján P.
2002
tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE
Szabó István
Császár A. (50%)
2016
 
Szakács Péter
Surján P.
2011
 
Szekeres Zsolt
Surján P.
2007
 
Szidarovszky Tamás
Császár A.
2013
tudományos munkatárs, ELTE
Tajti Attila
Szalay P.
2011
tudományos munkatárs, ELTE
Tarczay György
Császár A. (50%)
2001
egyetemi tanár, ELTE, Lendület-nyertes
Zoboki Tamás
Surján P.
2015
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azok a végzettek, akiknél nincs feltüntetve az egyetemi vagy kutatóintézeti beosztás, az iparban vagy az üzleti életben dolgoznak. Fontos szempont, hogy a táblázatban szereplő PhD-hallgatók magyar állami ösztöndíjjal járták ki az ELTE (nemrégen Hevesy Györgyről elnevezett) kémia doktori iskoláját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieken kívül kiemelendők még a következő tanítványok:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Bérces Attila, aki Szalay Péter témavezetésével diplomázott, majd a kanadai University of Calgaryn szerzett PhD-fokozatot. Ezután több nagy gyógyszergyártó alkalmazásban vezetett számításos kémiai kutatásokat, majd hazatérve több céget is alapított (Chemistry Logic, Omixon), amelyek biomarkerekkel és szoftverekkel segítik az egészségipart.
  • Paizs Béla, aki Szalay Péter és Fogarasi Géza vezetésével diplomázott, majd a Központi Kémiai Kutatóintézetben (KKKI) dolgozó Mayer István mellett doktorált az ELTE Kémiai Doktori iskolájában. Hosszú évekig a németországi Heidelbergben, a rákkutató intézetben Suhai Sándor csoportjában végzett kvantumkémiai kutatásokat. Jelenleg a neves angliai kutatóintézet, a Rosalind Franklin Institute Molecular Structure Elucidation osztályának vezetője.
  • Rosta Edina, aki Surján Péter témavezetésével diplomázott az ELTE-n, majd a Nobel-díjas Arieh Warshel mellett doktorált az USA-ban; jelenleg a University College, London professzora, ERC-nyertes.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes megemlítenünk a korábban doktoráltak közül a táblázatban feltüntetett Füsti-Molnár Lászlót, aki saját szoftvercéget alapított az USA-ban, elsősorban hatékony sűrűségfunkcionál-elméleten alapuló kvantumkémiai programrendszerek fejlesztésére és forgalmazására (Quantum Future Scientific Software LLC), Lázár Armandot, aki a doktorálással párhuzamosan tanári diplomát is szerzett, és a PhD-képzés befejezése óta középiskolai tanárként dolgozik, valamint Szekeres Zsoltot, aki a Morgan Stanley cégnél dolgozik, jelenleg a Data Science (adattudomány) csoport vezetője. Ugyanitt dolgozik Czinki Eszter is. Berente Imre a vegyiparban, Szakács Péter és Zoboki Tamás az informatikai iparban helyezkedett el idehaza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lista jól mutatja, hogy az ELTE kvantumkémikus iskolája nemzetközi szinten játszik alapvető szerepet a kutatói utánpótlás biztosításában.
 
Kutatási területek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola fontosabb tudományos eredményei a közelmúltban elsősorban az alábbi témákban jöttek létre:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Molekulák rezgése, forgása, spektrumok elmélete, nagyfelbontású és precíziós molekulaspektroszkópia (Császár Attila);
  • Relativisztikus és kvantumtérelméleti korrekciók a kémiában, a precíziós spektroszkópia elmélete (Mátyus Edit);
  • Konjugált polimerek, fullerének kvantumkémiája, a kételektronos kémiai kötés kvantumkémiai modellje (Surján Péter);
  • Nyílt héjú elektronpár függvények (Szabados Ágnes);
  • Az elektronkorreláció elmélete, perturbációszámítás (Szabados Ágnes és Surján Péter);
  • Elektronkorreláció, molekuláris tulajdonságok, potenciálfelületek, gerjesztett állapotok és biomolekulák kvantumkémiája, molekuláris spektroszkópia, a fotokémiai reakciók dinamikája (Szalay Péter);
  • Kevert kvantumos-klasszikus szimulációk elmélete és gyakorlati alkalmazásai, korrelációs függvények kvantálása (Túri László).
 
 
Szervezet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskola tagjai az ELTE TTK Kémiai Intézetében több tanszéken és kutatócsoportban dolgoznak (Fizikai Kémia Tanszék: Császár, Mátyus, Surján, Szalay, Szidarovszky; Szervetlen Kémia Tanszék: Szabados; Szerves Kémia Tanszék: Daru), és a Kémiai Intézetben négy Laboratóriumot11 tartanak fent:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Elméleti Kémiai Laboratórium (Surján, Szabados, Szalay),
  • Kémiai Informatikai Laboratórium (Túri),
  • Molekulaszerkezet és Dinamika Laboratórium (Császár),
  • Molekuláris Kvantumdinamika Kutatócsoport (Mátyus).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Igen erős csapatot képez még a HUN-REN–ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport (vezető: Császár Attila). Az iskola alkalmazásában álló fiatalabb kutatók ezen csoportok egyikében dolgoznak.
 
Fiatal kutatóink
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több, az iskolában végzett diákunk jelenleg pályázati forrásból van alkalmazásban az ELTE Kémiai Intézetében. Felsorolásszerűen: Tajti Attila, Furtenbacher Tibor, Fábri Csaba, Jeszenszki Péter, Margócsy Ádám, Sarka János.
 
Emisszió: diákjaink a világban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint a 2. táblázat mutatja, diákjaink egy része nem az ELTE-n, hanem más hazai vagy külföldi kutatóhelyen futott be sikeres karriert (BME; Illinois Institute of Technology, Chicago; Komenius University, Pozsony; University College, London; Szegedi Egyetem stb.). A jelen sorok írója nem tekinti veszteségnek az ország szempontjából, ha Magyarországon végzett kutatók külföldi egyetemeken dolgoznak, és ezzel bizonyítják a hazai oktatás és kutatás sikerességét.
 
Vendégkutatók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alább néhány kiemelkedő kutatót sorolunk fel, akik egy-két napos látogatásnál hosszabb időt töltöttek el az ELTE TTK kvantumkémikusai között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Wesley D. Allen
Jean Demaison
Jürgen Gauss
Masato Kobayashi
Luis Lain
Mezey Pál
Debashis Mukherjee
Bill Poirier
Oleg Polyansky
Peter R. Schreiner
John Stanton
Brian Sutcliffe
Jonathan Tennyson
Carmela Valdemoro
 
Kapcsolatok más kutatócsoportokkal
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Házon belüli kapcsolatok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvantumkémia elnevezés nem fedi le mindazt, amit „elméleti kémia” néven nevezhetünk a 21. században. Az ELTE TTK Kémiai Intézetében is dolgoznak kollégák, akik elméleti kutatást folytatnak, de nem (elsősorban) kvantumkémiával foglalkoznak (Baranyai András és Turányi Tamás egyetemi tanárok, Farkas Ödön, Tóth Gergely és Zsély István Gyula egyetemi docensek). Az Elméleti Kémiai Laboratórium korábban intenzív együttműködést folytatott az ELTE TTK Fizikai Intézetével is (Kürti Jenő egyetemi tanár, jelenleg professor emeritus, Koltai János egyetemi docens).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazai kapcsolatok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dinamikusan alkalmazkodva a felmerülő feladatokhoz, az ELTE kvantumkémikusai szívesen működnek együtt más hazai kutatócsoportokkal. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Kállay Mihály BME-n lévő csoportjával az elektronszerkezet-számítás területén;
  • Fábri Csaba és Szidarovszky Tamás a Debreceni Egyetemen dolgozó Vibók Ágnes professzor asszonnyal;
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korábbi években szoros együttműködés zajlott az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében12 dolgozó Mayer Istvánnal 2020-ban bekövetkezett haláláig.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzetközi együttműködések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ELTE kvantumkémiai iskola volt, és jelenlegi tagjai kiterjedt nemzetközi együttműködéseket folytatnak. Ezek felsorolásától itt eltekintünk, ezekről az érdeklődő olvasó az MTMT-ben dokumentált publikációk társszerzőin keresztül tájékozódhat.
 
A „Kapuy-előadások”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ELTE TTK Kémiai Intézetében működő Elméleti Kémiai Laboratórium (szoros együttműködésben a Molekulaszerkezet és Dinamika Laboratóriummal, valamint a Molekuláris Kvantumdinamika Kutatócsoporttal) szervezi az évente egy alkalommal hirdetett Kapuy-előadást.13 Ez egy rendkívül nagy presztízsű sorozat, amely eredetileg Császár Attila professzor iniciatívájára indult el, és amelyre a Laboratórium egy-egy, a világ legismertebb, legkiemelkedőbb kutatói közül kiválasztott személyt hív meg, honorárium felajánlása nélkül. Egy kutató csak egyszer kaphat meghívást. Az eddigi Kapuy-előadók listáját a 3. táblázatban gyűjtöttük össze.14
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A Kapuy-előadás-sorozat előadói
2023
Gustavo Scuseria
USA
2022
Barney Ellison
USA
2021
Jozef Noga
Szlovákia
2020
elmaradt a Covid-járvány miatt
2019
Markus Reiher
Svájc
2018
Jean-Paul Malrieu
Franciaország
2017
Jerzy Ciosłowski
Lengyelország
2016
Trygve Helgaker
Norvégia
2015
Paul Ayers
Kanada
2014
Paul Mezey
Kanada, Japán
2013
Werner Kutzelnigg
Németország
2012
Hans Lischka
Ausztria/USA
2011
István Mayer
Magyarország
2010
Wilfried Meyer
Németország
2009
Enrico Clementi
Olaszország/USA
2008
Hiroshi Nakatsuji
Japán
2007
Mark Hoffmann
USA
2006
Ingvar Lindgren
Svédország
2005
Jürgen Gauss
Németország
2004
Debashis Mukherjee
India
2003
Josef Paldus
Kanada
2002
John F. Stanton
USA
2001
Rodney J. Bartlett
USA
2000
Henry F. Schaefer III
USA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aki kicsit is járatos a kvantumkémia irodalmában, látja, hogy a fenti előadók a világ vezető kutatói közül kerültek ki. Meghívásukra nem véletlenül, hanem munkásságuk ismeretében, gyakran informális együttműködés révén került sor. Példaként ragadjuk ki Ingvar Lindgren nevét, aki több mint két évtizeden át volt a fizikai Nobel-díj bizottságának tagja, majd 1989–1992 között annak elnöke.
 

A tudáscentrum koncepciója, szellemisége, „Mission Statement”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent ismertetett informális ELTE-s kvantumkémiai iskola több speciális tulajdonságot tud felmutatni, olyanokat, amelyeket a jelen összeállítás szerzője komoly értéknek tart. Mindenekelőtt azt említjük meg, hogy az iskola nem rendelkezik hierarchikus szervezettel. Nem úgy működik, hogy egy (vagy több) „főnök” ad kötelezően megoldandó feladatokat a többieknek. Minden „törzstag” önállóan keresi meg azt a tudományos témát, amelyen képességeinek megfelelően a leghatékonyabban tud dolgozni. Ennek megfelelően hangsúlyosan jelenik meg a témák diverzifikációja, ami oda vezet, hogy az iskola eredményei a kvantumkémia igen sok ágára terjednek ki, az anyagtudományi kutatásoktól az elektronkorreláció és az atommagmozgások elméletén keresztül a relativisztikus és kvantumelektrodinamikai korrekciókig. Rendkívül széles tudásbázis áll így elő. A fiatalok (diplomázók, doktoranduszok és posztdoktorok) természetesen kapnak irányítást és segítséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvantumkémiai Tudáscentrumban zajló kutatások koherenciáját a tudomány frontvonalaiban művelt témák automatikusan teremtik meg a téma konkrét mibenlététől függetlenül, azáltal, hogy a centrum minden tagja magas színvonalon dolgozik, és a szakma vezető folyóirataiban publikál („frontier science”).
 

Jövőkép és összefoglaló

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Most, hogy a kémikus társadalom nemcsak elfogadja a kvantumkémiai számításokat, hanem egyre inkább alkalmazza is azokat, és támaszkodik is rájuk, az ELTE-s kvantumkémiai iskola szerepe is felértékelődik. Mintha véget ért volna a tudomány azon korszaka, amikor a kvantumkémikusok zárt szigetet alkottak a vegyészek társadalmában. Ez természetesen felelősséget is ró az iskola tagjaira: mind szélesebb körben kell átadniuk ismereteiket a fiatal egyetemistáknak, akik közül néhányan a Török Ferenc professzor által fél évszázada megálmodott és megalapított grandiózus projekt folytatói lehetnek majd.
 

Köszönetnyilvánítás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelen összeállítás elkészítéséhez értékes javaslataival hozzájárult Császár Attila, Fogarasi Géza, Mátyus Edit, Szabados Ágnes, Szalay Péter, Turányi Tamás és Túri László.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kapuy Ede – Török Ferenc (1975): Az atomok és molekulák kvantumelmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pulay Péter – Fogarasi Géza – Pang, Frank et al. (1979): Systematic AB Initio Gradient Calculation of Molecular Geometries, Force Constants and Dipole-Moment Derivatives. Journal of the American Chemical Society, 101, 10, 2550–2560. DOI: 10.1021/ja00504a009

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Török Ferenc – Pulay Péter (1973): Elméleti kémia. Budapest: Tankönyvkiadó
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Dirac ezen korai kijelentése később kiegészítésre szorult: kiderült, hogy a kémiai történések és tulajdonságok egy részét csak az – éppen Dirac által megalapozott – relativisztikus kvantummechanika magyarázza. Ilyen tulajdonság például az arany szép sárga színe, a higany folyékony volta vagy az ólomakkumulátor működése – ezek igazi relativisztikus effektusok.
2 Török professzor mellett az ELTE úttörői között néhai Kajtár Márton professzor említendő, akit a magyar olvasóközönség leginkább a Változatok négy elemre című csodálatos szerves kémia könyvéről ismerhet. Ő azok közé a kiváló hazai kémikusok közé tartozott, akik kísérleti kutatóként elsők között ismerték fel az elméleti (ezen belül a kvantum-) kémia jelentőségét.
3 A jegyzet címe részben azért nem „Kvantumkémia” lett, mert a korabeli vegyészek többsége idegenkedett a számára szokatlan „kvantum” szótól. Ugyanakkor a cím nagyon találó, kifejezi, hogy az „elméleti kémia” tágabb halmaz a „kvantumkémiánál”.
4 „A kémia szolgálója”.
5 Az elméleti kémiai csoport óriási sikerét ezekben az években – amikor Pulay még Magyarországon volt – egy érdekes statisztika is mutatja. A legtekintélyesebb kémiai folyóirat, a Journal of the American Chemical Society 2003-ban fennállásának 125. évét ünnepelte, s ekkor összeállították a folyóirat történetében az idézettségek alapján legsikeresebb 125 cikk listáját. Erre, a középmezőnyben felkerült Pulayék egy cikke is: Systematic Ab Initio Gradient Calculation of Molecular Geometries, Force Constants and Dipole-Moment Derivatives (1376 független idézet, addig) (Pulay et al., 1979). Ez nagy sikere volt a magyar tudománynak.
6 Az 1980-as években ő lett az ELTE TTK-n megalakult Elméleti Kémia Laboratórium, majd az 1990-es évektől az Elméleti Kémia Tanszék vezetője.
7 Ez idő tájt a csoport tagja volt Császár Pál, aki fiatalon életét vesztette, és a BME-ről érkezett Pongor Gábor, jelenleg nyugdíjas.
8 Aktuális tudománymetriai mutatóikat lásd az 1. táblázatban.
9 Egyetemi doktorátusát kvantumkémiából szerezte, doktori szigorlatán Török Ferenc professzor vizsgáztatta.
10 Hasonló jelenség volt megfigyelhető a 20. század második felében a fizikai kutatásokban is.
11 A Laboratórium az ELTE TTK Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az Intézet kutatási célú, szervezeti egységnek nem minősülő, flexibilisen alapítható és megszüntethető egysége.
12 Később: ELKH, majd Magyar Kutatási Hálózat, Természettudományi Kutatóközpont.  
13 Kapuy Ede (1928–1999) elméleti fizikusnak, a kvantumelmélet művelőjének emléket állítva.
14 Megjegyzendő, hogy 2000–2005 között működött a Molekulaspektroszkópiai Laboratórium szervezésében egy másik annuális előadás-sorozat, a „Török Lectures” is. E sorozat előadói voltak: Péter Pulay (2000), Jonathan Tennyson (2001), Tucker Carrington (2002), Petr Cársky (2003), Brian Sutcliffe (2004), Jean Demaison (2005).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave