A kötet, a szerzők által tárgyalt problémák és felvetések összessége, egy hiánypótló útmutatót bocsát az olvasó rendelkezésére, amely egyaránt alkalmazható legszűkebb értelemben a saját kutatásunk vagy kutatócsoportunk munkájára vonatkoztatva, valamint szélesebb értelemben is, a globális színtérre történő kilépéskor vagy munkánk horizontális kiszélesítését tekintve. Mindezek közvetlenül járulnak hozzá – például a kutatások, publikációk felépítésének egységesítése kapcsán – a nemzetközi szintű integrációhoz, a versenyképesség növeléséhez és a tudományos láthatósághoz. Kiemelendő szempont jelen mű esetében, hogy olyan tanácsokat tartalmaz, melyek implementálásával nagymértékben járulhatunk hozzá a változó és egyre több „piaci” elemet tartalmazó tudományos élet feltételeinek való minél magasabb szintű megfeleléséhez, és ezen gondolat mentén lehet nyomatékosítani a mű relevanciáját a legkülönbözőbb gyakorlati tapasztalatokkal, háttérrel rendelkező személyek és kutatócsoportok irányába is. Jelen útmutató olyan összefoglaló ajánlásokat tartalmaz, melyek alkalmazásával jól körülhatárolható módon tervezhető, ad absurdum korrigálható egy versenyorientált környezetben is az olvasó kutatói pályája, tevékenysége.

Mindezen változó elvárásokra és kialakuló környezetre a kötet két fő részben ad választ: elsőként a kutatás megtervezésétől a publikációig vezető út, majd a kutatási projektek, a láthatóság és a karriertervezés kerül bemutatásra.

Előbbi vonatkozásában a korábban már említett kutatási struktúra/modell kerül bemutatásra. A szerzők az – ideális – doktori képzés, elsajátítandó kompetenciák bemutatását tekintik ugyan origónak, azonban az első rész a fiatalabb vagy még a doktori képzés előtt álló kutatóknak is sok hasznos segítséget nyújt. Ezek közé tartozik az egyik elsődleges kérdés, vagyis a jó kutatási terv elkészítésének szakaszai és sarkalatos pontjai. A kötetben a módszertan és absztrakt ugyan több ízben előkerülő kérdéskörök, ám még a mű elején külön fejezetekben részletezik a szerzők annak alapvető kérdéseit, hogy melyek egy kutatás vagy publikáció szempontjából – kronológiailag – a dobogós helyeken szereplő megugrandó problémák. A publikációk kapcsán az útmutatóban részletes tájékoztatást kaphat az olvasó arról is, hogy mily módon, hol, milyen körülményeket figyelembe véve szükséges és optimális a megszületett cikket publikálni, és hogy milyen szempontokat nem szabad szem elől téveszteni. Mindennek kapcsán pedig a kötet első részének legfontosabb elemeként a nemzetközi cikkek – egységes – felépítésének leírása és bemutatása tekinthető. Az AIMRD- (abstract, introduction,methodology, results, discussion; összefoglalás, bevezetés, módszerek, eredmények, diszkusszió), ismertebb, rövidebb nevén: IMRAD- (introduction, methods, results, discussion; bevezetés, módszerek, eredmények, diszkusszió) modell a kutatás megtervezése, lefolytatása és a végső publikációs folyamat szempontjából is egy olyan vonalvezetést ad a kutató kezébe, mellyel nagyban megkönnyíthető akár a nemzetközi szinten történő helytállás, és így a tudományos láthatóság is.

Utóbbi tematikus egység középpontjában a kutatási projektek és a láthatóság (annak pozitív és negatív hozadékaival) szerepel. A szerzők nagy hangsúlyt fektettek a projektekben való részvétel legszélesebb körű bemutatására, mellyel minden kutató találkozhat tudományos tevékenysége során. A második részben emellett külön fejezetben olvashatunk az open access lehetőségeiről és – vélt vagy valós – veszélyeiről is. Az útmutató mint műfaj szempontjából pedig a kötet végén található pályázati lehetőség, de leginkább a karriertervezés tekinthetők a legrelevánsabb, összefoglaló gondolatoknak, melyek szintén széles körben érinthetik a kutatókat, függetlenül a pályafutásuk aktuális szakaszától.

Összességében elmondható, hogy a kötet rendkívül hasznos, naprakész gyakorlati útmutatót ad tapasztalattól és előélettől függetlenül az olvasó kezébe, s így a kutató közösség számára mindenképp ajánlott olvasmányként tekinthetünk rá.